Tolnai Népújság, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

2014-02-08 / 33. szám

2014. FEBRUÁR 8., SZOMBAT 5 KÖRKÉP Számos fejlesztést. felújítást terveznek Uj templomok is épültek evangélikusok A pénz egy részét a szórványgyülekezeteknek adják A házasságot népszerűsítik Szekszárdon a Valentin-napon dunaszentgyörgy A leghang­súlyosabb téma a 2014-es költ­ségvetés volt, kezdte Hencze Já­nos polgármester a képvise­lő-testület idei első ülésének ösz- szegzését. Mint mondta, a 350 millió forintra rúgó működési kiadások mellett viszonylag ma­gas összeget, 220 millió forin­tot szánnak fejlesztésre. Ez rész­ben azért ilyen magas, mert to­vábbra is napirenden van a ki­jelölt építési telkek közműve­sítése, amire 130 millió forin­tot szánnak. Benne van a tolnai szennyvíztelep rekonstrukció­jának Dunaszentgyörgyre eső önrésze, ami 31 millió forint. Mindezen túl több olyan beru­házást terveznek idénre, ami ja­vítja az életkörülményeket. Sor kerül majd útburkolat- és járda- javításra, a csapadékvíz-elve­zetés fejlesztésére, felújítják az óvoda épületének tetőszerkeze­tét, szeretnék megújuló ener­giával biztosítani a sportléte­sítmény és a konyha használa­■ Abban bíznak, jut azok­nak a településeknek is forrás, amelyeket nem kellett konszolidálni ti meleg vizét, tervezik a rava­talozó felújítását és parkolóépí­tést, sorolta a faluvezető. - Bí­zunk abban, hogy Lázár állam­titkár úr nyilatkozatának meg­felelően végre jut azoknak a te­lepüléseknek is központi forrás, amelyeket nem kellett konszoli­dálni. Két és félmillió forintból szeretnék az orvosi lakás és ren­delő fűtési rendszerét korszerű­síteni annak érdekében, hogy csökkentsék a fenntartási költ­ségeket. A kormány 10 milliár- dot különített el erre a célra - húzta alá Hencze Sándor. Az ülésen döntöttek egy 8 millió értékű, száz százalékos támogatással kecsegtető pá­lyázat benyújtásáról, ami a le- bomló hulladékok kezelését se­gítheti. Elfogadták a belső el­lenőrzési tervet és megállapod­tak a helyi tűzoltó egyesület­tel az autó és a szertár haszná­latára vonatkozóan azt az elvet követve, ami a sportegyesület­tel való együttműködés alapjá­ul is szolgál. Arról is döntött a testület, hogy idéntől a Szent- györgyi Hírhozó ingyenes lesz, a költségeket az önkormányzat vállalja. ■ V. T. A háború utáni kitelepí­tések után ötvenezerről tizenötezerre csökkent a Tolna-Baranyai Evangélikus Egyházmegye tagjainak száma. Részben ez az oka annak, hogy Tolnában is szép, több mint kétszáz évet megért, nemzeti értéket is képviselő evangélikus temp­lomok állnak üresen. Gyuricza Mihály A Tolna-Baranyai Evangélikus Egyházmegyében 1930-ban még közel 50 000 evangélikus volt, a kitelepítések után 15 000 maradt - tudjuk meg Andorka Árpádtól, a déli egyházkerület másodfelügyelőjétől. Ennek el­lenére az evangélikus templo­mok többségükben ma is áll­nak. Nemcsak egyházi értelem­ben értékesek, de a legtöbbjük nemzeti kincs is. Felsőnánán például, ahol alig vannak evan­gélikusok, az egész falu ragasz­kodik a régi, szép templomhoz. A szélvihar megbontotta a tor­nyot, egy időre néhány kör­nyékbeli utcát le is kellett zár­ni, de szerencsére az adakozá­sok, az országos evangélikus egyház, a Paksi Atomerőmű, a Tarr Kft. révén sikerült annyi pénzt összeszedni, hogy meg­szüntethették az életveszélyt.- Többnyire csak állagmeg­óvásra jutott pénz, de hála Is­tennek az evangélikus temp­lomok döntő többsége meg­maradt, Tolnában eddig egyet sem kellett lebontani: most is 38 templomunk van - mond­ja Andorka Árpád. Sajnos van­nak szomorú esetek is. Kistor­máson, ahol ma már csak két evangélikus él, néhány éve a kitelepítettek segítségével sike­rült felújítani a templomot. Saj­nos - ahogyan a legtöbb evan­gélikus templom esetében tör­tént - annak idején Kistormá­son is utólag építettek hozzá tornyot, és most a torony elhúz­ta magát a templomhajót. Úgy tűnik, nem lehet megmenteni, de lebontani sem, mert műem­lék épület. Az udvari templom­nál is megszüntették ugyan az életveszélyt, de az épületet nem tudják felújítani. A felvetésre, hogy a templo­mokra eddig jórészt a nyugatra A felsőnánai templom tornyának megmentése összefogás eredménye telepítettektől jött a pénz, Andor­ka Árpád azt válaszolja, ahogy az idő halad, ők egyre keveseb­ben lesznek. A második, har­madik generáció már nem kö­tődik annyira az ősei templo­mához, mint a szülei, nagyszü­lei. Az evangélikus egyház a Né­metországból kapott segélyeket igyekezett úgy elosztani, hogy a szórvány sorban lévő gyüle­kezetek templomai megújulhas­sanak. Szép példa a már emlí­tett felsőnánai felújítás is. Ré­A tolna-baranyai egyházmegye a törökök néptelen vidéket hagytak maguk után, a lakos­ság hiányát belső telepítéssel próbálták enyhíteni. Észak- és Nyugat-Dunántúlról magyarok, Pozsony mellől németek érkez­tek ide. A magyar telepesek Nagyvázsonyból magukkal hoz­ták Szenicei Bárány Györgyöt, aki megalapította Sárszentlőrin- cet, 1713-ban megszervezte az egyházmegyét, melynek első fő­esperese volt. 1716-ban jelentek meg az első német telepesek, az evangélikusok zömmel Hessen- ből érkeztek. A türelmi rendelet hatására a gyülekezetek meg­elevenedtek, számtalan templo­mot és iskolát építettek. gebben nem gyakran fordult elő, hogy más felekezet gyűjt­sön a nem hozzá tartozó temp­lom céljára, de most ez is meg­történt. A másodfelügyelő meg­említette Kalaznót is, ahol egyet­len evangélikus sincs. Ugyanak­kor viszonylag sokan települtek oda az utóbbi években, s ők szer­vezték meg a templom felújítá­sát, karbantartását. Sőt, eseten­ként igényük a szolgálatot is. Ugyanez mondható el Murgáról is. Mindkét település olyan falu, ahol már nincsenek németek, de a templomok rendben vannak. A kérdésre, hogy maga az evangélikus egyház Tolna me­gyében milyen helyzetben van, azt a választ kapjuk, hogy a rendszerváltás idején nőtt a val­lásos emberek száma. így volt ez az evangélikus egyházban is, aztán megállt ez a tendencia, sőt visszaesett. Most viszont jó néhány településen - például, Bonyhádon, Szekszárdon, Pak­son, Gyönkön - ebből a szem­pontból ismét pozitív folyamat zajlik. - Sajnos vannak olyan helységek is, ahol a lelkész el­temette vagy hamarosan elte­meti az utolsó hívőt is - mondja Andorka Árpád. - Ugyanakkor működnek az iskoláink, itt van például a bonyhádi Petőfi Sán­dor Evangélikus Gimnázium. Az elmúlt húszegynéhány év­ben két új templomunk is épült- Zombán és Nagymányokon. Tehát nem úgy tűnik, hogy sor­vadófélben lenne az egyházunk- tette hozzá a másodfelügyelő. Hiszünk a házasságban elne­vezéssel mozgalom indul Szek­szárdon. A kezdeményezés cél­ja a házasság népszerűsíté­se. Az ezzel kapcsolatos febru­ár 14-i programokról tartott saj­tótájékoztatót tegnap a városhá­zán Horváth István polgármes­ter, Bacsmai László esperes-plé­bános és Szabó Balázs, a Tes- co Szekszárd áruház igazgató­ja. Horváth István elmondta, fel szeretnék hívni a figyelmet a há­zasság világnapjára. Bacsmai László arról beszélt, az egyház szerint melyek a házasság krité­riumai, Szanyóné Lóki Gabriel­la és férje, Szanyó Árpád pedig mint a 3 éve szokásos esemény házigazdái invitálták a Babits művelődési központban este 6 órakor kezdődő előadásra és az azt követő felvonulásra a házas­párokat, jegyeseket. Szabó Ba­lázs arról számolt be, hogy 14-én fél 6-kor a Tescoban meglepetés ajándékkal várják a házaspáro­kat és a szerelmeseket. ■ Gy. M. Mentést és elhelyezést gyakoroltak szekszárd Országos törzsve­zetési gyakorlaton vettek részt a megyei katasztrófavédelem szakemberei. A feltételezés sze­rint az ország keleti részében egy markáns ciklon miatti erős széllökések és nagymennyi­ségű csapadék következtében fennakadás keletkezett mind a vasúti, mind a közúti közle­kedésben. A gyakorlat kereté­ben ötszáz fő mentését és elhe­lyezését kellett megtervezni és megoldani. A megyei kataszt­rófavédelmi igazgatóság szak­embereinek feladata a támoga­tó erők igénybevételének meg­tervezése és teljes körű logisz­tikai biztosítása volt. Valamint felkészüli egy hasonló szituáci­óra, amely a megyében a vasúti közeledést érintené. Felmérték a melegedő- és befogadó helye­ket, és a vasúti közlekedésben résztvevő személyek mentési és ellátási feladatait. Az orszá­gos gyakorlat célja a megyék közötti együttműködés össze­hangolása és a feladatok koor­dinálása volt. ■ V. M. Felbecsülhetetlen értékű, örökre szóló közös élmények világutazó Az iskola tiszteletbeli tanárára, a kiváló geográfusra, barátra emlékeztek a bonyhádi gimnáziumban bonyhád - Aki Tamással talál­kozott, kivétel nélkül elmond­hatja, hogy sokat tanulhatott tő­le. Végzettsége szerint középis­kolai földrajztanár volt, de nem­csak „középiskolás fokon” taní­tott - ezekkel a gondolatokkal kezdte beszédét Gruber Lász­ló csütörtökön a Petőfi Sándor Evangélikus Gimnáziumban tartott kiállítás-megnyitón. Az intézmény pedagógusa jó ba­rátjáról, a 2012-ben Etiópiában elhunyt Fábián Tamásról emlé­kezett meg, és az ő tiszteletére szervezett tárlatot a geográfus, világutazó által készített gyö­nyörű fényképekből, amelye­ket a hónap végig tekinthetnek meg az érdeklődők. Gruber László kifejtette, Fá­bián Tamás több mint 300 al­kalommal indult külföldi útra, 51 országot látogatott meg éle­tében. Évtizedek alatt halmozta fel több ezer darabos és sokmil­liót érő ásványgyűjteményét. A bonyhádi gimnázium tisztelet­beli tanára volt, az iskola Világ­utazó Klubja is az ő nevét vise­li. Völgységi diákok tucatjai fe­dezhették fel vele a világ csodá­it. A tanteremben is „nagyot al­kotott”, de igazán mindig a te­repen tudott kiteljesedni. Fo­lyamataiban látta a bennünket körülvevő világot, felfedezéseit mindig átszellemült arccal osz­totta meg társaival. A kisujjá­ban voltak a geológiai-geomor­A hónap végéig tekinthető meg a Petőfi Gimnáziumban a kiállítás fológiai ismeretek, s ezt közért­hető módon adta tovább. Mert nagyot álmodni, így bejárhatta bolygónk számtalan csodás vi­dékét. Mindezt nem önző mó­don tette. Előadások tucatjait tartotta, amelyek a tudományos ismeretterjesztés egyik zászló­vivőjévé emelték.- Aki egyszer Tamással együtt utazott, alig tudta kivár­ni, hogy ismét útra kelhessen vele, az elmaradhatatlan fotós­táskájával a vállán fedezte fel a világ csodáit. Közvetlenségé­vel, s az állandóan a szemében tükröződő felfedezési vággyal elvarázsolta azokat is, akik (ad­dig) nem a földrajz szerelmesei voltak. Mindemellett verhetet­len volt térképi tájékozódásban, a „GPS a fejében volt”! - idézte fel a bonyhádi pedagógus. Hoz­záfűzte, manapság sajnos ke­vés a klasszikus értelemben vett jó tanár, mint fogalmazott, barátja elvesztésével eggyel is­mét csökkent a létszámuk.- Gyakran keltünk hajnal­ban, hogy Tamás szavaival „jó fények” legyenek, de a lenyug­vó nap súrlófényei is remek té­mát adtak egy-egy képének. Nem tudom, most ahol ő van, milyenek a fények, de merem remélni, hogy elégedett velük, s valahol most is gyarapítja az ál­tala készített fotók ezreit - zár­ta gondolatait Gruber László. ■ Vizin B. » I I Í 1 1

Next

/
Thumbnails
Contents