Tolnai Népújság, 2014. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2014-03-30 / 13. szám

8 INTERJÚ 2014. MÁRCIUS 30., VASÁRNAP politológusok Megnyugvást vagy folytatódó vitákat hozna egy Fidesz-győzelem? Tényleg rejtőzködnek a baloldali szavazók? Megerősödött a Jobbik, vagy ez csak a látszat? Hány párt lesz az új parlamentben? KAMPANYHAJRA, UTOLSO PATRONIG Filippov Gábor szerint a választás után sem változik a politikai légkör Kiszelly Zoltán szerint egy jelentős Fidesz-győzelem konszolidációt hozhat Finisébe ért a kampány: egy hét van vissza a parlamenti választásig. Filippov Gábort, a Magyar Progresszív Inté­zet elemzőjét és Kiszelly Zoltán politológust kértük arra, értékeljék, ami eddig a kampányban történt, illetve elemezzék, milyen hatással lehet ez a választókra és az eredményekre. Fábos Erika- Minden elemző a Fidesz győ­zelmét valószínűsíti. Ez egy le­futott választás, esetleg számít még valamilyen meglepetésre? Filippov Gábor: - Nem mon­danám lefutottnak, hiszen nem csupán a győztes, de a parla­menti erőviszonyok is lényege­sek. Az kétségtelenül nagyon meglepne, ha nem a Fidesz győzne. Pillanatnyilag az is életszerű, hogy újra kéthar­maddal nyer, de azért vissza van még egy hét, és olyan fel- | mérések is vannak, ahol sokkal i óvatosabban következtetnek a 2 Fidesz győzelmével kapcsolat- 2 ban. Nagyon kíváncsi lennék, s hogy egy egyszerű feles több­séggel mihez kezdene a Fidesz az elmúlt négy év után, amikor megszokta, hogy egyszerűen erőből old meg minden problé­mát, amivel szembetalálkozik. Kiszelly Zoltán: - Mintha 2010-ben lennénk. Csendes kampány, lefutottnak látszó meccs. Egy héttel a választás előtt csak egy olyan hírrel tud­na fordítani az ellenzék, amely minden emberhez elér és még átfordítja a közhangulatot. Ilyen most sem látszik.- Mi volt a legnagyobb megle­petés, ami eddig a kampány­ban érte és mit gondol, mi szólt eddig a legnagyobbat? F. G.: - A mostani kampány mind közül legkevésbé szólt a programokról és a szakpoli­tikáról. Sokkal inkább érzel­mekre hat a Fidesz, az ellen­zék pedig eddig nem tudott kezdeményező lenni, bénultan követi, amit a Fidesz diktál. A Fidesz-KDNP fő törekvése nyilvánvalóan az volt ezzel, hogy az emberek lelkében fel­idézze, hogyan érezték ma­gukat 2010-ben. Éppen ezért főként a múltról szólnak az üzenetek. Szerintem, ami leg­nagyobbat szólt, az a Simon- ügy volt. K. Z.: - Mintha visszafelé haladnánk a politikai időben. Az őszödi beszéd 2006-ban volt, a „Zuschlag-ügyek” 2004 előtt és ezek a legtöbbet for­gó témák az interneten, ami­re Welsz Tamás hangmérnöki munkája csak ráerősített. Meg­lepetés volt Vona Gábor fotója kisállatokkal, valamint Bajnai Gordon Orbán Viktor selfie-je.- A Békemenetes Fidesz-gyű- lésnek és a baloldali tüntetés­nek mi lehet a hatása? F. G.: - Mindkét erőnek fon­tos, hogy olyan tömegrendez­vényt szervezzen, amelyik ébren tartja a lelkesedést és közösségi élményt ad annak érdekében, hogy a választásra mozgósítani tudjanak. Ebben mindig a jobboldal volt erő­sebb, a hét végén is várhatóan ők lesznek többen. Ezzel a bal­oldali szavazókra is hatni akar­nak, hogy lássák: annyian van­nak, hogy ők nem is szólhatnak bele az eredménybe. Ennek azonban az a veszélye, hogy a saját szavazóik egyrészt bele- kényelmesedhetnek az előny­be és közülük is többen otthon maradhatnak, másrészt bátrab­ban szavazhatnak át a Jobbik­listára, mert úgy érzik, nélkü­lük is meg lesz a győzelem. K. Z.: - A hét végi tüntetések „igazolják” a közvélemény-ku­tatási adatokat és még inkább „lefutottá” teszik a választást. A Fidesz valóban mindig jobban tudott mozgósítani, ám ez elbi- zakodottá is teheti a jobboldali szavazókat. A baloldali tünteté­sen biztosan nagyságrendekkel kevesebben lesznek, de ez jó alkalom arra, hogy a szónokok elmondják a kampány hajrájá­nak fő üzeneteit és valamilyen reményt adjanak a híveknek.- Számít-e valami nagy húzásra valaki részéről az utolsó héten? F. G.: - Ellenzéki oldalon nem hinném, hogy bármi lenne, amit eddig nem játszottak vol­na ki. A Fidesz az előzetes saj­tóhírek szerint három bombát tartogatott a kampányra, ami­ből egy még vissza van. Az biz­tos, az utolsó lövedékeket most, a hét végén el kell lőni, hiszen 4-5 napig futtatni kell az ilyen ügyeket, hogy a fontos üzene­tek mindenkihez eljussanak. K. Z.: - Lassan ellövik az ed­dig gondosan gyűjtögetett pat­ronokat. A Velez Árpád hangfel­vétele, egyes fideszes képvise­lők trafikmutyija és képviselői költségtérítése már a véghajrá része. Igazi „nagy dobást” sze­rintem már csak olyan meg­cáfolhatatlan bizonyítékokkal lehet alakítani, amely eddigi rejtélyekre adnak választ: őszö­di beszéd kiszivárgása, Welsz Tamás halála, Zuschlag könyvé­ben foglaltak bizonyítása.- így a kampány finisében az eddigi tapasztalatok alapján ki tudták használni az összefogást a kormányváltó erők? F. G.: - A választási rendszer és a választók kényszerítették ki ezt az összefogást. Annyi már most biztos, hogy áttörést nem hozott, vagyis új szava­zókat tömegesen nem sikerült megmozdítaniuk sem az össze­fogás tényével, sem a kampá­nyukkal, ami eddig nem volt. túl ügyes és erős. K. Z.: - A balliberális össze­fogás április 6-án este szétesik. Külön várják az eredményt, kü­lön jelentkeztek be a május 25- ei EP-választásra. Ez egy kény­szerházasság volt, ami nem­sokára véget ér. Már igazából egymás ellen kampányolnak.- Kinek sikerült eddig a leg­erősebbre a kampánya? F. G.: - Ha az eredményekből indulunk ki, akkor a Jobbik­nak, hiszen ők növelték legjob­ban a potenciális bázisukat. De ha azt nézzük, hogy egy évvel ezelőtt az LMP egy-két száza­lékon állt és krízissel küzdött, ma pedig jó esélye van bejutni, akkor az ő kampányukra is azt mondom, hogy sikeres volt. K. Z.: - A Fidesz klasszikus kampányt folytatott, mint 2010- ben. Az ellenzéki pártok közül a Jobbik kampányolt eddig a legjobban: 700 lakossági fóru­mot tartottak és a kampány­ban jól teljesítettek. A baloldal 5 pártja mintha külön-külön kampányolna és még mindig nem csiszolódtak volna össze.- A Jobbik mennyire erősödhet meg? F. G.: - A Jobbik és az LMP ugyanabból a csalódottságból építkezhetett, a bizonytalanok­ból, akiknek már elegük van a korrupcióból és a hatalom ar­roganciájából. Azt, hogy meny­nyire lesz erős, az a választás napján derül csak ki. Egyelőre nem világos, hogy a Jobbik bá­zisa valóban nőtt, vagy csak bátrabban bemondják ezt az emberek, mert vállalhatóbb- nak érzik. K. Z.: - A Jobbik felszívhat­ja azokat a szavazókat, akik egyik nagy pártból sem kér­nek. Ha a baloldal gyengén sze­repel, és az 5 párt külön frak­ciókat alakít, könnyen lehet, hogy a Jobbiké lesz a második legnagyobb frakció az új parla­mentben.- A Fideszen, a baloldali pár­tokon és a Jobbikon kívül van valakinek esélye bejutni a par­lamentbe? F. G.: - Csak az LMP-nek, de mivel a sorsuk főként a bizony­talanokon múlik, az ő esetük­ben igen lényeges, hogy milyen lesz a részvétel. K. Z.: - Az LMP a bejutásért küzd, de nem biztos, hogy a leg­jobb stratégiával. A Bajnai-párt- ból kiábrándult szavazókat a valódi korszakváltás ígéretével meg tudná szólítani, ám erre kevés idő maradt.- Az összefogás egyik vessző- paripája, hogy az előrejelzések ferdítenek, mert az emberek félnek. A közvélemény-kutatá­sok mennyire közelíthetnek a valós eredményhez? F. G.: - Ezek a felmérések fő­ként a listás eredményeket és a trendeket szimulálhatják jól és viszonylag pontosan. Biztos, hogy a Fidesz nagy arányban vezet. Ami a félelemből rejtőz­ködő szavazókat illeti, azzal óvatosan bánnék. A vesztésre álló erőknek nyilvánvaló ér­deke, hogy minden eszközzel éljenek, ami segít életben tarta­ni a reményt. A félelemből rej­tőzködő szavazók emlegetése egy ilyen eszköz. K. Z.: - A trendek egyértel­műek, hihetünk a számoknak. Gyurcsány Ferenc többet visz, mint hoz. Az MSZP és a bal­liberális pártocskák szavazóit sikerült ugyan egyesíteniük, ám alig van további tömegvon­zásuk. Nem a félelem, hanem a sok régi-új botrány tántorítja el szerintem leginkább az embe­reket a baloldaltól. Ezért lehet a közvélemény-kutatókat hibáz­tatni, de nem érdemes.- Sok kiábrándító dolog került elő ebben a kampányban. Ez az apátiát erősíti, vagy a fel­háborodást? Ez mozgósít, vagy inkább pont ezért maradnak majd többen otthon? F. G.: - Ezeknek a jól időzí­tett témáknak éppen az a célja, hogy minél többen otthon ma­radjanak. A Fidesz úgy gon­dolkozik, hogy mindenki, akit még a kampányban meg lehet szólítani és el lehet vinni sza­vazni, az a többi pártot erősí­ti, az ő érdekük tehát a minél alacsonyabb részvétel lenne. Ez azonban egy veszélyes játék, még ha rövid távú hatása a Fi­deszt is erősíti, hosszú távon az egész politikától elidegeníti az embereket, hiszen ezzel a Fidesz az elmúlt 25 év egész politikai elitjéről alakít ki egy ellenszenves képet, korrupt­nak és tisztességtelennek fest­ve le azt. K. Z.: - 1990 óta 12 év bal­oldali és 12 év jobboldali kor­mányzás sem hozott közelebb minket a várva várt nyugati- osztrák - életszínvonalhoz. A legtöbb bizonytalan szavazó szerintem az egész politikára legyint. A Nyugaton dolgozó és élő 500 ezer emberből 20 ezer regisztrált, ami jól mutatja a po­litikától való elfordulást. Itthon is inkább kiábrándultságot vá­rok, és kevéssé felháborodást.- Ez már a hetedik választás a rendszerváltás óta. A választó- polgárok miben változtak az elmúlt 24 évben? F. G.: - A rendszerváltás ide­jén elsőnek szavazók vagy fia­talok ma már 40-45 éves embe­rek, elvben gondolhatnánk úgy rájuk, hogy a demokráciában nevelkedtek, de ez nem ilyen egyszerű. Az, hogy a demokrá­cia nem működik aktív válasz­tópolgárok nélkül, közhelyesen hangzik, de tény, hogy úgy tű­nik, Magyarországon a szava­zók nem igénylik, hogy a pártok fontos, az életüket befolyásoló kérdéseket megvitassanak ve­lük. A többség úgy adja le vala­hova a szavazatát, hogy igazából azt sem tudja, mit választ és mi­re szavaz. Ez nem nagy csoda, hiszen a rendszerváltás utáni Magyarország nagy mulasztása, hogy a pártokra hagyta az embe­rek politikai szociaüzációját. En­nek pedig az lett az eredménye, hogy sokan elfordultak a poli­tikától, a többség pedig nem is úgy tekint a politikusokra, mint az ő megbízottjaira vagy szolgá­lóira, hanem mint katonai veze­tőkre, akik diktálhatnak bátran. Hatvan százalék fölötti részvé­telre számítok, ami magasabb, mint amit ez a kampány indokol. K. Z.: - Az egyik legalacso­nyabb részvételt várom, ami­vel Magyarország csatlakozik a környező országok alacsony részvételi arányához. A bizony­talanok talán már nálunk sem a politikától várják sorsuk jobb­ra fordulását.- Azt előre modellezni, hogy mi lesz a következő négy évben, nyilván nem lehet. De mi lenne az az eredmény, amivel a legtöbbet nyerhetne a győztes és az ország? F. G.: - Passz. Ebben ma még annyira sok lenne a fikció, hogy nem tartanám szerencsésnek, ha megpróbálnám modellezni ezt a helyzetet. K. Z.: - Ha a Fidesz nyer, sze­rintem konszolidálja az új in­tézményeket és megmutathat­ná, hogy nyolc év folyamatos kormányzás hozhat az ország­nak gyarapodást is. Az élet- színvonal óvatos, a gazdasági növekedéshez igazodó növelése lehetne egy ilyen, minden em­bernek kedvező eredmény.- Nagyon sűrű éveken vagyunk túl a parlamentben. Nyugalma­sabb esztendők következhetnek? F. G.: - Semmiképpen nem várok nyugalmasabb éveket. Már most látszik, hogy minden oldalon túl sokan lesznek, akik elégedetlenek lesznek az ered­ménnyel ahhoz, hogy konszen­zus lehessen és érdemben vál­tozzon a parlamenti politizálás kultúrája és légköre. K. Z.: - Egy jelentős Fidesz- győzelem a belpolitikában meg­nyugvást és konszoüdációt hoz­hat. Akkor legfeljehb a külpoli­tika rázhatja meg - áttételesen- az országot. Ez egyben a balol­dalnak is esély arra, hogy a rég­óta hangoztatott generáció- és stí­lusváltást hitelesen végrehajtsa. A A J 4 A I I

Next

/
Thumbnails
Contents