Tolnai Népújság, 2014. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2014-03-30 / 13. szám

2014. MÁRCIUS 30., VASARNAP MUVESZBEJÁRO 13 Nagy víziók, politikai döntések kultúrpolitika Sűrű volt az elmúlt négy év a magyar kultúra különböző területein A Várkert Bazár megújult épületegyüttesét április 3-án adják át a közönségnek, majd egy négynapos programsorozat kezdődik Illyés Gyula nevezte hattyú­nyakú görénynek a kulturá­lis, azon belül az irodalom- politikát, és a kifejezés az elmúlt négy évet is jellemzi: nagyberuházások, nagy vízi­ók öltöttek testet, miközben a szakmai érveket gyakran elsöpörték a politikaiak. VR-összeállítás A kormányzati ciklus elején úgy tűnt, a polgári kormányt kevéssé érdekli a kultúra - ezt mutatta, hogy megszűnt a kul­turális tárca, helyette állam- titkárság alakult, amelytől számos, kifejezetten kulturá­lis területet elvontak, köztük két szembetűnőt: a filmet és az örökségvédelmet. Az elmúlt négy év legna­gyobb változása mégis az, hogy a vállaltan jobboldali, Makovecz Imre által 1992-ben alapított Magyar Művészeti Akadémia köztestületi rangba emelkedett: bekerült az alap­törvénybe, tulajdonába került a 6,6 milliárd forintból felújí­tott Pesti Vigadó, a Műcsarnok, majd a II. kerületi Hild-villa is. A bőkezűség nemcsak az in­gatlanokban mutatkozik meg, hanem a hatalomban is: a Fe­kete György vezette testület többek közt benne van a Nem­zeti Kulturális Alapban (NKA), beleszólhat a Széchenyi- és Kossuth-díjak odaítélésébe, gyakorlatilag eldöntheti, ki le­het a Nemzet Művésze, de arról is pletykálnak, hogy a testüle­tet preferálná a kormányzat a függetlenebb, kollégiumi rend­szeren alapuló NKA helyett is. Hogy a pénz beszél, a szak­embereknek pedig hallgatnia kell, mi sem mutatja jobban, minthogy az építőipar kedvéért odadobták az örökségvédelmet, a régészeti kincsekben gazdag Magyarországon sikerült el­fogadni egy olyan törvényt, amely a beruházónak nem a minimumot, hanem a maximu­mot szabja meg, hogy mennyit kell időben és pénzben (200 millió forint) feltárásokra köl­tenie. Arról nem is beszélve, hogy az erős, példaértékű Kul­turális Örökségvédelmi Hiva­talt megszűntették, feladatait a kormányhivatalok vették át, hatósági jogkör nélküli szak­emberek. Akiknek olyan gumi­szabályokkal kell majd védeni­ük a múlt örökségeit, amelyek csak a „jelentős nyomot” men­tenék, azt is csak, ha 1711 előtt keletkezett. Azt csak a jövő fogja eldön­teni, jó döntés volt-e, hogy a területileg illetékes önkor­mányzatokhoz kerültek a me­gyei könyvtárak, múzeumok fenntartói jogai, az viszont teljességgel érthetetlen, hogy az emberi erőforrások minisz­terének joga van ezentúl sa­ját hatáskörben dönteni arról, hogy mely műtárgy hova ke­rüljön. A törvénymódosítást va­lószínűleg az a terv motiválta, amelynek keretében például az Iparművészeti Múzeum vi­lághírű Esterházy-kincstára a létrehozandó fertődi kultúr­A várkert Bazár megújult épü­letegyüttesét április 3-án adják át a közönségnek, majd ezt kö­vetően április 6-ig tartó prog­ramsorozattal ünnepük a két­száz éve született tervezőt, Ybl Miklóst, és a megújult műemlé­ket. Az átadás után a Bazár dé­li palotájának tereiben három kiállítás is megnyílik 3-án: a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) Ostromok és hétközna­pok címmel a Várkert Bazár te­komplexumban kapna helyet. (Az Iparművészeti igazgatója lemondott tiltakozásképp.) Gőzerővel beindult a Múzeu­mi Negyed előkészítése, amely­nek keretében öt új múzeum- épület épülne a Városligetben. Idén februárban ki is írták a nyílt, nemzetközi építészeti tervpályázatot, melynek vár­hatóan decemberben lesz ered­ménye. A tervek szerint 2016- ban elkezdődhet az építkezés mintegy 75 milliárd forintból: 2018-ra a világon egyedülálló szórakoztató központ jönne lét­re egy korszerű Városligetben. A terv ellen az elmúlt hetekben indult el a tiltakozás, sokak sze­rint ugyanis csökkenne a park zöldfelülete. Persze, azt sem le­het tudni még, hogy mi lenne a Szépművészetivel összeolvadt, jelenleg a Budai Várban lévő rületének történetét mutatja be, A modern reneszánsz derült idomai című tárlat Ybl műveiből válogat, és a Bazár építkezésé­nek történetéről számol be, a műemlék rekonstrukciójának munkálataiba pedig az Egy építkezés képei című fotókiállí­tás ad betekintést. A második ütemben augusztus 28-igfejezik be a multifunkcio­nális rendezvénytermet, a mély­garázst, valamint a budavári Magyar Nemzeti Galéria épü­leteiben. A kultúrpolitika sikere az 1,8 milliárdból felújított Erkel Szín­ház újranyitása, amely 2000 fős nézőterével még nemzetkö­zibbé teheti a komolyzenei éle­tet. Míg a képzőművészet pozí­cióinak a gyöngeségét mutatja a Műcsarnok átfazonírozása, a fotográfiai központtá alakított Ernst Múzeum, a komolyzene nagy tekintélynek örvend a kor­mányban: ezt mutathatja, hogy jelentős támogatással megnyílt a Budapest Music Center, vala­mint a megújult Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 13,2 milliárd forintból. Az is tény, hogy Magyaror­szágon az elmúlt négy évben jó néhány műemléképület régóta húzódó rekonstrukciója fejező­dött be, vagy áll átadásközeli ál­királyi kertek rekonstrukcióját. Ekkorra megújul a Lánchíd ut­ca is, amely új burkolatot és ke- rékpársávot kap, valamint a vízhordó lépcső mellé mozgó­lépcső és látványlift is készül. az 1875-1883 között, Ybl tervei alapján készült épületegyüttes 1984 óta zárva van, 1996-bán felkerült a World Monuments Found (WMF) a világ száz leg­veszélyeztetettebb műemlékeit nyilvántartó listájára. lapotban: történelmi kastélyo­ké, a budapesti Mátyás- templo­mé vagy a Várkert Bazáré. Kevésbé látványos, de sok­kal fontosabb, hogy a kormány­zat jelentős összeget fordított a kulturális intézményrendszer tartalmi szolgáltatásainak és infrastrukturális megújításá­ra: a 2010 óta meghirdetett 17 konstrukció 1389 nyertes pá­lyázatának megítélt támogatá­sa több mint 30 milliárd forint. Az elmúlt négy év során újra­alakult a magyar filmfinanszí­rozás is: a Magyar Mozgókép Közalapítvány helyett létrejött a Magyar Nemzeti Filmalap, amelynek létrejötte másfél éves szünetet hozott a filmiparban. Ez idő alatt rendezték a mil- liárdokra rúgó filmszakmai adósságokat, újraszervezték a struktúrát. Az új rendszerben készült első filmeket tavaly mu­tatták be: Szász lános A nagy füzet című filmje Kristály Gló­buszt nyert Karlovy Varyban. Megszületett az első közön­ségsiker is, a Corning outtal; Csányi Sándor főszereplésével készült, Orosz Dénes rendezte vígjátékot egy hónap alatt 100 ezren nézték meg. Az új struk­túra hiányossága viszont, hogy teljesen szétváltak a rövid és a hosszú műfajok, az előbbiek fi­nanszírozását ugyanis a Nem­zeti Média- és Hírközlési Ható­ság végzi. Visszatérnek a Sörgyári capriccio hősei visszatérnek a filmvászon­ra a Sörgyári capriccio hősei, a legendás cseh vígjáték „folytatását” várhatóan jövő tavasszal mutatják be - je­lentették be Prágában Bohu- mil Hrabal világhírű cseh író születésének 100. év­fordulója alkalmából. Az új film a Sörgyári capriccióval kezdődő Hrabal-trilógia második része, a Díszgyász alapján készül. A filmet a közszolgálati Cseh Televízió készíti, rendezője Jirí Vejde- lek, a forgatókönyvet Marek Epstein írta. Matt Bianco ad ma koncertet a MüPában a nyolcvanas évek egyik legsikeresebb dzsesszpop csapata, a Matt Bianco ad koncertet ma a Művészetek Palotájában. Mark Reilly és Mark Fisher duója a Buda­pesti Tavaszi Fesztiválon (BTF) az amszterdami lazz Orchestra of the Concert- gebouw kíséretében lép fel. A Matt Bianco legismertebb számai a világhírű holland dzsesszzenekar oldalán, Henk Meutgeert vezényleté­vel fognak elhangzani. Újra elindult a Talentométer április 20-iG öt műfajban (pop/rock, metál, világzene/ népzene, hip-hop/reggae, dzsessz/kísérleti) lehet nevezni az A38 hajó és a Szerencsejáték Zrt. közös könnyűzenei tehetségkutató versenyére, a Talentométer- re, amelyet immár negyed­szer rendeznek meg. A több hónapon átívelő rendezvény csúcspontja a június 8-i döntő. Az idén elmarad a Hegyalja Fesztivál elmarad a tizenötödik Hegy­alja Fesztivál: a területen zajló és tervezett munkála­tok miatt nem lehet bizton­sággal megrendezni az idén az eseményt - közölték a szervezők. A Hegyalja Fesz­tivált tavaly rendezték meg 14. alkalommal Tokaj és Rakamaz térségében. A fesz­tivál az utóbbi években 80 ezer körüli látogatót vonzott. Várkert Bazár: négynapos ünnepi program jön az átadás után A médiából kiszorul, a közönség szereti tárlatA 32. Magyar Sajtófotó Kiállítás az ország több városában bemutatkozik „Annyi évtized és különböző helyszín után a kiállítás haza­talált” - mondta el Korniss Pé­ter a 32. Magyar Sajtófotó Kiál­lítás megnyitóján a Robert Ca­pa Kortárs Fotográfiai Központ­ban. A Kossuth-díjas fotográfus emlékeztetett: dokumentarista fotográfia a médiából vissza­szorult, de túl is nőtt azon: ma a világ minden táján hatalmas látogatottsággal rendeznek saj­tófotó-kiállításokat, amelyeket döntően a dokumentarista foto­gráfia határozza meg. Bielik István a szíriai pol­gárháborút fényképezte saját elhatározásából, saját pénzén, két hétig életveszélyben, de Hajdú D. Andrásé sem volt ve­Bielik István (Népszava) nagydíjat nyert sorozatának emblematikus képe szélytelen vállalkozás, hiszen ő egy nyírségi cigányasszonyt fotózott, aki Zürichben keresi a kenyerét mint prostituált - méltatta az idei nagydíjasokat Korniss Péter. A 32. Magyar Sajtófotó Pá­lyázatra idén 310 fotográfus összesen 9583 képet nevezett. Közülük 92 fotós felvételei lát­hatók a tárlaton, ahol nemcsak a díjnyertes fotók kiállítására nyílt lehetőség: 387 kép nagyí­tásban, további 160 fotó pedig multimédiás megjelenítőkön tekinthető meg május 18-ig. Az anyagot Debrecenben, Sze­geden, Pécsen, Siófokon és a tervek szerint Gödöllőn is be­mutatják. ■ Hangstúdió is épül a Snétberger központban hangstúdiót és karrierirodát létesítenek a felsőörsi Snétber­ger Zenei Tehetség Központ­ban, a dán Velux Alapítványok ehhez mintegy egymillió eurót (300 millió forintot) biztosíta­nak. Az építkezés októberben kezdődik, a megnyitó 2015. június 15-én lesz. Tom Nor- ring budapesti dán nagykövet kiemelte: a hangstúdió és kar­rieriroda építésével lehetőséget teremtenek a tehetséges fiatal roma zenészeknek karrierjük kiépítésére, biztos megélheté­sük megteremtésére. A felsőörsi központ területén a stúdiónak helyet adó kétszin­tes épület alapterülete 20-szor 10 méter lesz, a két stúdióhely­ség (az egyik 43, a másik 37 négyzetméteres) a földszinten fog működni, az emeleten ok­tatóterem létesül. A harmadik évre összesen 140 demó CD ké­szül a központ diákjainak köz­reműködésével, ezzel összesen mintegy 180 fiatalnak teremte­nek lehetőséget zenei karrier­jük beindítására. A Snétberger Zenei Tehetség Központ 2011 óta évente hat­van tehetséges, 12-20 éves ro­ma fiatalnak ilyújt lehetőséget zenei tehetsége kibontakozta­tására. Az idén Kossuth-díjjal kitüntetett Snétberger Ferenc által alapított intézmény a Nor­vég Alap 2,7 millió eurós támo­gatásával létesült. ■ <* A A k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents