Tolnai Népújság, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
2014-02-11 / 35. szám
4 TAMÁSI JÁRÁS 2014. FEBRUÁR 11., KEDD A szakképzés során a diákok képesítést szereznek arra, hogy kezdő lovasokat oktassanak, illetve lovardában dolgozzanak Egyre több lány választja lovas képzés Folyamatos az érdeklődés, jól jönne egy nagy kollégium HÍRSÁV Megújulás előtt áll a Parkerdő tamási A Parkerdő megújítását tervezi a fenntartó Gyu- laj Zrt. A közjóléti rendeltetése miatt átalakító üzemmódba kerül, amely azt a célt szolgálja, hogy az eddigi úgynevezett vágásos üzemmódot olyan erdőgazdálkodási módszer váltja fel, amelynek során a területen folyamatos marad az er- dőborítás. Ez a folyamat és a hozzá vezető út nem gyors, több évtizedbe is telhet, a lakosság és a kirándulók számára azonban mindenképpen kedvezőbb lesz. ■ V. M. Átalakítás miatt leáll a horgászat simontornya Ha csak ideiglenesen is, de leállhat a Pósa tavi horgászat. A tónak új tulajdonosa van, aki fejlesztéseket tervez, és amíg ezt folyamatban van, nem lehet horgászni. A pecások remélik, hogy ezt követően minden visszakerül a régi kerékvágásba, és újra látogatható lesz a kedvelt horgászhely. ■ V. M. Sikert aratott a nyugdíjas énekes tamási-harkány Kiemelt arany minősítésű oklevelet kapott Bánki Erzsébet a Harkányban rendezett III. országos Népek tánca - Népek zenéje Fesztiválon. Az énekes versenyprogramjában Buday Dénes Fityfiritty című operettjéből a Lehet könny nélkül élni, illetve a My fair ladyből Elisa dalát, a Csudijót énekelte Takács Magdolna harmonikaművész kíséretével. Az idei év is több fellépést is tartogat Bánki Erzsébet számára, ezek egyike az országos nyugdíjas Ki Mit lúd? lesz. ■ V. M. Kocsonya, fánk és farsangi szokások gyönk Farsangi estre várja tagjait a Német Nemzetiségi Egyesület. Az eseményen a szokásokról és ételekről is tartanak előadást. Terítékre kerül a kocsonya, a farsangi fánk, sőt egész Európa fánk-történelme megelevenedik, megtudhatják mi a chur- ro, a krapfen, a profitéról, a bombolini, a bécsi fánk, a szalagos fánk, a túrófánk és a jellegzetes hazai csöröge. ■ V. M. A Dél-Dunántúlon egyedülálló képzés folyik Simontornyán. A legnemesebbnek tartott négylábúak tenyésztésének és tartásának minden csínját-bínját elsajátíthatják a diákok a Pillich Ferenc szakiskolában. Venter Marianna simontornya - Ebben a szakmában is ugyanannyi esély van az elhelyezkedésre, mint az ösz- szes többiben. Aki akar, talál munkát magának - válaszolja a munkába állás esélyeiről feltett kérdésre Kapoli István, a Pillich Ferenc szakiskola lótartó-, lótenyésztő szakoktatója. Hozzáteszi még, hogy nem csak itthon, külföldön is keresnek lovászokat, a volt diákok közül néTOLNA MEGYÉBEN tízfogatOS-, hat ugró- és egy távlovagló-táv- hajtó sportegyesület működik, összesen mintegy nyolcvan bejegyzett taggal. Körülbelül harminc olyan díjugrató van, akik rendszeresen járnak versenyekre. Ahhoz, hogy valaki részt vehessen az ilyen megmérettetéhányan Németországban, Hollandiában találtak munkát. A simontornyai szakiskolának százhúsz diákja van, ebből három évfolyamon összesen harmincán tanulnak a lótartásról és a lótenyésztésről. Mint a szakoktató mondja, nem csak Tolna megyéből, hanem a környező megyékből is vannak diákjaik, és még többen lennének, ha meg tudnák oldani a kollégiumi elhelyezést, de ez egyelőre még a jövő feladata. A tanulóik között egyre több a lány, érdeklődésük alaposan megnőtt a terület iránt. Ráadásul a lányok remek lovászok, precízek, igényesek, és nagyon szeretik az állatokat. Simontornyán olyan szakembereket képeznek, akik rendelkeznek a lótartás, a lótenyészsen, rajtengedély vizsgát kell tennie komoly szakmai zsűri előtt, és mind elméleti, mind gyakorlati tudásáról bizonyságot kell adnia. Szerencsére nem kell attól félni, hogy elsorvad a szakág, mert bőven mutatkozik utánpótlás az 5-16 éves korosztály fiatal lovasai között. tés és lóhasználat ismereteinek elméleti és gyakorlati alapjaival, ismerik lótenyésztésünk történetét és fajtáink kialakulását. A megszerzett ismeretek birtokában pedig képesek önállóan és szakszerűen elvégezni a különböző hasznosítású lovak tenyésztésével, szaporításával, tartásával, nevelésével, betanításával kapcsolatos feladatokat. Emellett legalább alapfokon tudnak lovagolni, illetve fogatot hajtani. Ha befejezték tanulmányaikat, akár vállalkozóként olyan tevékenységet folytathatnak, amely a ló- tenyésztéshez, -tartáshoz kapcsolódik. Ezen kívül részt vehetnek versenyeken, képesek alapfokú belovaglásra és kezdő lovasok oktatására. Kapoli István kapcsolata a lovas szakmával nem új keletű. A Jövendő lótartók és lótenyésztők gyakorlati képzése a cecei Kabakán lovardában zajlik. Mint arról lapunkban is beszámoltunk, tavaly tűz ütött ki a lovardában, a nádtetős istálló teljesen kiégett, a tető leomlott. A reménytelennek tűnő helyzetet sikerült megoldani, a lovak Ő a lovassport díjugrató szakágának megyei vezetője. A Tolna megyei díjugrató szakágnak pedig komoly és sikeres múltja van. A sport 1967-ben indult a megyében, fellegvára Simontornya volt, egészen a rendszer- váltás idejéig. Ebből az időszakból a legkiemelkedőbb eredmény az 1974-es ifjúsági Euró- pa-bajnokságon elért hetedik helyezés, amely az ő nevéhez fűződik. A lótartás jövőjét nehéz megjósolni, hiszen erősen függ a gazdasági helyzettők de mindenképpen bíztató jelnek tekinthető, hogy sok gyerek szereti a lovaglást. Felnőtt korukban remélhetőleg a lovakat, lósportokat kedvelő és támogató felnőttek lesznek belőlük. Erre nagy szükség is lenne, mivel ma Magyarországon körülbelül 60 ezer ló van, éppen a fele az európai átlagnak. nem maradtak fedél nélkül. Mint azt Kapoli István elmondta, keresik a megfelelő pályázatot, amelynek segítségével teljesen helyre tudják állítani a létesítményt. Természetesen szívesen fogadnak minden segítséget és támogatást, mint ahogy erre volt is már példa. Német gazdáknál dolgoztak, meccsre is elvitték őket tamási A Vályi Péter szakképző iskola diákjainak tizenkét fős csoportja közel egy hónapos szakmai gyakorlaton vett részt Németországban a Leonardo da Vinci Projekt keretében. Mint arról Bakó Béla kísérőtanár beszámolt, uniós pályázat tette lehetővé a mezőgazdasági gépész és növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó szakmát tanuló diákoknak, hogy német magángazdaságokban szerezzenek munkatapasztalatot. Az utazó csoport tagjait a szaktanárok, osztályfőnök, szakoktatók javaslata alapján választotta ki a projekt menedzsmentje többek között a tanulmányi eredmény és nyelvtudás alapján. A12 diáknak nagy élmény volt a repülőút Bécsből Hannoverbe a készülődés és az utazás minden izgalmával együtt. A fiúkat hat gazdaságba osztották el, ahol széles skálán ismerkedhettek a szakma rejtelmeivel. Dolgoztak biogáz üzemben, gépjavító műhelyben, ismerkedtek a számukra új technikával, gépekkel, helyzetekkel. Dolgoz■ Dolgoztak, tanultak, ismerkedtek és közben világot láttak a tamási szakiskoladiákjai tak állattartó telepen és lovardában is. Minden fogadó család maximálisan támogatta, segítette a rájuk bízott tanulókat. A diákok pedig pozitív hozzáállássukkal és munkateljesítményükkel igyekeztek ezt viszonozni. Sokat dolgozott a projekt sikeréért Christian Wheling, a partner iskola, a Justus von Liebig Schule tanára és Gutái Károly, a Vályi német tanára. A dolgos hétköznapok mellett kikapcsolódásra is volt lehetőség. A csoport járt Hannoverben, ahol egy Bundesliga mérkőzést láthattak, Wolfsburgban pedig meglátogatták a Volkswagen gyárat. Az utolsó napokban a partneriskola tanulóival német-magyar focimecs- cset játszottak a két ország diákjai, a párharcot a magyar csapat nyerte. A program csúcsa a hannoveri Agrár Világkiállítás volt, ahol a monumentális kiállítócsarnokokban a világ legmodernebb agrártechnikáját vonultatták fel a szervezők, egy életre szóló élmény nyújtva a látogatóknak. ■ V. M. Tolnában hagyománya és jövője van a lovassportnak ■ Nem csak belföldön, külföldön is akad munkaié- hetőség Keresik a megfelelő pályázatokat a helyreállításhoz Hamar elfogytak a toron a finom és különleges fogások hagyományőrzés Tizenegyedik alkalommal rendezte meg a gyönki nemzetiségi egyesület a disznóvágást és bált gyönk Az idei volt a 11. alkalom, amikor hagyományos sváb disznóvágást és bált rendezett a gyönki Német Nemzetiségi Egyesület. A nagy eseményen évek óta Jankó Dezső vállalja magára a böllér feladatát, természetesen térítés nélkül, így támogatva a szervezetet. A disznóvágáson tizenöt-húszán vesznek részt a tagságból, kemény munka folyik, hiszen az esti bálra mindennek el kell készülnie. Kemler Imréné, az egyesület elnöke a főzés feladatát vállalta magára, közben szorgos kezek készítették a többi finomságot, a szokásokhoz híven nemcsak hagyományos, hanem krumplis kolbász és szalámi is került az asztalra. Az esti bálra az általános iskola konyhájában készültek el a fogások, a létesítmény dolgozóinak közreműködésével. A finom falatokat pedig kiváló hangulatú mulatság követte, zenével és tánccal. A Német Nemzetiségi Egyesület 1993-ban alakult, azóta meghatározó szereplője a helyi közéletnek. A városban mintegy 30 százalékra tehető a németség aránya. Az egyesület \ tagságának létszáma sem alacsony, jelenleg 112 főt számlálnak, és nem csak helyieket. Kemler Imréné hangsúlyozta, aktívan működik a szervezet, minden hónapra jut valamilyen érdekes program, vagy rendezA pörkölés Idejére is maradt a „szúrópálinkából”, ami jól jött a hidegben vény. Évente két alkalommal kirándulást szerveznek, és nem maradhat el a hagyományos nemzetiségi disznóvágás és bál. Két olyan városi rendezvény van minden évben, amelynek szervezésében komoly részük van. Az egyik a Hagyományőrző Pünkösdi Fesztivál, a másik pedig a Szüreti nap. Az egyesület a tagok által befizetett éves tagdíjból, pályázati forrásból és a kapott támogatásokból működik. A városi önkormányzat és a német nemzetiségi önkormányzat rendszeresen támogatja a szervezetet, mégpedig egyes programok megrendezéséhez biztosítanak megfelelő forrást. ■ Venter M. Sikeres volt a mártás A német nemzetiségi disznótor elmaradhatatlan fogása a hagyományos sváb hagymamártás. Az egyszerűbb változat csak hagymával készül, amelyet más ételekhez, például pecsenyéhez, hurkához, kolbászhoz fogyasztanak. Van egy gazdagabb, önálló ételként fogyasztható változata is, amelybe szív, máj, nyelv és hús is kerül, egyes helyeken tüdőt is tesznek bele. A finom, pikáns, kissé savanykás ízesítésű fogásnak mindig nagy sikere van. Nem volt ez másként az idén sem, a bál résztvevői pedig gyorsan gondoskodtak róla, hogy egy csepp se maradjon belőle. 5 I i I i
