Tolnai Népújság, 2014. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2014-04-27 / 16. szám

2014. ÁPRILIS 27., VASÁRNAP 13 MŰVÉSZBEJÁRÓ Vihar előtti csönd a könyvpiacon mustra A könyvfesztivál az ünneplésről szólt, a gondokról nem esett szó Sofi Oksanen Winkler Nórával beszélgetett a díjátadó előtt, mesélt az írói módszeréről és arról is, hogy ha nem írna, valószínűleg jogász lenne Mintegy 50 ezer könyv, 300 újdonság, több mint négyszáz hazai, 60-nál is több külföldi író vesz részt a ma záró XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon. Az ünneplést azonban beár­nyékolja, hogy egyre söté- tebb felhők gyülekeznek a könyvpiac felett. VR-összeállítás A XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon szemmel lát­hatóan minden olyan, mint a megelőző években, csupán az szúrhat szemet a vásárlóknak, hogy mind több standnál kap­ható leértékelt, akciós könyv. A könyvpiac szereplői nem szívesen beszélnek a jövőről: fél szemmel mindenki a leg­nagyobb hazai könyves céget figyeli, az Alexandra-birodal- mat. Ha ugyanis a Matyi Dezső vezette cég - amelyhez több ki­adó, köztük az Európa is tarto­zik - nem tudja kezelni az adós­ságait, az nemcsak a könyvke­reskedő-hálózatot, de az egész könyvpiacot megrogyaszthatja. A kiadók 90-180 napos fizeté­si határidőkről, 53 százalékos kiskereskedelmi árrésekről, beragadt milliókról beszélnek, miközben jelentős könyvkész­leteik vannak a könyvpaloták­ban. A könyvszakmáért aggód­va Szabó Tibor Benjámin, az Új Könyvpiac felelős szerkesztője nyílt levelet intézett L Simon Lászlóhoz, a Nemzeti Kulturá­lis Alap alelnökéhez, azonnali cselekvést sürgetve. A legnagyobb hazai könyv­szakmái szervezet, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesz­tők Egyesülésének igazgatója, Zentai Péter László szerint a könyvszakma annyi válságot átélt már, hogy a legrosszabb forgatókönyvet is túl fogja él­ni. „Sokfajta válságot átéltünk már, a könyvpiac úgy indult 1989-ben, hogy egy ostoba kormánydöntés miatt elveszí­tettük a könyvesboltok kéthar­madát. Ez az ősbűn, ami min­den későbbi nehézség kezdő oka” - magyarázta az igazgató, aki szerint a könyvszakma az egyetlen a kulturális életben, amelyik valóban a piacról él, a vásárlók szabják meg, milyen legyen kínálat. Szerinte a kialakult hely­zet borítékolható volt, hiszen az ágazatot mindig tőkesze­génység jellemezte, ezért is alakulhatott ki a bizományosi rendszer. Tehát hogy a keres­kedők csak az eladott köny­vek után fizetnek, a boltban „bizománybán” várakoznak a kötetek a vásárlókra. „Hogy a könyvszakma szereplői mégis jól döntöttek, azt mutatja, hogy a gazdasági válság kitöréséig, 2008-ig töretlenül fejlődött a piac: egy sokszínű, európai színvonalú kínálat jött létre” - fogalmazott az igazgató, aki szerint a folyamatosan növekvő forgalom azt a tévképzetet kel­tette a piac szereplőiben, hogy a „határ a csillagos ég”. Szerin­A családi történetek mellett erős igazságérzete vezette az olyan feldolgozatlan történelmi témák felé, mint Észtország szovjet megszállása - mondta el Soft Oksanen író, a Könyvfeszti­vál díszvendége a rendezvény csütörtöki pódiumbeszélgeté­sén. A finn apától és észt anyá­tól született szerzőnek Mikor eltűntek a galambok címmel je­lent meg negyedik kötete a Sco- lar Kiadónál - írta az MTI. te ennek következményeként nyíltak sorra a könyvpaloták, a hatalmas üzletek a plázákban, amelyek áruval való feltöltése a kiadók feladata lett. A fejleszté­sek azonban hitelből történtek, így amikor a gazdasági válság hatására csökkent a vásárló­kedv, valamint megnöveked­tek a fenntartási költségek, az egész rendszer megroppant. Zentai Péter László szerint a mostani helyzetért a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is fele­lős, hiszen a könyvszakma ön- szabályozó rendeletéből kive­tette az árleszállításokat korlá­tozó rendelkezést, majd tavaly összesen hetvenmillió forintos bírságot szabott ki négy könyv- terjesztő vállalkozásra, mert úgy ítélte meg, hogy azok ver­senykorlátozó megállapodáso­ÍRÓI INDULÁSÁRÓL SZÓlVÜ Sofi Oksanen elmondta: mindig tud­ta, hogy alkotni szeretne. „Már amikor megtanultam olvasni, nagyon nagy szeretet alakult ki bennem a könyvek iránt, maci helyett a kedvenc könyveimmel aludtam”. Emlékeztetett, a szov­jet elnyomás azonban mély nyo­mokat hagyott. Elmondása sze­rint az elnyomottak iránt érzett, regényeiben is megfigyelhető empátiája erős igazságérzeté­kat kötöttek kiadókkal. Az igaz­gató szerint felelősség terheli az államot is) hiszen tétlenül figyeli a folyamatokat, a szak­ma kezdeményezéseit pedig lesöpörte az asztalról. Zentai Péter László szerint ilyen lett volna a könyvtörvény, amely „egyetlen adóforintot nem vett volna ki a költségvetésből”, csu­pán fenntartható szabályozást vezetett volna be. „Ha a legna­gyobb könyves kereskedelmi hálózat nem tud úrrá lenni a nehézségein és csődöt mond, egyetlen meghatározó szerep­lője marad a könyvpiacnak. A GVH engedélyével ugyanis egyesült a legnagyobb online kereskedő cég és a második legnagyobb kereskedelmi lánc, a Shopline és a Libri” - fogal­mazott az igazgató, aki szerint bői fakad, ezért ha nem írna, jogásznak ment volna. a fiatal kora ellenére számos díjjal kitüntetett író elmondta: minden regényéhez alapos ku­tatómunkát végez. Regényei harci jeleneteinek megírása előtt például elment egy lőgya- korlatra, majd katonai szak­értővel konzultált. további terveiről elmondta: egy saját kiadót tervez és már dolgozik új regényén is. így monopolhelyzet alakulna ki. „Mindenkinek elemi érde­ke, hogy Matyi Dezsőnek sike­rüljön konszolidálnia a céget” - tette hozzá. Az igazgató szerint a kilába­láshoz a kereskedőknek le kell mondaniuk bizonyos jogaikról, ugyanakkor a kiadóknak is el kell fogadniuk, hogy a bizomá­nyosi rendszert nem lehet egy tollvonással megszüntetni. Sze­rinte ebben az esetben azonnal megszűnhetne a könyvkínálat sokszínűsége, a kereskedők ugyanis csak azokat a termé­keket vennék meg, amelyeket biztosan el is tudnak adni. izraeli írók, kutatók a könyvfesztiválon két évfordulóról is megemlé­keznek a könyvfesztivál izraeli standján: a holokauszt 70. év­fordulójáról, valamit a 25. évvel ezelőtti, a két állam közötti dip­lomáciai kapcsolatfelvételről. Ilan Mór, Izrael állam budapes­ti nagykövete a beharangozó sajtótájékoztatón elmondta: „a standunkon megfogják érezni, mi történt a magyar és a zsidó néppel az elmúlt 70 évben”. A könyvfesztivál vendége Judith Rotem író, Anita Haviv holoka- usztirodalom-szakértő; Robert Roset, a Yad Vashem könyvtárá­nak vezetője is. HÍRSÁV Budapestre költözik az Armel Operafesztivál SZEGEDRŐL BUDAPESTRE te­szi át székhelyét az Armel Operafesztivál. Az idén he­tedik alkalommal megren­dezendő seregszemlének az Erkel Színház, a Zeneaka­démia és a Thália Színház ad otthont október 9. és 17. között, miután februárban a szegedi közgyűlés nem szavazta meg a fesztivál to­vábbi megrendezését. Idén öt produkció verseng a fesz­tiválon, többségükben kor­társ premierek. Film lesz a Tigris és sárkány előzményéből film készül a Tigris és sárkány című Oscar-díjas alkotás, minden idők egyik legsikeresebb ázsiai filmje előtörténetéből: a forgatási munkálatok idén júliusban kezdődnek Űj-Zélandon, számos látványos szuper- produkció helyszínén. A The Green Destiny (A Zöld Vég­zet) című moziban ismét Mi­chelle Yeoh ölti magára a női harcos, lü Su Lien szerepét. Magyar klip a berlini mustrán RANGOS NEMZETKÖZI díj­ra jelölték az Irie Maffiát. A reggae és a dancehall ele­meit mindenféle mással ke­verő népszerű hazai csapat Feeling Great című klipje a legjobb dal kategóriában esélyes a Berlin Music Video Awards 2014-en. A Berlin Music Video Awards ver­senyt idén május 28-tól 31-ig immár második alkalommal rendezik meg a német fő­városban, ezúttal 12 kate­góriában adják át a díjakat a Platoon Kunsthalléban. Musicalt rendezett Clint Eastwood a broadwayn is taroló Jer- sey Boys musicalt viszi film­vászonra Clint Eastwood. A Frankie Valii és együtte­se, a The Four Seasons hat­vanas évekbeli felemelke­dését bemutató, Tony-díjas darab 2004-ben debütált San Diegóban. A zeneszer­zőként is elismert, 83 éves Eastwood filmjét június 20- án mutatják be az amerikai mozikban. A díszvendég, Sofi Oksanen kapta a Budapest Nagydíjat a nyitónapon Újra együtt dolgozik Hanks és Spielberg film Korábban a Terminálban és a Ryan közlegény megmentésében filmeztek együtt Kiosztotta díjait az Artisjus egyesület Negyedszerre is összeáll Tom Hanks és Steven Spielberg: a páros ezúttal egy hideghábo­rús thrilleren fog együtt dol­gozni. Az egyelőre cím nélküli DreamWorks-alkotásnak Spiel­berg és Marc Platt a produce­rei, de Spielberg állítólag a ren­dezői feladatokat is szívesen magára vállalná - írta az MTI. A készülő produkció egy valós személyről, lames Dono­van amerikai ügyvédről szól, akit beszervezett a CIA a hi­degháború alatt. Donovannek - a filmvásznon Hanks fogja alakítani - egy pilóta szaba­don engedése ügyében kellett tárgyalnia, aki fogságba esett, miután U2 típusú felderítő repülőgépét lelőtték Oroszor­szág felett. A produkció forgatóköny­vét Matt Charman jegyzi. A film egyike azon maroknyi alkotásnak, amelyeket Spiel­berg szívesen megrendezne. A befutók között van még a DreamWorks-Fox közös pro­dukciójaként jegyzett Robopo- calypse és a Montezuma című történelmi dráma, amelyet Ste­ve Zaillian jegyez. A Dream­Works nem reagált a filmmel kapcsolatos megkeresésekre. Hanks és Spielberg koráb­ban a Ryan közlegény meg­mentése, a Kapj el, ha tudsz! és a Terminál című filmeken dolgoztak együtt. ■ Tom Hanks és Stephen Spielberg negyedszerre dolgozik majd együtt az artisjus-díj a kortárs magyar zeneművészeti és irodalmi alkotó- tevékenységet ismeri el, az év ki­emelkedő szerzőit, négy irodalmi és hét zenei kategóriában. Az év könnyűzenei produkciója a deb­receni Campus Fesztivál lett, az irodalmi díjazottak névsorát múlt héten hozták nyilvánosságra. Az év könnyűzeneszerzőjének járó Artisjus-díjat a Romhányi Áron-Pély Barnabás szerzőpá­ros kapta. Az év könnyűzenei szövegírójának Váczi Esztert vá­lasztották Karion című daláért. „A szerző-énekesnő egy nehéz vi­lágban, a széllel szemben ír ma­gyarul szövegeket egy olyan mű­fajban, ahol eleve az angol a meg­szokott” - méltatta Tabár István dalszerző. A könnyűzene-szerzői életműdíjat Lerch Istvánnak ítél­ték oda. A zeneszerző, zongoris­ta, énekes több mint 40 éve a ma­gyar pop-rock élvonalának egyik vezető művésze. Bereményi Gé­za könnyűzenei szövegírói élet­műdíjban részesült. Bródy lános méltatása szerint sokszínű életé­ben kiemelkedő helyet foglalnak el dalszövegei, dalokba sűrített történetei, amelyek gyakran töb­bet árulnak el a korról, amelyben megszülettek, mint a vaskos tör­ténelmi elemzések. Az év komolyzenei művének járó díjat Huszár Lajosnak ítél­ték Álommonológok című alko­tásáért, az év magyarnótaszer- zője Balogh Sándor lett. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents