Tolnai Népújság, 2014. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2014-03-23 / 12. szám

2014. MÁRCIUS 23., VASÁRNAP GAZDASAG Messi a világ legtöbbet kereső labdarúgója A sport mint stratégiai ágazat fejlesztés Többszörös büdzséből gazdálkodhatnak a szövetségek Újjpesten kételkednek a klub első osztályú jövőjében _____________7 li sta Tavaly Lionel Messi kereste a legtöbb pénzt a labdarúgók kö­zött 41 millió euróval - közölte a France Football. A francia szak­lap az évi fizetést, a prémiumo­kat és a szponzori juttatásokat is figyelembe vette ranglistáján. Messi éves bére 12,5 millió eu­ró volt, jutalomként 2,5 milliót kapott, támogatói szerződéseivel 26 millióhoz jutott, így 6 milli­óval többet keresett, mint 2012- ben. Az összes sportolót tekintve Messi az ötödik, az élen az ame­rikai golfozó, Tiger Woods áll (53 M €) a svájci teniszező, Ro­ger Federer (51,5 M €) két ame­rikai kosárlabdázó, Kobe Bryant (46,5 M €) és LeBron James (44 M €) előtt. A Forbes decem­beri listáján a sportolók között Ronaldo a 9,, Messi a 10. volt. A goal.com összegzése Ronal- dót tette a"világ leggazdagabb futballistájának 148 millió eu- rós vagyonával, miután a listát évekig vezető David Beckham visszavonult. Őt Messi követ­te 146 M €-val, Eto’o (Chelsea) 85 M €-val, Rooney 84 M €-val, s Kaka (Milan) 82 millióval. Messinél a bért tekintve az összkereseti listán második Cristiano Ronaldo (21 M €) és klubtársa, Neymar is többet ke­res (18-20 M €). Ezért jelenleg tárgyalások folynak, hogy ma­gasabb bért kapjon, pedig tavaly már megállapodott a Barcelo­nával. Ezek alapján 2018-ig évi 16 millió eurót keres, de a me­nedzsmentje évi 25 milliós bért szeretne elérni, amivel a világ legjobban fizetett játékosa lenne. A France Football kereseti lis­táját az edzőknél Jósé Mourinho (Chelsea) vezeti évi 17 millió euróval. Őt Pep Guardiola (Ba­yern München) követi 15 M-val, Roberto Mancini (Galatasaray) 14, Carlo Ancelotti (Real Madrid) 13,5 milliót keres. ■ É. S. A legjobban kereső labdarúgók a világon (m»e 1. Lionel Messi (Barcelona) 41,0 2. Cristiano Ronaldo (Real Madrid) 39,5 3. Neymar (Barcelona) 29,0 4. Wayne Rooney (Manchester United) 24,0 5. Zlatan Ibrahimovic (PSG) 23,5 6. Radamel Falcao (Monaco) 21,2 7. Sergio Agüero (Manchester City) 19,7 8. Thiago Silva (PSG) 17,0 9. Eden Hazard (Chelsea) 16,8 10. Franck Ribery (Bayern München) 16,5 FORRÁS: FRANCE FOOTBALL Egyes kiemelt sportágak támogatása 2020-ig (milliárd forint) Atlétika Úszás Kajak-kenu Cselgáncs Vívás Evezés Öttusa Torna Birkózás Ökölvívás Sportlövészet Röplabda Tenisz Korcsolya Kerékpár Asztalitenisz összesen a 16 sportág létesítmény- fejlesztések­kel együtt FORRÁS: VG-GYŰJTÉS Nagyot tekerhet a sport. Simicskó István, a sportért felelős államtitkár (jobbra) a kerékpár sportágfejlesztési koncepciójának bemutatásán. Stratégiai ágazatként tekint a kormányzat a sportra, ösz- szesen 37 sportág kap a ko­rábbi évekhez képest jóval nagyobb támogatást. Éber Sándor „Stratégiai ágazattá kívánja fej- j leszteni a magyar kormány a sportot” - hangoztatta a minisz­terelnök a héten, amikor átadta a ceglédi városi uszodát. Orbán Viktor közölte: a sport az el­múlt három évben mintegy 185 milliárdos támogatást kapott. Kiemelte, hogy az unió 28 tag­államából a négy legkevesebbet sportoló ország közé tartozik Magyarország. Ezért tartotta fon­tosnak a közösségi, a verseny- és a tömegsport állami támogatását egyaránt. Az idei büdzsében so­ha nem látott összeget, mintegy 82 mifiiárdot terveztek sportléte­sítmények fejlesztésére, a közvet- | lenül a sportra fordított összeg mintegy 108 milliárdra tehető. A sport kiemelt támogatá­sa először az öt látványcsapat- sportágban (labdarúgás, kézi­labda, kosárlabda, jégkorong, vízilabda) kezdődött el 2011-től, amelyek javára a cégek lemond­hattak társaságiadó-kedvezmé- | nyűkről. Csak az idén a köz­ponti büdzsé 50 milliárd forint [ tao-pénzről mond le a javukra. Több sportág is elkezdett lobbiz- i ni, például az igen rossz anya­gi helyzetben lévő röplabda is, hogy hasonló kedvezményben részesüljön. Főként azok után, hogy a válság alatt a cégek el­fordultak a szponzorációtól, és a kedvezményeket adó taós támo­gatás felé fordultak. A tao körét végül nem terjesztették ki, de 16 sportágat kiemeltté nyilvánítot­tak tavaly nyáron. Adósságaikat is konszolidálták, tavaly mint­egy 480 milliós értékben. Á 16 szövetség 2020-ig össze­sen 135 milliárdos támogatás­ban részesül. Az első egy (nem naptári) évben 12,5 milliárdot osztanak szét június végéig a sportágak között. Ebből mintegy 2 milliárd jut az egyesületek és a szakmai műhelyek támogatásá­ra, 4 milliárd létesítményfejlesz­tésre. A szövetségeknek sportág­fejlesztési koncepciókat kellett készíteniük, melyek teljesítését ellenőrzi a kormányzat. Főként az utánpótlásbázis növelésére tettek ígéretet. A Magyar Olim­piai Bizottság (MOB) edzői prog­ramjában kiemelt támogatásban részesítenek 154 edzőt, a legtöb­bet, összesen 17-et az úszásból. A legtöbb pénzt 2020-ig a ter­vek, a sportág eredményességé­nek, népszerűségének, tömeg­bázisának figyelembevételével az atlétika (18 Mrd Ft), az úszás (14,1 Mrd Ft) és a kajak-kenu (13,4 Mrd) kapta. A legkeveseb­bet az asztalitenisz (2,7 Mrd), a kerékpársport (2,8 Mrd) és a korcsolya (3 Mrd) kapta. Az első évben a legnagyobb összeget az úszás, a birkózás és a kajak-ke­nu érdemelte ki. Ezek a támogatások minden egyes szövetségnél a korábbi tá­mogatások többszörösét jelentik. Szabó Tünde, az úszószövetség főtitkára lapunknak azt mondta: 4-5-ször több pénzből gazdál­kodhatnak. Kosa Lajos, a korcso­lyázó szövetség elnöke azt nyi­latkozta, a korábbi 60-70 milliós támogatás helyett a jövőben évi 420 millióból gazdálkodhatnak. Erdei Zsolt világbajnok szerint a szponzoráció elmaradása után az utolsó pillanatban jött a támo­gatás az ökölvívásnak. A 135 milliárdból jut a léte­sítmények fejlesztésére is. Saját büdzséjéből nem minden sport­ág képes új beruházásokra, de azt is jelentős eredménynek tekintik, ha felújításokat végez­hetnek el erőteljesen lerobbant létesítményeikben. Az egyes beruházások több szövetséget is érintenek. Felújítják a követ­kező években a Nemzeti Sport- központok kezelésében lévő olimpiai központokat, így a tatai és a mátraházi edzőtábort. Mis­kolcon öt sportág számára alkal­mas csarnokot építenek, Ceglé­den a cselgáncsozók, Hódmező­vásárhelyen a vívók, a Dunaka­nyarban pedig a kajak-kenuzók számára létesül új edzőközpont. A kajak-kenu szövetség a Hajó­gyári-szigetre is beadott egy fejlesztési koncepciót. A mint­egy 128 milliárdos fejlesztésű Budapest Olimpiai Központban (az új futballarénával együtt) is több sportág számára alakíta­nak ki versenyzésre és edzésre alkalmas létesítményeket, több helyen épülnek sportcsarnokok, uszodák a következő években. Simicskó István sportért fe­lelős államtitkár korábban la­punknak azt mondta, hogy a sport fejlesztése nemzeti érdek, így reményét fejezte ki, hogy a parlamenti választások után a mindenkori kormányzat to­vább folytatja majd a progra­mot. A 16 kiemelt sportágon kí­vül további 16 kap még a felzár­kóztatási alapból támogatást, így az öt taós sportággal együtt összesen 37 szövetség részesül a korábbi éveknél sokkal jelen­tősebb állami forrásban. A16 kiemelt sportágnak nyújtott támogatás 2013-ban (millió forint) Úszás 736,5 Korcsolya 211,2 Birkózás 459,1 Röplabda 119,5 Kajak-kenu 336,3 Tenisz 107,5 Atlétika 314,5 Kerékpár 94,4 Öttusa 304,9 Evezés 93,3 Vívás 301,6 Sportlövészet 65,5 Torna 295,3 Asztalitenisz 43,7 Ökölvívás 295,2 Sportlétesítmény­Cselgáncs 250,4 fejlesztés 4278,0 FORRÁS; SPORTÉRT PELÉLŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG „szinte biztos, hogy nem lesz első osztályú labdarúgócsapata az Újpestnek” - közölte az UTE klubigazgatója. Őze István arra emlékeztetett a Digi Sport adá­sában, hogy a Magyar Labdarú­gó Szövetség (MLSZ) csütörtöki döntésével ugyan jóváhagyta az Újpest FC Kft. 2013/14-es sze­zonra érvényes indulási jogának átruházását az Újpesti Torna Egyletre, ám a határozat csak akkor lép hatályba, ha az Újpest FC Kft.-hez kirendelt vagyonfel­ügyelő azt jóváhagyja. Biztos ab­ban, hogy a vagyonkezelő nem fogja aláírni az MLSZ által kért papírokat, ez pedig az Újpest FC Kft. felszámolását vetíti előre. Roderick Duchatelet elnök-tulaj­donos közölte: a klub veszített, mivel a kirendelt vagyonfel­ügyelő a „csaló hitelező Brontu- re Ltd. érdekeit” védi, az ő funk­ciójából adódóan jogosan. Koráb­ban az UTE kezességet vállalt a labdarúgócsapatot működtető Újpest FC Kft. 194,377 milliós adóhiányának megfizetésére. Az UTE korábban azzal a for­dult az MLSZ-hez: a licencjogot átvinné a klubot működtető gaz­dasági társaságtól, az Újpest FC Kft.-től az Újpest 1885 Futball Kft.-be, mivel Duchatelet szerint a klub offshore cégek hálójába került. ■ É. S. Katari vb: kétmillió dolláros kenőpénz korrupció Jack Warner, a Nem­zetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) korábbi alelnöke és fiai mintegy 2 millió dollárt kaptak Mohammed bin Hammamtól, az ázsiai szövetség korábbi katari élj nőkétől miután Katarnak ítélték oda a 2022-es vb rendezésének jogát - közölte a Dailay Teleg­raph. A brit lap szerint az összeg egy New York-i bankon át került Wamerék számlájára, miután egy kajmán-szigeteki pénzinté­zet visszautasította a tranzakciót illegális ügylettől tartva. Wamert és Bin Hammamot eltávolították a FIFA-ból 2011-ben, mivel karibi szövetségek vezetőinek megvesz­tegetésével vádolták meg őket, hogy Hammamra voksoljanak az elnökválasztáskor. ■ É. S. Plusz 580 millióért állítják helyre a Városligeti Műjég hűtését költségvetés Idén Budapest büdzséjében 1,18 milliárd forintos keret áll rendelkezésre a sporttal kapcsolatos fejlesztésekre A főváros idei költségvetéséből 1,18 milliárd forintot terveznek a sporttal kapcsolatos fejlesz­tésekre, beruházásokra. A Vá­rosligeti Műjégpálya rekonst­rukciójára az idén 40,2 millió forintot szánnak uniós forrá­sokból. A végleges használat­bavételi engedély megszerzése és az uniós szerződésnek való megfelelés miatt további mun­kálatok folynak az idén. A Mű­jégpálya 2009-től megkezdett rekonstrukciójának összköltsé­ge 4,9 milliárd forint. További költségeket jelent a hűtéstechnológia hibája. A fel­halmozási célú tartalékból 580 millió forintot terveztek a Budapest Sportszolgáltató Köz­pont (BSK) Városligeti Műjég­pályájának hűtési rendszerének kapacitásbővítésére. A Műjégpá­lya próbaüzemelésének tapasz­talatai és a felkért szakértők által feltárt problémák alapján megállapították, hogy a jelenleg rendelkezésre álló hűtési kapa­citás a hibás tervezés és kivite­lezés miatt nem tudja biztosítani az elvárt színvonalú jégminősé­get. A 2013/2014-es téli időszak­ban is előfordult az, hogy plusz 10 Celsius-fok felett nem tudott megfelelő minőségű jeget bizto­sítani a hűtési rendszer. A hűtési probléma megoldásá­ra, az áramlási ellenállás csök­kentése érdekében szükséges a hűtőközeg cseréje, a gépházi hő­Hibás lett a Műjég hűtése cserélők bővítése, a nagy levá­lasztó és gyűjtőtartály cseréje, a gépházi energia-visszanyerő rendszer javítása is. Az áram­lási problémák kiküszöbölésére és a szakaszolhatóság megva­lósítása miatt a gerincvezeték átép'tése, a pályaszerkezet és a technológiai alagút közti csőát- vezetők cseréje, vagy az átveze­tések átalakítása, a jégkorong­pálya önálló bekötésének kiépí­tése történik majd meg többek között a technológiai alagútban. A Műjégpálya rekonstrukci­ójára 2008-ban írtak alá uniós támogatási szerződést, a kivite­lezés 2010 februárjában indult meg, a Főpolgármesteri Hiva­tal nemrég arra emlékeztetett, hogy a kivitelező Hérosz Zrt. 2011 decemberében csődhelyzet miatt átadás nélkül abbahagyta a munkálatokat. A kivitelezővel szemben folyamatban van egy polgári peres eljárás, és az ön- kormányzat további jogi eljárá­sokat készít elő a tervellenőrrel, illetve a tervezővel szemben is. Európai uniós források bevo­násával kerül sor a budai Rudas Fürdő energetikai korszerűsíté­sére, melyre 185,9 millió forin­tot terveztek. A margitszigeti futókör, a rekortán futópálya felújítására az idén 350 millió forintot terveztek. Az Iharos Sándor Margitszi­geti Atlétikai Centrum (ISMAC) egy uniós energetikai pályázat révén szeretné korszerűsíteni kazánházát, ehhez a főváros ad­ja meg az önrészt, azaz 28,5 mil­lió forintot. Az idei fővárosi büdzsében szerepel még a sportintézmé­nyek beruházásaira a BSK ré­szére egy 23,8 millió forintos ke- ’ret. Ezt a forrást a feladatellátás fenntartásához, működtetéshez szükséges gépek, berendezések és felszerelések beszerzésére fordíthatják. Az önkormányzati tartalékok között szerepel egy 7,5 millió forintos összeg a Bu­dapest Sportszolgáltató Központ működtetésében lévő sportin­gatlanok kiadására, valamint egy 193,9 millió forintos keret fővárosi sportcélokra. ■ É. S.

Next

/
Thumbnails
Contents