Tolnai Népújság, 2014. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
2014-03-13 / 61. szám
2 2014. MÁRCIUS 13., CSÜTÖRTÖK KORKÉP JEGYZET KATUS ESZTER Kampány ingyen elvihető közeleg A választás, a kampány egyre ellenszenvesebb. Most épp abba a szakaszba léptünk (ismét), amikor a pártok egymás piszkos ügyeit ássák elő, és öntik ránk, rendületlenül, amíg meg nem fulladunk. Oda-vissza alapon. lássunk egy példát. Nem tetszik az embereknek Paks kettő és az orosz befolyás? Nesztek, itt egy Simon Gábor a maga(?) százmillióival! Csámcsogjatok ezen napokig, hetekig, addig sem figyeltek másra. Ilyen egyszerű. A nyertes az, aki hatékonyabban kommunikál. aztán ott a plakátháború. Ha a buszmegállóban Vo- na Gábor vezényli talpra a magyart, akkor a kisboltnál már a helyi fideszesek mosolyognak meggyőzően, a posta mellett pedig a Kormányváltó Összefogás (vagy akármi legyen is a nevük) kampányol a változásért. Mire hazaérünk, végignézhetjük az egész palettát, bár néha fogalmunk sincs, mit látunk, hiszen életünkben nem hallottunk még néhány pártról, ami egyébként nem csoda, merthogy se programjuk, se honlapjuk, se elérhetőségük nincs, csak országos listájuk. (Ja, meg kampánypénzük.) aki esetleg direkt rá sem néz az óriásplakátokra, kap egy halom szórólapot a postaládájába és aktivistát a parkolójába. A pártok naponta sajtótájékoztatót tartanak valami „nagyon fontos” ügyben, ahol súlylökőket megszégyenítő módon dobálják a sarat az ellenkező irányba. Ml, VÁLASZTÓPOLGÁROK pedig (persze, nyilván nem mindenki) csak egy „dedalont” szeretnénk, és felmosóvödröt, ha előbbi nem hatna. Mert a sok tisztességes, nekünk jót akaró jelölttől és a tőlük elhangzó őszinte kampánydumáktól már tényleg felfordul a gyomrunk. Gyűjtésből megélhetés gyógynövény A medvehagyma megjelenésével már elindult a szezon A Mecsek erdeiben sokan gyűjtik a medvehagymát - akár utazni is érdemes a gyógyhatású növényért baranya-tolna A medvehagy- ma korai sarjadásával indult az idei klasszikus gyűjtési szezon Baranyában a Mecsek erdeiben. A salátaként, köretként, tésztába sütve is közkedvelt, számos kedvező élettani hatást kiváltó gyógynövény szabályszerű - külön engedély nélkül egy ember alkalmanként két kilót szedhet - gyűjtésével is akár 2-3 ezer forintot lehet összehozni alkalmanként. A medvehagyma csomójáért most jellemzően 150 forintot kérnek ugyanis, ám a termőhelytől távolabb eső piacokon - Budapesten vagy Szegeden - ennek dupláját is elkérik a vásárlóktól. Nem véletlen, hogy a hivatalos engedélyt kiváltók nagyban gyűjtik a növényt. Az utóbbi években a megyében - jellemzően a Mecsek különböző körzeteiben és az Ormánságban - megnőtt a gyűjtésre berendezkedett emberek száma. A medvehagyma után rövidesen a pásztortáska, gyermekláncfű, galaj, csalán gyűjtése indulhat. A jó helyismerettel rendelkező gyűjtők megélnek így szerzett keresményükből. ■ K. E. Legnagyobb gyakorisággal gyűjtött, közismert gyógynövények Növény neve Napi tízezer is a gyűjtött herbák közül talán az augusztustól szedhető aranyvesszőfű hoz a legjobban, amiből a legügyesebb gyűjtők akár 7-10 ezer forintot is összehoznak naponta. A nyár végi, őszi időszakban jól jövedelmez még a csipkebogyó, a galagonya, illetve a vadgesztenyegyűjtése is, de olyan egyszerűen elérhető termék is jól hozhat, mint a dió- vagy mogyorólevél. Többen csigáznak több ezren gyűjtenek éti csigát is - azaz nemcsak a növények népszerűek. A dél-dunántúli régió több része is jellemző gyűjtőterület, de jóformán az egész térségben található az áprilistól szedhető éti csiga. A felvásárlás (kilónként 80-100 forintért) kizárólag szigorúan ellenőrzött telephelyeken zajlik, ahonnan az állatok 40 százaléka az országban működő négy feldolgozóüzem valamelyikébe kerül. A vízkóstolási versenyt a jövőben is megnyernék tolna Első helyen végzett a közelmúltban egy - nem hivatalos - ivóvíz kóstolási versenyen a tolnai csapvíz. Ahhoz, hogy ez a nedű a jövőben is jó minőségű lehessen, védeni kell a tolnai ivóvízbázist. Az e céllal 2012 nyarán indított projekt nemrég lezárult. Erről számolt be szerdán, a tolnai városházán rendezett sajtótájékoztatón dr. Sümegi Zoltán, Tolna polgármestere. A város mellett a szomszédos Bogyiszlói és Fácánkertet is ellátó tolnai vízbázis vízadó rétege kis mélységben található, ezért sérülékeny. Szükség van - az új jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően - a biztonságba helyezésére és a biztonságban tartására. A három önkormányzat alkotta társulás által benyújtott pályázaton mintegy 55 millió forintot nyertek el erre a célra, a beruházás saját erőt nem igényelt. A nemrég lezárult projekt elsődleges célja a vízbázis után- pótlódási területének pontos meghatározása, illetve a védőterületek lehatárolása volt. A szakemberek elvégezték a kutak környezetének (víz)földtani vizsgálatát. A vízbázis környékén felmérték a lehetséges szennyező forrásokat, figyelő kutakat létesítettek, vizsgálták a kutak vízminőségét és a környező talajmintákat. A mérési, vizsgálati eredményeket feldolgozták, ezek alapján készült egy ún. biztonságba helyezési terv, amelyet benyújtottak a Közép-Dunántúli Vízügyi Hatósághoz. A hatóság a vízbázis védőterületi határozatát ez év január 30-án kiadta, ezzel a projekt sikeresen befejeződött. ■ S. K. Tolna és Fácánkert polgármestere Az idegen nyelvű képzésben óriási lehetőségek rejlenek fejlesztések A Pécsi Tudományegyetemen jelenleg 64 országból összesen 1825 külföldi hallgató tanul A Rotary Klub ülésén mutatta be a pécsi idegen nyelvű orvosképzés eddigi eredményeit és jövőre vonatkozó terveit Dr. Miseta Attila, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának dékánja. A professzor előadásában számításokkal bizonyította, hogy nem csak az egyetemnek, hanem az egész városnak óriási gazdasági előnyökkel járna a hallgatói létszám további növelése. 2006-ban a pécsi orvoskar még 1260 millió forintnyi adósság alatt nyögött, amit az idegen nyelvű orvos, fogorvos és gyógyszerész képzés felfuttatása révén már 2010-re ledolgozott, jelen pillanatban pedig év- ről-évre nagyobb összegekkel veszi ki a részét a nehéz helyzetben lévő egyetem és a Klinikai Központ finanszírozásából. Mindez jól mutatja, hogy az idegen nyelvű képzés nem egy kar belügye, hanem olyan gazdasági potenciál, amely tágabb körben is rengeteg közvetlen és közvetett előnnyel járhat. Dr. Miseta Attila dékán a pécsi Rotary Klub február végi összejövetelén ismertette előadásán a pécsi eredményeket és a háttérben rejlő összefüggéseket. Az orvoskar vezetője előadásában kitért rá, hogy az orvosképzés Magyarország jelentős versenyelőnnyel renA pécsi orvoskar dékánja bízik abban, hogy lesz továbblépés delkezik a legtöbb Európai országgal szemben, ám ennek megtartása érdekében kormányzati szintű elhatározás lenne szükséges. Miseta Attila kiemelte: az orvosképzés terén szerencsére nem ment végbe az az inflálódás, ami a többszörösére növelt hallgatói létszámok miatt sajnos a magyar felső- oktatás több területét jellemzi, emellett pedig a fejlett országokra jellemző növekvő életkor egyre több orvost és egészség- ügyi személyzetet kíván meg. Miután a magyar orvosképzés színvonala bőven eléri a nyugati képzések minőségét, az ára azonban töredéke azoknak, az elmúlt évtized során ugrásszerűen megnőtt a Magyarországra érkező külföldi orvoshallgatók száma, ráadásul a háttérben rejlő okok miatt ez a trend hosszú távon is fenntartható. Pécsi viszonylatban 2007 és 2010 között majdnem megduplázódott a külföldi hallgatók száma és az ország egyéb orvosképző helyein is több százzal nőtt a számuk. Jelenlétük mára meghatározó: Pécsett 64 országból 1825 külföldi hallgató tanul, míg 1508 magyar. A presztízsen felül ezek a hallgatók komoly gazdasági előnyökkel is járnak, hiszen a magyar hallgatói normatíva többszörösét hagyják itt. ■ F. Z.
