Tolnai Népújság, 2014. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
2014-03-15 / 62. szám
2 2014. MÁRCIUS 14., PÉNTEK KÖRKÉP JEGYZET k FŰLÖP ZOLTÁN Paks, kendőzetlenül persze eddig sem voltak túl nagy illúzióink a paksi beruházással kapcsolatban, azaz egy pillanatig sem gondoltuk, hogy ezzel mi aztán olyan marha jól járunk, hogy tényleg nem lesz gond a fizetéssel, hogy az egész hacacáré csak azért volt, mert az éppen hatal- mon-nem-lévőknek semmi sem jó, ők nem akarnak olcsó áramot, a hülyék. szóval nem voltak illúzióink - de azért reménykedtünk egy kicsit abban, hogy választott döntéshozóink nem nettó hülyék, legalább van valami minimális pozitív hozadéka is ennek az egész biznisznek, már hogy pozitív nekünk, egyszerű embereknek. LÁSSUK, VAN-E! Az OTOSZ kormány abbéli örömében, hogy elfogadta a paksi beruházást fedező hitel- szerződést, tegnap az egész megállapodást feldobta a netre. Úgyhogy lehull minden lepel, feketén-fehéren kiviláglik mindaz, amiről a mi döntéshozóink mélyen hallgattak. például az, hogy mi, magyarok, rögtön az elejéimen is fizetünk. Mindenfajta beruházás húsz százalékát mi csengetjük majd ki. Aztán az is kiviláglik, hogy a kamat egyre nagyobb lesz: az építkezés megkezdésétől a törlesztés megkezdéséig 3,95 százalék, utána hétévenként emelkedik: 4,5, 4,8, majd 4,95 százalékra. És nő a törlesztőrészlet is, az első hét évben a teljes tartozás 25, a következő hét évben 35, az utolsó hét évben pedig 40 százalékát kell visszafizetni. Csúszásért bünti, nem is kicsi, 15 napos csúszás esetén például máris másfélszeres a büntetőkamat. tetszünk érteni? Tetszünk. És nem tetszik, amit érteni tetszünk. Tiszta szerencse, hogy a mi véleményünkre a kutya nem kíváncsi. Kezdésként az Alzheimer agykutatása 80 év felettiek húsz százalékát érinti ez a betegség Színesebb minden eddiginél az idei Garay-napok programsora Pécs A Nemzeti Agykutatási Program első tudományos rendezvényét tartották tegnap Pécsett. Freund Tamás akadémikussal, a program vezetőjével beszélgettünk. Fülöp Zoltán- Amellett, hogy nyilván jó, ha egy ágazatot kiemelten támogat a kormányzat, mégis meg kell kérdeznünk: miért pont az agykutatást ölelték keblükre most?- Ennek összetett okai vannak. Kezdjük azzal, hogy az agykutatás Magyarországon mindig is erős volt, azaz nem a nulláról kell építkezni, lehet alapozni a már meglévő bázisokra, kutatókra, eredményekre. Ennél azonban fontosabb, hogy felmérések világosan bizonyítják: hazánkban rohamosan nő a depresszió, a szorongás, a pánikbetegség, az addikció, a krónikus stressz, a skizofrénia előfordulása. A ma már a leggyakrabban idegrendszerrel összefüggő tünetekkel fordulnak az emberek orvoshoz. Fontos tudni, hogy az idegrendszeri betegségek lappangnak, s gyakorlatilag járványként teszik tönkre az egyén, a család és a társadalom életét. Freund Tamás: az idegrendszeri betegségek lappanganak Szeretnék visszahozni az igazi tehetségeket- Ezt értjük, de hát az érrend- | szeri vagy éppen a daganatos | megbetegedésekről is hason- J lókat mondhatunk el, nem? Rohamosan nő, lappang, tönkretesz...- Nem, ott mások az arányok. Az Egészségügyi Világ- szervezet szerint a világ fejlett részén a teljes betegségteher csaknem harmadáért az agy betegségei a felelősek. 2010- ben 30 európai ország agyi, mentális és neurológiai betegségekből eredő éves költség- terhét (amely tartalmazza a szociális ellátás árát és a közvetett költségeket, például az elveszett munkanapokat, sőt a megrövidült életidőt) 798 milliárd euróra becsülték, ami több, mint a szív-, érrendszeri betegségek, a rák és a diabétesz költségei együttesen.- Milyen összegekről beszélhetünk? AHOGY CIKKÜNKBEN IS írtuk, a Nemzeti Agykutatási Program egyik célja az, hogy megpróbálja itthon tartani a tehetséges fiatalokat, a már kint dolgozó magyarokat pedig hazacsábítani. A problémát súlyosbítja, hogy akik elmennek, azok a szakma krémje, akik valóban innovatív ötletekkel állhatnának elő - elsősorban őket keresik a külföldi klinikák, s nehéz versenyezni az ott kínált kutatási körülményekkel, fizetésekkel, infrastruktúrával. Egyre gyakoribb az is, hogy már a szakvizsgát is egy másik országban teszik le az egykor itthon tanulók, s ezzel párhuzamosan rögtön munkába is állnak ott. Freud tamás ennek kapcsán egy érdekes történetet is elmesélt. Amikor elindult a magyar agykutatóprogram, akkor az Egyesült Államokból és Európa több országából is megkeresték különféle szakmai lapok azért, hogy elmondja, miben különbözik a magyar agykutató program az ottaniaktól. Freud szerint leginkább egyetlen dologban: míg a többi ország elviszi a magyarokat, addig mi visszahozni próbáljuk őket.- Két program fut. Az egyik stratégiai célja a már meglévő egyetemi és kutatóintézeti idegtudományi kutatócsoportok megerősítése és az akadémiai-ipari kapcsolat fejlesztése, erre négy év alatt 6,4 milliárd forint áll rendelkezésre. A másik (és tudom, hogy ebben a kontextusban kicsit furcsa a kifejezés, de mégis ezt kell használnom) az agyelszívás visszafordítását célozza, azaz a külföldön dolgozó magyar kutatókat hozná haza, segítené a beilleszkedésüket, s optimális kutatási feltételeket biztosítana. Ez a program 5,6 milliárd forintból gazdálkodhat. Pécsre ebből legalább 1,1 milliárd forint támogatási forrás érkezik.- A számok hatásosak, de mi a helyzet a kimenettel? Mikorra lesz például olyan gyógyszer, amelyet bárki megvehet a boltban?- Vannak olyan kutatások, amelyek még az elején tartanak, ezeknél a leghelyesebb, ha minimum tizenöt-húsz évvel számolunk. A másik oldalon azok állnak, amelyeknél néhány alapfelfedezés hiányzik még.- Tudna egy példát mondani? Nyilván az utóbbiból.- Az Alzheimer-kór világszerte a figyelem i: köz ép- pontjában van, irtózatos ösz- szegeket költenek el az ezzel kapcsolatos kutatásokra. Manapság a 65 év felettiek öt százalékát, a 80 év felettiek húsz százalékát érinti. Ma már le tudjuk írni a betegség pontos folyamatát, de a kiváltó okok még nem ismertek, s a gyógyítás sem megy. De bátran mondhatom, tényleg néhány alapfelfedezés kellene csak, apróságok, hogy helyére kerüljön minden a kirakóban. Szóval kezdésként tehát az Alzheimer, aztán jöhet sorban a többi.- Azért az elég vagány lenne, ha ez az áttörés éppen a Nemzeti Agykutatási Program segítségével történne meg...- Vagány, az biztos. Meg azonnal hozna néhány No- bel-díjat is... szekszárd A korábbi éveknél is színesebb és érdekesebb programokat kínál a Garay-napok. A szekszárdi Garay János Gimnázium ugyanis vendégül látja a Nagyberegi Református Líceum diákjait, akik nemcsak megfigyelőként vannak jelen, de a rendezvények, így a pénteki ünnepi műsor szereplőiként is. Heilmann Józsefné igazgató elmondta, a kárpátaljai középiskolások eddig jobbára a nemzetközi versenyek miatt utaztak ide, most a szép számú delegáció a Határtalanul pályázati program révén a szekszárdi gimnáziummal, a várossal és a környékbeli látnivalókkal, Ge- menccel, Pakssal, Moháccsal és Péccsel ismerkedik. Az idei Garay-napok másik újdonsága a pénteki sötétvölgyi gyalogtúra, melyet játékos feladatok színesítenek. Az intézmény vezetője szerint, mivel közel 530 diákjuk van, törekedniük kell a változatosságra. A már bevált gyakorlaton azonban nem változtatnak, azaz csütörtökön sportprogramokon, ismeretterjesztő előadásokon kapcsolódhattak ki a gyerekek, történelmi, természettudományos, közéleti vagy éppen a sport témájában hallhattak érdekességeket. Ezen a napon zajlott Az én Pannóniám országos vers- és prózamondó verseny döntője a Német Színházban, a megyei Szilárd Leó Fizikaverseny, valamint az ér- deklődőkibejárhatták amegyei múzeumot pincétől a padlásig. Természetesen diákigazgatót is választottak a diákok. A befutók a 11. C osztályból Túri Anna és Nedók Balázs voltak. A három napos rendezvényt pénteken este az Ifjúsági Fúvószenekar koncertje zárja. ■ B. K. Túri Anna és Nedók Balázs Tolnából, Alsónyékről is fölszállott a páva tehetségek Zsikó Zsuzsanna és Zsikó Zoltán képviseli megyénket a Duna Televízió műsorában Adatszolgáltatási határidő szorítja a gazdálkodókat alsónyék Tolna megyei, nevezetesen alsónyéki testvérpárnak szurkolhatunk a Duna Televízión látható Fölszállott a páva című műsorban. Zsikó Zsuzsanna szombaton mutatkozik be szólóének kategóriában, az élő adásra rábaközi dudanótákkal és dudautánzással készül. Ahogy Farkas Zoltán „Batyu”, a dél-dunántúli forduló területi zsűrijének a tagja mondta, kevesek képesek arra a hangszerutánzásra, amire a 20 éves lány. Zsuzsanna általános iskolásként népi ének szakra járt és hegedülni tanult. Eztán a székes- fehérvári zeneművészeti szak- középiskolába vezetett az útja, ahol az éneklés mellett folytatta Zsikó Zoltán és zenekara, illetve Zsikó Zsuzsanna a hegedülést, sőt, beleszeretett a citerázásba is. Jelenleg a konzervatórium végzőse, három együttesben zenél és énekel. Zsuzsanna bátyját, Zoltánt követve jelentkezett a Fölszállott a páva című műsorba. Az idősebb testvér az előző évadban szólóénekesként indult, idén viszont zenész barátaival áll a közönség elé. A Zsikó Zoltán és zenekara névre keresztelt együttes jövő héten szombaton muzsikál a nézőknek. A fiúk mind a Liszt Ferenc Zene- akadémia hallgatói, számtalan koncerten és külföldi turnén vettek már részt együtt, és több közös lemezen dolgoztak közösen. A zenekar brácsása, Fekete Márton „Kispuma” 2012-ben Junior Prima Díjat kapott, Mihó Attila hegedűs a kecskeméti országos prímás versenyen első helyezést ért el, míg Gelencsér János, szintén hegedűs harmadik volt a versenyen. Zsikó Zoltán és Mihó Attila tavaly megkapta a Klassz Tehetségek Program ösztöndíját. Zoltán szerint a műsor a népzenével foglalkozó fiatalok nagy találkozója. A televízió megteremti annak a lehetőségét, hogy széles körben megismertessék a magyar kultúra színes hagyományait. Ugyanakkor azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy versenyben szerepelnek, így izgalom is van bőven. ■ H. E. március 19-ig teljesíthetik a monitoring adatszolgáltatást a mezőgazdasági termelők. Azokra vonatkozik az előírás, akik 2013. december 31-én hatályos támogatási határozattal rendelkeztek. Aki csak egységes területalapú támogatást kapott (SAPS), arra nem. Az adatszolgáltatás csak elektronikusan nyújtható be a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz. A kötelezettség országosan összesen 25 ezer, a megyében kétezer ügyfelet érint. Az interneten, ügyfélkapus bejelentkezéssel elvégezhető adatszolgáltatásban a kamarai tanácsadók és falugazdászok idén is segítenek. ■ M. I. * A I 4
