Tolnai Népújság, 2014. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

2014-03-01 / 51. szám

2014. MÁRCIUS 1, SZOMBAT Tanári portfoliók; jövőre hónapokkal Kitolhatják a határidőt köznevelés „Összesen 30 ezer tanár és tanító jelentkezhet a pedagógus II. minősítésre a kö­vetkező tanévben” - közölte teg­nap Szegeden a köznevelésért felelős államtitkár. Hoffmann Rózsa elmondta, pályázatot azok a szakvizsgás pedagógusok ad­hatnak be, akiknek legalább 8 év szakmai gyakorlatuk van. A 30 évnél régebben a pályán lévő tanárok szakvizsga nélkül is jelentkezhetnek. A sikeres pályázók a 2016-os tanévtől kerülhetnek a magasabb bért jelentő besorolásba. Közölte: a jövő március 31-i jelentkezési határidőt várhatóan november 30-ra módosítják. ■ Jövőre 30 ezer tanár jelentkezhet minősítésre. Nincs szó több száz olda­las dokumentumokról A jogszabály szerint az ok­tatási miniszter döntheti el az adott évben rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek alapján, valamint a központi költségvetési keret figyelem- bevételével, hogy hány tanárt minősíthetnek a Il-es fokozatba. A Pedagógusok Szakszervezeté­nek (PSZ) elnöke lapunknak azt nyilatkozta, jelenleg mintegy 127 ezer pedagógus van, aki 14 éve pályán van, sokuknak van szakvizsgája. Galló István­ná szerint kérdéses, hogy mi alapján fogják kiválasztani több tízezer tanár közül azokat, akik magasabb kategóriába léphet­nek. Hoffmann lapunknak el­mondta, ezt kérdést jogszabály­ban rendezték. Kerekes Balázs, az Oktatási Hivatal projektigaz­gatója lapunkkal közölte: a mi­nősítési keretszámok kihirdeté­sével az adott évben egyidejűleg a közlemény tartalmazza majd a kiválasztási szempontokat is, például a képzettség arányában. Az idén 25 ezer szakvizsgás és legalább 14 éve a pályán lévő pedagógus vehet részt a minősítésben, április 30-ig kell portfoliójukat feltölteniük. Hoff­mann szerint egy szó sem igaz abból, hogy több száz oldalas dokumentációt kell felvinniük az elektronikus rendszerre. A feltöltést több tanár megtagadta, a PDSZ és a PSZ is tiltakozott, sztrájkbizottság összehívását kezdeményezték. ■ É. S. Felpörögtek a beruházások KSH Az európai uniós források és a kedvezőtlen bázis a fő hajtóerő BELFÖLD - GAZDASÁG 7 Fotónkon a gyönyörűen felújított Zeneakadémia csillárai. Az ingatlanpiacon továbbra sem biztítóak a kilátások Csaknem 15 százalékkal nőt­tek a beruházások a tavalyi negyedik negyedévben, az év egészében pedig 7,2 százalé­kos növekedést mért a KSH. Hornyák József A tavalyi utolsó negyedévi be­ruházások felfutása döntően nem a versenyszférában, ha­nem a költségvetési területen történt - ismerteti az adatokat a KSH. Idén az európai uniós források támogathatják a be­ruházásokat, az állami invesz­tíciót nagyobb mértékben, de a magánprojektekre is jut forrás. Tavaly október és december között 14,9 százalékkal nőttek a beruházások a KSH jelenté­se szerint. A bővülésben fontos szerepet játszott a bázishatás, hiszen 2012 utolsó három hó­napjában 7,9 százalékkal estek vissza a beruházások. A közel 15 százalékos növekedés úgy jött össze, hogy a versenyszfé­rában 4,9, míg az államnál ki­ugró, 50,8 százalékos beruhá­zás-növekedést láthattunk. A beruházások a vállalati szektorban a harmadik ne­gyedben még közel 10 száza­lékkal nőttek, ehhez képest feleződött a bővülési ütem. Ugyanakkor a költségvetési szférában tavaly folyamatos növekedést láthattunk. A be­ruházások mélyrepülésének megállásában kulcsszerepe le­hetet az Európai Uniós források gyorsuló lehívásának. A legtöbb ágazatban növe­kedtek a beruházások. Az ár-' vízvédekezési nagyprojektek, Az állami fejlesztés viszi a prímet A tavalyi 7,2 százalékos beruhá­zás-növekedés döntő része az ál­lami szférában valósult meg (34 százalék). A vállalatoknál mind­össze 3,1 százalékos beruhá­zás-bővülést mért a KSH. Igaz, a cégeknél kedvezőbb volta bázis, miután 2012-ben a költségvetési Szféránál kétszámjegyű vissza­esést tapasztalhattunk. A legna­gyobb, 60 százalékos növekedés tavalya vízellátás, szennyvízgyűj­tés, hulladékgazdálkodás terüle­ten valósult meg, a közigazgatás­ban pedig 38 százalékos volt a bővülés. a vasútépítés és a járműgyártás is hozzájárulta növekedéshez. Segít is, meg nem is az MNB programja az eu-támogatású beruházások gyorsabb dinamikája alapján a GKI Gazdaságkutató 1,3 száza­lékról 1,5-re emelte idei GDP-növe- kedési prognózisát. Ez a várako­zás ugyanakkor a pesszimisták táborát erősíti, az elemzői kon­szenzus alapján elérhető lehet a 2 százalékos gazdasági bővülés is. a gazdaságkutató szerint az üz­leti beruházások alig bővülhet­nek, és a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramjának hatása egyelőre minimális. A GKI a bizalomhiánnyal magyarázza a „befagyott” beruházási hajlandó­ságot. Suppan Gergely, a Takarék- Bank közgazdásza ugyanakkor úgy véli, az EU-s források mellett a javuló külső és belső keresleti kilátások hatására a beruházá­sok növekedése a versenyszférá­ban is folytatódhat, amit az MNB hitelprogramja és más állami hi­telprogramok (Eximbank, MFB) is támogathatnak a középületek és közterek fel­újítása nagyban hozzájárult a növekedéshez a tavalyi negye­dik negyedében. A csatorná­zás, a szállítás és raktározás területén is jelentős beruhá­zásokat hajtottak végre. Az évekig tartó visszaesés után a villamosenergia-, gáz-, és gőz­ellátásban 25,4 százalékkal nőttek a beruházások, annak ellenére, hogy a szektor viseli a rezsicsökkentés terheit, és a ki­látások - várhatóan nonprofit energiaszektor - sem sarkall­hatják új beruházásokra a sze­replőket. Az építőiparban 26,5, a feldolgozóiparban 11,5, a hu­mán-egészségügy ágazatban 19,8 százalékkal emelkedtek a beruházások. Suppan Gergely, a Takarék- Bank vezető közgazdásza kiemel­te, hogy a művészet nemzetgaz­dasági ágban 74,1 százalékkal nőttek a beruházások, „feltehe­tően a Zeneakadémia és az Er­kel Színház felújítása” miatt. Az ingatlanügyletek, vélhetően a zu­hanó lakásépítések és a továbbra sem túl biztató kilátások miatt 9,3 százalékkal csökkentek. A KSH szerint a szezonálisan kiigazított negyedéves volume­nindex már nem mutat ked­vező képet: az 1,3 százalékos növekedést mutató harmadik negyedévhez képest a negye­dik negyedévi beruházások 0,3 százalékkal elmaradtak. Új lakások száma Budapest Megyei jogú város Többi város Községek VG-GRAF1KA FORRÁS: KSH Törvénykezési helyeket fognak létesíteni több településen törvénykezési helyek jöhet­nek létre a járásbíróságokon, az erről szóló törvényjavaslat benyújtásáról a kormány szer­dai ülésén döntött - közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium az MTI-vel. A bíróságok feladatainak haté­konyabb ellátását segíti elő a törvénykezési hely létrehozása, amely egy új, a járásbíróság székhelyétől különböző tele­pülésen működő szervezeti egység. A törvénykezési hely biztosítja, hogy a járásbírósá­gok hatékonyan és időszerűen, a lehető legközelebb működje­nek az állampolgárokhoz. Kifejtették: a törvénykezési hely a járásbíróság szervezeti egysége lenne, amely alapve­tően - a törvényben meghatá­rozott egyes kivételekkel - a bíróság csoportjára vonatkozó szabályok szerint működik. A törvénykezési hely létrehozá­sával a járásbíróság illetékes­ségi területe nem változik, az ügyek elosztását a járásbírósá­gi székhely és a törvénykezési hely között az ügyelosztási rend tartalmazza - írták. A jövőben arról, hogy ezt az új szervezeti egységet mely járásbíróság esetében indokolt létrehozni, egyedileg szükséges döntést hozni, és ezt - hasonlóan a bíróságok elnevezéséhez és illetékességi területéhez - törvényben kell rögzíteni -közölte az igazság­ügyi szaktárca. ■ MTI Örökösöktől olcsóbban lehet lakást venni A Duna House szerint az örö­kösök alacsonyabb áron értéke­sítik az ingatlanokat. Az érté­kesített örökölt ingatlanok ára 2013-ban 185 ezer forint/m2-re csökkent az előző évi 195 ezer­ről, míg vidéken 120 ezerről 105 ezerre. A tavaly gazdát cserélt 83 600 lakás tulajdonosainak harmada jutott örökösként az ingatlanához. A vidékiek 35 százalékában volt örökös az el­adó. Egy átlagos, örökölt lakás ára országosan 8,1 millió forint volt, vidéken 7,3 millió, Buda­pesten pedig 10 millió. ■ MTI Ártalmas, ha veszélyes hulladékot is égetünk a kályhákban szálló por Jogszabályt hoznának, hogy milyen szilárd tüzelőanyagokat lehetne a lakásokban, házakban használni Az idei első negyedévben felmé­rések történnek, hogy előkészít­hessék a szilárd tüzelőanyagok lakossági tüzelőberendezésben történő égetéséről szóló jogsza­bályt - közölte a parlament hon­lapján a vidékfejlesztési minisz­ter. Fazekas Sándort a független Szili Katalin kérdezte, milyen lépéseket tesz a kormányzat a súlyos egészségügyi kockáza­tot jelentő kisméretű szálló por (PM10 és a PM2.5) koncentráci­ójának csökkentésére. Januárban, februárban több településen is az egészségügyi határérték felé került a káros szálló por koncentrációja. A tárcavezető leírta, a tüzelőbe­rendezésekben felhasználható tüzelőanyag minősége jelenleg csak a folyékony tüzelőanya­gokat illetően van szabályozva a kéntartalom csökkentéséről szóló rendeletben. A szilárd tü­zelőanyagok (szén, lignit, tőzeg, biomassza, pellet) vonatkozásá­ban ma csak nemzetközi szab­ványok állnak rendelkezésre, erre vonatkozó hazai szabá­lyozás nincs, és uniós szinten sincs egységes szabályozás. Fazekas emlékeztetett: a la­kossági tüzelésből származó kibocsátások uniós szinten is problémát jelentenek, de folyik munka a közösségi szabályozás módosítására. Az Európai Bizott­ság által tavaly decemberben be­nyújtott levegőtisztaság-védelmi Nem minden látszik, ami veszélyes javaslatcsomag egyik eleme a közepes (1-50 MWth közötti) tü­zelőberendezésekre vonatkozó új irányelvjavaslat, tárgyalása idén megkezdődik. A háztartási méretű tüzelőberendezéseket az Ecodesign irányelv keretében szabályozzák majd. A gáz, Ulet- ve a folyékony tüzelőanyaggal üzemelő háztartási tüzelőberen- dezésekrről tavaly elfogadták a módosított előírásokat, a szilárd tüzelőanyaggal üzemelő háztar­tási tüzelőberendezések ügyé­ben még folytatódnak a tárgya­lások. A megszülető szabályozás átültetésével Fazekas Sándor szerint Magyarországon is meg­oldódik e légszennyezőanyag ki­bocsátásának korlátozása. Kidolgozás alatt áll egy új hon­lap is, mely elsősorban a fával tüzelőket látja majd el tanácsok­kal. Az energiahatékonyság nö­velése, a károsanyag kibocsátás csökkentése végett mutatja majd be a helyes gyakorlatot (hogyan kell a megfelelő készüléket ki­választani, a tűzifát begyújtani, a készüléket és a kéményt kar­bantartani, ellenőriztetni). Szili Katalin arra is felhívta a figyelmet, hogy a szálló por tekintetében környezetvédelmi problémát okoz a háztartások­ban a hulladék és egyes veszé­lyes anyagok kályhákban törté­nő illegális elégetése. Fazekas Sándor közölte, hogy ennek visszaszorítására főként a lakosság tájékoztatásával tö­rekednek. Az ÁNTSZ honlap­ján erről elérhető a szakmai anyag, amelyet eljutattak az önkormányzatoknak, a megyei kormányhivataloknak és a nép­egészségügyi szakigazgatási szerveknek. ■ É. S. Általános tilalom nyílt téren egyébként általáno­san tiltják valamennyi hulladék - így az állati és növényi erede­tű, kivéve a károsítókkal fertő­zött növények - égetését. Fősza­bályként tiltják a kerti hulladé­kok égetését is, de a települések ebben külön dönthetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents