Tolnai Népújság, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
2014-01-06 / 4. szám
4 SZEKSZÁRDI JÁRÁS 2014. JANUÁR 6., HÉTFŐ HÍRSÁV Most ünnepük a karácsonyt a szerbek Medina A medinai szer- bek január 6-án, hétfőn egész nap a pravoszláv karácsonyra készülnek. Elkészítik a díszes kalácsot és a kenyeret, és szalmát szórnak a padlóra. A hétfői bojtos nap, tudtuk meg Szo- kics Eleknétől, a medinai szerb nemzetiségi önkormányzat vezetőjétől. Szenteste a kenyér mellett búza és gyertya is kerül az ünnepi asztalra. Szentmisét karácsony másnapján, január 8-án tartanak a településen. ■ B. K. Új burkolatot és tetőt kap a decsi piactér decs Hamarosan elkezdődik a piactér renoválása Deesen. A település Érsekcsa- náddal közösen pályázott és nyert támogatást több program megrendezésére, és ennek része a felújítás is. A tér új burkolatot kap, és fedett lesz, így nem okoz gondot majd a rendezvények megtartása rossz idő esetén sem. ■ B. K. Tartalmas évet zárt a kölesdi szervezet kölesd Szendviccsel, pezsgővel, nótával, beszélgetéssel búcsúztatták az óévet a kölesdi Őszi Fény Nyugdíjas Klub tagjai. Cseke Ár- pádné vezető újévi versekkel köszöntötte az utolsó ó- évi összejövetelen a megjelenteket, és felelevenítette a 2013-as eseményeket. Az idősek nemcsak a település ünnepein vettek részt, de kirándultak, vendégül látták a baráti klubokat, és társadalmi munkában szépítették Kölesdet. ■ B. K. Terített asztalnál beszélgettek Változnak a kulturális igények is partnerségben A Ház legyen az agórája mindennek, amire kereslet mutatkozik szekszárd Partnerséggel az egész életen át tartó tanulás alkalmainak a létrehozása, ez az Agóra program lényege, s ebben keresendő a megyeszékhely kultúrájának a jövője, véli Matókné Kapási Julianna. Ihárosi Ibolya- A hagyományostól eltérően kell értelmezni a kultúra fogalmát - mondta Matókné Kapási Julianna, a Babits Mihály Kulturális Központ igazgatója. - A kultúra ma már nem csak élményt nyújtó szórakozási lehetőséget, hanem a modern felfogás szerint élethosszig tartó tanulást jelent. Ennek a színterei a megyeszékhelyen működő intézmények. De ez még mindig kevés, hiszen átszövi a hétköznapok kultúrája és a közéleti igény. Utóbbinak is sokféle formája lehetséges, mint például a környezettudatosság, életmódjavítás, egészségkultúra. Valójában az élet minden szférájának megvan a maga kultúrája. Mi Magyarországon még le vagyunk maradva ettől a felfogástól.- Emlékszem, hogy a hajdani művelődési központban már a hetvenes években szó esett környezetvédelemről, pedig a szó "még fel sem volt találva". ,-7 Csak az a baj, hogy amit nem deklarálunk, az nincs is. A nyolcvanas években már létezett felismerés az élethosz- szig tartó tanulásról, és sok más mellett foglalkoztunk felnőttoktatással. Tudtuk, hogy tanulási alkalom, ha megtanulok szőni, vagy meghallgatok egy ismeretterjesztő előadást. Nagyon fontos, hogy egy ilyen kulturális központban minden, amit csinálunk egyfajta kulturális szűrőn menjen át,- Az élet sok területének megvan a maga saját intézményrendszere is.- Valóban, s nekünk mint Agóra intézménynek nem az a feladatunk, hogy szervezzünk, vagy vegyünk meg például életmódjavító programokat, hanem az, hogy partnerként működjünk együtt mindazokkal az intézményekkel és Matókné Kapási Julianna szerint a kultúra területén is fontos az összefogás Mi lesz Szekszárdon a magas kultúra jövőjével?- fekete folt az ifjúság, úgy 10- 12 év felett, amikor már nem akarnak csoportban színházba menni - mondta Matókné Kapási Julianna. Ha mégis elhozzák őket, akár botrány is lehet belőle, mint ahogy volt is rá példa. Október 23-án két középiskolának vetítették a Szabadság, szerelem című filmet, s kiderült, van olyan osztály, ahonnan még senki sem járt a Házban. Akik jönnek, azok szülővel jönnek, ünnepnek tekintve egy-egy koncertet, színházi előadást. - Erről azt gondolom, ha a család és a nevelési intézmények nem hozzák el, nem szoktatják be a kulturális központba a diákjaikat, akkor nem is fognak bejönni. A másik út pedig a közösségeken keresztül vezet. Miért jön be a tücskös, bartinás fiatal? Azért, mert itt nőtt fel, mert közösségben szocializálódott, önismeretet tanult, és tisztelni a másikat. A nevelési intézményekkel összefogva, a szülőket is megszólítva még lehet változtatni, vélekedik az igazgató. szervezetekkel, amelyek ebben a szocio-kulturális hálóban dolgoznak, és helyet adjunk nekik. A ház legyen az agórája, a tere mindennek, amire igény mutatkozik. Ha például egészséghetet tervezünk, tudjuk, hogy a szakmai tudás az ANTSZ-nél van meg. Ők végezzék el nálunk a saját társadalmasítá- si feladataikat is, magas szakmai színvonalon, szükség szerint bevonva másokat is. A mi feladatunk a koordináció és a kommunikáció a célközösség számára. Ha az együttműködés jól működik, akkor Szekszárd közművelődése ismét magára talál. Ma még több szempontból is zilált a helyzet, s előfordul, hogy nem partnerei, hanem versenytársai vagyunk egymásnak. Néha persze a verseny is jót tesz, máskor meg gátol, de a párhuzamos szervezés biztosan pénz, idő és ener- giapocsékolás. Éppen ezért már tavaly létrehoztuk a múzeummal, a könyvtárral a kulturális konzorciumot, bevonva az egyetemet és a sportcentrumot, valamint az önkormányzat kulturális bizottságát és az alpolgármestert.- Milyennek látja a megyeszékhely kulturális jövőjét?- Mindent összevetve optimista vagyok, s szerintem a város kulturális jövőjének az a biztosítéka, hogy az intézmények összefognak, sok múlik azon is, hogy a döntéshozók jól ismerjék az intézmények természetét. Természetesen mi szervezzük az élményt nyújtó funkciókat is, ezért sokan még most is azt hiszik, nincs is más feladatunk. Az biztos, hogy bejön a közönség egy Zorán koncertre, az életen át tartó tanulás alkalmainak szervezése azonban sok energiát, kreativitást követel, hiszen ez lehet a koncert mellett tábor, felnőtt tanfolyam, előadás, közösségi ösz- szejövetel, sakkverseny, vagy éppen magyar embernek, magyar tánctanfolyam. Az is fontos, hogy mindezen lehetőségeket könnyen elérhessék az emberek.- Véleménye szerint mekkora mindezekre a társadalmi igény?- Úgy vélem, most a lakosság mintegy harminc százaléka vesz részt valamilyen formában ebben a tanulási és személyiséget is gazdagító folyamatokban. Ugyanakkor a civil rendszer, a kis közösségek gyorsan reagálnak a változásokra, akkor is, ha vannak a Babitsnak évtizedek óta működő közösségei, mert mindig alakulnak is újak. Például, a hungarikum törvény kapcsán klubok alakulnak országszerte. Ha bevontak volna bennünket az úgynevezett Értéktár létrehozásába, akkor biztos nálunk is lenne már ilyen klub.- Szekszárd kulturális jövőjének adottak a színterei, a kulturális központ és a Művészetek Házának a felújításával.- Nagy öröm, hogy két év után ismét nyitva vagyunk, de azért még időbe telik, míg az emberek visszaszoknak a házba. Ugyanakkor a kulturális piacon nagyon nagy a kínálat. Naponta ezren írnak, kopogtatnak a szervezők, hogy ide akarják hozni az általuk nagyszerűnek tartott jazz, beat zenekart, énekest, táncegyüttest. Mások meg kibérelnek egy termet, és ott kínálják a portékájukat. Nevelési intézményeket arra kényszerítenek, hogy kiadják az aulájukat, nagytermüket, olcsóbban mint mi, hiszen nálunk magasabb a rezsi, előírás a ruhatár, a jegykezelő, az ültető. Hogy konkurensei voltunk egymásnak, az csak utólag derül ki, mert városi szinten gyenge a koordináció.- Kisebb ma az érdeklődés a magas kultúra iránt?- Kevesebben járnak koncertre, színházba, mert se pénz, se kedv, se akarat nincs rá, pedig csak 2 doboz cigaretta lenne az ára. Most azzal próbálkozunk, hogy mindenből a csemegét, az elegáns épülethez elegáns programokat hozzunk. ■ Ön járt már a felújított Babits kulturális központban? Szavazzon hírportálunkon ^ ma 16 óráig: TE0L.hu wA szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. Bevezették az ingatlanadót, de több dolog mentesít bátaszék Hatályba lépett január elsejétől a város új, a helyi adókról szóló önkormányzati rendelete. Eszerint adóköteles a magántulajdonban lévő, lakás céljára szolgáló épület és épületrész, a nem lakás célra szolgáló építmény, az önkormányzat illetékességi területén lévő telek, valamint a nem magántulajdonban álló bérlakás. Az adó mértéke adótárgyanként, illetve lakásbérleti jogonként 13 ezer forint/év. Mentes az adó alól például az ingatlan-nyilvántartásba vett állattartásra vagy növénytermesztésre használt építmény, tároló, továbbá garázs, raktár, műhely és pince. Adómentességet élvez, aki adott évben 6 hónapot meghaladó időtartamban aktív polgárőri vagy nemzetőri feladatot látott el, vagy az önkéntes tűzoltó egyesületben teljesített szolgálatot. A mentesség arra is kiterjed, aki az aktív szolgálat megszűnése előtt folyamatosan, de legalább 15 évi időtartamban az imént említett egyesületek valamelyikében szolgálatot végzett. Ezt a polgárőrség és a nemzetőrség parancsnokának, illetve a tűzoltó egyesület elnökének kell igazolnia. Az az adóalany, akinek a nem lakás céljára szolgáló épülete igazolhatóan legalább 6 hónapja üresen áll, 50 százalékos adókedvezményben részesül. ■ H. E. Örömzene a Babitsban Srausstól Ray Charlesig címmel adott különleges koncertet a Szegedi Szimfonikus Zenekar és Weszely Ernő harmonikás szombaton a szekszárdi Babits Mihály Kulturális Központ színháztermében. Az újévi hangversenyt Gyüdi Sándor Liszt-díjas karmester vezényelte. A zenekar nívóját jelzi, hogy az élén vendégkarmesterként szerepelt már például Kobayashi Ken-lchiro, Ferencsik János, Kocsis Zoltán és Fischer Iván is. ■ 1.1. Tárgyakat és történeteket egyaránt gyűjtenek harc Hét esztendővel ezelőtt kezdte gyűjteni a régmúlt tárgyi emlékeit Borbély Mihály- né, Rózsika. A nyugdíjas pedagógus előbb családi körben kutatta fel a paraszti élet emlékeit, aztán a gyűjtést kiterjesztette az egész falura, házról házra, padlásról padlásra járt. Eleinte maga tárolta a helytörténeti gyűjteményt, de most már állandó helyük van a tárgyaknak egy az önkormányzattól kapott helyiségben. Rózsika elmondta, hogy tovább folytatja a munkát, nem csak a helyieket, hanem az elszármazottakat is biztatja, hogy járuljanak hozzá lehetőségük szerint a gyűjtemény bővítéshez. A kollekcióban vannak már népviseleti ruhák, térítők, hímzések, egyéb kézimunkák és sokféle használati tárgy. Közöttük például olyan ma már nem, vagy nagyon ritkán használt eszközök, mint a dohányvágó, a rokka, a teknő, a bölcső, a sodrófa vagy a mángorló. Biztos benne, hogy sok kincs hever még a padlásokon, fészerekben, és nagyon reméli, hogy a jövőben ezek is gazdagítják majd a falu helytörténeti gyűjteményét, és Harcon egyszer tájház létesül majd a bemutatásukra. Azt szeretné, ha nem csupán a tárgyak, hanem a hozzájuk tartozó történetek, emlékek is a helytörténeti gyűjtemény részét képeznék. ■ V. M.
