Tolnai Népújság, 2014. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
2014-03-31 / 75. szám
2 KÖRKÉP 2014. MÁRCIUS 31, HÉTFŐ Tenni kell, nem nyafogni! egy friss felmérés szerint Magyarországon 3,05 millió ember él szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben - ezen belül a roma népesség többsége, 500-600 ezer ember. A cigányok nagy arányban vannak a kilátástalan helyzetű rétegekben, integrációjuk helyenként szinte reménytelennek tűnik. szörnyűek a számok? Persze, hogy azok. A probléma csak az, hogy a történet itt meg is áll. Időről időre szembesítenek mindannyiunkat azzal, hogy komolyak a gondok, sőt, még annál is komolyabbak, a számok nem hazudnak, tényleg nagy a gáz. és vége. Pont. A bejelentést, az adatok ismertetését nem követi egy másik, amelyik úgy kezdődik, hogy „a fenti tények miatt a következőt fogjuk tenni”. Nem történik semmi, mi meg lapozunk egyet az újságban, lejjebb görgetünk a neten, átkapcsolunk a tévén. csak nyafogás van. Esetleg csodavárás. Végső mentsvárként esetleg felemlegetjük, hogy a mélyszegénységben, kirekesztettségben élők önerejükből semmiképpep sem tudják megváltoztatni életkörülményeiket, ezért az államnak többletkötelezettségei vannak. És ezen a ponton indul el az őrület: miért segítsünk „ezeknek”, a mi pénzünkön élősködnek, mondja az egyik, ők is mi vagyunk, dörren a másik, megy az üzengetés ezerrel, és továbbra sem történik semmi. holotttörténhetne. A baranyai Cserdi község az élő példa, ahol a polgármester nekiállt változtatni. Az övéit változtatja, mondja mindig, amikor megkérdezik, de talán ő is tudja: valójában a világot kezdte megváltoztatni. és tényleg innen kellene indulni. A kicsiből. És hagyni, hogy naggyá nőjön. Nem csak munkavállalók women Cél a képzett, fiatal nők elvándorlásának megakadályozása Nem konkurenciát, hanem partnert látnak egymásban a borászok A nemzetközi felmérések szerint viszonylag kevés nő van vezető beosztásban MJ -iltolUJVJ i AO Aül Ingyenes fórumok A fiatal, magasan képzett nők itthon tartása, elvándorlásuk megakadályozása a célja egy, a Dél-Dunántúlt is érintő nemzetközi uniós programnak, a WOMEN-nek. Babos Attila A legaktívabb szakaszába érkezett itthon egy majd két éve indult, öt országot, azon belül Magyarországot, s hazánkban a Dél-Dunántúl három megyéjét érintő európai uniós program. Elnevezése, a WOMEN angolul nőket jelent, s a program fő célkitűzése a fiatal, magasan képzett nők itthon tartása. A nők elvándorlásának megakadályozása, e tendencia visz- szafordítása amiatt is különösen fontos, mert hosszabb távon súlyos demográfiai problémát okozhat, ha külföldön alapítanak családot, és esetleg már sosem térnek vissza. Szombaton Pécsett erről, a munkaerő-elszívás megakadályozását célzó programról tartottak rövid tájékoztatót a hazai lebonyolítók, és kiosztottak néhány díjat több kategóriában, amelyet olyan nők nyerhettek el, akik idehaza, illetve szűkebb pátriájukban lettek sikeresek. Az uniós pályázatban részt vevő magyar közreműködő szervezetek, a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Zrt. és a Deéldunántúli Regionnális For- raásközpont Szolgáltató NKft. jelentették meg a Women are Future-díj (A nők a jövő-díj) felhívást, amelyre közvetve is lehetett nevezni olyan hölgyeket, akiket jelölőik sikeresnek tartanak. Szeretnének minél több, a régióban élő nő számára impulzust, inspirációt, ötletet, és konkrét segítséget adni ahhoz, hogy a Dél-Dunántúlon keressék és találják meg számításukat, itt tegyék teljessé életüket, régiónkat gyarapítva. Cél a női munkaerő elismertségének növelése is a munkaerő-elvándorlással veszélyeztetett régiókban. A partner régiókban közreműködők a másik jó példáiból is tanulnak, megismerik a demográfiai adatokat, közös akciótervet készítenek és közösen lobbiznak. Imázskampány indul fontos a példaképek, jó példák bemutatása, ezért rövid portrévideókra építő imázs- kampányt indítanak a napokban, nemcsak a díjazott, hanem több más helyi sikeres hölgy részvételével. A „Lépj és Maradj - Nők a dél-dunántúli régióért" kampány így segíti az uniós kezdeményezésű, öt országot érintő WOMEN projekt ( www.women-project.eu ) munkáját. A videókkal példaértékű, egyedi, izgalmas női megoldást mutatnak be arról, miképp lehet megfelelő hozzáállással felülkerekedni a körülményeken. Közösségifelületeiken nők számára érdekes munka- és karrierajánlatokat is közölni fognak. három ingyenes szemináriumot tartanak Pécsett - amelyekhez még lehet csatlakozni - elsősorban munkaügyis, személyzetis szakembereknek, munkaerő-közvetítéssel foglalkozóknak. Április 4-én és május 8-án a PTE Szántó Kovács utcai egységében, április 9-én a Civil Közösségek Házában gyűlnek ösz- sze. A cél a döntési helyzetben lévő szakemberek figyelmét felhívni arra, hogy a nők, különösen a magasan képzett, fiatal nők szerepe a régióban és a munkahelyen is felértékelődik, s olyan tudást, tapasztalatot hordoznak, mely csak rájuk jellemző, s nélkülözhetetlen egy szervezet, egy társadalom életében. A győztes sikeres nők a kulcsszereplő kategóriában két győztes lett: Pohl Marietta politikus, a baranyai közgyűlés alelnöke és a kaposvári Kovács Klaudia Éva pilatesoktató. Ő önkéntes mentorszülő az Autisták Országos Szövetségénél, létrehozta a Teljes Életű Autistákért Alapítványt, díjmentes mozgáslehetőséget biztosít autizmussal, és más fogyatékkal élő fiataloknak. Karfner Judit lett a Nőbarát vállalkozás kategória győztese, a tréningekkel foglalkozó pécsi Jazz Communication Kft. ügyvezetője. A legjobb induló női vállalkozás a harkányi Rozmaring fűszerkert, megálmodója Nagypálné Hellényi Katalin. PAKS Körülbelül tucatnyi kiváló bor, hatfogásos menü, kellemes zene, jó hangulat - ez született két borvidék, azon belül két borász közös gondolkodásából. A házigazda, paksi Fabro Pince és a szekszárdi Bodri Pincészet programjáról van szó, amit - ahogy meghívójukban hirdették - a barátság és az együttműködés jegyében szerveztek. A vacsorát Makk Norbert, a Bodri borászat mesterszakácsa és a házigazdák tehetséges fiatal séfje, Ladányi István készítette, amihez felváltva kínálták a két borászat, két borvidék büszkeségeit, köztük a Bodri Rozit, a Faluhely névre keresztelt olaszrizling szelekciót ugyanúgy, mint Kovács Sándorék Fabro Sár-Don-é-ját, Atomját és a hölgyek körében nagy kedvenc Érintést. Kovács Sándor kiemelte, hogy a két szomszédos borvidék valamikor még egy volt, a kényszerű szétválás hátrányt okozott a paksi borászoknak. - Ezen felülemelkedve úgy döntöttünk, hogy együttműködünk. Példát szeretnének mutatni azzal, hogy nem konkurenciát, hanem partnert látunk egymásban - tette hozzá. Dr. Bodri István kérdésünkre úgy fogalmazott, hogy jó bort csak kiváló szőlőből lehet készíteni. Fontos, hogy megtalálják a helynek megfelelő fajtát. Úgy véli, Pakson is készülnek jó borok, elsősorban fehérek, rozék és a „paksi sillerrel csodát lehet művelni”. A Fabro Pincészetről elismerően szólt, szerinte olyan a hely szelleme, ami alkalmassá teszi a borgasztronómiai programokra, vendéglátásra. Ezt bizonyára a vendégek is érzik, hiszen ezúttal is teltház volt. ■ Vida T. Jó a visszhangja az összefogásnak Milliárdokat fordíthatnak az agykutatásra a közeljövőben fejlesztés Kiemelten fontos a pécsi szál a nemrégiben útjára indított Nemzeti Agykutató Programban A magyar tudományos kutatás zászlóshajója lesz a következő évben a Nemzeti Agykutató Program, és nem csupán a rendelkezésre álló 12 milliárd forint miatt, hanem a téma jelentősége és aktualitása miatt is. Agyunk megismerésének fontosságát nem lehet túlhangsúlyozni, hiszen ahogy a program pécsi lábát bemutató március közepi konferencián Dr. Freund Tamás akadémikus, a NAP vezetője, egyben az óriási nemzetközi tudományos elismerésnek számító Agy-díj birtokosa is kiemelte, az emberi agy az evolúció csúcsteljesítménye, az a szerv, amely révén öntudatra ébredtünk. Ez már önmagában az egyik legizgalmasabb kutatási témává emeli, ám vannak praktikus okok is: a különböző agyi megbetegedések kezelésére csak Európában 2010-ben 798 millió eurót fordítottak, ami nagyobb összeg, mint az összes nem agyi megbetegedés kezelésének összköltsége. Mindez pedig tendencia, hangsúlyozta Freund Tamás, hiszen ezen megbetegedések jó része civilizációs ártalom. Az átlagéletkor növekedésével egyre több a Parkinson-, illetve Alzheimer-kortól és időskori demenciát okozó idegrendszeri elváltozásoktól szenvedő beteg, akik folyamatos figyelmet és kezelést igényelnek. Emellett a Freund Tamás akadémikus nagy lehetőséget lát az agykutatásban viharos ütemű technológiai fejlődés állandó alkalmazkodást követel meg tőlünk, amely ideg- rendszeri betegségek (szorongás, depresszió) kialakulásával jár, hiszen míg korábban a civilizáció fejlődési tempója lehetőséget adott az agy biológiai adaptációjára, ma három generáció alatt olyan mélyreható információs robbanás következett be, amelyet az agyi „hardver” képtelen követni. Nem csoda, hogy mind az Európai Unió, mind az Egyesült Államok óriási pénzeket öl az agykutatásba, és bár ezekkel a forrásokkal Magyarország nem tudja felvenni a versenyt, az tény, hogy a terület fontosságára mi hívtuk fel a figyelmet 2011-es uniós elnökségünk idején. A NAP-ra fordítandó 12 milliárd forintot úgy osztják fel a programban, hogy annak lehető legnagyobb része jusson közvetlenül kutatásokra, és valódi szakmai teljesítmények alapján került a program kialakításra. A pécsi szakmai teljesítményeket ezen a téren pedig jól mutatja, hogy összesen 1,7 milliárd forint jut a Pécsi Tudományegyetemen folyó kutatásokra. Pécsett ez a terület mindig is erős volt, elég csak Szentágothai Jánosra, Grastyán Endrére, avagy az Agy-díj első díjazottjára, Buzsáki Györgyre gondolni. ■ F. Z. » I 4 í < i
