Tolnai Népújság, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

2014-01-30 / 25. szám

2 KORKÉP 2014. JANUÁR 30., CSÜTÖRTÖK JEGYZET Bejutni nehéz EGYKORI MATURANDUSKÉNT, majd érettségiző gyermekek édesanyjaként is végig kellet izgulnom a felsőoktatási fel­vételi időszakot. Nekünk an­nak idején például nem csak az érettségivel járó stresszel kellett megküzdenünk, ha­nem az azt követő felvételi­vel is. Ráadásul akkoriban a felsőoktatási intézményekbe a bekerülési esély jó, ha 40 százalék volt, az akkori slá­ger szakokra - mint például az orvosi-, a jogi-, vagy a bölcsészkaron a magyar-tör­ténelem - szinte lehetetlen volt elsőre bekerülni. A mai ifjak mentesülnek ugyan a kétszeri megméret­tetéstől, de nekik sincs túl könnyű dolguk. Az utóbbi években szigorodtak a fel­vételik feltételei, és sokkal kevesebb az államilag támo­gatott szak. Az úgynevezett „fizetős” szakokra sem könnyű bekerülni, és a fel­sőfokú szakképzéshez is sok pontot kell gyűjteni. mi annak idején azt kifogá­soltuk, hogy a felvételi rend­szerben túl sok a szubjektív elem, és hogy nagyon kevés a hely a felsőoktatásban. A mostaniak gondja az, hogya* merev pontrendszer nagyon nehézzé teszi azoknak'a dol­gát, akik a középiskolában gyengébben muzsikáltak, ezért a tanulmányi eredmé­nyük alapján járó pontok értéke alacsonyabb. igazságot tenni nehéz lenne, de nem is kell. Való­színűleg lehetetlen olyan felvételi rendszert kidolgoz­ni, amely mindenkinek tö­kéletesen megfelel, minden elváráshoz igazodik, és ezer százalékosan igazságos. Nincs varázsszó, nincs me­sés megoldás. Csak a régi, jól bevált tanácsot lehet ad­ni azoknak, akik diplomát akarnak szerezni: tanulják végig a középiskolát. Lehet, hogy nem lesz könnyű az a pár év, amit a felkészülésre fordítanak, de higgyék el, megéri. Bíró Ágnes (az előtérben) és Wahl Veronika Réka, a bátaszéki gimnázium diákjai is szeretnének továbbtanulni, de még nem döntötték el, hogy hol Magas pontok, jó remények felvételi A jól sikerült vizsga sokat számít a továbbtanulásnál Február 17-ig lehet jelentkez­ni a szeptemberben induló alap-, mester- és osztatlan mesterképzésekre és a felső- oktatási szakképzésekre. A határidő sürget, az érin­tettek azt mondják, az új rendszer átláthatóbb, viszont csökkentek az államilag tá­mogatott keretszámok. nrr tloSIJJ ’Morf Mauthner Ilona A felvi.hu-n megtekinthető a felsőfokú képzések kínálatá­nak teljes skálája, sőt a közép­iskolák, gimnáziumok végzős hallgatóit és szüleit már az isko­láikban is "eligazították" arról, hová, milyen feltételekkel lehet majd tovább tanulni. A tamási gimnázium igaz­gatója, Némethné Páliftkás Ve­ronika elmondta, a múlt évben már átalakult helyzethez idén könnyebben alkalmazkodtak a szülők és a diákok is. Tudomá­sul vették, hogy az ingyenes szakokra bejutni csak magas pontszámokkal lehet, bár a mű­szaki karok többsége nem kéri az emelt szintű érettségit. Az egyetemek kínálatát vizs­gálva megállapítható, hogy ke­vesebb lett az alapképzés, több a mesterképzés, az állami keret­számok csökkentek, és egy-egy felsőfokú intézményben az évekkel korábban megszokott szakok - úgy tűnik - idén nem indulnak majd el. Kozma Éva szekszárdi di­ák egy éve érettségizett. Mint mondta, nagyon szeretne az or­vosi egyetemre bekerülni, ami nem sikerült neki tavaly. Az elmúlt egy évben dolgozott az egészségügyben, és az időt arra használta, hogy tanult. Idén bio­lógiából emelt szinten újra érett­ségizik, bízik benne, hogy most meg lesz az a pontszáma, mely- lyel már bekerül az egyetemre. az idén az alap- és osztatlan sza­kokon 260 a minimum pontha­tár. Aki ennél kevesebb pontot szerez - az emelt szintű érettsé­giért kapott pontokkal, de a más jogcímen kapható többletpontok nélkül -, az egyetlen felsőoktatá­si intézménybe sem kerülhet be, sem állami ösztöndíjas, sem ön­költséges képzésre. Azoknak, akik felsőoktatási szakképzésre jelentkeznek, legalább 220 pon­tot kell gyűjteniük. A tanulmányi eredményekkel legfeljebb 200 pontot lehet szerezni. Ennek Németh Rebeka két éve érettsé­gizett. Ő nem volt az a kiemel­kedően jó tanuló, ennek ellenére minden vágya, hogy élelmiszer- mérnök legyen. Szerinte igaz­ságtalan a jelenlegi rendszer, mert a közepes tanulókat kizár­ja a továbbtanulásból, pedig van­nak, akik úgynevezett későn érő típusok. A gimiben gyengébben teljesítettek, az egyetemen vi­szont megállják a helyüket. Neki nincs más választása, mint két természettudományi ' tantárgy­ból újból kell érettségiznie, ha tovább akar tanulni.- A gimnáziumok többségé­be azzal a céllal iratkoznak be egyik felét a középiskolai osz­tályzatokból számolják: a ma­gyar nyelv és irodalom, a törté­nelem, a matematika, egy ide­gen nyelv (vagy ennek hiányá­ban nemzetiségi nyelv és iroda­lom) és egy természettudomá­nyos tantárgy utolsó két tanév végi jegyeit adják össze, majd szorozzák meg kettővel. a tanulmányi pontok másik fe­lét az érettségin szerzett jegyek­ből számolják. A négy kötelező (magyar nyelv és irodalom, törté­nelem, matematika, idegen a fiatalok, hogy majd tovább tanulnak valamelyik felsőok­tatási intézményben - mondta Némethné Pálinkás Veronika. Hozzátette, ugyanakkor egyre inkább megfigyelhető, hogy a diákok egy része a gimiben jól megtanul egy idegen nyelvet és az informatikát, majd nem egye­temre megy, hanem szakmát tanul. Valószínűleg ebben az is szerepet játszik, hogy ezeknek a fiataloknak egy része külföldi munkavállalásban gondolkodik. Idén a felvételi eljárás alap­díja kilencezer forint, amelyért összesen három jelentkezési he­lyet lehet megjelölni. nyelv) és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredményeinek átlagát kerekítik fel. Az érettségin elért eredmé­nyért is maximum 200 pontot lehet kapni. A pontszámot a kép­zési területen kötelező vagy köte­lezően választható két érettségi tárgy százalékos eredményeiből számolják ki. Ha a kiválasztott szakon több olyan tárgyat is megjelöl az egyetem vagy főisko­la, amelyből érettségizni lehet, automatikusan a két legjobb eredményt veszik alapul. Helyzetbe hoznák az agrárium szereplőit bonyhád-dombóvár - Hazánk a lehívható források 65 szá­zalékát gazdaságfejlesztésre szeretné fordítani a most kez­dődő európai uniós támogatási időszakban, és ezt az agrárium szereplőinek is ki kell hasz­nálnia - mondta Patay Vilmos szerdán délelőtt Dombóváron, majd délután Bonyhádon. Mindkét helyszínen járási ag­rárfórumot tartott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Tolna Megyei Szervezete, amelyre a nemrégiben megalakult telepü­lési agrárbizottságok vezetői, tagjai kaptak meghívást. Az országgyűlési képviselő a Hangya Szövetkezeti Együtt­működés elnökeként arról is be­szélt, hogy hamarosan megala­kulnak az úgynevezett másod­lagos szövetkezetek is, amelyek termékpályánként teszik lehe­tővé az összefogást. Pénzügyi, hazai kiskereskedelmi, illetve külkereskedelmi megerősítést remélnek az újabb együttműkö­dési formától. Patay Vilmos azt is kiemelte, hogy az elsősorban alapanyag termesztésben jeles­kedő magyar gazdák számára a feldolgozás lehetőségét is szeret­nék megteremteni. Az agrárfórumon dr. Hadházy Árpád, a Nemzeti Agrárgaz­dasági Kamara Tolna Megyei Szervezet elnöke tartott még tá­jékoztatót, és Potápi Árpád lános országgyűlési képviselő köszön­tötte a megjelenteket. ■ H. E. Előnyhöz jutnak a hátrányos helyzetűek szekszárd Munkáltatók szá­mára tartott fórumot szerdán a Szekszárdi lárási Hivatal Mun­kaügyi Kirendeltsége. A mun­káltatók megjelent képviselőit dr. Ugodi Andrea, a járási hiva­tal vezetője köszöntötte. Dr. Sza- .bó Zsoltné, a munkaügyi kiren­deltség vezetője több támogatási pályázatról adott tájékoztatást, köztük a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának javítását célzó programról. A komplex, személyre szabott, helyi munka­erőpiaci igényekhez alkalmaz­kodó program szolgáltatásokat és támogatásokat tartalmaz, kie­melten segítve a roma lakosság munkához segítését. ■ 1.1. A kitűnő tanév végi bizonyítvány és érettségi alapesetben 400 pontot ér A mióma a női szervezet leggyakoribb daganatos betegsége kóros átalakulás Görcsös alhasi fájdalom, derék-, illetve hátfájás is megkeserítheti a mindennapi életet A mióma a méhizom jóindula­tú daganatos betegsége, a női szervezet leggyakoribb tumora. Mint dr. Koppán Miklós, a Da Vinci Magánklinikán is rendelő nőgyógyász, a Magyar Nőgyó­gyászok Endoszkópos Társasá­gának elnökségi tagja elmondta, a miómák előfordulásának gya­korisága a 35 év feletti nőknél 17-20 százalék.- Kialakulásának oka pon­tosan még nem ismert. A méh simaizomszövetének egyetlen sejtje kórosan alakul át, majd eb­ből az egyetlen kóros sejtből nő ki a klinikailag kimutatható el­változás. A kis göbök kezdetben tünetmentesek, majd növekedé­sük során különböző panaszo­kat okozhatnak. Növekedésük során az elhelyezkedésük, a nagyságuk, a számuk alapján különböző tüneteket okozhat­nak, ez alapján három csoportba sorolhatóak: a kóros méhvérzés, a kismedencei nyomás és fáj­dalom, valamint a reproduktív (fogamzás, terhesség) zavarok - mondta.dr. Koppán Miklós. Bizonyos fajtái a méh falában, a méhűr felé, vagy a hasüreg felé növekednek, ennek során defor­málhatják a méhet és vérzésza­vart okozhatnak. Amennyiben terhesség alakul ki, úgy az elvál­tozás miatt nem ritka a vetélés, a koraszülés, de a miómák elhe­lyezkedése kapcsán akár szülési akadály is fennállhat. / Dr. Koppán Miklós MIK A TÜNETEK? Amennyiben a mióma a méhűr felé növekszik, akkor vérzésza­var, illetve alhasi fájdalom ala­kulhat ki. A méh külső felszíne felé, azaz a hasüreg irányába növő mióma nagymértékben megnőhet. Ilyenkor nyomhatja a környezetét, ekkor székelési és vizelési panaszokról szá­molhat be a páciens, illetve eh­hez krónikus alhasi fájdalom is jelentkezhet. Szintén emiatt fájhat a páciens dereka, de akár hátfájásról is panaszkod­hat. A miómák diagnosztizálá­sa a nőgyógyászati fizikális és ultrahangvizsgálaton alapul. MIKORKELLORVOS? A betegek tizede tünetmentes, a panaszok egy része a miómát kiváltó hormonális egyensúly felborulásának következmé­nye. Ez lehet elhúzódó, alvadé- kos, fájdalmas havivérzés, vér­zéskimaradás, a havivérzés kö­zeledtével fokozódó emlőfeszü­lés, ismétlődő korai vetélések vagy meddőség. Más tünetek a daganat által okozott térszűkítő folyamat rovására írhatók, ezek a vizelési panaszok, gyakori vizelési inger, tökéletlen hó- lyagürülés, ismétlődő húgyúti fertőzések, pl. hólyaghurut, vesemedence-gyulladás. MI A GYÓGYMÓD? Gyógyszeres kezelésre is lehe­tőség van, de ez elsősorban a műtét előtti előkezelésre alkal­mazható. Van lehetőség arra is, hogy speciális radiológiai mód­szerrel a miómát tápláló ereket elzárják, ezzel megakadályoz­zák a mióma növekedését. Ilyenkor a mióma nem tűnik el, de az esetek túlnyomó részében a betegek panaszai csökkenhet­nek vagy megszűnhetnek. A műtétes kezelés választásakor lehetőség van hagyományos, nyitott műtéttel, illetve endo- szkópiás, laparoscopiás beavat­kozással is kezelni a miómát. 4 r i í I

Next

/
Thumbnails
Contents