Tolnai Népújság, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

2014-01-09 / 7. szám

2 2014., JANUÁR 9., CSÜTÖRTÖK KÖRKÉP JEGYZET GYURICZA MIHÁLY Gyűjti az erőt a járvány úgy látszik, véget ért a ta­vasz a télben: tegnapra csú­nya, ködös, nyálkás időre éb­redtünk. Némi képzavarral azt is mondhatnánk, ez ma­ga az influenza melegágya. Valószínűleg konkrétan is sokaknak lesz szükségük a jó meleg ágyra, ágynyuga­lomra, még ha egyelőre nem is támad, csak gyűjti az erőt az igazi influenza járvány. Az ugyanis, amit mostaná­ban gyakran tapasztalunk a környezetünkben - tüsz- szögés, köhögés, némi láz - inkább a vírusos légúti megbetegedések kategóriájá­ba tartozik. Ez is bőven elég lehet ahhoz, hogy valaki otthon maradjon, gyógyulni. Persze csak akkor, ha mer. Nem fél a főnök rosszalló pil­lantásától, vagy attól, hogy ha bezárja az egyszemélyes boltját, akkor esetleg elpár­tolnak tőle a vevők. Pedig nem érdemes kockáztatni, mert többe kerülhet a leves, mint a hús: a beteg ember a környezetét, a kollégáit is megfertőzheti, az ágynyuga­lom helyett a munkát válasz­tó esetleg később szövődmé­nyektől szenvedhet. mindenki tudja, hogy az inf­luenza ellen azzal tehetünk a legtöbbet, ha megőrizzük a szervezet ellenálló képes­ségét. Sok vitamin, moz­gás, friss levegő, gyakori szellőztetés - az intelmek, tanácsok már a könyökün­kön jönnek ki. No és itt van még a védőoltás, ami sokak­nak ingyen jár, és van, aki legfeljebb megvásárolhatja. Az ingyenes injekciók kész­lete a háziorvosoknál erre az időszakra általában már jócskán megcsappan. A ke­vésbé tehetős, későn észbe­kapó páciens meg legfeljebb abban reménykedhet, hogy őt elkerüli a vírus. Nálunk szerencsésebb csillagzat alatt - nem kell messzi­re mennünk, csak északi szomszédunkig - mindenkit ingyen oltanak. Ők tudják, miért. És mi? Megéri-e disznót vágni? Egy céghez kerül a takarítás, kilép Paks a turisztikai takarékosság Egy családnak néha túl sok az elkészült húsáru társulásból A házi kolbásztöltésnél, illetve sonka-, szalonnakészítésnél figyelembe kell venni a füstölés árát is, ami száz-százötven forint is lehet kilónként Nem mindig azzal spóro­lunk, ha olcsóbban vesszük a hús kilóját. Előrelátással és a szokásaink ismeretével néha jobban megfoghatjuk a pénzt. Katus Eszter Ma már nem annyira a hagyo­mányok, sokkal inkább a meg­takarítás motiválja a családo­kat a disznóvágásra, gyakran többen összeállnak, hogy egy hízó árát ki tudják fizetni. Egy Divat lett belőle bár falusi szokás, nagy az ér­deklődés a hagyományos disz­nótorok iránt a városokban is - főként „buliból”. Ezt egyre több csárda, panzió és vendég­látóhely használja ki, és érde­kes programként, csapatépítő tréningként értékesíti a disznó­vágást. Az sem ritka, hogy az ajánlatot wellnesshétvégével kötik össze. A cégek, önkor­mányzatok is egyre gyakrab­ban hirdetnek kolbásztöltő és böllérversenyeket kisebb csapa­tok számára. A disznóvágás tehát már nem csak a falusiak kiváltsága - sokkal inkább a módosabbaké. lapunknak nyilatkozó, hús­árukkal foglalkozó szakember szerint azonban akkor tudunk igazán spórolni, ha tisztában vagyunk azzal, mire van szük­ségünk, és mik a lehetőségeink. Először is csak annak érde­mes disznót vágnia, aki min­den részét fel fogja használni, esetleg értékesíteni tudja, ami­re nincs szüksége. Vannak ugyanis, akik nem főznek zsír­ral, vagy nem szeretik a hurkát, esetleg - kisebb család révén - nem fogyasztanak el annyi sonkát, szalonnát, amennyit egy 150-250 kilós példány ki­ad. Mert hiába olcsóbb az élő disznó húsának kilója (idén 500-700 forint között mozog), ha nem fogyasztják el időben, és megromlik a disznótoros, akkor csak kidobott pénz volt a vágás. Nekik érdemesebb da­rált kolbászhúst, illetve nyers szalonnát, sonkát venniük, otthon tölteniük és füstölniük. Akinek erre nincs lehetősége, célszerűbb, ha marad a készter­mékeknél. Ebből sem érdemes viszont nagy mennyiséget ven­ni, ha nincs hol tárolni, ugyan­Hogyan őrizzük meg az egészségünket és a sonkát? A GYAKORLOTT bölléreknek va­lószínűleg nem mondanak újat az ÁNTSZ és a rendőrség taná­csai, mindenki másnak azon­ban érdemes megfontolni a kö­vetkezőket. Disznóvágás során fontos az állat jó kivéreztetése. A bontáshoz csak ivóvíz minő­ségű vizet használjunk. A ka­paráshoz használt késsel ne végezzük a bontást. A gyom­rot, beleket, hólyagot kivétel előtt le kell kötni, hogy tartal­muk ne szennyezze az állat belső felületét. A beleket (ha felhasználjuk) kaparjuk, mos­suk át alaposan. Két kilónál nagyobb disznósajtot ne készít­sünk, és legalább annyi óráig abáljuk, ahány kilós. A füstö­lésre szánt húsokat ismételt sózással vagy pácsóval annyi hétig kell kezelni, ahány kilo­grammosak. Sózás alatt a hő­fok ne emelkedjen 10 fok fölé. az elkészült, füstölőre akasz­tott disznóságok igencsak csá­bítóak a tolvajok számára, különösen, ha nem őrzött vagy nem megfelelően zárt kamrákban, bódékban van­nak. Aki szeretné az esélyét növelni arra, hogy a lopott hús meglegyen, tegyen egyedi ismertetőjelet a kötözőkre, madzagokra. is rossz tárolás esetén könnyen megromolhat a kolbász, a sza­lámi. Olcsóbban jövünk ki ak­kor is, ha kisebb húsboltban, hentestől vásárolunk egy-egy házi kolbászt, vagy amit épp en­nénk, hiszen sok helyen kósto­lóra is van lehetőség, így bizto­san nem fogunk mellé, és szíve­sen esszük, amit megvettünk. Összességében a hentesnél vett és a házi készítésű kolbász, sza­lámi között árban nagyjából 10-15 százalék a különbség - legalábbis a szakember tapasz­talatai szerint. Bevált receptek hogy mi alapján fogjon neki az, aki mégis maga töltene kolbászt, szalámit? íme egy békéscsabai, aranyérmes kol­bászrecept. A hozzávalók: 10 kg sertéshús (zsiradékkal), 22 dkg pirospaprika, 5 dkg csí­pős paprika, 20 dkg só, 5 dkg fokhagymapép és 2 dkg őrölt kömény. A darált húst gyúrjuk össze a fűszerekkel, és töltsük bélbe. Füstöljük fel. A szalámi­recept ehhez hasonló: 10 kg hús, 20-23 dkg só, 25-30 dkg paprika, 4-6 dkg bors, 4-5 dkg fokhagymapép és 2 dkg porcukor (a szín megtartása miatt). PAKS A korábbi szolgáltató „fel­mondta a rendelőintézet takarí­tására vonatkozó szerződést. A feladattal a DC Dunakom Plusz Kft. bízta meg az önkormány­zat. Ugyancsak saját tulajdonú cégére szeretné bízni a rövide­sen nyíló gyógyfürdő takarítási és karbantartási feladatait. Lehetőség van úgy nevezett in-hause megállapodásra, ám ehhez néhány módosítás vált szükségessé a cég alapító okira­tában. Ez indokolta a rendkívüli testületi ülés összehívását. A tegnapi tanácskozáson elfogad­ták a szükséges változtatásokat. Ez - Hajdú János indoklása [ szerint - erősebb fenntartói részvételt jelent. Ugyancsak a j DC Dunakom Plusz Kft. és a takarítási, karbantartási tevé­kenységet érintette a rendkívüli ülésen tárgyalt második téma. A Klebelsberg Intézményfenn­tartó Központ létrejöttekor a pe­dagógusok a KIK-hez kerültek, ■ Az önkormányzat cége szervezettebb és hatékonyabb Irányítást tud megvalósítani a takarító és karbantartó sze­mélyzet az önkormányzathoz. Közülük néhányan nyugdíjba , mentek, más okból távoztak, így most harmincán maradtak. Ők a testület döntése nyomán március 1-jétől a DC Dunakom Plusz Kft.-hez. kerülnek. Az ön- kormányzat cégének gyakorlata van ebben a: szolgáltatásban, szervezettebb és hatékonyabb irányítást, feladatellátást tud megvalósítani, a beszerzések központosítása is költségtakaré­kosabb, indokolta Hajdú János polgármester, amivel a képvise­lő-testület jelenlévő tagjai szava-, j zatuk szerint egyet értettek. A képviselők úgy döntöttek, J hogy az önkormányzat kilép j a Duna-Sió-Sárvíz Kistérségi | Turisztikai Egyesületből. Az utóbbi időszakban az egyesüle­ti tagság már semmilyen előny­nyel nem járt a város számára, amely a turisztikai feladatokat saját szervezeti keretein be­lül ellátja. A 300 ezer forintos tagdíj hasznosabb célt is szol­gálhat, mondta Hajdú János hozzáfűzve, ezzel valószínűleg megpecsételődött az egyesület sorsa, hiszen másfél éve Duna- földvár is kilépett. ■ V. T. Egyelőre nincs napirenden a klinikai központ leválasztása elkülönítő „Egy családot sem lehet szétverni azért, mert a szülők nem ugyanannyit keresnek” - véli a dékán Pécs A közelmúltban több lap is beszámolt arról, hogy egyez­tetéseket kíván folytatni az Em­beri Erőforrások Minisztériu­ma a gyógyítást végző klinikák felsőoktatási intézményekről való leválasztásáról. A hír nem új keletű: már tavaly novem­berben kiszivárgott néhány információ a kormányzat ilyen irányú szándékáról, a projekt azonban most kapott újabb lendületet - legalábbis az első hírek szerint. A minisztérium ugyanis a hét elején cáfolta, hogy ilyen irányba tartanának a gondolkodások: „A klinikák és egyetemek szétválasztása semmilyen formában nincs na­pirenden, az EMMI Egészség­ügyért Felelős Államtitkársága ezzel a kérdéssel nem foglalko­zik” - írták közleményükben. Persze az, hogy a kérdés egyáltalán felmerült, valame­lyest érthető. Köztudott, hogy az orvoskarokon már jó ideje rengeteg külföldi diák is tanul - becslések szerint az általuk befizetett tandíjak a négy, kli­nikai központtal is rendelke­ző egyetemen (Pécs, Szeged, Debrecen, Budapest) 20-25 milliárd forintot tesznek ki. Ezzel szemben a klinikai köz­pontok egyelőre inkább viszik a pénzt. Még novemberben kérdeztük a pécsi egyetemet a hiány mértékéről - akkor azt a választ kaptuk, hogy az Az orvostanhallgatók számára jó gyakorlati lehetőséget adnak a klinikák itteni klinikai központ adós­sága jelenleg hárommilliárd forint körül mozog. S bár ez már kevesebb, mint a korábbi években, azért hiánynak még mindig hiány...- A lényeg egyetlen mon­datban összefoglalható: a téma nálunk sincsen napirenden - mondta el lapunknak Miseta Attila, a pécsi egyetem orvos­karának dékánja. - Három for­rásból gazdálkodunk: kapunk pénzt az oktatásból, az egész­ségügyből, s ehhez jönnek még a saját bevételeink. Ezek nyilván nem ugyanannyik, de egy családot sem lehet szét­verni azért, mert a szülők nem ugyanannyit keresnek. ■ F. Z. A szövetség is ellenzi a felvetésre a négy orvoskép­ző egyetem klinikáit képviselő Egyetemi Klinikák Szövetsége is reagált. Közleményükben azt írják: a leválasztás a minőségi orvosképzést veszélyeztető el­gondolás. Kiemelték: az orvos­képzést végző tudományos mű­hely egyik pillérét az elméleti intézetek adják, ezek nyújtják az alapozó ismereteket. A má­sikfontos elemet a klinikák je­lentik, ahol a medikusok az orvoslás gyakorlati elemeit sa­játítják el. Állásfoglalásuk sze­rint ez a hierarchikus rendszer csak ebben a formában műkö­dőképes. t í A }

Next

/
Thumbnails
Contents