Tolnai Népújság, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
2014-02-15 / 39. szám
2 2014. FEBRUÁR 15., SZOMBAT KÖRKÉP JEGYZET VAS ANDRÁS Legyen ön is milliomos! nem jobbra...Nem balra... hanem előre! Elég volt az orszá- v got uraló, kizsákmányoló, ösz- szetételében nem változó politikai elitből! - olvasom a postaládába dobott cédulán, s csak a mindig kritikus énem miatt nem jelentem ki azonnal: végre egy párt, mely megérdemli majdani voksomat. Tovább böngészve a cetlit le is lohad a lelkesültségem, hiszen az Elégedetlenek Pártja társadalmi beágyazottsága láthatóan még nem az igazi: ország- gyűlési képviselő-jelöltek jelentkezését várják. Megadnak hozzá weboldalt, e-mailt, telefonszámot. Mondjuk még odaírhatták volna kedvcsinálónak: akar gyorsan egymilliót keresni? Persze nem holmi pilótajátékkal, hanem a költség- vetésből finanszírozva. ennél merészebb terveket szövögetni persze balgaság, hisz borítékolhatóan a nagy pártok aratják majd le a babérokat a választásokon, de már a szimpla jelöltség is kifizetődő, s a felbukkanó törpe- pártféleségek láttán úgy tűnik, ezt néhányan fel is ismerték. Csak egy szervezet kell, mely támogatásával az ember 500 ajánlást gyűjt össze, s máris jogosult lesz az egymilliós kampánypénzre. Szervezettebb közösségek komolyabb összegben is gondolkodhatnak: ha sikerül 9 megyében és Budapesten összesen 27 választókerületben összegyűjteni az ajánlásokat, 149 millióval számolhatnak. A körzetek fele után 299 millió jár, s elégedjünk meg ennyivel, nem vagyunk kormányközeli cégvezetés vagy feledékeny ellenzéki képviselő... papíron persze nehézségnek tűnhet, hogy az összeg nem készpénzt jelent, hanem bankkártyát, melyről csak számla ellenében hívható le a suska, de nem is igazi magyar, aki nem tudna bármikor, bárhonnan megfelelő számlákat szerezni. az ilyen lúzer ne is akarjon választáson indulni... Mindenki nem járhat jói minimálbér-emelés Az államkassza megsínylené, a dolgozók örülnének Óvodákból és iskolákból lopott a fiatal kábítószeres nő Az ország gazdasági fejlettsége megengedné, hogy magasabb legyen a hazai minimálbér, legalábbis a Tárki vizsgálatai alapján. Vas András Az építőiparban elterjedt a minimálbér. Alapvető kérdés azonban, hogy miért csökken a foglalkoztatottak száma Feszültséget okoz a munkahelyeken, összetorlódnak a fizetések A gazdasági szakemberek viszont megosztottak a kérdésben, hiszen egy részük úgy véli, sok cég a jelenlegi, 101 500 forintot, illetve a minimálbérhez kapcsolódó adókat és járulékokat is nehezen gazdálkodja ki. Hasonlóképpen vélekedett a legfejlettebb országokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesz- _ tési Szervezet (OECD) is, mely a f magyar gazdaság növekedési po- \ tenciálját aggasztóan alacsony- J nak, a hazai minimálbért túl ma- £ gasnak tartja, s ezt okolja az alacsony képzettségűek foglalkoztatottsági mutatóiért. Az OECD-vel egyetértő közgazdászok egy része úgy véli, a magas minimálbér elsősorban a kis- és középvállalkozásokat sújtja, nem véletlen, hogy ezeknél csökkent jelentősen az elmúlt évtizedben a foglalkoztatottság. Kifejezetten károsnak érzik a magas minimálbért az ország gazdaságilag elmaradottabb részein - mint a Dél-Dunántúl, ezen belül Somogy -, ahol a cégek fejlesztési elképzeléseit is gátolja a százezer forint fölé nőtt minimálbér. Nem véletlen, hogy a hazai foglalkoztatottak negyede, több mint egymillió ember minimálbérre van bejelentve... A kormányzat viszont azzal érvel, hogy a magas minimálbér foglalkoztatás-serkentő, hiszen a segélyekből élőknek megéri visszatérni a munkaerő-piacra, ezáltal nő a termelékenység, és a fogyasztás.- A felmérések szerint a magas minimálbér csökkenti a foglalkoztatottságot - állította Szabó János szociológus -, hisz a cégek kevesebb embert alkalmaznak több pénzért. Abban egyetértek a Tárlóval, hogy lehetne magasabb a minimálbér, csak sokkal alacsonyabb adó- és járulékteherrel. Amíg ez nem változik, addig a minimálbér-emelés legnagyobb nyertese a költségvetés. Meg kell nézni az elmúlt évek változásait, 73 ezer forintról 101 500-ra nőtt a legkisebb kifizethető összeg, de ezzel együtt kivezettek vagy húszféle adókedveza minimálbér nettója nagyjából 66 ezer forint, négy éve 60 ezer volt, tíz százalékkal nőtt csak, miközben a bruttója 38 százalékkal. A szakemberek szerint drasztikus emelése bérfeszültségeket is okoz, összetorlódnak a fizetések, hisz a nem minimálbéren foglalkoztatottak béremelése messze nem érte el ezt a szintet. a minimálbért annak idején azért találták ki, hogy szabályozményt, s a nettó fizetése csak néhány ezer forinttal nőtt az érintetteknek. S bár a minimálbér gazdaságfüggő, a kormányzat azzal tudja befolyásolni, mekkora bevétellel számol belőle.- A cégek a profitjuk rovására emelhetnék a béreket - jegyezte meg Svajda József, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) somogyi elnöke. Úgy vélte, a hazai minimálbér még így is arcpirítóan alacsony. Felvetésünkre, hogy a cseh, noha ott fejlettebb a gazdaság, még kevesebb Svajda József a luxemburgi 1650 eurót citálta. - És Németországban is tervezik bevezetni, ott 1400 euró lenne, idehaza a nettó úgy 220 euró. Persze más a német gazdaság, de a magyar sajnos nem fedezi a létminimumot. Az MSZSZ somogyi vezetője 130-150 ezer forintos nettó minimálbért tartana ideálisnak, szerinte ez megvalósítható is lenne, za a többi bért is - mondta Szabó János. -Amúgy komolyabb feszültséget okoz a közmunkásoknál, akik adott esetben ugyanazt a munkát végzik, csak a minimálbér feléért, így úgy érezhetik, kevesebbet ér a munkájuk. Nem véletlen, hogy korábban a közmunkaprogram alapja is a minimálbér volt. Amúgy a közalkalmazotti bértábla egy része is a minimálbér alatt van, ha az állam csökkentené a minimálbér munkaadói és -vállalói terheit. A minimálbéresek számát is csökkenteni kellene, ám állította, az elmúlt két évtizedben ennek ellenkezője történik.- A betanított munkát favorizálják a nagy cégek, nem a termelőt - magyarázta -, hisz ennek jóval alacsonyabbak a bérterhei. Sok helyen cafeteriával egészítik ki fizetést, Nyugaton ezt nem is értik: azt kérdezik, miért nem fizetnek inkább több bért. A minimálbér nem ugyanúgy érinti a gazdaság minden szegmensét: a kereskedelemben, vendéglátásban, mezőgazdaságban vagy építőiparban sokkal gyakoribb - nem ritkán 60-70 százalék -, mint a gépgyártásban.- Ahol nagyobb a betanított munka aránya, ott több a minimálbéres - mondta Mérész Attila, a szennai Ardagh Aluminium Packaging ügyvezetője. ezért kell bérkompenzációt fizetni az érintetteknek. KOMOLYABBNAK TARTJA a magas minimálbér miatti bérfeszültséget Svajda József, aki szerint a folyamatosan emelt minimálbér elveszi a lehetőséget a többi dolgozó béremelése elől, sok esetben egy 30 éves tapasztalattal dolgozó alkalmazott bére alig valamivel több, mint az újonnan felvett minimálbéresé. Az ilyen cégeket, s közéjük tartozunk mi is, jobban érinti a minimálbér-emelés. A magas minimálbér amúgy a feketegazdaság erősödésének kedvez, hiszen sok kis- és közép- vállalkozó a rengeteg járulék miatt inkább nem jelenti be nyolc órára alkalmazottját, s a bér egy részét zsebbe fizeti - a munkavállalónak ez után nem kell adóznia. Az adómentes minimálbér tehát nemcsak a dolgozóknak, de a cégeknek is jó lenne: az előbbieknek nőne a nettó fizetése, utóbbiaknak csökkennének a járulékos költségeik - már a tavalyi, 98 ezer forintos minimálbérről is azt mondta a cégvezetők 44 százaléka, a kötelező terhekkel együtt nehezen tudják kigazdálkodni. A járulékcsökkentés viszont az államkasszát apasztaná. Ezek szerint nem létezik ideális megoldás... szekszárd Kábítószerre kellett a pénz annak az 1990-es születésű nőnek, aki tavaly tavasszal végigjárta a megye- székhely óvodáit és iskoláit, hogy némi pénzt szedjen ösz- sze. A szekszárdi nő már volt javítóintézetben rablásért, van egy gyermeke, akit az apja nevel. Tavaly február 18. és május 15. között 29 embert károsított meg. Az óvodákban már általában kódosak a bejárati ajtók. A vádlott azonban kivárta, amíg a reggeli, vagy délután rohanásban valaki jövet, vagy menet, beengedte. Amikor belül volt, nem okozott különösebb nehézséget, hogy az őrizetlenül hagyott táskákból kilopja a pénzt. Vagy az óvónők letett táskájából, vagy a nyitva hagyott öltözőszekrényekből emelte el a takarítók, konyhai dolgozók, óvónők pénztárcáját. Több szülőt is megkárosított. Például azokat, akik a kisebbik gyereket babakocsiban ■ Arra is volt példa, hogy egy négyhónapos baba mellől lopott el egy pénztárcát tolták, amikor a nagyobbért mentek az óvodába. Előfordult, hogy amikor a nagyobbért az anyuka kiment az udvarra, az előtérben hagyta, nem csak a babakocsit, hanem abban a táskáját is. Arra is volt példa, hogy 4 hónapos baba mellől lopta ki a nő a pénztárcát. Az iskolákban tornaóra alatt kabátokból táskákból vitte el a pénzt, mobiltelefont. Az egyik középiskolában a fiatalok a röplabda edzésre bevitték a tornaterembe a holmiijaikat, s még játszani is hívták a vádlottat, de ő inkább meglopta őket. Egy alkalommal a bankkártya mellett ott volt a PIN-kód, így a számláról is leemelt 200 ezer forintot. Másoktól csak kisebb összegeket, maximum 30 ezer forintot tudott ellopni. A Szekszárdi Járásbíróság a nőt egy rendbeli lopás és pénzt helyettesítő eszközzel visszaélés bűntettében és 28 rendbeli lopás vétségében mondta ki bűnösnek, s ezért halmazati büntetésül két év börtönre ítélte, és két évre eltiltotta a közügyektől. Az ítélet jogerős. ■ 1.1. A lejáratás volt a célja a kiszivárgott egyetemi felvételnek? rögzítve A hanganyagon Bódis József Imhof Gáborral beszélget - Az időzítés nem véletlen: jövő héten rektorválasztás Pécs Egy évekkel ezelőtt, valószínűleg titkosszolgálati módszerrel rögzített, kiszivárogtatott hangfelvétel miatt tartott tegnap sajtótájékoztatót a Pécsi Tudományegyetem. Tegnap több szerkesztőség és számos egyetemi dolgozó is kapott e-mailben egy hang- felvételt, amin egy minden bizonnyal titkosszolgálati eszközökkel rögzített telefonbeszélgetés hallható. A levél egy azóta már megszüntetett e-ma- il címről érkezett. A felvétel Bódis József, a Pécsi Tudomány- egyetem jelenlegi rektora, illetve Imhof Gábor, az intézmény korábbi gazdasági főigazgatója beszélgetését rögzíti. A hanganyagban Bódis József (aki a beszélgetés időpontjában csak klinikaigazgató volt) és a gazdasági vezető többek között arról beszél, hogy mi legyen egy, a beszélgetésben pontosabban meg nem meghatározott köz- beszerzési üggyel. A történések érdekességét az adja, hogy Imhof Gábor ellen jelenleg is eljárás folyik: ő az úgynevezett pécsi egyetemi vesztegetési per elsőrendű vádlottja. A Pécsi Tudományegyetem tegnap délután sajtótájékoztatón reagált a fejleményekre. Itt elhangzott: a lombikbébiprogramról beszélt Imhof Gábor.- A felvétel megjelenésének időpontja nyilván nem véletBódis József, a Pécsi Tudományegyetem jelenlegi vezetője is indul a jövő heti rektorválasztáson len: most fordul célegyenesébe a rektorválasztási kampány, ennek fényében tehát véleményem szerint egyszerű lejáratásról van szó - tette hozzá Bódis József. - Aki meghallgatja a hanganyagot, annak szerintem egyértelmű, hogy nem történt törvénysértés, s nekem személy szerint nincsen semmi takargatni- valóm. Ráadásul tudomásom szerint a felvétel a korábbi nyomozati anyag részét képezte, ilyen szempontból tehát újdonságot sem jelent. Nem tudom, ki volt a kiszivárogtató, de nekem nem is tisztem ezzel foglalkozni. ■ Fülöp Zoltán * é » I i A
