Tolnai Népújság, 2014. április (25. évfolyam, 77-100. szám)
2014-04-16 / 89. szám
2 2014. ÁPRILIS 16., SZERDA KÖRKÉP JEGYZET KASZÁS M. ENDRE Fizetni felsőfokon nem is olyan régen arról írtam, hogy mire futja az embernek a nettó keresetéből. Hogy hány közép: kategóriás mosógépet tudna venni a havi fixből, az éves béréből milyen autóra tellene, és hogy hány évig kellene takarékoskodnia, ha egy húszmillió forintos ingatlant szeretne megvásárolni. A felsőfokú tanulás költségeit olvasva pedig az jutott eszembe, hogy érdekes kategória vizsgálni azt is, hogy egy-egy ember vagy egy-egy család hány havi fixéből finanszírozható a diploma megszerzése. A példa kapcsán ki gondolná, hogy az egy főre jutó régiós havi nettó átlag- keresetet csaknem teljes egészében felemésztené egy fiatal felsőfokú tanulmányainak havi költsége. ha pedig nem átlagot számolunk, az is kiderül, hogy sokaknak hiába van tisztes, legális munkájuk, a minimálbér körüli keresetekből szinte még családi szinten is irreális teher egy-egy hallgatói státusz aktuális pénzelése. EGYÉRTELMŰ TEHÁT a képlet, készülni kell a felsőfokú tanulás esztendeire - neip, csak tanulmányi szempontból. Ésszerű megoldás az előtakarékosság, hiszen a hallgatói megnyilvánulásokból is kitűnik, hogy bár sokat segíthet, de csak a tanulás melletti munka- vállalás bevételeiből nem fizethetők a masszív milliókra rúgó költségek. a mondás jut eszembe: egyenlő pályák, egyenlő esélyek! De azt hiszem, mindenki számára világos, hogy ebben az esetben erről nem beszélhetünk. Sokkal inkább egy másik aranyigazságról: a tanulás az egyik legjobb befektetés. Ki vitatná, valóban nem rossz, viszont nem is olcsó. Diploma: ötmillió a vége felmérés Az oklevél megszerzése a családi kasszát is megterheli A DBU-ért is lobbiznak a németek a parlamentben Egy friss felmérés szerint körülbelül ötmillió forintba kerül egy családnak az az öt év, amelyet egy fiatal valamely felsőoktatási intézményben tölt el. Fülöp Zoltán Körülbelül ötmillió forintba kerül a diploma megszerzése - ez derül ki egy napokban publikált kutatásból. A felmérés szerint az egyetemisták 87 százalékát támogatják pénzügyileg a szülei. Ugyanakkor kizárólag családi támogatásból a diákok mindössze egyharmada tudja finanszírozni tanulmányait, ezért a szülőktől kapott pénz mellett a hallgatók jelentős része dolgozni is kénytelen. A diákhitel a vártnál kisebb szerepet játszik az egyetemi évek finanszírozásban: a válaszadók mindössze tíz százaléka nyilatkozott úgy, hogy ebből fedezi az egyetemi életét. Egy-egy szemeszter összes kiadását - amelyben benne van az utazás, a lakhatás és a megélhetés - a hallgatók nagyjából 260 ezer forintra becsülték. Ha ehhez hozzáadjuk az átlagban 220 ezer forintos tandíjat, akkor máris kijön, hogy félévente 480 ezer, öt év alatt pedig 4 millió 800 ezer forintba kerül egy-egy családnak egy gyermek egyetemi tanulása. A fentiek fényébán nem meglepő, hogy a válaszadók többsége- úgy, látja, hogy nehézséget jelent a felsőoktatás költségeinek finanszírozása. A pécsi helyzetet érdemes azonban a másik oldalról is szemügyre venni. Köztudott, hogy a város sokat profitál az itt tanulókból - bár az eddig készült felmérések elsősorban a külföldi hallgatókra koncentrálnak, s ennek kapcsán azt becsülték, hogy ők évente mint-, egy négymilliárd forintot költenek itt el. Valószínűleg nem járunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk: bár a diákok száma csökkenő tendenciát mu: tat, azért annak a több mint hu- szonkétezer magyar egyetemistának a pénzköltése is roppant fontos és hangsúlyos összetevője a város gazdaságának. A kollégiumi vagy az albérleti díjak jelentősen megemelhetik az egyetemisták havi költségeit UlkftUJUi JíjVk. lui jja jjmui Miből, hogyan sikerül biztosítani a tanuláshoz szükséges összeget?- Sok mindent kell megvenni a tanuláshoz, ezek a legnagyobb kiadásaink. Én pécsi vagyok, otthon élek, úgyhogy a bérleten mega bulikon kívül mással nem is igen kell számolnom. Zakariás Réka, PTE PMMIK- Magyarszékről járok be, a kiadások listája a bérlettel indul. Az építész- képzés önmagában sem olcsó, a taneszközök sokba kerülnek: egy négydarabos tolikészlet például tizenhatezer forint. Pálfy Barnabás, PTE PMMIK- A Balaton mellett lakom, így az utazási költség is megterhelő. Ugyan van ösztöndíjam, de az csak a kollégiumi díjra elég. A többi szülői támogatás, nagyjából heti tízezer forint. Fürdős Gergely, PTE TTK- Vokányból járok be, úgyhogy távolsági bérletet is kell vennem. Az ételre persze költők, hiszen itt ebédelek. Szerencsére könyvekre nem kell kiadni pénzt, a könyvtár, a net sokat segít. Witz Dennis, PTE TTK- Voltam koleszos, laktam albérletben is, úgyhogy tudom, hogy nem olcsó dolog egyetemistának lenni. Én nyaranta dolgoztam, hogy legalább nagyjából állni tudjam a költségeket. Horváth Zoltán, PTE TTK- Pécsett lakom, otthon, a szülőkkel, úgyhogy csak a szórakozásra meg a buszbérletre kell költenem. így nem kerül sokba az egyetem - a tanuláshoz elég a könyvtár meg az internet. Kotánczi Dóra, PTE BTK Ritter Imrét delegálja szószólónak a parlamentbe a Magyar- országi Németek Országos Önkormányzata (MNOÖ) - erről a hétvégi közgyűlésén döntött a szervezet. - Azáltal, hogy bekapcsolódnak a törvényhozók munkájába az eddiginél is nagyobb lobbi tevékenységet fejthetnek ki azért a közösségért, akikért dolgoznak - ekképpen vélekedett Heinek Ottó a nemzetiségi ön- kormányzatok által delegált szószólók lehetőségeiről. Az MNOÖ elnöke emlékeztetett, a mostani országgyűlési választáson nyüt először lehetősége a nemzetiségi önkormányzatoknak, hogy önálló listát állítsanak. Mandátumot egyikük sem szerzett, viszont 13 nemzetiség delegálhat a parlamentbe szószólót, így a német önkormányzat is. Hozzátette, a szószólók részt vehetnek és felszólalhatnak a plenáris ülésen, ha a Házbizottság megítélése szerint a napirend a nemzetiségek jogait is érinti, viszont nem alakíthatnak frakciót, nincsen szavazaü joguk, nem interpellálhatnak és nem szólalhatnak fel napirend előtt. A13 nemzetiség létrehozhat egy közös bizottságot és az Országgyűlés többi bizottságának ülésein is részt vehetnek tanácskozási joggal, továbbá kérdéseket és indítványokat is megfogalmazhatnak. Heinek Ottó kiemelte, többek között azt szeretnék elérni a ciklus során, hogy a Magyar- országi Német Színház (DBU) nagyobb támogatást kapjon, az oktatásban jobban érvényesüljön a kéttannyelvűség, bővüljön a nemzetiségi önkormányzatok jogköre, és a civil szféra is hangsúlyosabb szerephez jusson. ■ V. B. Heinek Ottó elnök Kártevők hada a földeken, kertekben, gyümölcsösökben gombák és pockok Idén sokkal nagyobb feladatot és több kiadást is jelent a hatékony védekezés a gazdák számára baranya-tolna Hetekkel korábban virágzik a repce a régió megyéiben. Az enyhe tél és a hirtelen jött tavaszi meleg miatt a napokban megjelentek a sárga virágok és velük együtt a kártevők is. A gazdák már tisztában vannak vele, hogy az enyhe téli időjárás miatt a kártevők ellen várhatóan a szokásosnál intenzívebb védekezésre lesz szükség. A gazdálkodóknak ugyanis számolniuk kell a-különböző kórokozók, kártevők - rovarok, gombás fertőzések - szokásosnál erőteljesebb megjelenésével. A répce mellett az őszi vetésű gabonafélék is szépen mutatkoznak már. Az árpa és a búza esetében ugyancsak az jelenti a legnagyobb kihívást, hogy az áttelelt károkozókra időben felfigyeljenek a termelők, és hatékonyan tudjanak védekezni. Ugyanakkor, mivel ez a teendő most konkrétan egybeesik a repcevirágzással, illetőleg számos gyümölcsfa virágzásával, nem mindegy, hogy mivel védekeznek. Hiszen az ugyancsak két-három héttel korábban beinduló méhek védelme is kiemelt szempont a munka során. Az enyhe időjárás kedvezett egy másik nagy mezőgazdasági ellenség, a kószapocok áttelelé- sének is. A veszély nagyságáról sokat elárul, hogy egy zavartalan pocokpár egy év alatt akár kétezres populációt is produA kószapockok is elszaporodtak az enyhe téli időjárás miatt kálhat. Gyakran felbukkan a szőlőben és a gyümölcsösben - a növények törzsét ék alakban körberágva okoz nagy kárt -, de mivel a pocok mindenevő állat, gyakorlatilag minden növényi kultúrára, így a szántóföldi növényekre is veszélyes. Kémiai megoldás hiányában hatékony védekezési lehetőség a fák és szőlőtőkék körüli, 10-15 cm mélységű talajművelés, mellyel megakadályozhatjuk a kószapocok akadálytalan járatkészítését. Védekezési forma lehet még ellenük a csalétkes irtószerek kirakása, vagy T alakú üló'fák kihelyezése a pockok természetes ellenségei, a baglyok, ölyvek számára. ■ Kaszás E. Oda a repceméz? a sok fa virágzása miatt nem győznek ki-be járni a méhek a kaptárból. Már gyűjtögetnek. A méhészek szempontjából kisebb gondot is okoz a korai virágzás, hiszen a méhcsaládok még a szaporodási ciklusuk elején vannak. Egy petéből 41 nap után lesz csak gyűjtő méh, addigra pedig a repce akár el is virágozhat. A korai repcevirágzás azért nem jó, mert nem érik el azt a fejlettségi szintet a családok, hogy gyűjtő családokká tudjanak fejlődni, ebből kifolyólag sok méhész látja már úgy, hogy a repcéről nem tudnak pörgetni semmit az idén. ■»
