Tolnai Népújság, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
2014-02-03 / 28. szám
HÍRSÁV A voksolásig négy parlamenti ülésnap az áprilisi választásig várhatóan négy napot ülésezik az Országgyűlés. Ma a parlament Orbán Viktor napirend előtti felszólalásával kezdi munkáját, majd megválasztják a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökét és két tagját. Valószínűleg napirendre tűzik a rezsicsökkentés folytatását. ■ MTI Rijád népirtással vádolja Szíriát NÉPIRTÁSSAL VÁDOLTA meg a szíriai kormányt a sza- úd-arábiai uralkodócsalád egyik legtekintélyesebb tagja vasárnap a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián. Turki el-Fejszál herceg, a szaúdi hírszerzés korábbi vezetője a közel-keleti helyzetről rendezett panelbeszélgetésen azt mondta: a damaszkuszi rezsim népirtást követ el, Oroszország továbbra is fegyvereket szállít Bas- sár el-Aszad szíriai elnök rendszerének, a nemzetközi közösség tétlenül nézi a vérontást. ■ MTI Ferenc pápa: fontosak a szerzetesnők A szerzetesek és elsősorban a szerzetesnők egyházon belüli szerepének jelentőségét hangsúlyozta Ferenc pápa vasárnap az Istennek szentelt élet világnapján. Az egyházfő mintegy ötezer pap és apáca előtt mutatott be szentmisét a Szent Pé- ter-bazilikában az Úr bemutatásának ünnepén, amely az egyházban egybeesik az Istennek szentelt élet nemzetközi napjával. ■ MTI Macedónia április 13-án választ elnököt április 13-RA írta ki az elnökválasztást a macedón parlament elnöke. Az ország függetlenségének kikiáltása óta ez lesz az ötödik elnök- választás. ■ MTI Nem vonz a szociális szféra ar gondozás Jobb feltételeket biztosíthatnak a munkavállalóknak favorizálhatja Az aktívak aránya egyes uniós tagországokban (20-64 éves korosztály, százalék) EU 27 Málta Magyarország Olaszország Románia Lengyelország Bulgária Szlovákia Csehország Ausztria Nagy-Britannia Svédország FORRÁS: EUROSTAT, 2011 Nem véletlenül küzd munkaerőhiánnyal a szociális szféra, hiszen az itt dolgozókat egyáltalán nem vonzza az alacsony fizetés Munkaerőhiánnyal küzd a szociális szektor. A helyzeten javíthatna az egységes feltételeket teremtő Európai Gondozási Tanúsítvány. Éber Sándor A magas munkanélküliség ellenére komoly munkaerőhiánnyal küzd Európában a szociális szektor - áll a Vlerick Intézet jelentésében, amelyet az EASPD (European Association of Service Providers for Persons with Disabilities) megbízásából készítettek. Az elemzést Magyarországon gondozó Kézenfogva Alapítvány (KF) lapunkkal közölte, hogy 2060- ra a 65 évnél idősebbek aránya a lakosságon belül a jelenlegi 17-ről 30 százalékra növekszik, míg a 80 évesnél idősebb emberek aránya a jelenlegi 5-ről 12 százalékra nő. Az idősödő társadalom egyre növekvő ellátási igényt fog jelenteni. Az unióban folyamatosan erősödik a szociális szektor szerepe és gazdasági súlya. 2000- 2009 között az egészségügyi és a szociális területen 4,2 millió új álláshely létesült, a létrehozott álláshelyek negyede az említett szektorokban létesült. A tagállamok a recesszió alatti megszorításai nem hagyták érintetlenül a szociális szolgáltatókat sem. A finanszírozás (legyen az normatív, vagy személyes) csökkent, a dolgozók munkaterhelése emelkedett, új munkatársak felvételét befagyasztották. Mindez a hosszú távú a fogyatékossággal kapcsolatos stratégiák végrehajtását, fejlesztéseit is veszélybe sodorta. A szociális szférában a munkavállalók 80 százaléka nő, életkoruk 25-49 év közötti, de „a szociális ellátásban dolgozó szakemberek képzése, az ismeretek megújítása, a fogyatékosság társadalmi modelljének elméleti bevezetése és gyakorlatba ültetése egyaránt fontos” - nyilatkozta lapunknak a Kézenfogva Alapítvány módszertani munkatársa. Kovács Éva szerint ennek egyik jó eszköze számos országban inkább idősebb korosztály jelenik meg munkavállalóként. A fiatalok egyre kevésbé választják ezt a területet. A munka díjazása minden országban alacsony színvonalú megélhetést biztosít. A munkavállalók nagy számát foglalkoztatják rész- munkaidőben, vagy határozott munkaidejű szerződéssel. A szociális szektor dolgozói középfokú vagy ennél magasabb végzettséggel rendelkeznek, a gondozói feladatokat ellátók viszont jellemzően alacsonyan képzettek, vagy képzetlenek, kevéssé támogatják továbbképzésüket. az Európai Gondozási Tanúsítvány (EGT), mellyel minősített képzési programban szerezhető meg az alapvető tudáskövetelmény. Mára közel 2000 magyar szakember rendelkezik ilyen képesítéssel. Háromnegyedük nyilatkozott úgy, hogy kedvezőbb feltételek mellett végzik azóta munkájukat. Az unió keleti feléből erős munkaerő migráció figyelhető meg a nyugati területek felé. A keletről érkező munkások az alacsonyabb fizetés és a rosz- szabb munkakörülmények ellenére vállalják a szociális területen felmerülő feladatokat, ez azonban hosszabb távon nem segíti a terület érdekérvényesítési képességét, és ezzel a fejlesztési lehetőségeit. Töb- bé-kevésbé minden európai országban kedvezőtlennek nevezhetjük a munkakörülményeket. A munkaterhelés magas, fizikailag és pszichikailag is, egyre több a kötelező adminisztrációra fordítandó idő. A KF szerint a szociábs szféra problémáira megoldás lehet az unióban 2006-ban létrehozott Európai Gondozási Tanúsítvány (EGT). Magyarországi nemzeti vezető partnerként a KF vesz részt 2009 óta a fejlesztési munkában, illetve kezeb a vizsgáztatással kapcsolatos feladatokat. Az EGT-ben meghatároztak egy közös megegyezésen alapuló, minimáüsan elvárható szintet. A cél az, hogy a szociábs szektorban dolgozók valamely tagállam- ban, rendelkezzenek az EGT-vel. Kétezer magyar szerzett tanúsítványt csúcsposzt Az Európai Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) európai parlamenti (EP-) frakciója a hét végén hivatalosan is megerősítette, hogy Guy Verhofstadt lesz az ALDE jelöltje az Európai Bizottság elnöki posztjának a májusi EP-választások nyomán esedékes betöltésére. A flamand liberális Verhofstadt, Belgium korábbi miniszterelnöke a hamarosan záruló EP-ciklusban a liberálisok parlamenti frakcióvezetőjeként tevékenykedett. A csúcsjelöltségért folyó verseny közte és a finn Olli Rehn - az Európai Bizottság gazdasági-pénzügyi kérdésekben illetékes alelnöke - között már korábban eldőlt. Az idei EP-választások előtt a nagy európai pártcsaládok sorra megnevezik csúcsjelöltjüket, azt a személyt, akit az EP-választások eredményének fényében a legfontosabb posztra kívánnak jelölni az általános uniós tisztújításon. A legértékesebbnek tekintett trófea az Európai Bizottság - az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézménye - elnöki posztja, amelyet jelenleg Jósé Manuel Barroso portugál néppárti politikus tölt be, immár a második ötéves ciklusának végéhez közeledve. A szocialisták már megnevezték jelöltjüket, a német Martin Schulz, az Európai Parlamenti jelenlegi elnöke személyében. A néppártiak hivatalosan március elején Dub- linban tartandó kongresszusukon hozzák nyilvánosságra, ki lesz a csúcsjelöltjük, ám a Welt am Sonntag című vasárnapi német lap értesülése szerint ez a döntés a kulisszák mögött valójában már megszületett: Jean-Claude Juncker volt luxemburgi kormányfő a befutó a jobbközép pártcsaládban. A Welt am Sonntag cikkében tudni vélte, hogy az európai bizottsági elnöki tisztségre Angela Merkel német kancellár Jean-Claude Junckert támogatja. ■ MTI Vitalij Klicskóék a Nyugat pénzügyi támogatására várnak Ukrajna A müncheni biztonságpolitikai konferencián azt sem zárták ki teljesen, hogy katonai beavatkozásra lehet szükség Kiszámíthatatlan, hogy hoz- hat-e valami fordulatot Kijev- ben a hetek óta tartó politikai válságban. Viktor Janukovics elnök egyes hírek szerint változatlanul betegszabadságát tölti, ám a többség politikai torok- gyulladásnak tartja a kórt. Az államfő taktikázhat, hogy ezekben a napokban nem mutatkozik a nyilvánosság előtt, s amióta elfogadta miniszterelnöke lemondását, inkább az ügyvivő kormányra hagyja a kérdések megoldását. Vasárnap délután mindenesetre több mint 50 ezer Európa-párti tüntető demonstrált ismét a kijevi Függetlenség terén, ahol a szónokok a nyugati hatalmaknak üzentek. Azt sürgették, hogy se az Európai Unió, se az Egyesült Államok ne támogassa egyetlen kopejkával sem a Janukovics-rezsi- met, helyette az ukrán népet támogassák anyagilag a szabadságharcában. Hogy a megszólított nyugati országok miként reagálnak a felszólításra, nem tudni, de csekély a valószínűsége, hogy a jelen helyzetben pénzügyi támogatással Ukrajna belügyeibe beavatkoznának. Münchenben viszont a hétvégén a biztonságpolitikai konferencián az ukrán válság volt az egyik fő téma. A tanácskozáson részt vett Martonyi János magyar külügyminiszter, hat uniós kollégájával, valamint Catherine Ashtonnal, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével. Szombaton tárgyaltak Vitalij Klicsko, Arszenyij Jace■ A megkínzott aktivistát Németországban gyógykezelhetik Kijev áldásár val nyuk és Petro Porosenko ukrán ellenzéki vezetőkkel, akik közölték: kiemelten számítanak az unióra. (Ugyanez a trojka vasárnap a kijevi demonstráción megismételte, hogy szükség van Brüsszel támogatására.) A rendezés során tiszteletben kell tartani, hogy „az ukrán nép európai elkötelezettsége sokkal erősebb, mint ahogy azt egyesek gondolták”, és el kell kerülni mindenfajta katonai beavatkozást - nyilatkozta Martonyi János a találkozó után, kiemelve: vannak nyugtalanító jelek, amelyek alapján a katonai beavatkozás lehetőségét nem lehet kizárni teljes biztonsággal. A konferencián résztvevő ukrán ügyvivő külügyminiszter, Leonyid Kozsara felszólította Klicskóékat, döntsék el, hogy felelősséget vállalnak-e a kormányzati épületeket elfoglaló, Molotov-koktélokat dobáló, szavai szerint: terrorista csoportok tetteiért. Vitalij Klicsko, az UDAR párt elnöke azt válaszolta: csak az előrehozott elnök- és parlamenti választás a megoldás. Eközben az ukrán belbiztonsági szolgálat nyomozást indított államcsínykísérlet gyanújával az ellenzék egyik vezető ereje, a Haza párt ellen. Bizonyos engedményeket mégis sikerült kicsikarni. Az ukrán hatóságok áldásukat adták arra, hogy a demonstrációk egyik vezéralakját Németországban gyógykezeljék. Dmitrov Bulatovot egy hétig tartották fogságban ismeretlenek, majd egy Kijev melleti erdőben találták meg a megkínzott aktivistát. ■ Sz. Cs. Újabb leminősítés az európai és amerikai piacok zárása után múlt péntek éjjel Londonban bejelentette a világ legnagyobb hitelminősítő csoportja, a Moody's Investors Service, hogy leminősítette Ukrajnának a már eddig is mélyen spekulatív államadós-osztályza- tát. Az indoklás szerint a belpolitikai válsága korábbinál is nagyobb gazdasági-pénzügyi kockézatot rejt. Az oroszág államkötvény-osztályzatát az eddigi „Caar-ről egy fokozattal „Caa2"-re rontotta. Ez a besorolás jelenleg a legrosszabb szuverén adósosztályzatnak felel meg Európában.
