Tolnai Népújság, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

2014-02-10 / 34. szám

Ukrajna a csőd szélén válság A legkockázatosabb európai ország a hitelminősítőknél Ukrán tüntetők kissé frivol stílusban két WC-csészével gúnyolták ki a Szocsiban tartott Janukovics-Putyin- találkozó .eredményességét” (egyben utalva az olimpiai faluban létesített közös toalettek bizarr voltára is). HÍRSÁV Hétfőn megkezdik az értesítők kézbesítését ma kezdik kézbesíteni a több mint nyolcmillió választó­polgárnak az áprilisi ország- gyűlési választásról szóló ér­tesítőt. A Nemzeti Választási Iroda névre szóló levelében a választás kitűzéséről és arról tájékoztat, hogy szerepel­nek-e a névjegyzékben. Ha valaki nem kapná meg, azt a jegyzőnél (a választási iroda vezetőjénél) jelezheti, és új ér­tesítőt állítanak ki. ■ MTI Tüntetések Bosznia- Hercegovinában A KÜLÜ6Y óvatosságra inti a Bosznia-Hercegovinába utazókat. Szarajevóban pénteken rátámadtak a rendőrökre; felgyújtották az államelnökség épületének egyik szárnyát. Erőszakos megmozdulások voltak Tuz- lában, Brckóban, Bihacban, Mostarban is. A tüntetések fő oka a privatizáció nyomán fellépő tömeges munkahely­vesztés lehet. Milanovic hor- vát miniszterelnök vasárnap felkereste Mostart: Boszni­ának az EU-hoz kellene kö­zelednie, az uniónak pedig ehhez perspektívát kell kí­nálnia, jelentette ki. ■ MTI Népszavaztak: zárul a svájci aranykapu megszavazták a tegnapi népszavazáson a svájciak a bevándorlás korlátozását. Előzetes becslés szerint a résztvevők 50,4 százaléka voksolt a kvótarendszer visz- szaállítására. ■ VG Gauck indiaiakat csábít Németországba az Indiában tett ötnapos láto­gatása során Joachim Gauck államfő Németországba való bevándorlásra ösztökélte az indiaiakat. „Várjuk azokat az embereket, akik nálunk akarnak élni és dolgozni” - hangoztatta szombaton Ban- galor városában, ahol 400 iskolában mintegy 50 ezer diák tanul németül. ■ MTI A politikai patthelyzet mel­lé az államcsőd veszélye is egyre közelebb került Ukraj­nában. VG-összeállítás A Fitch Ratings is mélyen a spekulatív sávba minősítette le Ukrajna államadósság-osztály­zatát. Ukrajna „CCC” besorolása a legrosszabb szuverén adós­osztályzat egész Európában, ez a kategória már rendkívüli kockázatokra figyelmezteti a befektetőket az érintett adós­sal kapcsolatban. A péntek este bejelentett döntést - amellyel a nemzetközi hitelminősítő kö­vette a másik két nagy minő­sítőt - a növekvő belpolitikai bizonytalansággal és Ukrajna romló tőkepiaci hozzáférésével indokolták. A két dolgot nehéz elválasztani: már a november óta tartó feszültség hátterében is az állt, Kijev milyen forrásból tud a kilábaláshoz szükséges pénzhez hozzájutni. Az azonban, hogy a Viktor Ja- nukovics vezette ország az EU helyett Oroszországot válasz­totta, nem csak az ukránok jó részének ellenérzését váltotta ki, de azóta kiderült: az amúgy is bizalmatlan befektetők még jobban elfordultak az ország­tól. Ukrajna mára gyakorlati­lag nem tudja a tőkepiacokról finanszírozni magát, miközben Oroszország sem folyósítja a be­ígért 15 milliárd dolláros hitel­csomagot. Mindezek következ­tében a devizatartalék január végére mindössze 17,8 milliárd dollárra apadt. Ez a Goldman Sachs szakértői szerint alig több mint kéthavi importszámla fe­dezete, vagyis fennáll a veszélye annak, hogy Ukrajna gázszám­láját sem fogja tudni időben fizetni orosz partnerének. Ezt egyébként a Naftogaz energeti­kai cég is jelezte a múlt héten, miután a Gazprom figyelmez­tette: előre kérheti a gáztartozás fizetését, mivel január végére az ukrán adósság már elérte a 3,35 milliárd dollárt. A devizatarta­lék megcsapolását a nemzeti de­viza védelme indokolja. Ám félő, a jegybank lépései hiábavalóak, sőt, fennáll a kockázata annak, hogy a hrivnya meredeken és ellenőrizhetetlenül zuhanni kezd - figyelmeztetett a Fitch. A hitelminősítőnél az utolsó csepp, az lehetett, hogy pénteken az Vlagyimir PUTYiN orosz el­nök péntek este Szocsiban, a téli olimpia megnyitójának keretében tárgyalt ukrán kol­légájával, Viktor Janukovics- csal. A nem hivatalos talál­kozóról nem szivárogtak ki hírek, és a jelek szerint Moszkva nem változtatta meg azt az álláspontját sem, hogy amíg nem lesz ismert, ukrán központi bank 8,95 szá­zalékkal leértékelte a hrivnyát az amerikai dollárhoz képest. A hivatalos árfolyam a dollárhoz kötött deviza 1996-os beveze­tése óta most a legalacsonyabb, ám a Goldman Sachs szerint a 8,78-as szint sem a vég: a londo­ni elemzők 3, 6 és 12 havi táv­hogy ki lesz az ellenzék meg­békítése érdekében a múlt héten menesztett ukrán kor­mányfő utódja, nem folyósít­ják Kijevnek a kilátásba he­lyezett pénzügyi támogatást. tegnap KUEVBEN megint tü­netiek. November óta már ez a tizedik „vasárnapi népi nagygyűlés”: előre hozott vá­lasztásokat követeltek. latban is 12 hrvinya/dollárral számolnak. Nem véletlen, hogy a jegy­bank valutakorlátozásokat is bevezetett. Az MTI szerint a bankok nem vásárolhatnak ügy­feleiknek 50 ezer hrivnyánál na­gyobb összegért külföldi valutát, ha azt külföldre készülnek utal­ni. Ez csak olyan kivételes hely­zetben engedélyezett, ha például külföldi oktatásra, gyógykeze­lésre vagy nyugdíjra szánják a pénzt. A valutaspekulációkat pedig úgy igyekszik visszaszorí­tani a jegybank, hogy elrendelte, a bankok a számlára beérkező hrivnyát csak öt nap elteltével válthatják át külföldi valutára. Kétséges azonban, hogy eny- nyi elegendő lesz a devizahiány megakadályozására, annál is inkább, mivel a politikai válság továbbra sem enyhül. Közel 4 milliárdos adókülönbözet az áfa regisztráltaknál visszaigénylés Tavaly az re­gisztrált áfaalanyok körében 3,94 milliárd forint adókü­lönbözetet állapított meg az adóhatóság, melyből a jogosu­latlan visszaigénylés mértéke 79 millió forint volt - közölte a parlament honlapján a nemzet- gazdasági miniszter. Varga Mihály az LMP-s Vágó Gábor kérdéseire válaszolva leírta, a bevallások alapján az említett adóalanyi körnek tavaly 206,5 milliárd forint befizetendő adó­ja volt, a visszaigényelhető adó mértéke 250,6 milliárd volt. Az áfa regisztrált adóalanyok csoportja az az adózói kör, amelyeknek Magyarországon nincs cégbejegyzésük, de van adószámuk, így cégjogilag nem, de adójogilag rendel­keznek nálunk honossággal. Jellemzően határon túli értéke­sítést folytatnak, esetleg bér­munkában gyártanak, legtöbb­jüknek van Magyarországon valamilyen gyártóbázisa is, jelentős részük áfavisszaigény­lő pozícióban van. Ennek a körnek a bevallá­sok alapján 2010-ben 164,7, 2011-ben 184,4, míg 2012-ben 209,2 milliárd forint volt a befizetendő adó mértéke. A visszaigényelhető adó nagy­sága 2010-ben 264,4, majd 2011-ben 310,8, míg 2012-ben 320.7 milliárd forint volt. Az adóellenőrzések alapján 2010- ben 10,3 milliárd, 2011-ben 3,1, míg 2012-ben 4,1 milliárd forint adókülönbözetet tártak fel. Ezekből az összegekből az áfa regisztráltaknál 2010-ben 144.7 millió, 2011-ben 75,3, míg 2012-ben 1,5 milliárd fo­rint volt a jogosulatlan vissza­igénylés mértéke. Évente 1200-1300 regiszt­rált adóalany van. Tavaly és 2010-ben 23 százalékuk esett ellenőrzés alá, 2012-ben 37 százalékukat vizsgálták. A tárcavezető az is említette, hogy körbeszámlázás kapcsán tavaly őszig 83 milliárd forint adókülönbözetet tártak fel, melynek 97 százaléka keletke­zett az áfa adónemben. ■ É. S. Putyin kivár, nem adott semmit Nem elég az évi egyszeri kórházi konszolidáció ADÓSSÁG A gyógyszeren és a laborvizsgálatokon spórolnak a gyógyító intézmények - Kapnak-e kétszeri pluszjuttatást A tavaly november végi 73 milliárd forintról december végére ugyan a 32,7 milliárd forintos konszolidációs támo­gatásnak köszönhetően kicsivel több, mint 48 milliárd forintra csökkent a kórházak adósság- állománya, az elmúlt évek ta­pasztalatai alapján a tartozások nagyon gyorsan ismét kezelhe­tetlen mértékűvé válhatnak. Különösen, hogy bár a 60 na­pon túli tartozások összege az év végén „csak” 15 milliárd fo­rint volt, a 60 nap alatti 32 milli­árdos adósságból nagyon gyor­san minősített tartozás lehet. A régóta kifizetetlen számlák szá­ma azért is növekedhet, mert Szócska Miklós egészségügyi államtitkár ugyan arra kérte az intézményeket, hogy elsősor­ban a hosszabb ideje pénzükre váró beszállítókat fizessék ki, a kórházak ennek csak részben tettek eleget. Nem csak, illetve nem elsősorban a hónapok óta lejárt számlákat egyenlítették ki, illetve azokat sem teljes kö­rűen: tavaly október 31. és de­cember 31. között az intézmé­nyek adóssága 25 milliárddal, ezen belül a 60 napon túli sáv­ban 22 milliárddal csökkent, és ez utóbbiból erre az évre is ma­radt még 15 milliárdnyi. A műtéti és egyszer haszná­latos eszközök beszállítóit tömö­rítő Orvostechnikai Szövetség ezért a közelmúltban levelet Szócska államtitkár azt kérte, először a beszállítóknak fizessenek küldött Balog Zoltán emberi erőforrás és Varga Mihály gaz­dasági miniszternek, azt kér­ve, hogy az idei esztendőtől ne csupán év végén, hanem évente kétszer kapjanak pluszjuttatást az intézmények, és rajtuk ke­resztül a beszállítók. A részleges konszolidáció kapcsán a 20 legeladósodottabb intézmény 12 milliárdos taka­rékossági vállalást tett, amiből sajátos módon 6,5 milliárdot már novemberre teljesített. A vállalásokat firtató kérdésére az államtitkárságnál elmond­ták: az intézmények alapvetően két terület körültekintőbb ke­zelésével tudnak hatékonyab­ban gazdálkodni. Az első a kiadások áttekintése, a másik az egészségszervezés, illetve a napi működés újragondolása. A 6,5 milliárdot „elsősorban a gyógyszerköltségeken, az ener­giabeszerzésen, bizonyos ellátá­sok, például a többszörös labor- vizsgálatok költségein, illetve bizonyos pénzügyi ráfordítások (telekommunikáció, beszállí­tói szerződések stb.) költségein spórolták meg. Az államtitkár korábban azt is kiemelte, hogy eltérések vannak a kórházak költségstruktúrájában. Példa­ként a napi étkezést említet­te, amit a kórházak többsége 1300-1500 forintból old meg, de van, ahol ugyanezért 2200- 2400 forintot fizetnek. ■ H. É. A

Next

/
Thumbnails
Contents