Tolnai Népújság, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

2014-01-29 / 24. szám

fsSBsi 19 KOZELET Lemondott az ukrán kormányfő válság Növekszik a pénzpiaci feszültség is az országban r»m«U 1322ÓT Mikola Azarov a parlamenti szavazás után. Lemondása a tüntetők egyik fő követelése volt HÍRSÁV Orbán: helyreállt a jogállamiság HATÉKONYNAK NEVEZTE a Belügyminisztérium (BM) és a rendőrség munkáját Orbán Viktor a tárca év­értékelő értekezletén Buda­pesten. A kormányfő arról beszélt, hogy Magyarorszá­gon 2010 után helyreállt a jogállamiság. Bejelentette: 29 ezer tiszthelyettes kap havi tízezer forint bérki­egészítést. ■ MTI Börtönnel büntetné a génkezelést Budai a büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását javasol­ja a fideszes Budai Gyula, hogy akár két évig terje­dő szabadságvesztéssel is büntethetők legyenek az engedély nélkül végzett géntechnológiai tevékeny­ségek. A vidékfejlesztési tárca államtitkára a parla­mentnek hétfőn benyújtott előterjesztése indoklásában emlékeztetett, hogy a je­lenlegi Btk.-tényállás kizá­rólag a géntechnológiailag módosított növényfajták szaporítóanyagával kap­csolatos szabályszegésre terjed ki. ■ MTI Négyes metró: minden állomás kész minden állomás megkapta a használatbavételi en­gedélyeket a 4-es metró vonalán, miután kedden a Kelenföld vasútállomás megálló is megkapta az üzemeltetéshez szükséges dokumentumokat a hatósá­goktól. Tarlós István főpol­gármester és Pesti Imre bu­dapesti kormánymegbízott közös közleményében azt írta, valamennyi állomás készen áll az utasforgalmi próbaüzemre. Mára az üze­meltetéshez szükséges en­gedélyek 90 százalékát ki­adta a Nemzeti Közlekedési Hatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala és az il­letékes vízjogi hatóság. A 4-es metró átadása március végén várható. ■ MTI Nem győzte meg az ukrán ellenzéki pártokat sem az, hogy benyújtotta lemondását az ország elnökéhez lojális miniszterelnök, sem pedig az, hogy a parlament nagy többséggel visszavonta a gyülekezési törvényt szigorí­tó rendelkezéseket. VG-összeállítás Elfogadta Viktor Janukovics ukrán elnök Mikola Azarov miniszterelnök tegnap reggel felajánlott lemondását. A kor­mányfővel együtt távozik kabi­netje is, az ügyvezető kormány élére Szerhij Arbuzov minisz­terelnök-helyettes, a helyi jegy­bank korábbi vezetője került. A 66 éves politikus lemondá­sát a'parlament rendkívüli ülé­se elé időzítette. A képviselők ezen döntöttek a gyülekezést szabályozó törvények újbóli módosításáról - a két héttel ez­előtti szigorítás után erősödött fel a tiltakozás az országban. Igaz, a lépés várható volt, miu­tán a hétvégén Janukovics el­nök gyakorlatilag beáldozta hű emberét, amikor félajánlotta a kormányfői posztoL/az ellen­zéknek. Kérdés azonban, ezek a lépés mennyire nyugtatja meg a ke­délyeket a tiltakozók körében. A Reuters beszámolója szerint a kijevi Függetlenség téren tüntetők hangos éljenzéssel fo­gadták Azarov lemondásának hírét - annál is inkább, mivel egyik fő követelésük mindvé­gig a kormányfő távozása volt. Az azonban szóba sem került, hogy távozzanak. A parlamenti ellenzéket sem elégítette ki a lé­pés: „Nem csak a kormányt, de a játékszabályokat is meg kell változtatnunk” - közölte Vita- lij Klicsko, az UDAR (Ütés) párt elnöke. A rendkívül feszült helyzet enyhülése is távolinak tűnik egyelőre, sőt, továbbra sem le­het kizárni a rendkívüli állapot bevezetését az országban. Az igazságügyminiszter hétvégi nyilatkozat után keddre virra­dóra újabb kormánytag beszélt erről. Eduard Sztavickij ener­getikai és szénipari miniszter egy kérdésre válaszolva így fo­galmazott a rendkívüli állapot­tal kapcsolatban: „amennyiben a szélsőségesek és terroristák tevékenysége szélesedni fog, a kormány döntést fog hozni”. Sztavickij ezt azzal indokolta, hogy az utóbbi napokban kor­mányzati intézményekhez ér­keztek névtelen fenyegetések többek között a rivnei atomerő­mű elfoglalásával és a dnyepe- ri vízi erőmű aláaknázásával kapcsolatban is. A politikai kockázatokkal együtt a pénzpiaci feszültség is növekedett Ukrajnában az elmúlt hónapban. Az állam- kötvények hozama jelentősen emelkedett, az ukrán hriv- nya árfolyama pedig több éves mélypontra zuhant a vezető de­vizákkal szemben. A két éves lejáratú dollára­lapú kötvények hozama a hé­ten 10 százalék körül mozgott, ami tavaly december közepe óta a legmagasabb szint. Utol­jára másfél hónapja javult ér­demben Ukrajna megítélése, mert Oroszország 15 milliárd dollárnyi mentőövet dobott az országnak. Vagyis finanszíro­zási oldalról nincs nyomás Uk­rajnán, ugyanakkor a kötvény- hozamok nem tükröznek fenn­tartható adósságpályát. Mikola Azarov kormányfő lemondásával kissé csökkent a feszültség: a rövid- és a hosz- szú lejáratú kötvényhozamok egyaránt csökkentek. Regis Chatellier, a Société Générale londoni, feltörekvő piacokért felelős igazgatója szerint Aza­rov lemondása piaci szem­pontból kedvező fejlemény, de ennek csak rövid ideig lehet hatása. Az 5 éves CDS-felár - amit gyakran csődkockázati mu­tatónak tekintenek - közel 80 bázisponttal, 850 bázispontra csökkent; ez azonban továbbra is rendkívüli kockázatokat je­lez. Ivan Tchakrov, a Citigroup moszkvai közgazdásza szerint az államcsőd veszélye nem fenyegeti az országot, ugyan­akkor a politikai kockázatok továbbra is magasak. Putyin stabilitást ígér nem vizsgálja felül Moszkva az Ukrajnával kötött gazdasági és pénzgyügi megállapodás részleteit abban az esetben, ha az ellenzék kerülne hatalomra Kijevben - közölte Vlagyimir Putyin orosz államfő Brüsszel­ben, az Európai Unió és Orosz­ország közötti csúcstalálkozó után. a tervezettnél jóval rövidebb megbeszélés után Herman Van Rompuy, az Európai Tanács el­nöke arról beszélt, hogy az EU és Oroszország szakértői közö­sen megvizsgálják, milyen gaz­dasági következményekkel jár­nak az EU keleti partnerségi megállapodásai. A megbeszélé­sen Van Rompuy mellett fosé Manuel Barroso, az Európai Bi­zottság elnöke, orosz részről pe­dig Vlagyimir Putyin elnök olda­lán Szergej Lavrov külügymi­niszter vett részt. Ukrajnáról szólva Van Rom- puy azt mondta a legfontosabb­nak, hogy meggátolják az erő­szak továbbterjedését, és de­mokratikus úton stabilizálják a helyzetet. Újságírói kérdésre vá­laszolva Putyin cáfolta, hogy a csúcs napirendjét az ukrajnai fejlemények átírták yalna: sze­rinte Ukrajna kérdését úgy te­kintették át, mint az EU keleti partnerségi programjában érin­tett országok egyikének ügyét. Barroso ehhez hozzátette: a ke­leti partnerség megítélése jelen­leg eltérő a két fél között, ezért döntöttek amellett, hogy most szakértői szinten igyekeznek tisztázni a nyitott kérdéseket. Az euró ára (hrlvnya) Több mint kétszázmilliárdnyi adózott külföldi jövedelem oep Nem tudják ellenőrizni, így szankcionálni sem, ha valaki másutt is biztosított Hiába lennének Magyarorszá­gon csak sürgősségi egészség- ügyi ellátásra jogosultak janu­ártól a külföldön dolgozó és ott adót, járulékot fizető magyarok, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) csak azokat tudja szankcionálni, akik önként le­mondanak a magyarországi el­látásról. Az Európai Gazdasági Térsé­gen (EGT) belül mindenki csak egy országban köteles egészség- biztosítást fizetni, de az ellátást is csak ott veheti igénybe. A külföldön munkát vállaló ma­gyaroknak így abban az ország­ban kell bejelentkezniük a helyi egészségbiztosítóhoz, ahol dol­goznak, és az egészségügyi el­látásra is ott, a helyi szabályok szerint jogosultak. Az ellenőrzéssel kapcsolatban az OEP-nél többszöri kérdésünk­re is csak azt tudták hangsúlyoz­ni, hogy aki tartósan külföldön él, annak az egészségbiztosítónál ezt be kell jelentenie, a TAJ-kár- tyáját is kell adnia. Akinek pedig nincs tb-kártyája, az nem lehet biztosított, vagyis meg kell téríte­nie az igénybe vett ellátást. Vagyis aki önként kijelentkezik a magyarországi egészségbiztosí­tási rendszerből, azt számon tud­ják tartani. Azt azonban, aki ezt nem teszi meg, sőt, megállapodás szerint fizeti a havi 6810 forintos egészségügyi járulékot, vagy ne­tán saját itteni céget fenntartva Az OEP keveseket büntet rója le maga után a havi fizetési kötelezettséget, nem képesek ki­szűrni a rendszerből. O jelenleg külföldön és Magyarországon egyaránt teljes körű egészségügyi ellátást vehet igénybe. A külföldön dolgozókról az OEP elvüeg a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól kérhet informá­ciót, ugyanakkor a NAV adat­bázisából csak az derül ki, hogy ki szerzett más országban (is) jö­vedelmet. Ez viszont nem jelenti azt, hogy az illető ott is élt, illetve ott is fizetett egészségbiztosítást. A kettős adóztatás elkerülésé­nek alapelve szerint mindenki abban az országban fizet adót, ahol megszerezte a jövedelmet. Aki kizárólag külföldön keresett pénzt, annak itthon adóbeval­lást sem kell készítenie, így róla nincs is információja a NAV-nak. Más a helyzet azzal, aki itthon és külföldön is dolgozott, mert neki ezt a bevallásban tájékoz­tató adatként fel kell tüntetnie. A tavalyi szja-bevallások tanú­sága szerint 2012-ben 48 ezren összesen 219,5 milliárd forintnyi külföldön szerzett és ott adózott jövedelemről számoltak be. Raj­tuk kívül 356-an a kettős adózta­tásról szóló egyezménnyel nem érintett országban összesen 1,8 milliárd forintot kerestek, míg háromezren összesen 10,1 milli­árd forint összegben tettek szert külföldön és itthon is adózó be­vételre. ■ Külföldről haza A külföldön dolgozó magyarok tavaly októberig2,4 milliárd dollárt utaltak haza a Világbank becslése szerint Ez a magyar GDP 1,8 szá­zaléka. Jelenleg mintegy 462 ezren, a lakosság 4,6 százaléka él és/ vagy dolgozik külföldön, többsé­gük Németországban és Nagy-Bri- tanniában. A KSH 97500-ra teszi, a GKI Gazdaságkutató negyed mil­lióra becsüli a külföldön dolgozó magyarok számát. A Világbank szerint Kelet-Közép-Európában a külföldön dolgozók hazautalása a külfölditőke-befektetést követően a második legnagyobb külső pénz­ügyi forrást jelenti az országok gazdasága számára.

Next

/
Thumbnails
Contents