Tolnai Népújság, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

2014-01-29 / 24. szám

4 DOMBÓVÁRI JÁRÁS 2014. JANUÁR 29., SZERDA HÍRSÁV Elismeréseket adtak át a faluban döbrököz Először adták át a Döbröközi Kultúráért Em­léklapokat. A magyar kultú­ra napján az IKSZT-ben tar­tott ünnepségen Andikné Schmidt Mária, Farkas Ta­más Péter, Gondosné Kovács Katalin, Molnárné Doszpod Zsuzsanna és Selyem Atti- láné részesült elismerésben. A műsorban az óvodások­tól kezdve a felnőttekig több korosztály adott elő verseket, meséket, dalokat. ■ H. E. Meghosszabbították a Darányi-kiállítást dombóvár Meghosszabbítot­ták a Dombóvári Helytörténe­ti Múzeum „Akarat, elszánás a gazda kincse...” című agrár­történeti kiállítását, amellyel Darányi Ignác, néhai szakpo­litikus emléke előtt tiszteleg­nek. A Magyar Mezőgazda- sági Múzeum anyagából ösz- szeállított tárlat tavaly októ­berben nyílt meg, azóta kö­zel 1200 érdeklődő tekintet­te meg, ahogy a Bencze-fivé- rek eszközeiből készült lát­vány-szobát is. ■ H. E. Az alsóhetényi régészeti feltárást foglalta össze dombóvár Studia Valeriana címmel jelent meg dr. Tóth Endre régész doktori disz- szertációja, amelyben a Ka- pospulához tartozó Alsóhe- tény-puszta területén megta­lált erőd 1981 és 1994 között végzett feltárását foglalja ösz- sze. E kutatás során bukkan­tak rá a késő római kori ara­nyozott díszsisakra is, amely­nek másolata bejárta Nyu- gat-Európa nagy múzeumait, és most Dombóváron látható. A 350 oldalas kötetet a város- szépítők adták ki. ■ H. E. A római kori díszsisak másolata Tél Több ezer nagyvad etetéséről kell gondoskodnia a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt.-nek. Gálos Csaba vadászati ágazatvezetö elmondta, hogy egész évben etetik az állatállományt, de a téli időszakban ez intenzívebb, ha kell, mindennap pótolják az élelmet. Jelenleg a szálas, a lédús, illetve az abrak takarmány pótlása a legfontosabb, hiszen ahhoz nem jutnak hozzá a vadak. A zrt. közel 30 ezer hektáron gazdálkodik. ■ H. E. Nem akarnak kockáztatni fellebbezés Visszautasítást kaptak, megteszik az első lépéseket Fellebbezett az önkormány­zat, de elutasították a kérel­met, így mielőbb meg kell tenni az állagmegóvó intéz­kedéseket az egykori Korona Szálló épületén. •Hanoi Erzsébet dombóvár Újabb bírság kiszabá­sát kockáztatta volna Dombóvár önkormányzata, ha nem kezdi el az egykori Korona Szálló állag- megóvásának előkészítését. A Baranya Megyei Kormányhiva­tal Kulturális Örökségvédelmi Irodája még 2012-ben kötelezte a városvezetést az épület statikai megerősítésére, ám pénzhiány miatt ennek nem tudnak eleget tenni. A Tolna Megyei Kormány­hivatal Szekszárdi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvé­delmi Hivatala ugyancsak hatá­rozattal szólította fel az önkor­mányzatot a szükséges munká­latok elvégzésére, de ez ellen fel­lebbezést nyújtott be a város. Ké­relmüket tavaly év végén utasí­totta vissza a bíróság. A döntést tudomásul vette a képviselő-tes­tület, és az állagmegóvási tervek elkészítésére közbeszerzésen kí­vüli beszerzési eljárást indított. Továbbá vállalták, hogy az idei költségvetés megszabásánál biz­tosítják a fedezetet a hatósági kö­telezéssel összefüggő intézkedé­sekhez. Az 1810-ben épült szálló mű­emléki védelem alatt áll, ez azon­ban nehezítette az elmúlt évek­ben a felújítását, azt ugyanis csak komoly feltételek mellett le­hetett volna megtenni, több mil­lió forintos ráfordítással. Az épü­let az 1970-es évek óta áll kihasz­nálatlanul, már régen életveszé­lyessé nyilvánították, és a jövő­beni sorsa a tervezgetésnél soha sem jutott tovább. Különböző el­gondolások persze mindig meg­fogalmazódtak a Korona Szál­ló kapcsán, most Dombóvár vá­rosfejlesztési koncepciójában, az Ivanich-tervben határoztak meg komoly elképzeléseket. Önfenn­tartó Aktív Központnak álmod­ták meg az épületet, amelynek költségei a megújuló energiafor­rások használatával minimális­ra csökkenthetőek. Új funkciói révén pedig bevételt termelhet­ne az intézmény. Az épület al­só szintjén kézművesek foglala­toskodhatnának, akik nemcsak értékesíthetnék portékáikat, ha­nem tevékenységüket elsajátítá­sára is lehetőséget adnának. A földszinten e mellett egy kávé­ház kapna helyet. Az emeleten egy kiállító tér kialakítását ter- I vezik, az udvaron - a régi felve­téshez híven - szabadtéri színpa­dot szeretnének. A főépület mel­lett raktárakat és tárolót húz­nának fel, és a zöldfelületen he­lyeznék el azokat a napelemeket, amelyek a költséghatékony ener­giaellátást biztosítanák. Az át­alakítást természetesen az örök­ségvédelmi szempontokat figye­lembe véve képzelik el. Ötletből nem, csak pénzből volt hiány A romos épület szolgált hajdan az Eszterházy uradalom gazda­tisztjeinek felkészítési helyeként, volt szálloda és művelődési köz­pont is. Ötletből később sem volt hiány, mikor szóba került a hasz­nosítása. Az elképzelések szerint lehetett volna regionális civil köz­pont, újfent hotel, egészségügyi és informatikai képzés helyszíne, ám az elgondolásnál tovább egyik javaslat sem jutott. Az in­gatlan állaga végül kritikussá vált, így a Kulturális Örökségvé­delmi Hivatal többször szorgal­mazott már beavatkozásokat 2006 őszére például elkészült az épület dúcolása, néhány hónap­pal később viszont az ideiglenes dúcolat egy részét ellopták. A Kakasdombi program része lenne a felújítás az IVANICH-TERVfoglalja össze Dombóvár azon elképzeléseit, amelyeket a következő hét évben, vagyis a soron lévő európai uni­ós ciklusban szeretnének megva­lósítani. Az átfogó, a legapróbb részletre is kiterjedő városfejlesz­tési tervet a gazdasági, társadal­mi és környezeti adottságokra alapozva, valamint a szükségle­tekből kiindulva állították össze. A fő szempontok a gazdaságélén­kítés, a foglalkoztatási helyzet javulása és a fenntarthatóság voltak. Az örökségvédelem kap­csán a Kakasdombi programban kitérnek a Korona Szálló mellett más elhanyagolt épületek sorsá­ra is. Szeretnék például a zsina­gógát galériaként hasznosítani. A minimumokra elég az állami támogatás dombóvár Államtitkári elöntés született a Biztos Kezdet Gye­rekházak működésének idei tá­mogatásáról. A dombóvári in­tézmény 6 millió 245 ezer fo­rintból gazdálkodhat ebben az évben. Forrayné Csete Emília, a működtető „Kapaszkodó” Szo­ciális és Gyermekjóléti Alap­szolgáltató Központ vezetője el­mondta, hogy nagy erőpróba lesz ez az év, a megítélt összeg ugyanis csak a minimumokra elég, egy váratlan kiadást már nem tudnának fedezni belőle. A támogatáshoz szükséges pályázatot az önkormányzat „nyújtotta be, és az intézményve­zető hozzátette, ennél több segít­séget nem is várhatnak el a tele­pülésvezetéstől, hiszen a város is csak a kötelezőkre szorítko­zik. Bíznak ugyanakkor a civil támogatók felajánlásaiban, ado­mányaik nagy segítséget jelen­tettek az elmúlt évben is - emel­te ki Forrayné Csete Emília. A Biztos Kezdet Gyerekház­ban két gondozó foglalkozik a főként hátrányos helyzetű ki­csikkel és szüleikkel, illetve vé- ' dőnő, logopédus, drámapedagó­gus és pszichológiai tanácsadó segíti a fejlődésüket. ■ H. E. Gyorsan érkezett a segítség Kurdon a kazánhaztűzhöz Kurd Büszkeséggel számolt be az önkéntes tűzoltók helytállá­sáról Müller János, Kurd polgár- mestere. Az egyesület 12 tag­ja szombaton hajnalban vonult egy Hunyadi utcai családi ház­hoz, ahol a hozzáépített helység­ben lévő kazán kapott lángra. A tűz a tetőszerkezetre is átter­jedt, ráadásul a helységben két gázpalack is volt,- árult el rész­leteket dr. Ackermann Zsuzsan­na, a megyei katasztrófavédel­mi igazgatóság helyettes szóvi­vője. Az egyik gázpalackot a tu­lajdonos vitte ki az épületből, a másikat az önkéntes tűzoltók. A mentésben a dombóvári hivatá­sos tűzoltók is részt vettek. Müller Jánostól tudjuk, hogy komoly kár keletkezett az épü­letben, de a gyors beavatko­zásnak köszönhetően a lángok nem terjedtek át a lakórészre, illetve a szénával teli padlás és az ólak sem sérültek. ■ H. E. Sportszerekre fordíthatják a jutalmat A Himnusz adott ihletet a művészek képeihez magyar kultúra napja A könyvtár és a művelődési ház egyaránt készült ünnepi rendezvénnyel gyulaj Befutott a Magyar Di­áksport Napján mutatott tel­jesítmény jutalma. A gyula- ji általános iskolásoknak Far­kas Szilárd, a Magyar Diák­sport Szövetség dél-dunántú­li regionális irodájának vezető­je vitt a napokban oklevelet és egy 15 ezer forint értékű sport­szervásárlási utalványt, díjaz­va az aktivitásukat. Lacza Zol- tánné, az iskola igazgatója el­mondta, hogy a tavaly októbe­ri erőpróbán Szőts Gábor test­nevelő vezetésével a diákok és a pedagógusok egész délelőtt sportoltak, illetve teljesítették az előírt 2013 méternyi futást. A pénzből az intézmény sport- felszerelését bővítik. ■ H. E. dombóvár Különleges prog­rammal készült a magyar kul­túra napjára Dombóvár Város Könyvtára. A Himnusz ugyan­is nemcsak szóban és zené­ben hangzott el, hanem két he­lyi alkotó, Rápolti Enikő és Vi­rág Kristóf a képzőművészetben is megidézte a verset. Nemzeti énekünk ihlette képeiket az elő­adások ideje alatt készítették el. A Kölcsey Ferenc Himnuszá­hoz kötődő ünnepet Batka Ág­nes középiskolai tanár gondola­tai nyitották, majd Szűcs László, a Kaposvári Csiky Gergely Szín­ház színművésze szavalta el a költeményt, aztán Főbusz Nóra vezetésével a Kapos Gyermek­kar, Varga Tünde középiskolai di­ák és a zeneiskola hegedű tansza­kos növendékei adták elő a Him­nuszt. A folytatásban dr. Szabó Imre, nyugalmazott gimnáziumi tanár jóvoltából tudhatott meg a közönség érdekességeket a Him­nuszról, illetve Magyarország ko­rábbi nemzeti énekeiről. A Dombóvári Művelődési Ház a hétvégére időzítette kultúra na­pi programjait. Dr. Stettner Ele­onóra, a Kaposvári Egyetem do­cense tartott előadást A kétdi­menziós tércsoportok a magyar hímzésékben címmel. A Szépte­remtő Kalákában elhangzotta­kat gyakorlati foglalkozás követ­te, a kézműveskedés során bőr­rel dolgoztak a fiatalok. A Mű­velődési Házban eztán két kiál­Virág Kristóf a képzőművészetben is megidézte Kölcsey Himnuszát lítást nyitott meg Csík Mária. A Tieger Károlyné vezette Dombó­vári Hímzőkor - a város két cso­portja nemrégiben egyesült - tagjai mutatták be munkáikat. Látható például Kapos menti, si­óagárdi, sárközi, Pozsony vidéki, Höveji, Komádi, Gömöri és vag- dalásos hímzés. A másik tárlat •a dombóvári Bocz János faszob­rász, restaurátor alkotásaiból ad ízelítőt. A megnyitón a Kapos Táncegyüttes lépett fel. Mindkét kiállítás február 15-ig látható. A programot Pap Gábor elő­adása zárta. A művészettörté­nész A Teremtő Ige működé­séről a magyar keresztszemes hímzésekben címmel tartott előadást. ■ H. E.

Next

/
Thumbnails
Contents