Tolnai Népújság, 2014. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

2014-03-06 / 55. szám

HÍRSÁV Kihirdette Basescu a román földtörvényt a román államfő kihirdette azt a törvényt, amely elő­vásárlási jogokkal nehezíti meg a román termőföld kül­földi tulajdonba kerülését. A parlament azért módosította ezt a jogszabályt, mert janu­ár 1-től megszűnt a külföldi magánszemélyek földvásár­lását megakadályozó morató­rium. A jogszabályba Traian Basescu javaslatára bekerült az a kölcsönösségi elv is, miszerint az EU más tagálla­mainak állampolgárai csak annyi földet vásárolhatnak Romániában, amennyit az ő országukban megvásárolhat egy román. ■ MTI Két probléma Bécs és Budapest között A MAGYAR-OSZTRÁK kapcsola­tok szilárdságát a kisebb-na- gyobb viták ellenére soha semmi és senki nem kérdő­jelezheti meg - mondta Mar- tonyi János külügyminiszter Budapesten, miután tárgyalt osztrák kollégájával, Sebas­tian Kurzcal. Hozzátette: két témában nem esik egybe a két ország álláspontja, az osztrák bankok és a magyar földtörvény ügyében. ■ MTI —---------------------------KÜOf> Romo lhat a strukturális egyenleg jelentés Brüsszel nem találta túlzottnak a makrogazdasági egyensúlyhiány mértékét Továbbra is aggasztónak tartja a magyar államadós­ság magas szintjét az Euró­pai Bizottság tegnap közölt jelentése. Brüsszel azonban nem sorolja azon három EU-tagállam közé hazán­kat, ahol a makrogazdasági egyensúlyhiány mértéke túlzottnak tekinthető. Tar Gábor Három EU-tagállamban - Hor­vátországban, Olaszországban és Szlovéniában - találta túl­zott mértékűnek a makrogaz­dasági egyensúlyt az Európai Bizottság tegnap kiadott jelen­tése. Magyarország, illetve to­vábbi tíz tagállam (Belgium, Bulgária, Finnország, Francia- ország, Hollandia, Írország, Nagy-Britannia, Németország, Spanyolország, Svédország) esetében is lát ilyen egyensúlyi problémákat a brüsszeli testü­let, azonban azokat nem mi­nősítette túlzottnak, amelyek akár eljárás elindítását is okoz­hatnák.--------------—fw Ol li Rehn, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős alelnöke mutatta be a jelentést Külön figyelmeztetés A bizottság összesen 17 tag­államot vizsgált meg az egyen­súlyi problémák felmérésére, miután tavaly novemberben az úgynevezett makró-vészjelző rendszer ezeknél az országok­nál mutatott ki problémákat. A vizsgált három ország közül Dá­nia, Luxemburg és Málta eseté­ben nem talált egyensúlytalan­ságot a testület. Brüsszel külön figyelmeztetést adott ki az euró- zóna két tagállamával, Francia- országgal és Szlovéniával kap­csolatban, ugyanis a bizottság szerint fennáll annak a kocká­zata, hogy a két ország nem tudja teljesíteni az idei évre ki­tűzött költségvetési hiánycélt. A jelentés Magyarországról szóló része azt emeli ki, hogy az erőteljesen negatív nettó nem­zetközi pénzügyi pozíció, a ma­gas állami és magánadósság, a pénzügyi szektor sérülékenysé­ge, valamint a romló exporttel­jesítmény érdemel megkülön­böztetett figyelmet, amely terü­leteken megfelelő szakpolitikai intézkedésekre van szükség. Brüsszel szerint az utóbbi időszakban kedvező fejlemé­nyek történtek a feldolgozóipar­ban, azonban ez sem lesz elég arra, hogy fordulatot hozzon a romló exportteljesítményben. A magánszektor adóssága te­rén továbbra is fennállnak az egyensúlyhiányok, illetve koc­kázatok a pangó lakáspiac, a sérülékeny pénzügyi szektor,----—......... .»-"IH----­ille tve a devizahitelek magas aránya miatt. Brüsszel a hite­lezés fellendüléséhez a bankok működési környezetének javí­tását tartaná szükségesnek. A magas államadósságot szintén aggasztónak tartja a bizottság. A gyengülő forintár- folyam, a szerény növekedési potenciál és a magas finanszí­rozási költségek ugyanis meg- -----ki----------i---------- ;~t—•­akad ályozzák az államadóság mértékének csökkenését, hiába javult jelentősen a strukturális költségvetési egyenleg. Brüsz- szel azt valószínűsíti, hogy a középtávú költségvetési célt, amely a GDP 1,7 százalékának megfelelő strukturális hiány­nak felel meg, nem tudja teljesí­teni az ország, és a strukturális egyenleg romlani fog idén.----------r w -----------------­Átü temezné adósságait az új ukrán vezetés T Áns'ansH.lc ' • Jepnbi no-r* <icu lo"'r«*­Fellépés a GMO-szója ellen kezdeményezés Alternatív fehérjeforrást keresnek elgorn tóvrremóoifc FAO: megoldásra vár a világ élelmezése A szója fontos takarmányforrás, ám gyakran génkezelt a termény válság Megkezdené a tárgya­lásokat hitelezőivel a deviza- adósság átütemezéséről Ukraj­na - közölte Olekszandr Slapak ukrán pénzügyminiszter. A tárcavezető arról nem beszélt, mekkora összeg átütemezésére gondol, azt azonban kiemelte: országának idén 10 milliárd dol­lárnyi külföldi és belföldi adós­ság visszafizetése esedékes. Ukrajna tárgyal a Nemzetkö­zi Valutaalappal (IMF) egy köl­csönről. Slapak azt sem zárta ki, hogy Kijev folytatja az együtt­működést Oroszországgal a Moszkva által decemberben fel­kínált 15 milliárdos hitelkeret kapcsán. Az erről szóló megál­lapodást még Viktor Janukovics azóta megbukott- államfő írta alá, és 3 milliárd dollárt - ukrán eurókötvények megvásárlásá­val - át is utaltak, ám Moszkva ahhoz kötötte további pénz fo­lyósítását, hogy Kijevben stabil kormány álljon fel. A jelenlegi vezetést azonban nem ismerik el - ezt kedden Vlagyimir Pu- tyin is megerősítette. Az orosz elnök tegnap, az orosz-fehérorosz-kazah vám­unió moszkvai csúcstalálkozó­ján már arról beszélt: a szerve­zet tagállamainak mindent el kell követniük annak érdeké­ben, hogy Ukrajnát kisegítsék a válságból. Segítheti Ukrajna stabilizá­lását az Európai Bizottság fel­ajánlása is. Mint azt Jósé Ma­nuel Barroso, a testület elnöke tegnap bejelentette: Kijev össze­sen 11 milliárd euróhoz kaphat a következő években az Európai Uniótól és a hozzá tartozó pénz­ügyi intézményektől. Az EU a saját költségvetéséből 3 milliárd eurót, 1,6 milliárd euró kedvez­ményes kölcsönt és 1,4 milliárd euró támogatást nyújt, emellett pedig Ukrajna összesen 8 mil­liárd eurót kaphat az Európai Beruházási Banktól (EIB), va­lamint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD). A kedvezményes kölcsönből Brüsszel már rövid távon 610 millió eurót hajlandó Kijev ren­delkezésére bocsátani, „feltéve, hogy a kormány megállapodást ír alá az IMF-fel”. A bizottság emellett - annak fejében, hogy Ukrajnában reformorientált ve­zetés alakul - hajlandó segíteni az energiaelltását diverzifiká­lását (vagyis hogy Nyugatról is érkezzen gáz), illetve bizonyos feltételek teljesítése mellett el­törölnék a vízumkényszert az ukrán állampolgárokkal szem­ben. ■ Feszültség a Krímben a dél-ukrajnai Krími Autonóm Köztársaságból több hír érkezett arról, hogy fegyveresek jelzés nél­küli egyenruhában fenyegetik az ukrán katonákat. Keresnél egy laktanyát vettek blokád alá, a szevasztopoli kikötőben egy uk­rán hadihajót próbáltak elfoglal­ni, egy másikat elvágtak a szá­razföldi ellátástól. közben közös műveletet indított a belügyminisztérium és az uk­rán biztonsági szolgálat (SZBU), hogy kiszűrje a „szélsőséges és radikális érzelmű orosz állam­polgárok” bejutását az országba. Magyarország fellép a gén­módosított (GMO) szója visz- szaszorításáért, a szójapiacon tapasztalható importfüggőség csökkentéért - jelentette ki Feldman Zsolt a közelmúltban Budapesten, egy, a GMO-men- tes szójatermesztés lehetősé­geivel foglalkozó szakmai ta­nácskozáson. A Vidékfejlesz­tési Minisztérium (VM) agrár- gazdaságért felelős helyettes államtitkára erről az első or­szágos szója fórumon beszélt. Feldman jelezte, hogy Magyar- ország részt vesz a fenti elvek mentén létrejött nemzetközi együttműködésben. A Duna-térség országai el­határozták ugyanis - ezt rög­zíti a Dunamenti szója nyilat­kozat, amelyhez Magyarország az elsők között csatlakozott -, hogy a térségben csökkentik a gémmódosított szója felhaszná­lását, és elkötelezettek a gene­tikailag nem módosított szójá­ból és szójafehérjéből készült élelmiszerek iránt. A GMO-mentesség, az in­putanyagok lehetőleg minél nagyobb arányban a saját gaz­daságban való megtermelése az egyik fő témája az ezek­ben a napokban zajló három­napos budapesti Világfórum és Kiállítás a Családi Gazda­ságokról című rendezvényen is, amelyen több mint száz ország képviselteti magát. A világfolyamatok pozitívabbá tételében kulcsszerepe van a családi gazdaságoknak, és ehhez a folyamathoz Magyar- ország aktívan kíván hozzá­járulni - emelte ki Fazekas Sándor a családi gazdaságok világfórumának résztvevőit üdvözölve az esemény hiva­talos megnyitóján szerdán, Budapesten. A vidékfejleszté­si miniszter emlékeztetett: a családi gazdálkodás közpon­ti szerepet játszik a globális és helyi élelmezés-biztonság megteremtésében, valamint a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodásban. Ezért az ENSZ Közgyűlése e gazdálkodási forma kiemelt szerepét elismerve, 2014-et a Családi Gazdaságok Nemzet­közi Évévé nyilvánította. A világban, és így Európá­ban is a legnagyobb mennyi­ségben és legszélesebb körben felhasznált fehérjealapú takar­mánynövény a szója. A szója­bab döntő részét Dél-Ameriká- ban termesztik, az ottani sza­bályok azonban megengedik a genetikai eljárásokkal nemesí­tett fajták alkalmazását. Egyes szakértők szerint a világban termesztett szója több mint 90 százaléka genetikailag mó­dosított. A szója az egyik leg­nagyobb arányban felhasznált takarmány-összetevő Magyar- országon is. A GMO-szója kiváltását, és ezáltal az importfüggőség csökkentését régóta szorgal­mazzák gazdaszervezetek az Európai Unióban is. Ennek érdekében szóba jöhetnek al­ternatív növények, valamint a korábban alkalmazott húsliszt és csontliszt kereszttakarmá­nyozása is. ■ VG Cikkünk a Vidékfejlesztési Minisztériummal együttműködésben készült konferencia A világ élelmi­szertermelésének 90 százalé­kát a családi gazdaságok adják - mondta Jósé Graziano da Silva, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) főigazgatója Budapesten. A FAO főigazgatója a családi gazdaságok világfórumán ar- • ról is beszélt, hogy a családi gazdaságok az élelmiszerter­melés mellett más területeken is sok árut állítanak elő, így például erdészeti és halászati cikkeket. Úgy vélte, nem általános­ságban van szükség az élelmi­szertermelés növelésére, ha­nem azokban a térségekben, ahol nincs elegendő élelem, így például Afrika és Ázsia egyes részein. A főigazgató szerint a családi gazdaságokat ezekben a térségekben kell fej­leszteni. Hangsúlyozta, hogy meg kell szüntetni az élelmiszer­pazarlást, mert jelenleg a vilá­gon megtermelt élelmiszer 30 százaléka hulladékként végzi. Megjegyezte azt is: több pénzt kell az embereknél hagyni, hogy meg tudják vásárolni az élelmiszereket. Fontos kérdésnek nevezte a világ élelmezési gondjainak megoldásában a fenntartható gazdálkodás feltételeinek biztosítását. Jósé Graziano da Silva szerint e téren már tapasztalható előrelépés, de kulcskérdés, hogy sikerül-e a múlt század hatvanas éveihez hasonlóan végrehajtani egy újabb „zöld forradalmat”. ■ MTI I i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents