Tolnai Népújság, 2014. április (25. évfolyam, 77-100. szám)
2014-04-26 / 97. szám
2 KORKÉP 2014. ÁPRILIS 26., SZOMBAT JEGYZET Kedélyjavító focidepresszió ellen A Barcelona leigazolt egy tizenhat éves magyar futballistát - ennyi a hír. Üdvrivalgás, kalapemelés, bizakodás. Ez a normális - végre nem csak számunkra világraszóló szenzáció, mint sok más elhazudott, felértékelt siker. TAJTi mátyás igazolása egy hírt a legtöbb európai, sporttal (is) foglalkozó újságban megérhet. Főként, hogy a Real Madrid is szerette volna megszerezni. Magyarországon is erről kellett volna szólnia az ügynek, plusz hogy a fiatalember a felcsúti Puskás Akadémia növendéke. Lám, lám, van értelme itt is foglalkozni profi utánpótlás-neveléssel. persze tán nem lesz belőle új Messi vagy C. Ronaldo, de akár lehet. Miért ne? Mert ott nagyon értik, hogyan lehet csiszolatlan gyémántból értékes drágakövet készíteni, s nem üvegvágásra pazarolni. de nem Abszurdisztánban lennénk, ha ez sima ügy lett volna. Szabályos botrány lett abból, hogy a Tajti család nem a Felcsút-kedvenc és régi partner Reállal egyezett meg, az akadémiaalapító miniszterelnök személyesen is sajnálatát fejezte ki a klub vezetőségének. a világ és a fél ország röhög sajnos (sajnos joggal) a miniszterelnök háza mellett álló stadionon, s hiába bizonygatja Orbán, az adó helyett fizetett TAO-pénz bizony közpénz. De a létesítmény szép, s ilyen akadémiák kellenek: a Puskás-Beckenbauer- Cruyff-féle, egész nap focizó szegény tehetségek ma Brazíliából, Afrikából jönnek, Európa akadémiákra épít. ráadásul nálunk focidepressziós immár egy teljes generáció, minimum harminc évig világesemény nélkül maradtunk (mínusz Atlantai Olimpia). vagyis nagyon kellene már valami kedélyjavító! Hiányszakma = biztos munka lista A Dél-Dunántúl régióban tartós a gépipari szakmák jelenléte Dr. Papp István gyermekpszichiáter kapta a kamarai emlékérmet idén Baranya 140-150 180-250 szociális gondozó, á| A dél-dunántúli hiányszakmák keresetei itt és más megyékben \| (nettó, ezer forint) [ács 90-180 150-250 150-280 1 gépi forgácsoló 120-220 150-280 160-300 1 kőműves 118-160 150-250 160-260 g villanyszerelő 120-180 150-250 150-250 ihegesztő 120-200 150-220 160-250 A CNC-esztergályosokat évek óta keresik és szívesen foglalkoztatják a munkaadók. A fejlettebb régiókban nettó kétszázezer felett keresnek DÉifDUNÁNTÚL A kertész és a szociális gondozó is felkerült idén a régió hiányszakmáinak listájára, de újra a lajstromon van az ács munkakör is. Kaszás Endre A régióban 2010. februárja óta évente meghatározza a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság azt a tíz hiányszakmát, amelyben a tanulók ösztöndíjban részesülnek. A négy esztendővel ezelőtt in- cdult gyakorlat szerint aki a munkaerőpiacon hiányszakmát jelentő szakirányt választ, az tanulmányi eredményétől függően extra ösztöndíjban részesülhet. Ennek mértéke havi 10 és 30 ezer forint között mozoghat. Az ösztöndíj folyósítása független a többi tanulói juttatástól, így például a tanulószerződés alapján járó összegtől is, azokkal tehát tovább növelhető' a diákévek alatt elérhető havi juttatás. így egy jól tanuló és jó tanulószerződéssel rendelkező diák akár havi 60-70 ezer forintot is hazavihet tanulóévei idején. A pályaválasztóknak segítenek a megyei kamarák honlapján elérhető listák, melyek szerint a régióban idén a következők a hiányszakmák: hegesztő, épület- és szerkezetlakatos, kőműves és hidegburkoló, ács, bádogos, ipari gépész, gépi forgácsoló, villanyszerelő, kertész, szociális gondozó és ápoló. Vannak azonban évek óta folyamatosan túlképzett szakmák is a megyében, ilyen a fodrász, a kozmetikus vagy a kereskedő. Itt, ha fel is szabadul egy-egy álláshely, akkor azért meglehetősen nagy a konkurenciaharc. A kedvezményezettek köre évről évre változik, a régióban viszonylag tartós a gépipari és az építőipari szakmák jelenléte a listán. Ezt mutatja, hogy míg öt-hat évvel ezelőtt öt fővel is indítottak gépipari képzést, most két osztályt is megtöltenek a jelentkezők. A szakképzési szakemberek tapasztalatai szerint egyre több továbbtanuló, illetőleg szüleik is figyelnek a választott szakmák keresettségére, későbbi lehetőségeikre. Nagyon felértékelődik a pályaválasztás Régiónként óriási bérkülönbségek vannak cséfalvay Ágnes, a Pécs-Bara- nyai Kereskedelmi és Iparkamara osztályvezetője kiemelte, hogy a gazdaság számára tartósan foglalkoztatható fiatalok képzése a fontos. Az ehhez szükséges rendszer felállt, a törekvés az, hogy az iskolák mellett a gyerekeket, a szülőket és a vállalkozókat is felkészítsék az életre szóló döntés meghozatalára. a szakemberek hangsúlyozzák, hogy az egyre szűkülő felsőoktatási lehetőségek mellett széles körű választékból meríthetnek a diákok, ameny- nyiben érettségi után szakmát választanak. Míg a felsőoktatásban esetleg tandíjas szakon tanulnak úgy, hogy az adott szakirányra nincs is igény, és végzés után komoly nehézséget okoz az elhelyezkedés, addig a szakmát tanuló diákokra egyre nagyobb a kereslet a munkaerőpiacon. A vállalkozások folyamatosan jelzik igényüket az érettségizett, megfelelő idegennyelv- és számító- gépes tudással rendelkező szakemberek iránt. az utóbbi évek tapasztalatai szerint egyes hiányszakmáknál már az aktuálisan ajánlott kereseteken is érzékelhető, hogy többet kínálnak a jó szakemberekért. A bérek mérsékelt emelkedéséhez nemcsak a helyi versengés járul hozzá, hanem az is, hogy a fejlettebb hazai régiókban magasabb bérekkel csábítják a stratégiai szerepben lévő munkaerőt. Egy CNC esztergályos például a fővárosban, vagy Győr-Moson-Sopron megyében akár százezer forinttal is többet kereshet, mint mondjuk a Dél-Dunántúl megyéiben - elsősorban a fejlettebb helyi gazdaság miatt. VANNAK UGYANAKKOR olyan szakmák is, ahol nem igazán érzékelhető a béreken, hogy szakemberhiány van azokon a szakterületeken. Tipikusan ilyen például a szociális és egészségügyi gondozó, ápoló szakma. A teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy a hiány ezeken a területeken jellemzően az elvándorlás, a külföldi munkavállalás miatt jelentkezik markánsan. szekszárd Küldöttértekezletet tartott a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Tolna megyei területei szervezte. Mint arról dr. Andriska István, a szervezet elnöke tájékoztatta lapunkat, a küldöttek elfogadták az elnöki beszámolót, a 2013. évi költség- vetési zárszámadást és a 2014- es költségvetési tervet. A rendezvényen immár egyedik alkalommal adták át a kamara által alapított Kamarai Emlékérmet, amelyet 2014-ben dr. Papp István gyermekpszichiáter főorvosnak a Magyar Orvosi Kamara Etikai Kollégiuma tagjának adományozott a területi szervezet elnöksége példamutató szakmai életútja és lelkiismeretes kamarai munkája elismeréseként. Dr. Papp István 1959-ben szerzett diplomát a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. Gyermekgyógyász-, gyermek- és ifjúságpszichiátriai szakvizsgát, valamint pszichoterápia- és gyermek-neurológia szakvizsgát tett. Pszichodrama- tista-játékmester képesítése is van. Szekszárdon megalapította a Gyermek és Ifjúsági Ideggondozó lélektani tanácsadó gondozóját, amelynek 27 évig volt a vezetője. 1991 és 1995 között a szakmai kollégium tagja volt. 1996-tól, immár mint nyugdíjas, regionális-szakfőorvosként dolgozott. Jelenleg tanácsadó a Hétszínvilág Ifjúsági Otthonban és a Városi Humánszolgálat „közösségi pszichiátria” munkájában is részt vállal. 1998-tól tagja a Magyar Orvosi Kamara Etikai kollégiumának, ahol Tolna megyét képviseli. Jelentős szerepet vállalt az első etikai kódex megalkotásában, valamint módosításában. ■ V. M. Dr. Papp István a díjjal Itt a jó idő, lassan minden sofőr nyári abroncsra vált csere A nyári gumit nem szabad használni télen, míg fordítva „belefér” - kérdés, mennyit és hogyan vezetünk dél-dunántúl Az elmúlt hetekben lezajlott a „roham” a gumiszervizekben, így annak, aki még csak most szánja rá magát a nyári abroncs cseréjére, már nem kell sorban állnia a műhelyekben. Seregélyi László, egy általunk megkérdezett gumiüzem tulajdonosa érdeklődésünkre elmondta, a nyári gumira váltás sokkal tágabb idő- intervallumban történik, vagyis hosszabb ideig elhúzódik, mint a télié. Itt ugyanis nincs az a „fenyegetettség”, mint a havazásnál, amikor hirtelen megrohanják a gumisokat az autótulajdonosok. Míg ugyanis a nyári gumi téli használata balesetveszélyes, addig a télié nem jár különösebb kockázattal a melegebb időben sem.- A gazdasági érdek felülírhatja a javaslatokat, hiszen, akinek nincs pénze nyári abroncsra, az a télit fogja használni nyáron is. A nyári abroncs keményebb, míg a téli lágyabb, így utóbbi a meleg aszfalton könnyebben kopik, ám különösebb kockázattal nem jár. Aki naponta több száz kilométert autózik, annak persze célszerű váltania, de aki csak pár kilométert tesz meg, nem kell attól félnie, hogy teljesen elkopik a gumija. Igaz, aki szeret fiatalosabban, tem- pósabban vezetni, annak azért mindenképp javasolt nyári guA tavaszi váltás idején messze nincs akkora tumultus, mint ősz végén mival közlekednie - magyarázza a szakember. Hogy mikor vált a sofőr, igazából egyénfüggő - van, aki már az első melegebb napoknál lecseréli a téli abroncsokat, míg mások egészen a nyár elejéig kivárnak, biztos, ami biztos alapon. A döntés sokaknál pénztárcafüggő: amíg nincs pénz új gumikra, addig használják a meglévőket. Érdemes lehet figyelni az akciókat és a használt abroncsok hirdetéseit is, utóbbinál viszont nem árt körültekintőnek lenni. A szinte mintázat nélküli, nagyon kopott, sérült, szakadt, „púpos”, berepedezett gumikat ne vegyük meg. ■ K. E. I. Milyen áron? az árak - akárcsak a téli gumik esetében - változatosak. Kilencezer forinttól egészen százötvenezerig terjednek, attól függően, mekkora, milyen márkájú, milyen típusú abroncsokról van szó. Az egyik leggyakrabban használt 15-16-os méret átlagosan 15-30 ezer forintba kerül darabonként. Az átszerelés ára szintén sok mindentől függ, így például attól, milyen gumit (defekttűrőt vagy hagyományosat), és hogy milyenfelnire (acél vagy könnyűfém) szerelnek fel. Hosszú távon a centrírozást sem érdemes mellőzni. i
