Tolnai Népújság, 2014. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

2014-04-02 / 77. szám

2014. ÁPRILIS 2., SZERDA GAZDASAG 5 Szaporodnak az egészségügyben az orvosi műhibaperek Októbertől lehet pályázni eu-pénzek Az állami szakapparátusba a piacról is érkezhetnek Az operatív programok tervezett forráskerete (2014-2020, milliárd forint) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP): 2720 Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP): 1160 Környezet- és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP): 1120 Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP): 1034 Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP): 885 Közigazgatás- és Közszolgálta­tás-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP): 300 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program (VEKOP): 270 Összesen: 7490 FORRÁS: MINISZTERELNÖKSÉG jog Az orvosi műhibaperekben megítélt kártérítések elvi­leg ugyan nem limitálhatok, ám a gyakorlat azt mutatja, hogy azok összegét „ésszerű” mértékben határozza meg a bíróság - olvasható egyebek mellett a Műhibaperek és kár­térítési perek az egészségügy­ben című könyvben. A kötetet is bemutató betegjogi konfe­rencián a szervező Társaság a Szabadságjogokért Betegjogi és Önrendelkezési Programve­zetője, Bence Rita elmondta: az óta, hogy 2011-ben megszün­tették a hatósági jogkörrel is rendelkező Egészségbiztosítási Felügyeletet, annak ellenére kevesebben fordulnak a beteg­jogi képviselőkhöz, hogy a jogsértések száma tapasztala­taik szerint nem csökkent. Az említett könyv egyik szerzője, Hidvéginé Adorján Lívia bíró úgy fogalmazott, hogy ma az egyetlen hatékony eszköz a betegjogok érvényesítésére a per. A műhibaügyek számának emelkedésében azonban sze­rinte az is nyilvánvaló szerepet játszik, hogy sok keresetet pénzszerzési céllal nyújtanak be, miután sok ügyvéd számá­ra ez a terület komoly üzletet jelent. A jogászokkal és a kórház­vezetőkkel egyetértve a Hidvé­giné Adorján Lívia és a kötet társszerzője, Sáriné Simkó Ágnes is úgy látja: a kórházak felelősségbiztosítási rendszere nem képes betölteni a felada­tát. Az intézményeknek nincs pénzük arra, hogy olyan biz­tosítást kössenek, amely nagy értékű pereket is fedez, az elérhető konstrukciók számos területet le sem fednek, viszont tele vannak olyan kitételekkel, hogy milyen esetben nem áll­nak helyt az intézmény helyett a biztosítók. A szakemberek szerint az egészségügyi intéz­mények számára lényegesen nagyobb védelmet kellene biztosítani, és ez immár új tu­lajdonosuk, az állam feladata lenne. Korábbi statisztikák szerint hazánkban évente átlagosan mintegy 400-500 kártérítési per kezdődik, a megítélt kár­összeg mintegy 2 milliárd fo­rintot tesz ki, ami az amúgy is szűkre szabott kórházi büdzsét terheli. ■ H. É. Legkésőbb október 15-én je­lenhetnek meg a 2014-2020- as uniós fejlesztési ciklus forrásainak elköltésére vo­natkozó kiírások - közölte a fejlesztéspolitikai kommu­nikációért felelős helyettes államtitkár. Addigra kell kiépülnie annak az állami szakapparátusnak is, amely a közszféra projektjeivel kapcsolatos pályázatírói fel­adatokat ellátja. Csepreghy Nándor elmondta: az állami szakértői gárdában a jelenleg a piacon dolgozó pályázat­írók is helyet kaphatnak. Tar Gábor „A kormánynak egyrészt köte­lessége a tájékoztatás, másrészt a konfliktusos helyzetek is fel kell vállalni és nyíltan egymás szemébe nézni, hogy minden­ki tisztában legyen, miért szü­lettek bizonyos döntések” - így indokolta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspo­litikai kommunikációjáért fele­lős helyettes államtitkára a Pá­lyázati Projektmenedzserek és Tanácsadók Országos Szövetsé­gének (PÁTOSZ) rendezvényén azt, miért fogadta el a PÁTOSZ felkérését arra, hogy mutassa be, miként változnak az uniós pályázati rendszer szabályo­zásai a pályázatírók, pályázati tanácsadók szempontjából. A 2014-2020-as ciklusban ugyanis jelentősen módosul az eddig alkalmazott rendszer, ami számos pályázatíró mun­káját teheti feleslegessé. A kor­mány döntése értelmében 300 millió forintos értékhatár alatt a támogatásokhoz a vállalko­zások kedvezményezettjei a normatív feltételek teljesítése esetén automatikusan hozzá­juthatnak, vagyis a pályázat benyújtásához elvileg nem lesz szükség pályázatírók segítsé­gére. Emellett a közszférában, a minisztériumoknál, állami cégeknél, önkormányzatoknál, 5 százalékos díjazás „az utóbbi időszakban szá­mos olyan találgatás volt, hogy a pályázatírók 10-15-20 százalékos díjazás ellenében dolgoznak. Ezek irreálisan magas, véleményünk szerint nem megfelelő számok vol­tak” - emelte ki a PÁTOSZ alelnöke. Glósz Andrea el­mondta a PÁTOSZ tagsága körében végzett, a 2007-2013 közötti projektekre vonatko­zó felmérés szerint a támoga­tási összeg 1-5 százalékára egyetemeknél olyan szakap­parátus épül ki akár létszám- bővítés révén a következő pár hónapban, amely felelni fog az EU-forrásból finanszírozott projektekért a projektötlet meg­születésétől annak megvalósí­tásáig. Csepreghy Nándor ezzel kapcsolatban kiemelte: ennek a kapacitásnak a kiépítésében nagyon sok olyan szakember­re lesz szükség, aki korábban pályázatíró cégek alkalma­zottjaként dolgozott. Az érin­tett szervezetek a megfelelő szakapparátus kiépítéséhez a költségvetésből, és nem az uni­ós fejlesztési keretből kapnak majd forrásokat, vagyis így több pénz marad majd a tény­leges fejlesztésre - tette hozzá. tehető a pályázatírók díjazá­sának mértéke a kkv-pályá- zatok esetében. Kiemelte: ez a díjazás a teljes projekt-le­bonyolításra vonatkozik, amely magában foglalja a pályázat előkészítését, a pá­lyázat megírását, a teljeskö- rű projektmenedzsmentet és adott esetben a monitoring időszakot. A 100 millió forint feletti projekteknél ezek az arányok nagymértékben csökkennek - tette hozzá. Csepreghy Nándor elismerte, hogy a 300 millió forint érté­ket meghaladó projekteken túl még vannak olyan pályázati típusok, ahol továbbra is szük­ség lehet pályázatíró cégekre, projektmenedzsmenti segítség­re. Ezek között a k+f-, innováci­ós pályázatokat említette. Az állami pályázatíró, pályá­zati tanácsadói kapacitásnak október 15-ére mindenképpen ki kell épülnie, ugyanis a he­lyettes államtitkár elmondta: legkésőbb addigra a brüsszeli jóváhagyást követően mind­egyik operatív programban megjelenhetnek majd a 2014- 2020-as ciklus forrásainak el­költésére vonatkozó kiírások. Hozzátette: a kormány pár na­pon belül benyújtja az egyes ágazatokra vonatkozóan a fej­lesztési célokat, illetve a hozzá­juk rendelt forrásokat megha­tározó operatív programokat az Európai Bizottságnak. A brüsz- szeli testület pedig várhatóan a nyár végén, ősz elején hagyja majd azokat jóvá. Csepreghy Nándor szólt ar­ról is, hogy jelentős uniós for­rásokat kívánnak elkülöníteni bizonyos szektorokra, amelyek révén Magyarország hosszútá­von fejlődési pályára állítható. Ezek között példaként az autó-, illetve egészségipart, valamint az informatikát említette. Elszámolás: a bevételek és a kiadások is nőttek tavaly államháztartás A kormány­zati szektor bevétele 13866,2 milliárd, kiadása 14 547,2 mil­liárd, hiánya 681,0 milliárd forint volt 2013-ban - közölte a nemzeti számlák rendszere (ESA95) módszertani előírásai alapján összeállított adatokat a KSH. Az Európai Uniónak március 31-én jelentett adatok szerint a kormányzati szektor hiánya 2013-ban 627 milliárd forint, a GDP 2,2 százaléka. Ez kedvezőbb a korábbi prognózi­soknál. Az Európai Bizottság február végén kiadott téli gaz­dasági prognózisa is még 2,4 százalékos deficittel számolt. A bevételek 2012-höz képest 6,1, a kiadások 6,4 százalékkal növekedtek. A kormányzati szektor adóssága, az MNB ada­tai alapján, 2013 végén 23068 milliárd forint volt, ez a GDP 79,2 százalékának felel meg. A tavalyi év egészében az egyéb bevételek - ide tartozik az e-útdíj vagy az uniós pénzek - 17,1 százalékkal, a társada­lombiztosítási hozzájárulások 4,6, a termelési és importadók 4.5 százalékkal - ebből az áfa 2,3 százalékkal -, a jövedelem- adók pedig 1,9 százalékkal emelkedtek, a tőkeadók pedig 3.6 százalékkal csökkentek. A 2013-as kiadások emel­kedésében a felhalmozási kiadások 17,7 százalékos bő­vülése játszotta a legnagyobb szerepet, amelyhez továbbra is az árvízvédekezéssel kapcso­latos nagyprojektek, az egyéb középületek, közterületek felújítása, valamint a kataszt­rófavédelmi és rendvédelmi fejlesztések járultak hozzá. A termelőfelhasználás 9,1 száza­lékkal az egyéb kiadások 8,5, a munkavállalói jövedelem 5,8, a kamatok 4,8 és a pénzbeni társadalmi juttatások 2,4 szá­zalékkal emelkedtek. ■ VG A kormányzat kiadásai és bevételei (milliárd forint) — Kiadás — Bevétel 2011.1. n.év-2013. IV. n.év VG-GRAFIKA FORRÁS: MNB Aláírták a paksi szerződést kormányszóvivő Egy orosz miniszterhelyettes beszélt a megállapodásról PROMÓCIÓ Idén is innovációs pályázat a Telekomnál Magyarország aláírta Orosz­országgal a paksi bővítéssel kapcsolatos orosz állami hitel- nyújtásra vonatkozó megálla­podást - erősítette meg Lázár János Miniszterelnökséget ve­zető államtitkár. A kormány- szóvivői tájékoztatón elmondta: a megállapodást az Országgyű­lés elé terjesztik, a megalakuló parlament tárgyalhatja meg azt. A dokumentumot Brüsszel számára is rendelkezésre bo­csátották. Tegnap a Vedomosztyi című lap írt arról, hogy a két ország aláírta a mintegy 10 milliárd euró értékű kormányközi meg­állapodást. A lap Szergej Sztor- csak orosz pénzügyminisz­Lázár János ter-helyettesnek az Interfax orosz hírügynökség számára hétfőn adott tájékoztatására hivatkozott. E szerint a ma­gyar fél az idei évtől (2014-től) évi 3,95 százalékos kamatot fi­zet az orosz állami hitelért az atomerőművi blokkok műkö­désbe lépéséig, de nem később, mint 2026. március 15-ig. A hi­teltörlesztés első 7 évében 4,50 százalékos, a második 7 évben 4,80 százalékos, az utolsó 7 év­ben pedig 4,95 százalékos lesz a kölcsön kamata. Az ellenzék pártjai azt kér­ték számon, hogy Lázár János nem közölte, ki és mikor írta alá a megállapodást a magyar kormány részéről. ■ Lázár: fair a rendszer legitim És fair a magyar vá­lasztási rendszer - közölte Lá­zár János a tájékoztatón, hoz­zátéve, az is a demokrácia ere­jét mutatja, hogy míg 2010-ben 810-en indultak, most több mint 1500jelöltre lehet szavazni az országgyűlési választáson. az államtitkár a választási felkészülésről tartott kormány- szóvivői sajtótájékoztatón be­számolt arról, hogy bár pénte­ken 16 óráig még lehet módosí­tani a névjegyzéket, de jelenleg 8 millió 220 ezer választásra jogosult van, közülük nyolcmilli­ónak van állandó magyarorszá­gi lakcíme. startup A Telekom 2014-ben is keresi a legkiemelkedőbb hazai ötleteket a tavaly már rendkí­vül sikeresnek bizonyult nem­zetközi innovációs versenye, a „Telekom Innovation Contest” keretében. Április 11-ig várják a pályázatokat öt kategóriában. A Magyar Telekom a Deutsche Telekommal együtt­működve az idén is elindítja a nemzetközi Telekom Inno­vációs Versenyt. Kreatív diá­kok csapatai, startup ötletek­kel rendelkező vállalkozók és újonnan alakult informa­tikai vállalkozások különbö­ző kategóriákban pályázhat­nak. A pályázatokat a www. telekom-innovation-contest. com weboldalon keresztül 2014. április 11-ig lehet fel­tölteni. A két vagy több főből álló csapatok öt kategóriában pályázhatnak ötleteikkel: fel­hőalapú szolgáltatások, média és kommunikáció a jövőben, a tárgyak internete, kiberbizton- ság, valóságos adatok (Reality Data) és intelligens energia. A verseny fődíja többek között potenciális befektetés akár 150000 euró összegig, részvételi lehetőség a DT nem­zetközi startup akszelerációs programjaiban, hardver- és szoftvercsomagok, továbbá közvetlen konzultációs lehető­ség a Deutsche Telekom Cso­port döntéshozóival. ■

Next

/
Thumbnails
Contents