Tolnai Népújság, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

2014-01-31 / 26. szám

2014. JANUÁR 31., PÉNTEK 7 BELFÖLD - KÜLFÖLD Finomítják a tervezetet kormánybiztos Batta András: Nem sértené az autonómiát a komolyzenei ernyőszervezet Felmérve a heves, érdekféltő kritikákat, pillanatnyilag egy finomított, a Müpát és az Operát nem érintő változata készül annak a kiszivárog­tatott előzetes tervezetnek, mely egy ernyőszervezetet hozna létre a komolyzenei intézmények felett autonómi­ájuk megmaradása mellett - nyilatkozta lapunknak Batta András kormánybiztos. Éber Sándor „Úgy látszik, nem érett még meg az idő arra, hogy a legje­lentősebb komolyzenei intéz­mények feletti ernyőszervezet segítségével kiemelt helyzetbe hozzuk a magyar zenét belföl­dön és külföldön is, és hatéko­nyabbá, szakmailag megala­pozottabbá tegyük a források jelenlegi elosztásának rendsze­rét” - nyilatkozta lapunknak Batta András. Az egységes ko­molyzenei koncepció kialakí­tásáért felelős kormánybiztos elmondta, hogy az erről szóló, idő előtt nyilvánosságra kerü­lő, a kormány elé még be sem terjesztett anyagnak egyelőre a Müpa és az Opera kihagyásával a finomított változatán dolgoz­nak. „Az előterjesztés nem va­lami ellen irányult, hanem va­lamiért” - hangsúlyozta Batta. Az eredeti elképzelések sze­rint az Operaház (az Erkel Szín­házzal együtt), a Művészetek Pa­lotája (Müpa), a Zeneakadémia Koncertközpont és az országos hatósugarú Filharmónia felett egy emyőszervezetet hoznának létre Liszt Ferenc Központ né­ven. A finanszírozás hasonlíta­na a sportban lévő egycsatornás finanszírozáshoz, ahol a Magyar Olimpiai Bizottság osztja el a for­rásokat a szövetségek között be­vonva őket a döntésekbe. Batta Jogerősen nyert pert a Hubertus föld Jogszerű a Hubertus Bt. földbérleti szerződése - mond­ta ki a Debreceni ítélőtábla jogerős ítéletében. Arról, hogy a szerződés jó erkölcsbe ütkö­zik-e, nem született döntés. A Balaton-nagybereki Álla­mi Gazdaság 1992-es privati­zációja során 7725 hektárra kötött haszonbérlet érvényte­lenítését a Nemzeti Földalap­kezelő Szervezet (NFA) kérte keresetében, mivel álláspont­juk szerint a szerződés több akkori jogszabályba, illetve a jó erkölcsbe ütközik. A kont­raktust 99 évre kötötték, és hektáronként évi 10 forintos haszonbérleti díjat állapítottak meg. Az NFA szerint a díj kirí­vóan alacsony, ám a cég azzal védekezik, hogy a szerződés­ben foglaltaknak megfelelően vízkormányzási tevékenységet végez a területen, amely egy méterrel a Balaton vízszintje alatt van. A Kaposvári Törvényszék korábbi nem jogerős korábbi ítéletében azt állapította meg, hogy a szerződés egyes pontjai érvénytelenek, ám a szerződés jogszerű. ■ B. L. A hét képe. Maszkot és védőruhát viselő katasztrófavédelmi szakemberek elhullott csirkéket tesznek zsákokba Hongkongban. A kínai városban már három halálos áldozata van a H7N9 jelű madárinfluenzának, és több mint húszezer csirke kényszervágásáról döntöttek. A szárazföldi Kínában még súlyosabb a helyzet: már legalább 110 új fertőzést regisztráltak idén, közülük 20 volt végzetes kimenetelű. Hongkongban 21 napra felfüggesztették a friss baromfi behozatalát a szomszédos tartományból, miután egy szállítmányban vírushordozókra leltek. A nagybani állatpiac fertőtlenítéséről is intézkedtek. A szakemberek szerint a vírus nem terjed emberről emberre, ezért nem látják veszélyét járvány kialakulásának a közelgő holdújévi ünnepek idején sem. Kínában ugyanakkor felgyorsították a védőoltáshoz szükséges oltóanyag kifejlesztését. Készült az Europress támogatásával A három legnagyobb intéz­ménynek együttesen mintegy 8 ezer férőhelye van, amit közös fellépéssel könnyebben lehetne minden este megtölteni. Közös jegyértékesítést, marketinget lehetne szervezni, a turisták­nak is vonzóbbá lehetne tenni áttekinthetőbb programokkal a helyszíneket. A kormány- biztos szerint az intézmények arculatát, identitását, vezetői autonómiáját megtartva az er­nyőszervezet a teljes program ismeretében sokkal markán­sabb fellépést tudna biztosítani a nemzetközi turisztikai mar­ketingben, megszűnhetnének a felesleges átfedések a progra­mokban. „Hasonló együttmű­ködésre más országban is van példa.”- hangsúlyozta Batta. Az előzetes koncepció kri­tikájaként az is elhangzott, hogy a központosítás nagy és felesleges vízfejet igényelne, elhangzott egy évi egymilliár­dos összeg is. A kormánybiztos lapunknak cáfolta ezt az ösz- szeget, szerinte egy viszonylag kis apparátussal is biztosítani lehetne az ernyőszervezet mű­ködését, az egymilliárdos ösz- szeg a Zeneakadémia koncert­központ működésére szól. „A kormány dönt arról mikor és milyen formában fogadja el a koncepciót” - mondta Batta. Szeptemberig viszont meg kell oldani a 13 milliárdért felújított Zeneakadémia kulturális tevé­kenységének helyzetét. Oktatá­si intézmény lévén, a Liszt Fe­renc Zeneművészeti Egyetem nem részesülhet a kulturális büdzséből, így jelenleg nincs biztosítva a Zeneakadémia koncertközpontjának működ­tetése, amit a kormánybiztos szerint elkülönítve, de az egye­temtől nem elszakítva kellene támogatni, úgy hogy a vagyon­kezelés, üzemeltetés természe­tesen az egyetemnél marad. Nem kell tartani attól, hogy egy ernyőszervezet miatt az intézmények veszítenek az önállóságból - véli Batta szerint a forrásokról való döntés a komolyzenében erősen koope­ratív lenne, mivel az intézményi vezetőkkel közösen kialakított vezetőség döntene erről. Az Operaház és a Müpa az elő­zetes tervekkel nem értett egyet, autonómiájuk sérülésétől tarta­nak. „Ettől nem kellene tarta­niuk, az ernyőszervezet létreho­zásával hatékonyabban, átlátha­tóbb módon lehetne felhasználni az állami forrásokat, melyek az együttes fellépéssel még növe­kedhetnek is” - hangsúlyozta a kormánybiztos. Batta szerint jelenleg a források elosztásánál az is érvényesül, hogy ki tud ép­pen ügyesebben lobbizni ugyan­annál a tulajdonosnál, a magyar államnál. Az emyőszervezet az intézményi vezetőkkel felmérné akár 2-3 évre is előremenőén az intézmények gazdasági, műkö­dési igényeit, programterveit, ez a koncertszervezés természetes módja, ez alapján igényelné az államtól a forrásokat, amihez viszont jogosítványokkal kell rendelkeznie. „Az intézmények önállóan hoznának döntéseket arról, hogy működésre, humán- erőforrásra mennyit költenének, maguk terveznék meg program­jaikat is, ugyanakkor a közös előre tervezés arányosabb és ha­tékonyabb pénzköltést indukál­na - emelte ki. Az érintettek szerint eddig is volt együttműködés, Batta szerint ez nem elégséges. Úgy véli, közös szervezetben nagy projekteket hozhatnának létre, jelentősebb beruházásokat vi­hetnének véghez. Batta kiemel­te: óriási potenciál van a magas színvonalú, nagy hagyományú magyar komolyzenei életben, jelentős infrastrukturális fej­lesztések voltak és lesznek (Vígadó, Várkert Bazár), ezek­kel az adottságokkal jobban kellene sáfárkodni. Forrás nélkül a Zeneakadémia koncertterme az idei büdzsében 11,5 milli­árd forint állami hozzájáru­lás van a Művészetek Palotá­jának működtetésére, amiből információink szerint mint­egy 1,6 milliárd a szakmai működés költsége. A Buda­pesti Tavaszi Fesztivál támo­gatása 1,24 milliárd, míg az Őszi Fesztiválé 600 millió, a fesztiválok lebonyolítását fel­ügyelő szervezet vezetője egy­ben a Müpáé is. A korábban 8,3 milliárdos büdzséjű Ope­raház az idén további 1,1 milliárdot kap az (1,7 milliár­dért felújított) Erkel Színház működtetésére. Az Operaház büdzséjét az év végén 550 millióval növelték, amit az önkormányzatok kulturális keretéből csoportosítottak át. A Zeneakadémia koncertköz­ponti működése jelenleg nem részesül támogatásban a bü­dzséből. HÍRSÁV Kasszaügy: belebukott a főigazgató a nemzetgazdasági minisz­ter felmentette a Magyar Kereskedelmi és Engedé­lyezési Hivatal (MKEH) főigazgatóját, Király Pétert - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. Varga Mihály a hivatal vezetésével Kis Ág­nes, általános főigazgató-he­lyettest bízta meg. Az MKEH munkáját az online-pénz­tárgépekre való átállás be­fejezéséig Vágujhelyi Ferenc (a NAV elnökhelyettese) miniszteri megbízottként felügyeli. A hivatal múlt hé­ten csütörtökön jelentette be, hogy visszavonta két forgal­mazó egy-egy, korábban már jóváhagyott online pénztár­gépének engedélyét. ■ MTI Gabonakereskedőket ítéltek börtönre jogerősen öt, illetve négy és fél év börtönbüntetéssel sújtotta a Szegedi ítélőtábla annak a makói gabonake­reskedő cégnek a vezetőit, amely mintegy 259 mil­lió forintnyi adót csalt el 2008-ban. Az ítélőtábla a két férfira 8-8 millió forint pénzmellékbüntetést is ki­szabott, és öt évre eltiltotta őket a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselői fog­lalkozástól. A két vádlott cégük nevében nagy meny- nyiségben vásárolt számla nélkül, ismeretlen terme­lőktől, illetve viszonteladók­tól gabonát, amelyet tovább értékesítettek. ■ MTI Fazekas: Bővült a hungarikumok listája hat új elemmel bővítette a Magyar Értéktárba tartozó és további néggyel a Hun­garikumok Gyűjteményébe sorolt nemzeti értékek körét csütörtökön a Hungarikum Bizottság - közölte a vidék- fejlesztési miniszter Tápió- szentmártonban. Fazekas Sándor arról is beszélt: jóvá­hagyták a nemzeti értékek és hungarikumok gyűjté­sének, népszerűsítésének, megismertetésének, megőr­zésének és gondozásának tá­mogatására kiírt pályázatot is. É célra 144 millió forintot szán a kormány. ■ MTI Fazekas Sándor Nő a baromfitartók támogatása duplájára, 8 milliárd fo­rintra emeli az agrártárca a baromfitartók állatjóléti támogatását - jelentette be a VM államtitkára a Baromfi Termék Tanács (BTT) buda­pesti elnökségi ülésén. Czer- ván György közölte: a most zárult 2007-2013-as európai uniós költségvetési időszak­ban 4 milliárd forint jutott a baromfitartók állatjóléti támogatására. ■ MTI

Next

/
Thumbnails
Contents