Tolnai Népújság, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
2014-02-04 / 29. szám
4 TAMASI JÁRÁS 2014. FEBRUÁR 4., KEDD Fried Mariann családja, gyermekei és unokái körében. Tökéletesen beszélt és írt magyarul, és amikor tehette, hazalátogatott Egy felejthetetlen család tisztelgés Mindvégig szeretettel ápolták magyarságukat HÍRSÁV Finom falatokkal és bállal ünnepeltek gyönk Tizenegyedik alkalommal rendeztem meg a hagyományőrző sváb disznóvágást és bált a gyönki Német Nemzetiségi Egyesület. Mint azt Kemler Imréné, az egyesület elnöke elmondta, a disznóvágáson sok finomság készült, és a szokásokhoz híven nemcsak hagyományos, hanem krumpüskolbász, szalámi is. Az esti bálra az általános iskola konyhájában készültek el az ilyenkor megszokott finom ételek. A klasszikus disznótoros fogások mellett szerepeltek a menüben speciális sváb ételek is, mint például a zwie- belpri. A finom vacsorát a bál követte, amelyhez az M6 Express együttes szolgáltatta a talpalávalót. ■ V. M. Jubileumi kiállítás a diákok munkáiból siMONTORNYA Öt esztendős a hagyomány, hogy évente kétszer bemutatják alkotásaikat a közönségben a művészeti oktatásban résztvevő diákok. A Fried Művelődési Ház és a Lajtha László Alapfokú Művészetoktatási Tagintézmény simontornyai képzőművész tanszakos grafika- és kézműves tanulóinak féléves munkáiból készült kiállításán 32 diák munkáit láthatták az érdeklődők. A megnyitón a tanulók műsorát követően Rill Mária a Rill Mária, az alapfokú művészetoktatási tagintézmény szakmai igazgató- helyettese méltatta az alkotásokat, és a két tanár, Boros Eszter és Gyurkóné Tóth Irén munkáját. ■ V. M. Közös tulajdonra is vonatkozik a szabály tamási Módosította a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló helyi rendeletet legutóbbi ülésén a város önkormányzata. A módosításra a rezsicsökkentés végrehajtásáról szóló jogszabály értelmében volt szükség. A módosított helyi rendelet szerint az előírt közszolgáltatási díj nemcsak magán- személyekre vonatkozik, hanem társasház esetében a közös tulajdonra, és a lakás- szövetkezet tulajdonában lévő ingatlanrészekre is vonatkozik. ■ V. M. Az elmúlt év végén családja szerető körében elhunyt Fried Mariann, a bőrgyártulajdonos Fried György lánya. A Magyarországon született Fried-gyerekek közül ő volt a legidősebb. Venter Marianna Fried Mariann szülei fáradhatatlanul ápolták magyarságukat, nem véletlen, hogy Mariann tökéletesen beszélt és írt magyarul. Montreálban végzett egyetemet, nyelvészetet tanult. Nagyon megszívlelte édesapja „Simon- tornya a világ fővárosa,, mondását, és többször hazalátogatott. Hol egyedül, hol valamelyik testvérével. Megnézte a Fried család emlékkiállítását is, amelyhez ő maga is igen sok segítséget adott. Mint egyik levelében íra fried-testvérek a magyar kultúra ápolása és fejlesztése érdekében kifejtett tevékenységért kapták 2000-ben a posztumusz elismerést, amelyet Tóthné Unghy Ilona, a díjat megpályázó Simontornya Múltjáért Alapítvány kuratóriumi elnöke és Lacza Attila, a simontornyai Fried Művelődési ta: amit a Fried család több mint 200 éve a termékeny simontornyai talajba eresztett, él, virágzik, és gyümölcsöt hoz, ha más néven és más országban is. A Fried család és neve több mint kétszáz éve fűződött Simontomyá- hoz. A lánc azóta hosszúra nőtt a viszályok és évek folytán, de el nem szakadt. A Simontornya társadalmi, gazdaság és kulturális életét meghatározó Fried család történetéről Tóthné Unghy Ilona írt könyvet. A könyv az 1780-ban Morvaországból Si- montomyára települt óhitű tímárral, Fried Salamonnal kezdődik, és az államosítás után a világban szétszóródott Fried-le- származottak történetével fejeződik be. A kettő között részletes képet nyújt a két világháboHáz vezetője vett át Budapesten. A Friedek 1930-ban építették a bőrgyári művelődési házat. Nevükhöz fűződik a Fri- ed-telep, a település első napközi otthonos bölcsődéje, a könyvtár, a „bocskai-ruhás” fúvós zenekar és az SBTC22 tornaklub létrehozása és működtetése is. rú közötti Magyarország egyik meghatározó vállalatává lett Fried Bern és Fiai Bőripari és Kereskedelmi Rt. fejlődéséről, a tulajdonosoknak a település életében betöltött szerepéről, és portrét rajzol arról a testvérpárról, akiknek mindez javarészt köszönhető volt: Fried Pálról és Fried Imréről. A két Fried jóléti, kulturális intézmények egész sorát hozta létre Simon- tornyán: a ma az ő nevüket viselő művelődési házat, bölcsődét, sportklubot, munkásJ és tisztviselői lakásokat építettek, mozi működött a településen, változatos társasági, kulturális, sportélet alakult ki mecenatúrájuknak köszönhetően a harmincas évekre. A két testvér közül Fried Pálra - Pál úrra emlékeznek melegebben; Imre távolságtarFRIED MARIANN 1940. ÜUgUSZ- tus 11-én Budapesten született. Fried Lászlónak és Fried Györgynek is 4-4 gyermeke született. A család, amely ma már mintegy ötven főt számlál, a bőrgyár államosítása után hagyta el az országot és költöztek Kanadába, de mindig figyelemmel kísérték a matóbb természetű volt, őt méltósá- gos úrnak szólították, mert kormányfőtanácsosként Cadillackel járt, villája fényűzőbb volt. A család nem tudta kikerülni a zsidóüldözést. Fried Imre egyetlen fia, István még 1942-ben elhunyt. A hőgyészi gettóba Imre, felesége, Gottlieb Margit és menye, Bodrogi Éva került két kisgyermekével. Ők nem tértek visz- sza Auschwitzból. Imre a gettóba indulás előtt kapta kézhez a kormányfőtanácsosi címének visz- szavonásáról szóló értesítést. Az 1936-ban elhunyt Pál gyermekei és családjuk túlélték a vészkorszakot. Közülük Vilmost 1944- ben katolikus pappá szentelték, az egyház védte meg az üldözéstől, és a nagyhírű bőrgyár bezárásával szinte egy időben 1999- ben halt meg. A család többi leszármazottja ma az Egyesült Államokban és Kanadában él. gyarországi eseményeket. „Soha sem felejtem el, ahogy 1956. november első napjaiban Apuka térdelt a nagy rádió előtt, hogy jobban hallja a recsegő adást, amikor a magyarok segítségért könyörögtek a Nyugattól, és csöpögtek a könnyei...” - írta visszaemlékezésében. A beruházáshoz kapcsolódtak a kérdések simontornya Várospolitikai fórumra várta a település lakosságát az önkormányzat. A Fried művelődési házban tartott fórumon mintegy félszáz érdeklődő vett részt. Mint azt Varga Lászlótól, a város kommunikációs munkatársától megtudtuk, elsőként a szennyvízberuházásról hangzott el tájékoztató. Külön részletezték a lakossági önerő kérdését. Sokan kötöttek úgynevezett LTP (lakástakarékpénztári) szerződést a lakossági hozzájárulás kifizetésére, amely 250 ezer forint. Az LTP szerződés előnye, hogy összességében kevesebb pénzt kell befizetni, mivel állami támogatás jár hozzá. Mint elhangzott, sajnos többen azok közül, akik ilyen szerződéssel ■ Akad, aki még nem nyilatkozott arról, hogyan szeretné kifizetni az önrészt rendelkeznek, nem teljesítik időben a befizetéseket. Az LTP szerződésre egyébként még mindig van lehetőség. Akadnak olyanok is, akik még semmilyen nyilatkozatot nem tettek arra nézve, hogyan szeretnék kifizetni az önrészt. Ha nem reagálnak, ennek a csoportnak a tagjai végül egyösz- szegű befizetővé válnak. A fórum második részében mondhatták el észrevételeiket, javaslataikat a résztvevők. Az első hozzászóló reményét fejezte ki, hogy az ivóvíz-, illetve szennyvíz projekt során azoknak a munkáknak a során, amelyhez nem kell különösebb szakképzettség, simontornyai munkanélkülieket foglalkoztatnak majd. Érkezett kérdés arról, hogy a szennyvízberuházás során meddig terjed a lakosság, és meddig a kivitelező felelőssége, illetve feladata. Csőszné Kacz Edit polgármester biztosította a lakosságot, hogy minden, a projekttel kapcsolatos kérdésben részletes felvilágosítást kaphatnak az érdeklődők a kivitelezőtől, illetve az önkormányzat illetékesétől. A hozzászólók reményüket fejezték ki abban a tárgyban is, hogy a munkálatok befejezése után a területet rendezett,, megfelelő állapotban hagyja hátra a kivitelező. Erre határozott ígéretet kaptak. ■ V. M. Posztumusz lettek a Magyar Kultúra Lovagjai ■ Simontornya mindig a „világ fővárosa” volt a Fried-családnak Figyelemmel kísérték az itthoni eseményeket Minden korosztálynak szerveznek vonzó és érdekes programot elismerés A díj megerősíti a szervezetet abban, hogy az eddigi értékek mentén folytassa tovább munkáját ozora Az OFISZ, azaz az Ozorai Fiatalok Szervezete Közhasznú Egyesület lett Az Év Civil Szervezete 2013-ban. A díjat a napokban vette át ünnepélyes keretek között Boda Szabolcs, az OFISZ vezetője. Az OFISZ, azaz az Ozorai Fiatalok Szervezete 2006-ban alakult azzal a céllal, hogy gondoskodjon a helyi fiatalság érdekképviseletéről, és kulturált, hasznos szórakozási lehetőséget biztosítson a számukra. Bár a fiatal korosztály a célcsoportjuk, az általuk szervezett rendezvényeken az idősebbek is megtalálják a hozzájuk közel álló programokat. Több mint negyven aktív tagjuk van, de sokkal több embert tudnak mozgósítani egy-egy esemény kapcsán. A szervezeten belül működik a tánccsoport, amely már sokszor fellépett a faluban, illetve a környékbeli településeken. A szervezet feladatköre igencsak sokrétű, az érdekképviselet mellett kulturális tevékenység, oktatás, nevelés, továbbá képességkibontakoztatás valamint a hátrányos helyzetűek esélyegyenlőségének megteremtése is szerepel a kínálatukban. Minden évben igyekeznek olyan rendezvényeket szervezni, amely az egész falu érdekét szolgálja. A legutóbb például egészség napot tartottak, amely a rák megelőzésére hívta fel a figyelmet. Azokat célozták meg Boda Szabolcsnak L. Simon László adta át az Év Civil Szervezete díjat a rendezvénnyel, akik ritkán vesznek részt szűréseken. Egy budapesti alapítvány és a Tolna Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási szervének segítségével a nap folyamán volt mammográfiás-, melanoma-, garat- és nőgyógyászati szűrés, valamint étkezési- és életmód tanácsadás. A programsorozatba az iskolásokat is bevonták: számukra drogprevenciós, szexedukációs foglalkozásokat szerveztek. Programjaik sikere arra bátorítja az egyesületet, hogy tovább folytassák, amit a falu közösségi életéért tesznek.- Mindenképpen jóleső érzés, hogy megkaptuk ezt a díjat, hiszen ez azt jelzi, hogy jó úton járunk, mert mások is elismerik a munkánkat. Mindez arra inspirál minket, hogy tovább haladjunk ezeknek az értékeknek a mentén, és igyekezzünk még jobbak lenni. Szeretnénk, ha nem fogyna ki a fiatalos lendület, ezért igyekszünk gondoskodni arról, hogy legyen utánpótlás, legyenek lelkes fiatalok, akik majd tovább folytatják a munkát. Hangsúlyozni szeretném, hogy sikeres működésünkhöz elengedhetetlen az önkormányzat, valamint a vállalkozók és a helyi lakosság segítsége és támogatása - nyilatkozta lapunknak Boda Szabolcs. ■ V. M. \
