Tolnai Népújság, 2014. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
2014-03-24 / 69. szám
6 GAZDASAG 2014. MÁRCIUS 24., HÉTFŐ Nagyon sérülékeny az európai ipar energiapolitika Vagy erőteljesen vált a földrész, vagy végképp lemarad A legsérülékenyebb európai iparágak (az energiaköltség aránya a termelési költségen belül, százalék) Vegyipar Alumíniumgyártás Bi 15~30 Papír- és cellulózgyártás ■■I15-30 Kerámiaipar ■■ 10-30 Vas- és acélipar Hl15 Üveggyártás ■ 15 FORRÁS: LENGYEL NEMZETKÖZI ÜGYEK INTÉZETE HÍRSÁV Létszámot bővít a Master Good A következő négy évben nyolcszáz dolgozóval növeli létszámát a több mint 1200 embernek munkát adó, baromfitenyésztéssel és feldolgozással foglalkozó Master Good cégcsoport - jelentették be a nemzet- gazdasági tárca és a vállalat- csoport képviselői. Bárány László, a társaság ügyvezető igazgatója és tulajdonosa a bejelentette: a vállalat idén 5 milliárd forintot fordít beruházásokra, amelynek keretében megújul a kisvárdai vágóüzem gépi-technológiai sora is. A cégcsoport tavalyi nettó árbevétele 49,3 milliárd forint volt. ■ MTI Jelentős növekedés a Mediterrán Kft.-nél A mediterrán Magyarország Betoncserép Gyártó Kft. a múlt évet mintegy 7 milliárd forint árbevétellel zárta, ami 12 százalékkal több a 2012. évinél - közölte sajtótájékoztatóján Gódi Attila, a családi vállalkozás ügyvezető igazgatója. A válság ellenére végig nyereséges maradt a cég, tavaly már 400 millió forint lett a profit. A 30 millió eladott cserép kétharmadát exportálták, zömében a környező országokba, de Brüsszelben is a cég betoncserepeivel újítanak fel egy városrészt - tette hozzá az ügyvezető. ■ MTI A földrész ipara kétszer olyan drágán jut áramhoz, mint az USA-beli vagy az oroszországi, és három- szor-négyszer többet fizet a gázért, mint az előbbiek és India. Okkal került tehát előtérbe az európai ipar versenyképessége az Európai Tanács március 21-22-i ülésén a klíma- és energiapolitikai megbeszéléseken. B. Horváth Lilla Olyan hatalmasok az ipari energiaár-különbségek az Egyesült Államok és az Európai Unió között, hogy ennek köszönhetően az amerikai ipar közel 130 milliárd dollárt spórolhatott meg Európához képest 2012-ben a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) becslése szerint. Á különbség ráadásul csak nőhet, ha Európa nem lép, mert az USA-ban folytatódik az energiaárak esése. Az ország meghatározó gáztőzsdéjén, a Henry Hubon a kilenc éves határidős jegyzések a mostaninál alacsonyabb áron születnek, olajipara pedig 2015-re napi 9,9 millió hordóra kívánja növelni a ma napi 7,5 millió hordós termelését. Európa ipara az IEA becslése szerint kétszer olyan drágán jut áramhoz, mint az USA-beli vagy az oroszországi, és háromszor-négyszer többet fizet a gázért, mint az előbbiek és India. Európának ez a jelentős versenyhátránya csak az egyik, de nagy súlyú oka annak, hogy az Európai Tanács március 21-22-i ülésének egyik fő témája a közösség klíma- és az energiapolitikájának a megváltoztatása volt, írta a találkozó előtti helyzetelemzésében Lidia Luka, a Lengyel Nemzetközi Ügyek Intézetének vezető kutatója. Ugyanakkor továbbra is az eddigi hármas: az európai piacok összekapcsolása, az ellátásbiztonság és a fenntarthatóság az érintett terület alappillére. A 2020-ig, illetve 2030-ig megfogalmazott célokat nem elsősorban megváltoztatni, hanem inkább kiegészíteni kell. Vannak ugyanis unión belüli okai is a sürgős intézkedéseknek. Az egyik legfontosabb az, hogy az említett hármasra, illetve a piaci versenyképességre való, az évszázad eleje óta tartó összpontosítás nem hozta meg a várt eredményt, az ipari energiaárak csökkenését. Sőt, még annak ellenére drágulás következett be, hogy a nagykereskedelmi árak szelídültek. Emiatt az Európai Bizottság nem elsősorban a termékárakat hibáztatja, hanem az adott országok egyes szabályozási elemeit, például a megújulok támogatását, a magas rendszer-használati költségeket, illetve a piac-ösz- szekapcsolás és a liberalizáció nem kellő szintjét. Van olyan ország, ahol az Európai bizottság burkolt ártámogatást gyanít, máshol nem tesznek eleget az EU 3. energiacsomagjában foglaltaknak, vagy nem tartják be a zöldenergiára vonatkozó ajánlásokat. Magas energiaigényük miatt a leginkább sérülékeny iparágak a vegyipar, az alumínium-gyártás, a cellulóz- és papíripar, a kerámiagyártás, a vas- és az acélipar, végül az Kibővülő eszköztár az EU már látja, hogy az ipari versenyképesség is figyelembe kell vennie energiapolitikája tervezésekor. Ettől azonban Lidia Puka szerint a tagországok ipara rövid távon mégnem lesznek versenyképes sem az USA-belivel, sem az oroszországival, sem a kínaival. Ehhez további eszközökre van szükség, például az energiahatékonyság javítására, az innovatív megoldások elterjesztésére, és a pia- cösszekacsolások erősítésére. Másként álom marad az a nem kötelező érvényű cél, hogy az EU GDP-jének a 20 százalékát az ipari termelés adja. üvegipar. A leginkább verseny- képes európai gazdaságok egyúttal a legnagyobb termelők is. Az első helyen kétségtelenül Németország áll, amelyet Franciaország, majd Olaszország követ. A vegy-, az üveg-, a vas- és acéliparban Nagy-Britannia a leginkább versenyképes, a cellulóz- és papíriparban Svédország és Finnország, a kerámia padlólapok előállításában Spanyolország és Olaszország. Cementet mindenütt előállítanak. A kelet-európai országok erőteljesen fejlesztik vegy- és acéliparukat, ezek közül Lidia Puka Szlovákiát emelte ki. Markánsan nő a turizmus vendéglátás Ötödével több bevétel a belföldi vendégektől Vegyes kép az osztalékoknál Tőkepiac Az OTP többet fizethet a tavalyi eredmény után A turizmus a tavalyi rekordév adataihoz képest is markánsan nőtt az idén januárban, a belföldi turizmus adatai pedig különösen jól alakultak. Az utóbbi motorjaként is emlegetett SZÉP-kártyák év eleji feltöltései is tükrözik a januárban felpörgött vendégforgalmat - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szombaton. Januárban a vendégek száma 15,7 százalékkal, a vendégéjszakák száma 13,5 százalékkal emelkedett a tavalyi év azonos időszakához képest, összesen 453 ezer vendég mintegy 1,1 millió vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken. A belföldi vendégek száma 18,4 százalékkal, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma pedig 16 százalékkal nőtt 2013 januárjához viszonyítva. A kereskedelmi szálláshelyek belföldiektől származó bevételei mintegy 21 százalékkal emelkedtek - ismerteti a az NGM közleménye. Az év első két hónapjában a továbbra is népszerű SZÉP-kár- tyákra a tavalyinál 17 százalékkal több feltöltés érkezett. A tárca hozzáteszi, hogy a szálláshelyek belföldiektől származó szállásdíj-bevételének növekedése jóval meghaladja a SZÉP-kártya beváltás növekedését, ami azt jelzi, hogy januárban nemcsak az utalványforgalom húzta a belföldi turizmust, hanem a hazai vendégek- akár a bérjövedelmükből is- többet szántak utazásra, mint tavaly. Február végére már több mint 23 ezer munkáltató 935 ezer dolgozója rendelkezett SZÉP-kártyával. A közlemény szerint jelenleg 29 milliárd forint elkölthető pénz van a kártyákon, és az idei feltöltések még csak ezután kezdenek felfutni. A minisztérium arra is felhívja a figyelmet, hogy a SZÉP-kártyákon lévő összegből 3,9 milliárd forintot még 2012- ben utaltak a munkáltatók, ezeket az idén lejáró összeget 2014. május 31-éig el kell költeni. A minisztérium közleménye szerint az STR Global nevű szervezet január-februári időszakot felölelő riportjából kedvező tendencia rajzolódik ki Magyar- országra nézve, nemzetközi összehasonlításban ugyanis a foglaltság és az egy kiadható szobára jutó szobarár-bevétel (RevPAR) növekedése Magyar- országon mindegyik versenytárs országét meghaladta. Előbbi 9,2 százalékkal, az utóbbi 9,5 százalékai nőtt január-februárban az egy évvel korábbihoz képest. Budapesten az év első két hónapjában mind a foglaltság, mind a RevPAR 12 százalékkal nőtt, eközben ugyanezen mutatók Bécsben csökkenést mutattak, Prágában pedig mindössze 2-5 százalékkal nőttek. Hozzáteszik, hogy bár mind Magyarország, mind Budapest számai abszolút értékben elmaradnak a cseh és az osztrák adatoktól, ezzel együtt a tendencia nagyon ígéretes. A küldőpiacok közül kiemelkedik Oroszország, az orosz vendégek 82 ezer éjszakát töltöttek el, ami 34 százalékos bővülés. A Németországból érkezők által eltöltött vendégéjszakák száma 3,6 százalékkal nőtt, 64 ezerre, harmadik helyen Ausztria áll 47 ezer vendégéjszakával, ez 0,5 százalékos növekedés. ■ MTI Vegyesen alakul az idei közgyűlési szezon a kisbefektetők szempontjából, hiszen több cég is a tavalyinál több osztalékot fizethet, ám a hagyományosan bőkezű Magyar Telekom idén várhatóan nem osztja szét az eredmény egy részét. A tőzsdei társaságok idei közgyűlési szezonja az Elmű és az Emász pénteki közgyűlésével indult, úgy, hogy mindkét cég a tavalyinál több osztalék kifizetésére tett javaslatot. A vállalatok az április 6-ra kiírt ország- gyűlési választásokkal indokolták a szokásosnál jóval korábbi közgyűlési időpontot. Az Elmű esetében ez részvényenként 2650, az Émásznál 2950 forintot jelent, mindkét érték meghaladja a tavalyi osztalékot. A Napi.hu MTI által idézett információi szerint az áramszolgáltató igazgatósága a 30 milliárd forintos veszteség mellett a tartalékból javasolta fizetni az osztalékot, ez nem befolyásolja a társaság operatív működését a jövőben. A veszteség egy 35 milliárdos hálózati leírásból fakad, az árváltozások miatt a könyvvizsgáló szerint ennyivel kevesebbet érnek a vezetékek. A Napi.hu közlése szerint az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. képviselője javasolta, hogy ne fizessen osztalékot az Elmű. A javaslatot csak maga a társaság támogatta a 15 százalékával. Az igazgatóság eredeti javaslata viszont 84 százalékos többséget kapott. A korai közgyűlési időpontok és az osztalék kifizetése körül ugyanakkor nem megy minden simán: a kormány szigorú és teljes kivizsgálást rendelt el a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál (MEKH) az Elmű-Émász előrehozott éves közgyűlésével kapcsolatban. A két áramszolgáltatón kívül az Állami Nyomda is közölte, hogy 55 forint részvényenkénti osztalékot tervez szétosztani a 2013-as eredményéből a tavalyi 44 forint után. Az idei szezon nagy meglepetését ugynak- kor a Magyar Telekom jelenti, amelynek igazgatósága a tavalyi eredmény áttekintése utón azt javasolta a társaság közgyűlésének, hogy ne fizessen osztalékot a 2013. gazdasági év után, és a teljes nettó eredmény az eredménytartalékba kerüljön. Ez a javaslat összhangban van a társaság osztalékpolitikájával, amely szerint az eladósodottsági rátát (a nettó adósságnak az összes tőkére vetített arányát) a 30-40 százalék közötti céltartományban kívánja tartani, és tükrözi a csoport pénzügyi helyzetét - közölte a társaság. A Magyar Telekom április 11-én tartja éves rendes közgyűlését. A kisbefektetők által szintén kedvelt OTP Bank ugyanakkor - a megelőző évinél jóval szerényebb 2013-as eredmény ellenére - a tavalyinál több osztalékot fizethet a múlt évi eredményeket bemutató sajtótájékoztatón elhangzottak szerint. A magasabb osztalékot egyrészt az indokolja, hogy csökkent a nem teljesítő hitelek aránya a csoportnál, és a céltartalékkal való fedezettség is emelkedett. A várható osztalék részvényenként a könyvek szerint 146 forint körül alakulhat. A Graphisoft Park SE április 23-ra összehívott éves rendes közgyűlése részvényenként 90 forint osztalékról dönthet - közölte a társaság a tőzsde honlapján. Az igazgatótanács javaslata alapján a társaság a szokásos üzleti eredménye alapján 45 forint- osztalékot, a 2013. évi egyszeri bevételei alapján pedig további 45 forint rendkívüli osztalékot fizet. A rendkívüli osztalék fedezete a tavaly lezárt peres eljárásokból származó egyszeri bevétel. Az osztalék mértéke így részvényenként 90 forint, ösz- szesen pedig 911 millió forint. A kisbefektetők ugyanakkor idén kevésbé lesznek érdekeltek a közgyűlési szezonhoz kapcsolódó osztalékfizetésben: a jegybank statisztikái szerint január végén nem egészen 300 milliárd forintnyi tőzsdei részvényt birtokoltak, amely a náluk lévő értékpapír-állomány mindössze 4,63 százalékát éri el. ■ B. M. Javasolt osztalékok (tőzsdei cégeknél, a tavalyi üzleti év után, részvényenként, forint) 2950 ..2650Jj ÁN Y Biztonsági L., Nyomda 155 Appeninn 0 Magyar . ; Telekom u VG-GRAFIKA FORRÁS: MTI Tisztítják a sármelléki repülőteret SPECIÁLIS ELJÁRÁSOKKAL megtisztítják Sármelléken az egykori szovjet katonai légi bázis területén a kőolajszármazékokkal szennyezett talajt és a felszín alatti vizet, a munkálatok 2015 nyarán fejeződnek be. Eíorváth Tibor, a zalavári és sármelléki önkormányzat által létrehozott kármentesítő társulás elnöke, Sármellék polgármestere az MTI-t tájékoztatta arról, hogy a több mint 4,2 milliárd forintos költséggel megvalósuló munkákat 2011 őszén kezdték el. A Sármellék-Zalavár Repülőtér Kármentesítő Társulás az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Programjából a költségek száz százalékára nyertei támogatást. Mostanáig mintegy 470 ezer köbméter földet mozgattak meg, és több mint 96 ezer köbméter talajvizet hoztak a felszínre. KÖZBEN KÖZEL 180 utassal a fedélzetén szállt le tegnap délelőtt Sármelléken az első orosz menetrend szerinti repülőgép, amely ezentúl hetente szállítja az utasokat Moszkva és a Hévíz-Balaton Airport között.
