Tolnai Népújság, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

2014-02-28 / 50. szám

2 2014. FEBRUÁR 28., PÉNTEK KÖRKÉP JEGYZET KASZÁS ENDRE Hozzáértők a nyugdíjról hozzáértők szerint egy ma húszéves munkavállaló, ha aktív kora végéig takarékos­kodik, akkor nyolc-kilenc gondtalan nyugdíjas év anya­gi fedezetét tudja előteremte­ni. Ha valaki harmincas évei­ben kezd gyűjtögetni, akkor hat-hét, ha negyvenéves kora után, akkor már csak négy-öt nyugdíjas évéről tud gondos­kodni, a jelenlegi életnívóját célul kitűzve. az említett korosztályok képviselőit több fronton is bombázzák a nyugdíj­takarékosság fontosságával. Egyik oldalról nyilván az öngondoskodás fontosságát szajkózó biztosítók, nyugdíj- pénztárak, hiszen számukra jó üzlet minden új szerződés. Másrészről viszont maga az állam, amely ráadásul - más eszköze nem lévén több nyug­díj kifizetésére - 20 százalé­kos adókedvezményt ígér az öngondoskodásba kezdőknek. UGYANCSAK HOZZÁÉRTŐKTŐL származó információ szerint az elkövetkező évtizedekben a nyugati társadalmakhoz hasonlóan Magyarországon is 25-30 évre tolódik ki a nyugdíjban töltött évek átlagos száma. Eleve elgon­dolkodtató a takarékosságai gal fedezhető és a várható'"»/ élethossz közötti különbség, de még inkább az az állami nyugdíj szerepének alaku­lása. mert ma hazánkban a leg­többen úgy gondolják, hogy a nyugdíj, az jár. Am a sokat citált „kirovó-felosztó” rend­szer sajátja, hogy csak any- nyit fizetnek ki, amennyi a járulékokból bejön. Mivel a foglalkoztatottság jó esetben stagnál, a nyugdíjaskorúak száma viszont drasztikusan emelkedik, a számtan vége egyértelmű. de mi lesz azokkal - munka- nélküliek, alacsony kere­setűek -, akik nem tudnak havi 30-60 ezer forintot félretenni öregkorukra? Er­ről nem szívesen beszélnek a hozzáértők. Pécs Kinevezés és csapat­állítás, átszervezés és racio­nalizálás, profilváltás és kar­megmentés - tagadhatatlan, hogy volt miről beszélget­nünk Bódis Józseffel, a Pécsi Tudományegyetem régi-új rektorával. Fülöp Zoltán Bár az imént azt írtuk, hogy „régi-új rektor”, ha ragaszko­dunk a törvény betűjéhez, ak­kor egyelőre még nem mond­hatjuk, hogy Bódis József lesz a Pécsi Tudományegyetem első embere az elkövetkező évek­ben: ugyan az intézmény sze­nátusa múlt héten nagy több­séggel őt támogatta, a kineve­zés joga a minisztériumé.- Hivatalosan május 15-ig kell döntenie a miniszternek- tudtuk meg Bódis Józseftől.- Az, hogy mi volt a szavazatok aránya, valójában lényegtelen, legfeljebb informálja a fenntar­tót, de nem kötelezi semmire. A folytatást illetően azért két aspektust érdemes megemlíte­ni. Az egyik, hogy a kormány­zat csak a két pályázó közül választhat, azaz vagy Mellár Tamás, vagy Bódis József lesz az egyetem rektora, új szerep­lő nem bukkanhat fel. A másik, hogy Mellár Tamás többször is éles kritikát fogalmazott meg a jelenlegi kormányzattal szem­ben, így minimum meglepő lenné, haJnost hirte'fert'őt prefe­rálná a döntéshozód A véglege­sítésre tehát még várni kell, ám annak fényében, hogy minden valószínűség szerint erre még az országgyűlési választások előtt sor kerül, nem sokat. Néprajztanárból nem lesz baleseti sebész A kinevezés hivatalossá vá­lása ugyanakkor mégiscsak sarokpont: amikor Bódis Jó­zseftől azt kértük, hogy beszél­jen a csapatáról, például arról, hogy kik lesznek a rektorhe­lyettesek, éppen a „nem-hiva- talosságra” hivatkozva tartotta titokban a neveket. A tervekről azonban már tudtuk kérdezni.- A programomban is leír­tam, hogy szervezeti és gazda­sági átvilágításra van szükség, mert nem odázhatjuk el tovább „Jobbnak tűnik a helyzet, mint tav£ a racionalizálást. Nem mondha­tok olyat, hogy nem lesz leépí­tés, ez ugyanis egy felelőtlen kijelentés volna - azt ugyan­akkor tartom, hogy lehetőség szerint kerüljük ezt el, és át­szervezéssel oldjuk meg a prob­lémákat. Felvetésünket, miszerint az átszervezés csak bizonyos fo­kig működőképes, azaz például egy néprajzot oktató tanárt nem lehet harmonikusan át­tenni a baleseti sebészetre, Bó­dis József sem cáfolta. Elmond­ta ugyanakkor, hogy bizonyos i, de nincs hurráoptimizmus” területeken a karoknak ma­guknak kell dönteniük, hogy fenntartanak-e alulfinanszíro­zott képzéseket, s ezeknek bü­dzséjét kigazdálkodjék, vagy inkább megszüntetik azokat. Döntő, hogy mennyien érkeznek szeptemberben Aki egy kicsit is ismeri a mai felsőoktatási helyzetet, s ezen belül is a pécsit, az pontosan tudja, hogy kétféleképpen lehet javítani a jelenlegi szituáción: több külföldi diák idehozásá­val és szakok, képzések össze­vonásával, a párhuzamosságok felszámolásával. Mindkét téren történtek lépések az elmúlt években - a kérdés az, hogy folytatódik-e ez a tendencia.- Mindenféleképpen - jelen­tette ki az egyetem első embe­re. - Úgy látjuk, hogy vannak még tartalékok a rendszerben, amelyet óriási hiba lenne nem kihasználni. A kormányzati tá­mogatás kapcsán egyelőre csak annyit tudunk, hogy jobbnak tűnik a helyzet, mint amilyen tavaly volt, de szó sincs arról, hogy ez bármilyen szintű hur­ráoptimizmusra adhatna okot. Döntő lesz, hogy mennyien jönnek szeptemberben: ha lesz­nek olyan képzések, amelyekre senki sem jelentkezik, amelyek senkit sem érdekelnek, akkor nem tehetünk úgy, mintha ott minden rendben lenne - akkor nekünk is lépnünk kell. Szekszárd komoly profilváltás előtt állhat A Pécsi lüdományegyetem két karát éri a legtöbb kriti­ka, formálisan és informáli­san is: az egyik a szekszárdi Illyés Gyula Kar, a másik a Felnőttképzési és Emberi Erő­forrás-fejlesztési Kar. Rákér­deztünk az ezzel kapcsolatos tervekre is.- Szekszárd esete bizonyos szempontból egyszerűbb: ott profilváltásra, profilbővülésre van szükség! Két olyan terüle­tet látok, amellyel lehetne ott foglalkozni, s amire a kapaci­tás is többé-kevésbé megvan: az egyik a borászat, a másik az élelmiszer. Sokszor elhangzott már, hogy a mi egyetemünkről az agrárképzés hiányzik, ezzel az átalakítással most megte­hetnénk az első lépést ebbe az irányba. A FEEK helyzete va­lamivel bonyolultabb. Azt gon­dolom, hogy az a kar tíz évvel ezelőtt volt a csúcson - akkor azonban egészen mást jelen­tett a felnőttképzés, mint ma. Nyilvánvaló, hogy más mód­szerekhez kell folyamodni, más utakat kell választani, hogy megszólítsuk a potenciális diá­kokat. Én egyelőre nem tudom, milyen irányba kell elindulni - azt viszont igen, hogy nem az a cél, hogy egy tollvonással megszüntessünk egy kart. Együttműködéssel javítanának 9 helyzeten Újvárosban szekszárd Nem drámai a hely­zet, de az utóbbi néhány hó­napban a korábbinál több bűn- cselekmény, elsősorban betörés történt Újvárosban, a Zrínyi, a Kapisztrán, a Kiss János, a Pol­lack utcában és környékükön, valamint a parásztai részen, mondta el csütörtökön a Zrínyi utcában tartott sajtótájékoztatón dr. Pilisi Gábor városi rendőr- kapitány. Horváth István polgár- mester hozzátette, ezt már az ott lakók is jelezték. Általában ékszer, pénz, használati tárgyak tűntek el, de volt egy 3 milliós kárral járó bűncselekmény is. Egy ember előzetes letartózta­tásban van. A rendőrkapitány és a polgármester szükségesnek tartja a szorosabb együttműkö­dést a közterület-felügyelet és a rendőrség között. Az itt lakók, különösen az egyedül élők biz­tonságérzetét javítaná, ha nem csak gépkocsival járőröznének a rendőrök, hanem időnként gya­logosan is. ■ Gy. M. Ráerősítettek a térség árvízi biztonsagára tolna megye Lezárult az ár­vízi biztonságot szolgáló Duna projekt Tolna megyét érintő KÖDU-2-es projekteleme, amely három árvízvédelmi szakasz fej­lesztés fóglalía magábáh. A 41 kilométeres szakaszon megvaló­suló beruházás munkálatait tíz település - Bölcske, Madocsa, Paks, Gerjen, Fadd-Dombori, Tolna, Bogyiszló, Őcsény, Decs és Báta - külterületén végezték. Többek között leterhelő szivár­gó szőnyeg épült, burkolták a töltéskoronát és megerősítették a töltést a mentett oldalon. A fej­lesztés különlegessége az 1896- ban épült, ipari műemlékként funkcionáló Báta I. szivattyú- telep rekonstrukciója, amely így alkalmas arra, hogy működését megismerhessék az érdeklődők bemutatók révén. A Duna projekt teljes költsé­géből 4,5 milliárd forintot fordí­tottak a térség árvízi biztonsá­gának növelésére. A kivitelezés során tartósan munkanélküli emberek is segítették a konzor­cium munkáját. ■ H. E. Gyorsan kiderült, hogy a beteg gyerekek is szeretnek nevetni segítők Szerencsére egyre több önkéntes foglalkozik a Pécsi Tudományegyetem Gyermekklinikáján ápolt fiatalokkal Pécs Hat éve foglalkoznak a pé­csi Gyermekklinika betegeinek felvidításával a Nevetnikék Ala­pítvány önkéntesei, és így van ez azon a szürke február végi napon is, amikor meglátogatjuk őket munka közben. A klinika bejáratánál találkozunk Kőmű­ves Glóriával és társaival, akik ezt a délutánjukat is itt töltik. A kezdeményezést Glória indítot­ta útjára, aki gyermekkorában látogatóként járt először a klini­kán, és míg kezdetben ketted- magával járta az osztályokat, mára több mint 40 önkéntese van az alapítványnak. Eseté­ben mindez profilba vág, hiszen gyógypedagógusként dolgozik, ám az önkéntesek az élet min­den területéről érkeznek: sokan egyetemi hallgatók, mások a munkaidő vége után járnak ide. Elsődleges dolguk az itt fekvő betegekkel való foglalkozás, de egyéb ügyekben is besegítenek, például több osztály kifestése is az ő szorgalmukat dicséri.- Egy gyerek bármennyire beteg, mégis elsősorban gyerek, akit kis munkával be lehet von­ni a játékba és el lehet terelni a figyelmét az őt gyötrő nyavalyá­ról - mondja Kőműves Glória, miközben a Neuropszichológiai Osztály felé tartunk néhány önkéntessel - a többiek a kli­nika egyéb részein szóródnak szét. Jó idő esetén az udvaron is szoktak játszani a gyerekekkel, Fontos, hogy jó körülmények közé kerüljenek a gyerekek de ez az opció most nem lehet­séges. Bűvészmutatványok, bá­bozás, mesememondás - az ön­kéntesek mindent megtesznek, hogy lekössék és felvidítsák a legkülönbözőbb korú és igényű gyerkőcöket, munkájukat pedig sokszor profi előadók és bűvé­szek segítik szintén önkéntes alapon. Ma viszonylag kevés a bent fekvő beteg, így a csoportos foglalkozás helyett jut idő mind­egyikre. Egy önkéntesnek sok min­denhez kell értenie, és nem is annyira egyszerű bekerülni a Nevetnikék csapatába. Az ide­ális önkéntes nyitott, szereti a gyerekeket, no és nem sajnál­ja az időt és a fáradtságot arra, hogy több hétköznap délutánját is a klinikán töltse hetente. A jelentkezők először „hospitá­lások” keretében ülnek végig több foglalkozást, majd néhány hét után maguk tartanak bemu­tatót, ezután lesznek a csapat teljes értékű tagjai. A gyermek­onkológiára, ahol jellemzően a súlyosabb esetek találhatóak, a tapasztalt, legalább fél éve dol­gozó önkéntesek járnak. A toborzás ma sem áll meg, Glória a gyermeksebészetre in­dul tovább megtekinteni egy jelentkező első önálló foglalko­zását. Aki kedvet kapott az ön­kéntességhez, az a gioria@ne- vetnikek.hu címen jelentkezhet; sok gyerek várja. ■ F. Z. ■T < i > fí Nagy változások jöhetnek egyetem Bódis József: „Nem mondhatok olyat, hogy nem lesz leépítés”

Next

/
Thumbnails
Contents