Tolnai Népújság, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

2014-01-08 / 6. szám

UÁR 8.. SZERDA KOZELET Terítéken a rezsicsökkentők ász Vizsgálták az FKF-et - Jönnek a vidéki közműszolgáltatók is Kiinga László, a vizsgálat vezetője, és Domokos László, az ÁSZ elnöke. A rezsidíjakkal szemben megfelelő költséget kell tudni állítani HÍRSÁV Párbeszédet a források felhasználásánál! az európai bizottság ma­gatartási kódexet fogadott el, célja, hogy az érintettekkel folytatott párbeszéd, együtt­működés javítása révén növeljék az EU-s fejlesztési pénzek felhasználásának hatékonyságát. „Biztosítani kívánjuk, hogy a tagállamok a strukturális és beruházási alapok programjainak terve­zése és végrehajtása során konstruktív partnerségben folytassanak együttműkö­dést az érintett partnerek­kel” - fogalmazott Andor László uniós biztos. ■MTI Feljelentés az Ángyán- jelentés nyomán FELJELENTÉST TETT Lengyel Szilvia LMP-s országgyűlési képviselő Ángyán József állami földpályázatokkal kapcsolatos új jelentése nyo­mán. Elmondta: feljelentését hivatali visszaélés, hűtlen kezelés, vesztegetés gyanú­ja miatt tette meg tegnap az ORFK-n. A politikus szerint az ország megyéire kiterjedő vizsgálat eredményei, de az ő pártjához érkező bejelenté­sek is jelentős visszaélések­re utalnak. Valószínűsíthető, a legtöbb megyében egy szűk kör kezébe kerültek az állami földek. »MTI Ponta kormányfő ellen vizsgálat indul VIZSGÁLATOT KEZDEMÉNYE­ZETT a bírák és ügyészek szakmai testületéként mű­ködő román Legfelső Bírói Tanács (CSM) Victor Ponta szociáldemokrata miniszter- elnök ellen, amiért egy tele­víziós műsorban politikai el­ítéltnek, a jobboldali Basescu államfő áldozatának nevezte a korrupcióért másodszor is bebörtönzött Adrian Nastase volt kormányfőt. Azt vizsgál­ják, megsértette-e az igazság­szolgáltatás függetlenségét. Basescu államfő felszólította Pontát, „azonnal hagyjon fel” az igazságszolgáltatás elleni támadásokkal. «MTI Ajánlásokat fogalmazott meg az Állami Számvevőszék a Fővárosi Közterület-fenn­tartó Zrt. (FKF) és annak tulajdonosa számára, hogy szabályszerűbb legyen a tár­saság irányítása, ellenőrzése, működése, így árképzése is. Az ÁSZ elnöke szerint op­timális lakossági árakhoz nem a verseny, hanem a köz­pénzekkel való elszámolás vezet. Következnek a vidéki önkormányzati szolgáltatók. B. Horváth Lilla Több hiányosságot és hibát tárt fel az Állami Számvevők a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) és annak tulajdono­sa, a Fővárosi Önkormányzat 2008-2012 közötti, az FKF köz­feladat-ellátásához kapcsolódó tevékenységében. Megszünteté­sükre javaslatokat fogalmazott meg. Az FKF gazdálkodása az ellenőrzött időszak minden évé­ben nyereséges, saját tőkehely­zete stabil volt. Önköltség-szá­mításában azonban olyan hi­ányosságok voltak 2008-2012 között, amelyek miatt nem volt sem szabályszerű, sem szabály- szerű, sem elszámoltatható az adózott eredmény ágazati fel­osztása sem. Emiatt ma arra sem adható válasz, hogy az álta­la alkalmazott díjak mennyiben reálisak, korrektek, mennyiben alkalmasak a társaságra bízott vagyon megőrzésére. Mindez azért is fontos, mert a vizsgálat-sorozata a köz­szolgáltatást végző - egyúttal rezsicsökkentésre kötelezett - társaságokra terjed ki. Hama­rosan sorra kerülnek az állami víziközmű társaságok, további hulladékkezelők és -lerakók, vé­gül távhőcégek. Ahhoz - hang­AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK három fő területre összponto­sított az FKF-nél. A közva­gyonnal való gazdálkodásra azért, mert a közszolgáltató­kat évekig a vagyonuk felélé­se jellemezte, így jórészt csak állami támogatással/garan- ciával, vagy uniós forrásból fejleszthetett. Az FKF-nél ma már valós vagyonpótlás fo­súlyozta tegnapi tájékoztatóján Domokos László, az ÁSZ elnöke -, hogy tudjuk, reálisak-e a re­zsidíjak, azokkal szembe megfe­lelő költségeket kell állítani. En­nek érdekében a társaságoknak teljesíteniük kell az ÁSZ-nak a vizsgálat után adott ajánlásait, s csak ezután deríthető ki, hogy a már jogilag szabályszerűen mű­ködő .társaság gazdaságilag is korrekten tevékenykedik-e.” Ép­pen ezért Domokos László sze­rint a rezsicsökkentés nem po­litikai, hanem fenntarthatósági, gazdasági és bizalmi kérdés. Az optimális lakossági árakhoz nem a verseny, hanem a közpén­zekkel való elszámolás vezet. lyik. A második a társaság önköltség-számításán volt, hiszen ezen múlik a vagyon­gazdálkodás, és a társaság árképzésének a megalapo­zottsága is. végül górcső alá került a tulajdonos és a menedzs­ment feladatainak elkülönü­lése, például az ellenőrzés és a megrendelés módja. Több szolgáltatót mégis úgy utasított díjcsökkentésre a kor­mány, hogy korábbi árváltozta­tásaik (jórészt emeléseik) előtt már megtörtént az említett ár-költség összevetés a Magyar Energia Hivatalnál. Költségeik (valamekkora arányban) reá­lis voltát mutatja az is, hogy a rezsicsökkentés egészét sem nekik kellett elszenvedniük. Ha tehát mégis vannak tarta­lékaik, akkor a gazdálkodásuk tartalmát kellene vizsgálni - nem számolnak-e el túl sokat egy-egy tevékenységre -, vagy a költségeiket ellenőrző a Ma­gyar Energetikai és Közmű-sza­bályozási Hivatalnál (MEKH) kellene a hibát keresni. Lapunk e felvetésére Domo­kos László közölte: az ÁSZ min­den 50 százaléknál nagyobb állami tulajdonú társaságot vizsgálhat, ezen belül a pénz­átadások megalapozottságát is. Először azonban az előírásszerű költség-elszámolásra kell a tár­saságokat rábírni, csak ezután elemezhető a tényleges gazdál­kodásuk. Az ÁSZ ellenőrzése kiterjedhet a MEKH-re is. (És minden, állami támogatást igénybe vevő szervezetre.) Mégsem mond le Olli Rehn, ha elindul majd az EP-választason „várhatóan nem mond le hi­vataláról, hanem csak fizetés nélküli szabadságot vesz majd ki Olli Rehn uniós gazdasági és pénzügyi biztos, ha február elején az európai liberálisok je­löltjévé válik” - közölte kedden az MTI-vel egy brüsszeli forrás, cáfolva a Handelsblattban a távo­zásáról megjelent információt. A biztosokra vonatkozó szabályok szerint ha az Európai Bizottság valamelyik tagja részt kíván venni az európai parlamenti (EP) választás kampányában, akkor legkésőbb az utolsó stras- bourgi plenáris ülés végétől kezdve (április 17-től) „fizetés nélküli választási szabadságra” kell mennie. Ezt írja elő a bizto­sokra vonatkozó magatartási kó­dex. A fizetés nélküli szabadság alatt a biztos nem használhatja a bizottság erőforrásait, eszközeit, embereit. Ha Olli Rehn lemon­dana, a finn kormány új biztost jelölhetne a megüresedett biz­tosi posztra, ebben az esetben viszont Rehn feladatait távolléte alatt a bizottság valamelyik má­sik tagjára kell hogy átruházza Jósé Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. Olli Rehn még tavaly jelezte, versenybe száll, hogy ő lehessen az európai liberálisok, az AL- DE úgynevezett csúcsjfiipltje az Európai Bizottság élére. A párt február 1-jén nevezi meg válasz­tottját. A Lisszaboni Szerződés értelmében a brüsszeli testület vezetőjét az állam- és kormány­főket tömörítő Európai Tanács jelöü, tekintettel az EP-választá- sok eredményére, a jelöltet pedig az Európai Parlamentnek kell elnökké választania. ■ MTI Rehn csúcsjelöltségre tör Három fő területen a hangsúly A fogorvosképzés a legdrágább - túljelentkezés lehet idén is orvosfelvéteuk Február 15-ig lehet beadni a jelentkezéseket - Többségben az állami finanszírozású hallgatók Idén is a Semmelweis Egye­tem (SE) Általános Orvoska­rán kell a legtöbbet, féléven­ként 1 millió 20 ezer forintot fizetnie annak, aki orvos akar lenni, de nem tudja megsze­rezni az állami támogatású képzéshez szükséges pont­számot. A felvi.hu tájékoztatá­sa szerint ugyanakkor a leg­drágább mégsem ez, hanem a fogorvosképzés ugyanitt: ez szemeszterenként 1 millió 350 ezer forintba kerül. Összehasonlításként: az egyetemi-főiskolai alapsza­kokon a félévenkénti költség- térítés általában 100 és 200 ezer forint között mozog. De a népszerű Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Ka­rán is „csak” 245 ezer forintot kóstál egy félév, az ELTE-n a programtervező informati­kusképzés 300 ezer forint félévenként, a Magyar Kép­zőművészeti Egyetemen pe­dig festőművészeket már 500 ezer forintért képeznek sze­meszterenként. A fővárosnál némileg kevesebbért is képez­nek már orvosokat a három nagy vidéki egyetemen: Pé­csett, Szegeden és Debrecen­ben egyaránt 950 ezer forintot kell fizetniük szemeszteren­ként az orvostanhallgatók­nak, Debrecenben és Szege­den a fogorvos-hallgatóknak is, míg Pécsett ez utóbbiak 1 Négy-ötszörös a túljelentkezés millió 50 ezerért képeztethe- tik magukat. Gyógyszerészeket ugyan­csak képeznek állami finan­szírozásban és költségtérítés­sel is, ez utóbbi esetben Buda­pesten 800, míg a három vi­déki gyógyszerész karon 750 ezer forintba kerül egy félév. A komoly anyagi terhet je­lentő költségtérítés ellené­re az orvos-, a fogorvos- és a gyógyszerész karokon is ál­talában négy-ötszörös a túl­jelentkezés. A keretszámok alapján idén ősztől várhatóan hasonló létszámú leendő or­vos, fogorvos és gyógyszerész kezdi majd meg tanulmánya­it, mint tavaly. Akkor a négy orvos-, fogorvos- és gyógy­szerészkarra - illetve Pécsett szakra - jelentkezett több mint 8 és fél ezer diákból ösz- szesen 2639-en nyertek felvé­telt, döntő hányaduk állami­lag finanszírozott képzésre. Az SE részletes statisztikát is közöl: az Általános Orvoska­ron tanuló 4432 hallgatóból jelenleg 2369 végzi az egye­temet állami támogatással, a gyógyszerész karon több mint 81 százalék, de a fogorvoska­ron is meghaladja az 53 szá­zalékot az arányuk. ■ H. É. Sokat hoznak a nálunk tanuló külföldi diákok a négy hazai orvosegyetemen nagyjából mintegy 7500 külföl­di hallgató tanul a világ minden tájáról. Ők évente átlagosan 15- 18 ezer dollár tandíjat fizetnek, ami 3-4 millió forintos hallga- tónkénti bevételt jelent az egye­temeknek. a Semmelweis Egyetemen a külföldiek aránya jelenleg a fog­orvosképzésben majdnem 44, az általános orvosképzésben több mint 47 százalék, de a gyógyszerészképzésben részt vevők csaknem negyede is kül­földi hallgató.

Next

/
Thumbnails
Contents