Tolnai Népújság, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
2014-02-14 / 38. szám
2014. FEBRUÁR 14., PÉNTEK 5 KÖRKÉP A szekszárdi tavaszváró méhésznap is egyike azoknak, melyeket az OMME is támogat. E rendezvények népszerűsítik a mézet és a mézzel készült termékeket Nem folyik itt akácháború HUNGARiKUM A mézkészlet fele a hazai mezőgazdaságnak köszönhető Bonyhádi egyetemista kapta idén az ösztöndíjat bonyhád-kaposvár Kiemelkedő tudományos és tanulmányi eredményének elismeréseként idén Bareith Tibor kapta meg a „Geszti Szilárd Alapítvány” ösztöndíját. A bonyhádi fiatalember az erkölcsi támogatás mellett 100 ezer forintos pénzjutalomban részesült, és egy bronz emlékplakettet is átvehetett. A kitüntetést minden évben egy személynek ítélik oda, kizárólag a Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Karának hallgatói pályázhatnak erre. Az ösztöndíjjal az intézmény néhai kiváló tanára, dr. Geszti Szilárd emléke előtt tiszteleg az alapítvány.- Nagyon örülök, hogy idén én részesültem ebben a megtiszteltetésben. A díj azt igazolja vissza számomra, hogy olyan dolgokkal foglalkozom, amik előre mozdítják az életemet és segítenek elérni a céljaimat - nyilatkozta lapunknak Bareith Tibor, aki jelenleg Pénzügy mesterszakon tanul az intézményben. ■ V. B. Hallgatnak a rendőrökre az iskolások szekszárd Igény van az iskolákban bűnmegelőzési előadásokra és rendőri jelenlétre, derült ki azon a szakmai megbeszélésen, amelyet a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság bűn- megelőzési alosztálya folytatott szerdán a Tolna megyei tankerületi igazgatókkal. A főkapitányságon tartott értekezleten elhangzott, hogy a rendőrség munkájának egyik kiemelt területe a bűnmegelőzés és az áldozatvédelem, az iskolákban pedig mindkettőre egyre nagyobb szükség van, tájékoztatott Molnár Ágnes, a megyei főkapitányság sajtószóvivője. A tankerületi igazgatók egybehangzó véleménye szerint az iskolákban folyó bűnmegelőzési program hosszú évek óta sikeres. Ez egészült ki a tavalyi évben az iskolai bűnmegelőzési tanácsadók (IBT) munkájával. A kezdeti tapasztalatok szerint a diákok jobban elfogadják a rendőröktől a bűnmegelőzési tanácsokat, mint a pedagógusoktól vagy a szülőktől. ■ 1.1. A méhészek, erdészek, gazdálkodók számára ijesztő hír terjedt el az elmúlt hetekben egy brüsszeli rendelettervezet kapcsán. Eszerint csökkenteni kell az akácerdőket, mert tájidegennek számítanak az unióban, így hazánkban is. Mauthner Ilona- Nincs miért aggódni, ha tesz- szük a dolgunkat - mondta Mészáros László, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke, akit az akácfa jövőjéről, a kemikáliák használatáról kérdeztünk. Emlékeztetett, hogy január 16-án írtak alá egy közös beadványt a különböző szerveztek - többek között az agrárkamara, a Magosz, egyetemek, kutatási intézmények, az OMME - képviselői, akik azt kérték, hogy az akácmézet hungarikummá nyilvánítsák. A közel hétezer aláírással is kiegészített kérelmet az ■ Ön sajnálná, ha kevesebb, drágább lenne az akácméz? Szavazzon hírportálunkon Ar— ma 16 óráig: TE0L.hu -/ A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. OMME elnöke Glattfelder Béla európai parlamenti képviselőnek adta át. Mészáros László elmondta, a közös beadvánnyal az a céljuk, hogy felhívják Brüsszel és az emberek figyelmét arra, mennyire fontos szerepet tölt be az akác a méhészetek életében. Hazánkban egyébként 450 ezer hektár akác-legelő van, ebből Tolna megyében 20 ezer hektár áll a méhcsaládok rendelkezésére. Az adatok azt bizonyítják, hogy nem csökkent ez a terület, a tervszerűen kitermelt akácfák helyét pótolták. Az erdészeti adatok alapján a megyében stabil a helyzet, országosan pedig némi növekedés is tapasztalható. Mészáros László azt is hangsúlyozta, hogy a gazdálkodók és a méhészek nem csak jól megférnek egymás mellett, hanem egymásra is vannak utalva. A méhészek azért, mert a gazdák által termelt növények - országohazánkban egy átlagos évben 22-25 ezer tonna körüli mézet termelnek a méhek, ennek 46 százaléka akác. A teljes mézkészlet 73 százalékát külföldön értékesítik. Sajnos itthon ma még nagyon alacsony az egy főre jutó évi mézfogyasztás, mindössze 80 deka. A méz kiszerelése, csomasan 250 ezer hektáron virágzik őszi repce, közel 600 ezer hektáron a napraforgó, és nem is beszélve a gyümölcsfákról - mind kiváló méhlegeló't biztosítanak, ugyanakkor a gazdák is tudják, hogy a méhek nélkül nem lenne megfelelő hozamuk. A mézhozamok felét a mezőgazdasági növények alapozzák meg. Emiatt is fontos, hogy a gazdák milyen kemikáliákat használnak. A Nemzeti Növényvédelmi Cselekvési Program szigorúan szabályozza a vegyszerek használatát. Unión betíiL az egyik legszigorúbb a magyar szabályozás. A csávázószerek vitája kapcsán a NÉBIH az országos méhész egyesület kérésére több csávázó- és permetszer vizsgálatát végzi el, illetve az országba behozott viasztömbök állategészségügyi vizsgálatát is kezdeményezték. Az agrokemikáliák hatósági vizsgálatához konzulensgolása az elmúlt években nagyon sokat változott előnyére. Megjelentek az OMME emblémával ellátott üvegek, a zárszalagok, melyek a minőséget garantálják, hiszen a termelő személye beazonosítható. Az országban egyébként 20 410 a méhészek száma, ebből 12 ezer fölötti az OMME tag. Az ként az OMME méhész tagot is delegált. A kérdésre, hogy a méhészek nem tartanak-e attól, hogy a szabályok betartatásának szigorúbb ellenőrzése miatt a gazdálkodók esetleg megneheztelnek, Mészáros László azt válaszolta, nem, mert igyekeznek az eltérő véleményeket is megvitatni egymással, és ebben jó partner az agrárkamara. Azt tudomásul veszik a méhészek is, hogy profitorientált, intenzív termelést folytatnak qz agrár gazdálkodók, és ehhez alkalmazkodni kell. Ugyanakkor hazánkban csakúgy, mint az unió többi országában kizárólag méhkímélő permetezésekkel védik a növényeket. Három csávázószer forgalmazását már sikerült felfüggesztetniük két évre, erről az uniós parlament döntött. További 7 csávázószer és 11 permetszer ügyében pedig a hatósági vizsgálatok már elkezdődtek. országos egyesület a tagságát segíti a pályázatok elkészítésében, továbbképzéseket is szerveznek. A 12 ezer OMME tag közül mindössze 1450 a profi méhész, aki ebből él, és legalább 150 méhcsaláddal rendelkezik. Hazánkban 1 millió 66 ezer méhcsaládot tartanak nyilván. Daruval emelik be a radart a radomtérbe Medina Az érintett katonai szervezetek, katonai műszaki ellenőrök és a tervező részvételével zajlik Medinán a radartorony műszaki átadás-átvételi eljárása. A HM El Zrt.- Mega-Logistic Zrt. konzorcium a kivitelezést január 28-ra jelentette készre. A Honvédelmi Minisztérium tájékoztatása szerint a radarberendezést eddig még nem szállította le az olasz partner, de a magyar fél készen áll a berendezés fogadására. Ennek előfeltételeként a radartorony radomte- rében található beépített daru beüzemelését elvégezték az olasz SELEX ES szakemberei a HM Arzenál Zrt. közreműködésével. Az olasz cég szakemberei a daru segítségével emelik be a radartechnikai eszköz elemeit a radomtérbe, az ösz- szeszerelés a következő hónapok feladata. 2014 végén a radar hadrendbe állításának feltételei biztosítottak lesznek, így elkezdődhet a hadrendbe állási folyamat, amely várhatóan 2015 első negyedévében fejeződik be. A tesztüzemet ez év végére tervezik a szakemberek. A már elkészült radartorony mellett fontos megemlíteni a medinai laktanya rekonstrukciót is. A felújítás fő irányvonala az üzemeltetési költségeket jelentősen csökkentő épületenergetikai korszerűsítések elvégzése, valamint az állomány élet- és munkakörülményeinek javítása. A laktanya rekonstrukció három ütemből áll, jelerv leg a II. ütemnél tartanak, a kivitelezők a klub épület, az elhelyezési épület, valamint a laktanya víziközmű hálózatának rekonstrukcióját végzik. ■ Budavári K. A kész torony a radarra vár Kevés mézet fogyasztunk, a megtermelt közel háromnegyede külföldre megy A vállalkozások száma nem csökkent a fejlesztésekkel együtt statisztika A végleges adatok is alátámasztják, amit sokan éreztek: 2012-ben kevés volt a beruházás a Dél-Dunántúl megyéiben DÉL-DUNÁNTÚL A gazdasági élet legfontosabb szereplői a vállalkozások, melyekből 2012 végén 147 107-et tartottak nyilván a régióban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. Az összes vállalkozáson belül 26 százalék volt a társas formában bejegyzettek részesedése, ami megegyezik az országos átlaggal. A kft.-k a legnépszerűbbek, az általában legnagyobb tőkeerejű részvénytársaságok azonban viszonylag csekély számban működnek. A társas formában működő vállalkozások székhelye döntő többségben a fővárosban van (csak 6,3 százalékuk van a régióban). Tolna megyében 7987 társas vállalkozást tartottak nyilván 2012-ben, 62 százalékuk volt kft., 33 százalék bt., a maradék rt. Az önálló vállalkozók száma 26 341, 23 százalékuk megyei székhellyel rendelkezik. A Dél-Dunántúl ezer lakosára 159 vállalkozás jutott 2012- ben, amely alacsonyabb az országos átlagnál (168). A társas vállalkozások sűrűsége a régión belül Baranyában volt a legmagasabb, ezer lakosonként 49 ilyen vállalkozás volt bejegyezve. Az önálló vállalkozóból 118 jutott a régió ezer lakosára, ez magasabb az országos (108) átlagnál. Az e körben folytatott tevékenységek gyak2013-ban javult kicsit a helyzet ran kötődnek a mezőgazdasághoz, illetve néhány szolgáltatáshoz (ingatlan forgalmazás, ügynöki tevékenység, kereskedelem, stb.). A Dél-Dunán- túlon belül az önálló vállalkozói aktivitás Somogy megyében a legélénkebb, ami a turizmussal összefüggő szolgáltatásokat és az őstermelői tevékenységet viszonylag jelentős számban végzőknek egyaránt köszönhető. A régióban 2012 végén 1191 külföldi érdekeltségű vállalkozás volt bejegyezve, az országban nyilvántartott 29 879 hasonló vállalkozás 4 százaléka. A régiós székhellyel rendelkező vállalkozásokhoz tartozó külföldi tőke összege 261 milliárd forint volt. A négy megye közül Baranyában volt a legmagasabb a külföldi tőke nagysága, a legalacsonyabb Tolnában. Az egy vállalkozásra jutó külföldi tőkeösszeg alapján Baranya és Somogy megye is az utolsó öt megye között szerepelt. (Ez a mutató Győr-Moson-Sopronban volt a legmagasabb, több mint 7,2 millió forint/egy lakosra jutó tőke összeg, Tolnában pedig 116 ezer forint.) A beruházási teljesítmények országosan is mérséklődtek 2011-hez viszonyítva, a Dél-Du- nántúlon azonban jelentősen visszaestek, vagyis 28 százalékkal volt kevesebb 2012-ben mint egy évvel korábban. A régión belül mindhárom megyében erőteljesen megcsappantak a fejlesztések. ■ M. I. A regisztrált megyei vállalkozások száma a régióban* *2012. december 31-én__________________ ____________________________________________________ Me gye Tarsas vállalkozás______Önüó vállalkozó Összesen Bara nya megye___________________18410_________________38995____________ 57405 So mogy megye 11484_____________439»__________ 55374 To lna megye 7987 26341_______________34328 FORRÁS: KSH •f
