Tolnai Népújság, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

2014-02-04 / 29. szám

4 TAMASI JÁRÁS 2014. FEBRUÁR 4., KEDD Fried Mariann családja, gyermekei és unokái körében. Tökéletesen beszélt és írt magyarul, és amikor tehette, hazalátogatott Egy felejthetetlen család tisztelgés Mindvégig szeretettel ápolták magyarságukat HÍRSÁV Finom falatokkal és bállal ünnepeltek gyönk Tizenegyedik alkalom­mal rendeztem meg a hagyo­mányőrző sváb disznóvágást és bált a gyönki Német Nem­zetiségi Egyesület. Mint azt Kemler Imréné, az egyesület elnöke elmondta, a disznóvá­gáson sok finomság készült, és a szokásokhoz híven nem­csak hagyományos, hanem krumpüskolbász, szalámi is. Az esti bálra az általános is­kola konyhájában készültek el az ilyenkor megszokott finom ételek. A klasszikus disznóto­ros fogások mellett szerepel­tek a menüben speciális sváb ételek is, mint például a zwie- belpri. A finom vacsorát a bál követte, amelyhez az M6 Exp­ress együttes szolgáltatta a talpalávalót. ■ V. M. Jubileumi kiállítás a diákok munkáiból siMONTORNYA Öt esztendős a hagyomány, hogy évente két­szer bemutatják alkotásaikat a közönségben a művészeti oktatásban résztvevő diákok. A Fried Művelődési Ház és a Lajtha László Alapfokú Mű­vészetoktatási Tagintézmény simontornyai képzőművész tanszakos grafika- és kézmű­ves tanulóinak féléves mun­káiból készült kiállításán 32 diák munkáit láthatták az ér­deklődők. A megnyitón a ta­nulók műsorát követően Rill Mária a Rill Mária, az alap­fokú művészetoktatási tagin­tézmény szakmai igazgató- helyettese méltatta az alko­tásokat, és a két tanár, Boros Eszter és Gyurkóné Tóth Irén munkáját. ■ V. M. Közös tulajdonra is vonatkozik a szabály tamási Módosította a ké­ményseprő-ipari közszolgál­tatásról szóló helyi rendele­tet legutóbbi ülésén a város önkormányzata. A módosí­tásra a rezsicsökkentés vég­rehajtásáról szóló jogszabály értelmében volt szükség. A módosított helyi rendelet szerint az előírt közszolgál­tatási díj nemcsak magán- személyekre vonatkozik, ha­nem társasház esetében a közös tulajdonra, és a lakás- szövetkezet tulajdonában lé­vő ingatlanrészekre is vonat­kozik. ■ V. M. Az elmúlt év végén család­ja szerető körében elhunyt Fried Mariann, a bőrgyártu­lajdonos Fried György lánya. A Magyarországon született Fried-gyerekek közül ő volt a legidősebb. Venter Marianna Fried Mariann szülei fáradha­tatlanul ápolták magyarságu­kat, nem véletlen, hogy Mariann tökéletesen beszélt és írt magya­rul. Montreálban végzett egyete­met, nyelvészetet tanult. Nagyon megszívlelte édesapja „Simon- tornya a világ fővárosa,, mondá­sát, és többször hazalátogatott. Hol egyedül, hol valamelyik test­vérével. Megnézte a Fried csa­lád emlékkiállítását is, amely­hez ő maga is igen sok segítséget adott. Mint egyik levelében ír­a fried-testvérek a magyar kultúra ápolása és fejlesztése érdekében kifejtett tevékenysé­gért kapták 2000-ben a posz­tumusz elismerést, amelyet Tóthné Unghy Ilona, a díjat megpályázó Simontornya Múlt­jáért Alapítvány kuratóriumi elnöke és Lacza Attila, a si­montornyai Fried Művelődési ta: amit a Fried család több mint 200 éve a termékeny simontor­nyai talajba eresztett, él, virág­zik, és gyümölcsöt hoz, ha más néven és más országban is. A Fri­ed család és neve több mint két­száz éve fűződött Simontomyá- hoz. A lánc azóta hosszúra nőtt a viszályok és évek folytán, de el nem szakadt. A Simontornya társadalmi, gazdaság és kultu­rális életét megha­tározó Fried család történetéről Tóth­né Unghy Ilona írt könyvet. A könyv az 1780-ban Morvaországból Si- montomyára települt óhitű tí­márral, Fried Salamonnal kez­dődik, és az államosítás után a világban szétszóródott Fried-le- származottak történetével feje­ződik be. A kettő között részle­tes képet nyújt a két világhábo­Ház vezetője vett át Budapes­ten. A Friedek 1930-ban építet­ték a bőrgyári művelődési há­zat. Nevükhöz fűződik a Fri- ed-telep, a település első nap­közi otthonos bölcsődéje, a könyvtár, a „bocskai-ruhás” fúvós zenekar és az SBTC22 tornaklub létrehozása és mű­ködtetése is. rú közötti Magyarország egyik meghatározó vállalatává lett Fri­ed Bern és Fiai Bőripari és Ke­reskedelmi Rt. fejlődéséről, a tu­lajdonosoknak a település életé­ben betöltött szerepéről, és port­rét rajzol arról a testvérpárról, akiknek mindez javarészt kö­szönhető volt: Fried Pálról és Fri­ed Imréről. A két Fried jóléti, kul­turális intézmények egész sorát hozta létre Simon- tornyán: a ma az ő nevüket viselő mű­velődési házat, böl­csődét, sportklubot, munkásJ és tisztvi­selői lakásokat építettek, mozi működött a településen, változa­tos társasági, kulturális, sport­élet alakult ki mecenatúrájuk­nak köszönhetően a harmincas évekre. A két testvér közül Fri­ed Pálra - Pál úrra emlékeznek melegebben; Imre távolságtar­FRIED MARIANN 1940. ÜUgUSZ- tus 11-én Budapesten szüle­tett. Fried Lászlónak és Fried Györgynek is 4-4 gyermeke született. A család, amely ma már mintegy ötven főt számlál, a bőrgyár államosítása után hagyta el az országot és köl­töztek Kanadába, de mindig figyelemmel kísérték a ma­tóbb természetű volt, őt méltósá- gos úrnak szólították, mert kor­mányfőtanácsosként Cadillackel járt, villája fényűzőbb volt. A család nem tudta kikerülni a zsidóüldözést. Fried Imre egyet­len fia, István még 1942-ben el­hunyt. A hőgyészi gettóba Imre, felesége, Gottlieb Margit és me­nye, Bodrogi Éva került két kis­gyermekével. Ők nem tértek visz- sza Auschwitzból. Imre a gettóba indulás előtt kapta kézhez a kor­mányfőtanácsosi címének visz- szavonásáról szóló értesítést. Az 1936-ban elhunyt Pál gyermekei és családjuk túlélték a vészkor­szakot. Közülük Vilmost 1944- ben katolikus pappá szentelték, az egyház védte meg az üldözés­től, és a nagyhírű bőrgyár bezá­rásával szinte egy időben 1999- ben halt meg. A család többi le­származottja ma az Egyesült Ál­lamokban és Kanadában él. gyarországi eseményeket. „So­ha sem felejtem el, ahogy 1956. november első napjai­ban Apuka térdelt a nagy rá­dió előtt, hogy jobban hallja a recsegő adást, amikor a ma­gyarok segítségért könyörögtek a Nyugattól, és csöpögtek a könnyei...” - írta visszaemléke­zésében. A beruházáshoz kapcsolódtak a kérdések simontornya Várospolitikai fó­rumra várta a település lakos­ságát az önkormányzat. A Fri­ed művelődési házban tartott fórumon mintegy félszáz ér­deklődő vett részt. Mint azt Varga Lászlótól, a város kom­munikációs munkatársától megtudtuk, elsőként a szenny­vízberuházásról hangzott el tá­jékoztató. Külön részletezték a lakossági önerő kérdését. So­kan kötöttek úgynevezett LTP (lakástakarékpénztári) szerző­dést a lakossági hozzájárulás kifizetésére, amely 250 ezer fo­rint. Az LTP szerződés előnye, hogy összességében kevesebb pénzt kell befizetni, mivel álla­mi támogatás jár hozzá. Mint elhangzott, sajnos többen azok közül, akik ilyen szerződéssel ■ Akad, aki még nem nyilatkozott arról, hogyan szeretné kifizetni az önrészt rendelkeznek, nem teljesítik időben a befizetéseket. Az LTP szerződésre egyébként még mindig van lehetőség. Akad­nak olyanok is, akik még sem­milyen nyilatkozatot nem tet­tek arra nézve, hogyan szeret­nék kifizetni az önrészt. Ha nem reagálnak, ennek a cso­portnak a tagjai végül egyösz- szegű befizetővé válnak. A fórum második részé­ben mondhatták el észrevé­teleiket, javaslataikat a részt­vevők. Az első hozzászóló re­ményét fejezte ki, hogy az ivó­víz-, illetve szennyvíz projekt során azoknak a munkáknak a során, amelyhez nem kell különösebb szakképzettség, simontornyai munkanélkü­lieket foglalkoztatnak majd. Érkezett kérdés arról, hogy a szennyvízberuházás során meddig terjed a lakosság, és meddig a kivitelező felelőssé­ge, illetve feladata. Csőszné Kacz Edit polgármester bizto­sította a lakosságot, hogy min­den, a projekttel kapcsolatos kérdésben részletes felvilágo­sítást kaphatnak az érdeklő­dők a kivitelezőtől, illetve az önkormányzat illetékesétől. A hozzászólók reményüket fe­jezték ki abban a tárgyban is, hogy a munkálatok befejezé­se után a területet rendezett,, megfelelő állapotban hagyja hátra a kivitelező. Erre határo­zott ígéretet kaptak. ■ V. M. Posztumusz lettek a Magyar Kultúra Lovagjai ■ Simontornya mindig a „világ fővárosa” volt a Fried-családnak Figyelemmel kísérték az itthoni eseményeket Minden korosztálynak szerveznek vonzó és érdekes programot elismerés A díj megerősíti a szervezetet abban, hogy az eddigi értékek mentén folytassa tovább munkáját ozora Az OFISZ, azaz az Ozorai Fiatalok Szervezete Közhasznú Egyesület lett Az Év Civil Szer­vezete 2013-ban. A díjat a na­pokban vette át ünnepélyes ke­retek között Boda Szabolcs, az OFISZ vezetője. Az OFISZ, azaz az Ozorai Fiata­lok Szervezete 2006-ban alakult azzal a céllal, hogy gondoskodjon a helyi fiatalság érdekképvisele­téről, és kulturált, hasznos szóra­kozási lehetőséget biztosítson a számukra. Bár a fiatal korosztály a célcsoportjuk, az általuk szer­vezett rendezvényeken az időseb­bek is megtalálják a hozzájuk kö­zel álló programokat. Több mint negyven aktív tagjuk van, de sokkal több embert tudnak moz­gósítani egy-egy esemény kap­csán. A szervezeten belül mű­ködik a tánccsoport, amely már sokszor fellépett a faluban, illet­ve a környékbeli településeken. A szervezet feladatköre igencsak sokrétű, az érdekképviselet mel­lett kulturális tevékenység, okta­tás, nevelés, továbbá képességki­bontakoztatás valamint a hátrá­nyos helyzetűek esélyegyenlősé­gének megteremtése is szerepel a kínálatukban. Minden évben igyekeznek olyan rendezvényeket szervez­ni, amely az egész falu érdekét szolgálja. A legutóbb például egészség napot tartottak, amely a rák megelőzésére hívta fel a figyelmet. Azokat célozták meg Boda Szabolcsnak L. Simon László adta át az Év Civil Szervezete díjat a rendezvénnyel, akik ritkán vesznek részt szűréseken. Egy budapesti alapítvány és a Tolna Megyei Kormányhivatal Nép­egészségügyi Szakigazgatási szervének segítségével a nap folyamán volt mammográfiás-, melanoma-, garat- és nőgyógyá­szati szűrés, valamint étkezési- és életmód tanácsadás. A prog­ramsorozatba az iskolásokat is bevonták: számukra drogpre­venciós, szexedukációs foglal­kozásokat szerveztek. Prog­ramjaik sikere arra bátorítja az egyesületet, hogy tovább foly­tassák, amit a falu közösségi életéért tesznek.- Mindenképpen jóleső ér­zés, hogy megkaptuk ezt a dí­jat, hiszen ez azt jelzi, hogy jó úton járunk, mert mások is el­ismerik a munkánkat. Mindez arra inspirál minket, hogy to­vább haladjunk ezeknek az ér­tékeknek a mentén, és igyekez­zünk még jobbak lenni. Szeret­nénk, ha nem fogyna ki a fiata­los lendület, ezért igyekszünk gondoskodni arról, hogy legyen utánpótlás, legyenek lelkes fi­atalok, akik majd tovább foly­tatják a munkát. Hangsúlyoz­ni szeretném, hogy sikeres mű­ködésünkhöz elengedhetetlen az önkormányzat, valamint a vállalkozók és a helyi lakosság segítsége és támogatása - nyi­latkozta lapunknak Boda Sza­bolcs. ■ V. M. \

Next

/
Thumbnails
Contents