Tolnai Népújság, 2014. április (25. évfolyam, 77-100. szám)
2014-04-17 / 90. szám
4 2014. ÁPRILIS 17., CSÜTÖRTÖK KIS-ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK Mély- és magasépítés felsőfokon alisca bau zrt. A cég eredményei, elismertsége átíveli a tolnai megyehatárt Korcsmár István: a legfőbb célunk, hogy biztos alapokon álló középvállalkozás maradjunk Harminc éve kínálnak magyar lábbeliket szekszárd Harmincéves a szekszárdi Tisza Cipőbolt. Lajtai Tamásné üzletvezető elmondta, a kezdetekkor márkaboltként működtek, majd a Tisza Cipőgyár megszűnt, a név és a profil viszont maradt. Á vásárlók így ma is tudják, hogy ha kényelmes, tetszetős magyar cipőt szeretnének vásárolni, a Tisza Cipőboltba kell betérniük. A női, férfi holmik mellett szép számmal találhatók itt gyermek cipők és szandálok, és mint arra Lajtai Tamásné figyelmünket felhívta: ezek milyenségére kiemelt figyelmet fordítanak. A Szamos termékek nemcsak a legszebb kivitelű lábbelik az üzlet vezetője szerint, de tartósak és egészségesek. Kilencven százalékuk döntött sarokkal készül, magasan vezetett, erősített kérgük és felsőrészük, így elősegítik, hogy a helyes tartásban stabilizálódjanak a boka és a láb csontjai. A kényelmes cipő elengedhetetlen feltétele annak, hogy a gyermek lábfeje és lábujjai felnőttkorban is egészségesek maradjanak. Ezekre és a felnőtt darabokra is igaz, hogy nem érkezett még reklamáció. Jó hír lehet azoknak, akik az átlagostól eltérő lábmérettel bírnak, hogy női cipőket 33-tól 44-es méretig árulnak, a férfi lábbeliket pedig 37- től 50-esig. Mindennapi használathoz és alkalmi viselethez egyaránt találni megfelelőt. Az sem hátrány, hogy a választásban hozzáértő szakemberek segítik a bizonytalan vásárlót. Lajtai Tamásné elmesélte, kolléganőjével régi vágású kereskedők, akik szeretnek beszélgetni. Úgy látják, hogy minden korosztály ki van éhezve a jó szóra, figyelemre. ■ B. K. Lajtai Tamásné a Tisza Cipőboltban Fennállása legjobb évét produkálta 2013-ban Tolna megye meghatározó építőipari cége, a szekszárdi Alisca Bau Zrt. Korcsmár István vezér- igazgató szerint ugyanakkor nem felhőtlen a jövőkép, a szakképzés hiányosságai és az uniós programok nehézkes beindulása kihívás elé állítja az ágazat szereplőit. Vízin Balázs- Minden tekintetben - árbevétel, foglalkoztatottak száma, saját beruházások - a 2013-as volt a legjobb évünk a cég 1991-es megalakulása óta - nyilatkozta Korcsmár István. Az Alisca Bau Zrt. vezérigazgatója részletezte, ez annak köszönhető, hogy 2013 második félében felélénkült a mélyépítési piac. Továbbá azért volt kimagaslóan sikeres évük - folytatta -, mert viszonylag nagy munkáik zárultak, és kezdődtek. Abszolválták Nagydorog és Iregszemcse, valamint Zomba szennyvízcsatornázását. Nekiláttak azoknak s az áthúzódó feladatoknak is, í amelyek a 2014-es év gerincét | jelentik. Elnyertek a Duna-Ti- s sza Közén egy munkát: regionális szennyvízcsatornát építenek Úszód, Géderlak és Kalocsa számára, emellett Baja térségében, Vaskűton is lesz ilyen feladatuk. Folytatódnak a partfal megerősítési programok is a Duna mentén: Pakson és Dunaföldváron is ők végzik ezt a munkát - amelyek egyébként korábbi beruházások újabb ütemei -, illetve ezekhez hozzájött még Bölcske is. Ezek mind késő ősszel kezdődtek, és áthúzódtak az idei esztendőre. Jól haladnak a kivitelezéssel, akárcsak a tolnai szennyvíztisztító telep építésével, amelyet ugyancsak 2013- ban nyertek el egy pályázaton. Az Alisca Bau Zrt. vezérigazgatója a pozitívumok mellett aggodalomra okod adó jelenségekre is felhívta a figyelmet. Az egyik a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) tavaly december 31-ével történő, jogutódlással való megszűnése. - Most interregnum van, mindenki keresi a helyét. A közreműködő szervezetek is átalakulás alatt vannak: régiósból megyei irodák lettek, de még nem tisztult le a kép. Továbbá az is lassítja a folyamatot, hogy a korábbi uniós ciklus már lezárult, a jelenlegi viszont még nem indult el, emiatt nem jelennek meg újabb projektek, amelyben az ágazatban dolgozók szerepet vállalhatnak - tette világossá Korcsmár István. Azt mondta, ez azért égető probléma, mert a beruházások 99 százaléka uniós forrásból valósul meg. A cégvezető szerint a szakemberhiány a másik kérdés, ami fejtörést okoz a szektorban, hogy a az alisca Bau Zrt. elsősorban a mélyépítés területén szerzett komoly piaci részesedést az elmúlt két évtizedben a Dél-Dunántú- lon, illetve Bács-Kiskun megyében. Fő profiljuk a szennyvíz- csatorna és -telep építés, az ivóvíz hálózatok rekonstrukciója, csapadékvíz-elvezető rendszerek kialakítása. Speciális tevéválság hatására a hivatásával felhagyó, a külföldre költöző, vagy a nyugállományba vonuló szakembereket miként lehet pótolni, hiszen összességében már több tízezer ember szakított az építőiparral. - Tapasztalatom szerint most ért el oda az ágazat, hogy kezdenek komoly problémák kialakulni ezen a téren. Annyi beruházás zúdul az iparágra, hogy egyszerűen nincs annyi ember, amennyire szükség lenne. Az egyik ok az, hogy Magyar- országon nincs megfelelő szakkenységük a különböző típusú támfalrendszerek kivitelezése. A magasépítés területén először a könnyűszerkezetes csarnok- építési tevékenységük volt a meghatározó, viszont az elmúlt években már számos szegmensében bizonyították rátermettségüket, szakmai felkészültségüket. munkásképzés. Nem lehet találni a fiatalok között egy jó kőművest, ácsot, vasbetonszerelőt; hogy csak az alapszakmákat soroljam. Minden családban diplomást szeretnének faragni a gyerekekből, ami persze valahol érthető, de látni kellene, hogy sok esetben egy első osztályú kőműves sokkal biztosabb egzisztenciára számíthat, mint ha mondjuk pedagógus lesz belőle. S miután nincs rá igény, így a középiskolák sem indítanak építőipari szakmunkás szakokat. Az igaz, hogy ezt most próbálják valahogy felülről koordinálni, de az még közel tíz év lehet, amíg mi ebből majd érzékelhetünk valamit. A szakember hiány másik fő oka pedig, hogy az ereje teljében levő munkás nyugaton keres boldogulást, és a többség meg is találja, arra épít egzisztenciát Ausztriában, Németországban, és így már nagyon nehéz hazacsábítani, még akkor is, ha ugyanolyan bért biztosítanánk neki, mint amit külföldön kap Névjegy KORCSMÁR ISTVÁN 1955. október 10-én született Szekszárdion. Mözsre járt általános iskolába, a budapesti Szabó József Geológiai Szakközépiskolában érettségizett, majd a BME Vízgazdálkodási Karán vízellátási és csatornázási üzemmérnökként diplomázott Baján. A Tolna Megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnál, illetve a Dél-dunántúli Vízügyi Építő Vállalatnál dolgozott, mielőtt az 1991. február 12-én létrehozott Alisca Bau Kft.-nek alapító tagja lett. számos elismeréssel jutalmazták már eddigi szerepvállalását, illetve a zrt. sikereit 2002-ben megkapta az „Év Vállalkozója” címet, 2003-ban miniszteri elismerő oklevelet vehetett át, 2004-ben pedig az ÉTE-emlékérmét, majd 2005-ben a díszoklevelét. 2006- ban MTESZ-emlékérmet kapott és „A Tolna megyei művészetért” kitüntetést, 2008-ban az Alpári Ignác díjat vehette át, valamit a Tolna Megyei Mérnöki Kamara Alkotó Díját 2011-ben ismét az „Év Vállalkozójának” választották meg, 2012-ben pedig elnyerte a Bazsonyi Arany Mecénás-díjat És a Bátaszéki Tanuszoda kivitelezéséértjáró Építőipari Nívódíj elismerő oklevelére is büszkén tekint hangsúlyozta Korcsmár István. Az Alisca Bau Zrt. ettől függetlenül bizakodva tekint a jövőbe. Több, mint két évtizedes tapasztalatukra, eredményeikre alapozva mindig újabb feladatokra készülnek. Kiemelt figyelmet szentelnek - az egyelőre még csak előkészületi szakasznál járó - atomerőműves bővítésre, hogy ha esedékessé válik, akkor bekapcsolódhassanak a következő időszak meghatározó fejlesztésébe. Emellett alapvető céljuk, hogy Tolna megye stabil, 80-100 embernek munkát adó középvállalkozása maradjanak. Alisca Bau Zrt. tum/v 2011 2012 Árbevétel 2 963,9 2 081,1 Üzemi eredmény 72,5-60,8 Adózott eredmény 44,2-98,4 Mérleg szer. ered. 14,2-98,4 Saját töke 551,8 453,3 Hosszú lej. köt. 29,4 46,5 Mérlegfőösszeg 1092,7 715,3 FORRÁS: KIM, OPTEN Számos területen bizonyítják felkészültségüket Újabb települések csatlakoztak a Mezőföldvíz Kft.-hez jövőkép A cég, ha befejeződik az integráció, a megye huszonöt legnagyobb, illetve Paks első öt cége között lesz PAKS Újabb települések csatlakoztak a paksi székhelyű Mezőföldvíz Kft-hez. A napokban több Paks környéki település, Duna- szentgyörgy, Gerjen, Nagydorog, Pusztahencse és Tengelic vezetőivel írtak alá szerződést, miután a polgármesterek úgy döntöttek, hogy a víziközmű szolgáltatás jövőbeli ellátását a Mezőfóldvíz- re bízzák. A változást a víziköz- mű-szolgáltatásról szóló törvény indokolta, hiszen a jelenlegi üzemeltető a továbbiakban nem lesz alkalmas a feladatok ellátására. - A települések döntése pozitív visszaigazolás számunkra, és a társaság stabil műszaki és folyamatosan bővülő tulajdonosi háttere is garancia a települések fogyasztóinak biztonságos ellátására - húzta alá Csapó Sándor ügyvezető. A szolgáltató-váltás az érintett községek érdekét szolgáló lépés volt, mert a jövőben már csak akkreditált, engedéllyel rendelkező vállalat tudja biztosítani a víz és szennyvízszolgáltatást a szigorodó jogi, műszaki és környezetvédelmi előírások közepette. A megkötött szerződések automatikusan hatályba lépnek, amikor a korábbi szolgáltató tevékenysége ellehetetlenül, illetve visszavonják az engedélyét. Erre várhatóan még ebben a félévben sor kerül. Ezzel a csatlakozási hullámmal a cég megkezdte az integrációs tervében 2014-re előirány■ ■ I .... A szerződés aláírása. Képünkön Gáncs István és Csapó Sándor zott feladatok végrehajtását. A cég - ha befejeződik az integráció - a megye 25 legnagyobb, illetve Paks első 5 cége között lesz a foglalkoztatást, árbevételt, adófizetést tekintve. Szolgáltatási területe jelenleg négy megyében 44 településre terjed ki. 2013- ban elért árbevétele közel 2 milliárd forint, munkavállalóinak száma 250 fő. Mindez sok erőfeszítés, rengeteg munka eredménye, amire a jövőben is szükség lesz, hiszen stratégiai céljaik között a további bővítés és a hatékonyság növelése szerepel. Az ügyvezető értékelése szerint egy jól szervezett, a nagyvállalati előnyöket jól kiaknázó, hatékonyan működő szolgáltató jött létre, amely arra törekszik, hogy a fogyasztói és tulajdonosi elvárásoknak eleget tegyen miközben dolgozói számára megfelelő munkakörülményeket nyújt. A legfontosabb szempont ebben a - talán legkritikusabb közszolgáltatást ellátó - szakmában a megbízhatóság, a folyamatos rendelkezésre állás és a minőség. Ezek a fogalmak határozzák meg legjobban a mi szolgáltatásunkkal és a dolgozóinkkal szemben támasztott követelményeket is. Nem kisebb a feladatunk, mint a világ legellenőrzöttebb élelmiszerét, legfotosabb lételemünket, az ivóvizet kell biztosítani a nap 24 órájában, az év 365 napján, összegezte Csapó Sándor. ■ V. T. f % 1 i
