Tolnai Népújság, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
2014-02-07 / 32. szám
KOZELET Előtérben a magyar bor hnt Érdemi marketingakciók az átalakulás után jöhetnek L S A hazai borágazat számi ♦ Szőlőterület )kban FORRÁS: MN! 63830 ha ♦ Legnagyobb borvidék Kunsági (20062 ha) ♦ Előtelepített szőlőterület (2010-2013) 8858 ha ♦ Szüretelt szőlőmennyiség 386116 tonna ♦ Termésátlag 6,9 tonna /ha ♦ Összes támogatás (2013) 29 millió euró wmmmmmmm ~' imhbp g whhkhmb ' ír K' r^jjiB A pártok harmada már regisztrált ÖTVENHÉT PÁRTOT és két nemzetiségi önkormányzatot már nyilvántartásba vett a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) az áprilisi parlamenti választásra. Az Országos Bírósági Hivatal nyilvántartásában 147 párt szerepel, továbbá a 13 országos nemzetiségi önkormányzat, összesen tehát 160 szervezet állíthatna jelölteket a választáson. ■ MTI Alapkőletétel a szegedi szuperlézernél kétéves csúszással, de elkezdődött a lézerközpont építése, amely új fejezetet nyithat Szeged életében - írta Botka László (MSZP) polgármester a kutatóközpont ünnepélyes alapkőletétele kapcsán. A 24 400 négyzetméteres kutatóintézet Európában egyedülálló teljesítményre képes, 250 kutatónak és legalább ugyanennyi segítőnek ad munkát. ■ MTI Mindenről lemond Simon Gábor minden, a szocialista pártban viselt tisztségéről lemond, kilép az MSZP-ből, visszalép a képviselőjelöltségtől és hatállyal lemond parlamenti képviselői mandátumáról Simon Gábor. A politikus, akit azzal gyanúsítanak, egy értékpapírszámlán 240 millió forintnyi megtakarítása van, azt közölte: „Jóhiszeműen hibáztam, amikor a vagyonnyilatkozatomat nem kellő alapossággal töltöttem ki”. ■ MTI Simon Gábor Számos próbálkozás ellenére sem tudott az elmúlt években a hazai borszakma olyan közösségi bormarke- tingkampányt lebonyolítani, amely elnyerte volna az ágazati szereplők tetszését. Az elmúlt időszakban teljesen átalakult hegyközségi rendszer révén nem csak érdemi marketingkampányt, hanem a nemzeti támogatásokba való fokozottabb beleszólást is várnak a borászok. Braunmüller Lajos Jobb érdekérvényesítést és érdemi közösségi bormarketinget remélnek a borászok attól, hogy az újjáalakult Hegyközségek Nemzeti Tanácsa az idén szakmaközi szervezetté kíván válni. „Hosszú út végén, és egyben hosszú út elején van a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa” - érzékeltette a területért felelős miniszteri biztos HNT csütörtöki rendezvényén, hogy a hegyközségi rendszer új formájának elérése után is bőven van még tennivaló. Kiss Eliza kifejtette: a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa átalakításának első szakasza lezárult a szakmai szervezet új elnökségének megválasztásával. A következő időszak feladata, hogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa megfeleljen mindazon feltételeknek, amelyek a szakmaközi szervezetté váláshoz szükségesek. Ez azért is szükséges lenne, mert így a HNT fokozottabban érvényesíthetné érdekeit olyan kérdésekben, amelyek az ágazatot illető nemzeti borítékra, vagyis az új EU-s költségvetési ciklusban elérhető hazai támogatásokra vonatkoznak. A szakmaközi szervezetté válás segíthetné továbbá azt is, Olasz bordömping Magyarország saját termeléséhez képest most is jelentős arányban exportál, tavaly 700 ezer hektoliter volt a kivitel. Igaz, ez többnyire nagyon olcsó borokat jelent, a export átlagára mindössze 73 euró- cent volt literenként. Szintén zömmel az olcsó kategóriában jelentős a behozatal is, csak Olaszországból tavaly hogy újra legyen érdemi közösségi bormarketing. Utóbbiról kritikusan szól Kiss Eliza is. Véleménye szerint „közösségi szinten ma nem működik a bormarketing, nem vagyunk fenn a bortérképen.” A jövőben szakmaközi szervezetté váló HNT feladata lesz a miniszteri biztos szerint az is, hogy ezt a területet is felkarolja, és - megfelelő pénz birtokában - egy a tudatosságot növelő bormarketing-kampányt indítson el a korábbi óriásplakátok helyett. Tény, hogy a közösségi bor- marketing - számos próbálkozás ellenére - nem tudott az elmúlt években érdemi hatást elérni, vagy legalább alapelcsaknem 516 ezer hektoliter bor érkezett Magyarországra. Az alacsony árszint mellett a hazai termelés ingadozása is indokolja a nagymértékű importot. Az elmúlt évek aszályai miatta hazai bortermelés jelentősen alulmúlta az éves átlagot, a hiány 2012-ben elérte az egymillió hektolitert. veiben összefogni az ágazat szereplőit. A hazai borászat egyik fő feladata ezekben az években a szőlőtelepítés. Az uniós jognak megfelelően 2016-tól már nem növelhetők a szőlőterületek, csak évente egy százalékkal, a telepítési kvótákat ezért addig igyekeznek kihasználni a tagállamok. A frissen telepített szőlőterület mennyisége az elmúlt három évben elérte a 8860 hektárt, amely csaknem 14 százaléka az összes magyar szőlő- területnek. „Mindez nagy megújulást jelent, amelynek zömét ráadásul a legnagyobb borvidékek telepítették” - jelentette ki az eseményen Frittmann János. A HNT alelnöke hozzátette: mivel 2016 után nem lehet majd érdemben növelni a terület nagyságát, „egyáltalán nem mindegy”, mennyi szőlőterülettel lép piacra Magyarország onnantól. A hazai borágazat nem zárta rosszul a tavalyi évet: a 6,9 tonnás hektáronkénti termésátlag mellett 386 ezer tonna szőlőt szüreteltek, eből 2,66 millió hektoliter bor termett, amely az átlagosnál kicsit jobb, ám jelentősen felülmúlja az elmúlt évek gyenge termését. A parlament jóváhagyta a paksi megállapodást KÖLTSÉGEK A 10-12 milliárd eurósnak mondott blokkok árát már 12,5 milliárdosra teszi a kormány Nyílt levélben kérték civil szervezetek Ader János köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a paksi bővítésről szóló törvényt, mert az, véleményük szerint veszélyezteti az ország szuverenitását, valamint sérti a jogállamiság és a jogbiztonság elvét. Az aláírók szerint a kormány messze túllépett a 2009. áprilisi országgyűlési határozat által adott felhatalmazáson, hiszen az az előkészítés megkezdését írta elő, így a magyar kormánynak nem volt felhatalmazása, hogy a kérdést eldöntő egyezményt aláírja. Az Országgyűlés által tegnap jóváhagyott törvény szövege alapján az orosz fél nem csupán Paks 2-t jelentő két blokkot építheti meg, hanem akár továbbiakat is, a homályos megfogalmazás nem jelenti ki egyértelműen, pontosan hány blokkról van szó, véleményük szerint aggályos az a rész is, amely lehetővé teszi, hogy Oroszországnak beleszólása legyen a magyar áramárba - fogalmaznak. Az Országgyűlés tegnap név szerinti szavasáson hagyta jóvá a január 14-én aláírt magyarorosz kormányközi megállapodást. A voksoláson nem vett részt a Szegeden tartózkodó Orbán Viktor, de Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, a Miniszterelnökséget vezető Az LMP megafonnal és transzparensekkel tiltakozott a szavazáskor Lázár János, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Nav- racsics Tibor igazságügyi miniszter sem. Napokon megszületik a beruházás finanszírozását segítő orosz hitel felvételéről szóló magyar-orosz megállapodás is, amelyet szintén jóvá kell hagyniuk a honatyáknak is. Mint Varga Mihály egy a HírTv-nek adót interjúban közölte, az orosz fél 10 milliárd eurót ad, ebből a kiadások 80 százaléka fedezhető. Ebből számolva a magyar félnek 2,5 milliárd eurót kell előreteremtenie, a beruházás teljes költsége pedig 12,5 milliárd euró. Lázár János nemrég kevesebbre, 10-12 miiTöbb sebből vérzik a bérpótlék rendszere szociális SZFÉRA A továbbra is élő bérköveteléseik mellett immár a héten megjelent pót- lékrendeletről is egyeztetést sürgetnek a szociális dolgozók. A Szociális Ágazati Sztrájkbizottság tavaly ősszel megfogalmazott követeléseire válaszul még decemberben jelentette be a kormány, hogy ez évtől szociális ágazati bérpótlékot vezet be. Balog Zoltán miniszter azt mondta akkor, hogy ez 5-11 százalékos béremelést jelent, és havi 6-17 ezer forinttal emeli meg a szociális, a gyermek- védelmi és gyermekjóléti területen dolgozók fizetését. A sztrájkbizottság ügyvivője, Szűcs Viktória viszont most azt hangsúlyozza, a miniszter által említett összegek bruttóban értendők, ráadásul a legmagasabb, 17200 forintos bérpótlékban csak az egyetemi és doktori végzettséggel is rendelkező, nyugdíj előtt állók részesülhetnek, ám ők ketten vannak az országban. A szociális dolgozók többsége érettségi utáni felsőfokú szak- képesítéssel rendelkezik, amivel pályakezdőként havi bruttó 6500 (nettó 4258), nyugdíj előtt állóként havi bruttó 11700 (nettó 78664) forint bérpótlékra jogosult. Ez utóbbiak alig a dupláját sem kapják kézhez annak a 3900 forintnak, amit a csupán általános iskolai végzettséggel rendelkezők, és csupán 100-200 forint a különbség az azonos munkatapasztalattal, de eltérő iskolai végzettséggel rendelkezők között. Szűcs Viktória szerint további gondot jelent, hogy mivel a rendeletet nem volt alkalmuk véleményezni - ugyanaznap kapták meg, mint amikor a közlönyben megjelent -, nem volt módjuk érdemi változtatásokra. Márpedig nem csak a pótlékok problémásak, hanem az is, hogy a rendelet csak a közalkalmazottakra vonatkozik. A dolgozók mintegy harmada egyházi vagy civil fenntartású intézményben dolgozik. ■ H. É. liárd eurósra valószínűsítette a beruházást. A hitel kamatának mértékét Varga Mihály néhány nappal későbbre ígérte. Azt viszont elmondta, hogy az első törlesztőrészletet az erőmű beüzemelése után fél évvel kell fizetni, a törlesztés ideje a korábban említett harminc helyett 21 év. Varga Mihály szerint a megállapodás az orosz félnek is megfelelő, a magyar félnek pedig kedvezőbb, mint amit a piacon el tudott volna érni. Szükség lesz további megállapodásokra is, például az új blokkokhoz szükséges fűtőelemek szállításáról és a használt elemek visz- szaszállításáról. ■ B. H. L. ♦ i t t
