Tolnai Népújság, 2014. április (25. évfolyam, 77-100. szám)
2014-04-12 / 86. szám
2014. ÁPRILIS 12., SZOMBAT KORKÉP 5 az év újságírója Úgy véli, mások sikerét tudatni az olvasókkal az egyik legszebb feladat Sas Erzsébet elérzékenyülve köszönte meg az elismerést, az olvasók bizalmát Sas Erzsébet még ma sem tud anélkül végigmenni Szekszárd utcáin, hogy ne gratulálna neki valaki „Az Év Tolna Megyei Újságírója” címhez, amelyet március 15-én vehetett át dr. Puskás Imrétől, a megyei közgyűlés elnökétől. Mácz Katalin- Anyakönywezető, újságíró, író, melyik a legfontosabb az életében?- Nem hiszem, hogy a címek, a titulusok fontosak - válaszolta Sas Erzsébet. - Inkább azt mondanám, hogy szerencsés ember vagyok, mert négy - anya, feleség, anyakönywezető, újságíró- olyan hivatást gyakorolhattam eddigi életem során, melyek emberi sorsokhoz kötődtek, s mindegyiket a szüleimtől tanult alázattal, segítőszándékkal végeztem és végzem. A köztisztviselői hivatást szolgálatnak tekintettem, az írás pedig lelkiismereti kérdés. Mások örömét, sikerét tudatni az olvasókkal a legszebb feladat.- A bulvár és a valóság show-k világában van még erre kereslet?- Ha nem lenne, nem olvasnák el az írásaimat. Én mélyen hiszek abban, hogy rengeteg értékes ember van, aki elismerésre méltó munkát végez, és ezt igenis meg kell ismertetni a közösséggel, amelyben él. Sok ma már méltán népszerű egyesület - Bárka művészeti szalon, Mondschein kórus, Tücsök zenés színpad - születésénél bábáskodtam. Bemutattam őket az újságok hasábjain, hogy minél több emberhez eljuthasson az érték, amit teremtenek.- Az Ön bölcsője pedig újságíróként a Tolnai Népújság volt.- Ez így van. Huszonöt éve végeztem el a MÚOSZ újságíró stúdióját, ahol Ordas Iván volt az osztályfőnököm. Az első cikkem a Holló Együttesről a Tolnai Népújságban jelent meg. Bár főállásban anyakönywezető voltam, és szerettem a hivatásomat, ebédidőben az étkezés helyett inkább lesétáltam a szerkesztőségbe, hogy magamba szívjak egy kicsit az ottani légkörből, tudásból, és elmondjam, megírjam az ötleteimet. Szerencsés vagyok, mert a várost járva, a helyiekkel beszélgetve, sosem szenvedek témahiányban. Leginkább a tanulságos sorsokat, illetve az emberek hétköznapi gondjait, örömeit igyekszem megörökíteni, de minden műfajban kipróbálhattam magam. A köztisztviselői hivatásomban megtanult fegyelmezettséget, rendszerességet a sorozatokban tudtam jól kamatoztatni. „Az éjszaka csillagai”, a „Híres nevek viselői”, vagy a „Reflektorfényben” éveken át megjelentek ennek a lapnak a hasábjain. De említhetem a huszonegy évig futó „Kávéházi randevút” is, amely nem hiányozhatott a Szekszárdi Vasárnapból. Ebből született is két interjúkötet. Szívesen írtam a Tolna Megyei Extrának is. Itt két évtizeden keresztül jelentek meg a sorozataim.- Sosem tapasztalt irigységet?- Nem törődöm vele. Azt is megkaptam, hogy szeretek nyüzsögni. Ez nem változtat azon, hogy semmivel nem pótolható érzés részese lenni boldog pillanatoknak, vagy tehetséges, érdekes emberekkel beszélgetni, bemutatni őket. A bulvár nem érdekel. Sokat kereshettem volna azokkal a titkokkal, amiket ismert énekesek, művészek árultak el magukról beszélgetés közben. Csakhogy éppen azért nyíltak meg, mert érezték, hogy nem élek vissza vele. A másik téma, amitől mindig elzárkózom, az a politika. Talán ebből is fakadhat az esetleges irigység, hogy én megtehetem, hogy csak arról írok, ami érdekel, amit értéknek tartok. A mérce az új- J ságírásban és a köztisztvise- £ lői munkámban is ugyanaz volt. A törvényesség és az olvasók, ügyfelek elégedettsége. Más nem számít. Természetesen álszentség lenne azt állítani, hogy nem érdekelnek a kitüntetések, de csak a saját lelkiismeretemnek akarok megfelelni. Bár nem születtem Szek- szárdon, a város és annak lakói egyenként és összességében is a „barátaim”. Sokan közülük magánéleti problémáikkal, örömükkel, bánatukkal, gondjaikkal megkeresnek. Soha, senkinek nem mondok nemet, a szívem, az ajtóm mindenki előtt nyitva áll. Erre egy volt kollégám - barátom - mosolyogva azt mondta: „nem is mondhatsz nemet, Te egy közkincs vagy”. A szeretetet és a tiszteletet az emberek részéről minden pillanatban érzem, s ez a legszebb, legnagyobb elismerés számomra. Tisztában vagyok azzal, hogy a mai világban sokan félnek kimutatni érzéseiket, kinyilvánítani őszinte véleményüket, de ez a félelem engem nem bénít meg.- Furcsa fintora a sorsnak, hogy éppen akkor kapta meg Az Év Tolna Megyei Újságírója díjat, mikor eltűnt a neve az újságokból. Mi történt?- Ezt az olvasóim is gyakran megkérdezik. Nem tudok erre választ adni nekik, hiszen a kérdés valójában nem is nekem szól. Korábban sem én kopogtattam egy-egy szerkesztőség ajtaján. Mindenhova hívtak. Most éppen nem hívnak. Egyébként nem is olyan nagy tragédia, mert készül a hetedik kötetem, „Áldott gyermekkorom” címmel, amely május végén, gyermeknapon jeleSzakmai életút a lapok, amelyeknek dolgozott: Tolnai Népújság, Szekszárdi Vasárnap, Tolnai Extra, Tolna Megyei Krónika, Megyei Napló, Párkapcsolat, Képes Újság, Családi Lap, Magyar Temetkezés, Golden Harmony. önálló kötetei: 1994 Szélben (jegyezetek); 1996 50 éves az ÁFÉSZ (Jubileumi könyv); 1998 Kávéházi randevú I. (interjúkötet, Nőkről, nemcsak nőknek); 2002 Kávéházi randevú II. (Férfiakról, nemcsak férfiaknak); 2003 Magánytól - magányig (verseskötet); 2006 Szembesítés (novelláskötet) elismerései: 1978-ban Kiváló dolgozó kitüntetést kapott a Megyei Tanácstól. 1995-ben Az Állami Anyakönyvezés 100. éves évfordulóján átvehette a Magyar Köztársaság Elnökének Ezüst Érdemkeresztjét. 2005-ben az Emberségesebb Magyarországot és Otthont Magyarországból Civil Mozgalom „Emberségesebb Magyarországért” Oklevelét kapta meg. 2010. augusztus 20-án Szekszárd Megyei Jogú Városi „Közjóért” kitüntető címet adományozott neki. 2011- ben „A Tolna megyei művészetért” plakettet vehette át a civil szervezetek javaslatára a megye kulturális életének népszerűsítéséért, valamint a szüreti fesztiválon a Szekszárdi Alisca Borrend tagjává avatták a borászokról több mint 20 éven keresztül megjelent írásaiért. Idén március 15-én az olvasók szavazatainak köszönhetően „Az Év Tolna megyei újságírója 2014.” elismerésben részesült. nik meg. Kiállítás megnyitókra, könyvbemutatókra is gyakran felkérnek, és vannak egyéb terveim.- Kifizetődő - ahogy egy kolléganőm nevezte Önt - a szeretet krónikásának, szabadnak, elvhűnek lenni?- Amíg az emberek, akiknek és akikről írok, szeretnek, számítanak rám, addig ez nem kérdés. Hiszem, hogy aki sok szeretet kap, az sok szeretet képes másoknak is adni. Számomra pedig ez a fontos. Sok érmet nyertek a megyei pincék a svábok idei borversenyén mecseknádasd Idén is nagy sikert aratott a Magyarországi Németek Országos Borversenye. Az ország minden borvidékéről volt érdeklődés, összesen 732 bormintával neveztek a termelők. Ennek 43 százaléka (316 borminta) fehér bor volt, 42 százaléka (311 borminta) vörös és 14 százaléka rosé és siller (105 borminta) bor volt. A fehérek közül 46, a vörösek közül 75, a rosé kategóriában pedig 26 bor érdemelte ki az arany érmet. A15 különdíj egyikét, a Magyarországi Németek rosé borát a bátaszéki Werner Pincészet cuvée-je nyerte el. A vörösbor kategóriában a két nagy aranyérem közül az egyiket a paksi Fritz János kapta 2012-es évjáratú merlot barrique boráért. Kiemelkedő eredményt ért el a versenyen még a szekszárdi Herr Pince, a Fritz Pincészet, a Schieber Pincészet, Kemler András, a paksi Nepp Henrik, Siklósi Gábor, a bátaszéki Péter Miklós, a Mestrineli Borászati Kft., Gyuricza Dániel, a Werner Pincészet, a Mauthner Pincészet, Schroth Zoltán, a bonyhádi Gróf Apponyi Pincészet, Kaj- tár Attila, Balta István, a bátai Mérföldkő Kisbirtok, a hőgyészi Vágó István és Binder Péter, a váraljai Szabó Laci Pincészete, illetve a tolnai Straubinger József. ■ M. I. Húszéves a szekszárdi Gárdonyi-kórus szekszárd Hangversennyel ünnepli alapításának huszadik évfordulóját a Szekszárdi Gárdonyi Zoltán Református Együttes. A fasori evangélikus templomban vasárnap délután öt órakor kezdődő eseményen Peterdi Dániel, a Dunamellé- ki Református Egyházkerület püspökhelyettese, esperes tart áhítatot, Horváth István polgármester köszönti a kórust, majd Tillai Aurél Liszt-díjas karnagy méltatja az együttes munkáját. A felcsendülő kórusművek mellett vendégművészek fellépése, hangszeres kíséret, orgonaszó színesíti az ünnepi koncertet. ■ Á. A. Koncertek, nyílt napok sorát tartották az elmúlt két hétben össziviűvészet A Pro Artis és a Csengey is kivette részét az idei Tavaszi Művészeti Fesztivál jelentős sikeréből Paks Színvonalas, hangulatos és látogatott rendezvényeket sorakoztatott fel az idei Tavaszi Művészeti Fesztivál. A zárórendezvényre, a Paksi Pedagóguskórus hangversenyére telt házat remél az együttes karnagya. Simon Péter - aki egyben a fesztivált életre hívó Pro Artis Művészeti Iskola igazgatója is - azt mondta, a népszerű zeneszerző Karl Jenkins jubileumának szentelik a koncertet, aminek az evangélikus templom ad otthont. A Stabat Matert hétfőn 19 órától lehet meghallgatni. Simon Péter hozzátette, a fesztivál szívéhez legközelebb eső programja iskolájuk volt tanítványa, Tóth Viktor Tóth Viktor egy ideiglenes formációval, a Fortune Tellersszel lépett fel koncertje volt. A fiatal jazz-sza- xofonos egy erre az alkalomra létrejött formációval a Fortune Tellers-szel lépett fel, amelynek tagjai a világ különböző pontjairól érkeztek. A fesztivál március 31-én egy matiné koncerttel kezdődött, ami nagy örömet okozott a gyerekeknek, nagyon szép sikere volt a családok a színpadon produkciónak, volt háziverseny, ahol dr. Bozóki Ágnes, a szegedi egyetem profesz- szora elnökölt, másnap tanítványaival adott nagy sikerű koncertet. Az iskola nyíltnapjain minden művészeti ág bemutatkozott. A pedagógusok az Erzsébet Nagy Szállodában adtak koncertet, ez már része volt annak az idei programsorozatnak, amit az önálló zeneiskola létrejöttének negyvenedik évfordulójára rendeznek. A paksi közönség elé lépett Ágnes és zenekara is, de ennek az események a házigazdája a Csengey Dénes Kulturális Központ volt, ahol sok különleges produkcióval készültek a fesztiválra, és annak keretében tegnap a költészet napjára is. A középiskolásokat „pokróc partira” hívták, amelyen diákok adtak elő megzenésített verseket társaiknak. A Paksi Pákolitz István Városi Könyvtár vendége Bács Ferenc Jászai Mari-díjas színművész volt tegnap. ■ Vida T. Ágnes és a Vanilla Music World * * * .4 „Sasi, te egy közkincs vagy”
