Tolnai Népújság, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
2014-01-24 / 20. szám
2 KORKÉP 2014. JANUÁR 24., PÉNTEK Követendő példa GONDOLJUNK BELE. hogy valaki úgy kezd a család- alapításba, a családi otthon megteremtésébe, hogy oda- állnak elé: adunk neked egy több millió forintos telket, és ráadásként ugyanilyen értékű támogatást kapsz a házépítéshez. nem. ez nem tündérmese, mert van olyan hely Magyarországon, ahol így (is) csinálják. Erről tanúskodik, hogy nyolc közművesített telket adott a jászberényi önkormányzat olyan fiatal szakembereknek, akik helyi cégeknél dolgoznak, és hosszú távon a jászsági városban tervezik családjuk jövőjét. A 3,5-4 millió forint értékű építési telkeket azok a fiatalok kapták, akiket a munkáltatóik erre javasoltak. Az is kitétel volt, hogy a telektulajdonosokat munkahelyük legalább ilyen nagyság- rendű kedvezményes kölcsönnel támogassa, hogy az építkezést minél hamarabb el tudják kezdeni. MONDHATNÁNK ERRE, hogy Jászberény messze van. De ha nem a földrajzi távolságot nézzük, hanem az Észak-Alföld gazdasági fejlettségét, teljesítményét, bizony már nem is tűnik olyan nagynak a távolság. Adódik tehát a kérdés, hogy miért nem lehetne nálunk, a Dél-Du- nántúl városaiban, településein is követhető, követendő példaként elterjeszteni ezt a módszert. MEGVALÓSULÁSA UGYANIS azt jelentené, hogy az itteni ön- kormányzatok is támogatják a jövőt helyben tervező fiatalok otthonteremtését. Hogy van lehetőségük, van forrásuk rá. De azt is, hogy itt is vannak olyan cégek, amelyek a szakember-utánpótlás érdekében hajlandóak akár anyagi áldozatot is hozni. meg azt, hogy nem ingatlanadóról, munkanélküliségről, elvándorlásról szólnának a hírek. A régió sakálparadicsom nádi farkasok Baranyában él a honi állomány csaknem egyharmada A pécsi állatkertben is él egy aranysakálpár (fent). A ragadozót a természetben gyakran összetévesztik a rókával dél-dunántúl Tovább nőtt a régióban az aranysakálok száma, becslések szerint ma mintegy kétezer példány él csak Baranyában - ez a magyarországi állomány közel egyharmada. Máté Balázs Alig több mint egy évtizede igazi különlegességnek számított, ha feltűnt az aranysakéi egy-egy példánya a régióban, mára azonban már a Dél-Dunántúl lett az egykor veszélyeztetett faj délről északra tartó folyamatos terjeszkedésének egyik centruma. A kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságán érdeklődésünkre azt közölték, a vadászatra jogosultak becsült adatai alapján mintegy kétezer egyed él Baranyában. Ez a magyarországi állomány egyharmada. Annak dacára is számuk további növekedésére számítanak, hogy a nádi farkasok egész évben vadászhatok, és ennek megfelelően gyakran kerülnek terítékre. Baranyában a hatvanhat vadászatra jogosult társaság évente mintegy ötszáz példányt ejt el. Az aranysakálok térnyerését az is bizonyítja, hogy a ragadozók más vadállatokhoz hasonlóan már a városokban is felbukkannak, ahova a hulladékgyűjtő konténerek csábíthatják be őket - tavaly olvasóink például arról számoltak be, hogy Komlón a házak között véltek látni több példányt. A rókával köny- nyen összetéveszthető állatokról elterjedt az is, hogy a háztáji állományban is kárt tesznek, ez azonban a szakemberek szerint nem valószínű, mivel a sakálok roppant óvatosak, s messze elkerülik az embereket. A legelők, parlag területek, bozótosok, nádasok jellemezte területeken lakó nádi farkasok jellemzően rágcsálókon, egereken, pockokon, kisebb madarakon, puhatestűeken élnek, de a gyümölcsöt sem vetik meg. Sőt, a vadakat sem. Magányosan is, de akár falkában is vadászhatnak. Legfeljebb birka vagy kecske nagyságú állatokat ejtenek el, nagyvadaink közül az őz, vaddisznó és ritkán a gímszarvas fiatal vagy sérült egye- dei lehet a prédájuk. Belakják az országot A veszélyeztetett fajokat felsoroló Vörös könyv 1989-ben a kipusztult fajok közé sorolta a Kárpát-medencében őshonos aranysakált. Néhány évvel később azonban ismét feltűnt Magyarországon, Baranya és Somogy megyékben, majd 1997-ben már Bács-Kiskun megyében is megjelent. Mára ez a három megye lett a szaporodásra képes populáció bázisa. Az aranysakálok a folyó- és patakvölgyek mentén egyre távolabbra is eljutnak, Veszprémben, Győr-Moson-Sopron- ban, sőt, már a Tiszántúlon is megfigyelték őket. Terjeszkedésük a szakemberek szerint tovább fog folytatódni, s egyre több is lesz belőlük. Fehéret is lőttek Somogy megyében, Lakócsán januárban egy vadász egy fehér színű aranysakált ejtett el. A Dráva árterén kilőtt példány rendkívül ritka, mondhatni olyannyira, mint a fehér holló. Fajon belüli egyedi sajátosságok alapján ugyan előfordulnak világos és sötétebb tónusú egyedek, de fehér aranysakéiról mindeddig még nem érkezett hír. Baranyában egyébként a sakálok ismételt feltűnését követően az első példányt 1994-ben ejtették el a vadászok az Ormánságban. A Sellye környéki erdők azóta is a sakálok által leginkább kedvelt területnek számítanak a megyében, ott élnek legnagyobb számban. Tényleg üvöltenek ha valaki hallani szeretné, hogy milyen az, amikor egy sakál üvölt, arra a legjobb esélye a következő hetekben kínálkozik. Február eleje ugyanis az aranysakáloknál a párválasztás időszaka, ilyenkor a természetben gyakran lehet hallani az esti órákban az állatok jellegzetes üvöltését. Az elnyújtott üvöltés mellett rövid, vo- nyító és ugató hangokat is hallatnak. Egy pár kapcsolata egy életre szól, az április végén, május elején születő három-öt kölyök a szülőkkel marad és együtt vadásznak. Természetes ellenségük Magyar- országon nincs, másutt a farkasok jelentik rájuk a legnagyobb veszélyt. Korszerűsítik a tömegközlekedést, áthelyeznék a buszpályaudvart tolna Áthelyezné a tolnai buszpályaudvart a település központjából a Tesco áruház melletti területre a tolnai ön- kormányzat. Ezzel a város újabb területeit, köztük a több intézménynek is helyet adó volt laktanya környékét is be tudnák vonni a tömegközlekedésbe. A helyi képviselők a tegnapi testületi ülésen döntöttek arról, hogy megterveztetik az áruház melletti buszmegállót, a tervezőt meghívásos eljárás során választják majd ki. Mint arról korábban írtunk, a város vezetése már évekkel korábban tervezte a jelenlegi Szent István téri buszpályaudvar áthelyezését. Először a temető mellett képzelték el az új megállót, de ezzel a helyi lakosok közül sokan nem értettek egyet. A mostani tervek szerint a Tesco melletti megállón kívül a központi buszpályaudvar kiváltására a centrumban három új buszmegállót alakítanának ki a menetirányoknak megfelelően, (azaz a buszok továbbra is megállnának a központban). Emellett a 6-os úton a fácánkerti kereszteződésénél, a Budapest irányában fekvő megálló mellé buszvárót építenének. ■ S. K. A megélhetés viszi el a jóvedelm kétharmadát a gazdasági szempontból aktív magyarországi felnőttek keresetük kétharmadát mindennapi kiadásokra költik, és átlagosan annak mindössze 4 százalékát tudják félretenni. A megkérdezettek között 23 százalék azok aránya, akik rendszeresen képesek megtakarítani, de közülük is legtöbben legfeljebb havi 50 ezer forintot tudnak megspórolni - derült ki a Generali nemrég elkészült 1200 fős, reprezentatív kutatásából. Mindez azért is okoz komoly problémát, mert a hazai demográfiai számítások szerint 2050-re 4 aktív korúra már 6 eltartott jut, így ők vélhetően jóval alacsonyabb nyugdíjra számíthatnak majd. ■ A felhős, ködös, szürke idő a hangulatunkat is elronthatja téli depresszió A súlyos lehangoltság a munkaképességet is veszélyeztetheti - minden életkorban előfordulhat- A jelenlegi tavaszias télben a praxisomban csak kis számban fordul elő a téli (szezonális) depresszió tüneteivel jelentkező páciens - mondta dr. Kormány Anna, a DáVinci Magánklinikán is praktizáló pszichiáter, pszichoterapeuta. - Ha több a napsütéses órák száma és az ősz is szép volt, akkor ritkább a súlyos lehangoltság, kedvetlenség, a munkaképességet is veszélyeztető erőtlenség, viszont sokan panaszkodnak, hogy fáradtan ébrednek, nehezen indul a napjuk, levertek, nagy erőfeszítést kíván a koncentrálás. Legszívesebben sokat aludnának, és ébren pedig folyamatosan édességeket ennének. A szakember szerint a téli depressziónak nevezett szezonális hangulatzavar tünetei különböző súlyosságúak lehetnek. A mérsékelt égöv alatt a súlyos forma előfordulása 2-5 százalék, az enyhébb tünetek az emberek 10-15 százalékának okoznak diszkomfortérzést. A téli depresszióra hajlamosító tényező a tartós stressz, idegrendszerünk kimerítése a rázúdított ingerekkel, a civilizált táplálkozás, valamint az öröklött hajlam. A hangulatbetegség minden életkorban előfordulhat, a szakirodalom szerint nőknél gyakoribb, de a férfiaknál is tapasztalhatók a tünetek. ■ dr. Kormány Anna MIK A TÜNETEK? Vitatható, hogy a téli depresszió enyhébb formája betegség-e vagy abból ered, hogy a civilizált ember élete nem követi a környező természet ritmusát. Amikor kevesebb a fény, hideg az idő, alszik a természet, a vele összhangban levő embernek is csökken az aktivitása. Ha civilizált életformánk lehetetlenné teszi a visszahúzódást - gondoljunk csak arra, hogy a legsötétebb időszakban pörgetjük magunkat legjobban fel az év végi ünnepi készülődéssel -, akkor törvényszerű a harmóniánk felborulása. MIKOR KELL ORVOS? Ha lehangoltsággal, rossz közérzettel kapcsolatos panaszaink tartósak, nem csak a borongós napokon jelentkeznek, hanem folyamatosan úgy érezzük, nem tudunk megfelelni feladatainknak, testi fájdalmak vagy betegségek jelentkeznek és már annak sem tudunk örülni, aminek korábban igen, akkor érdemes orvoshoz fordulni. A szakember különböző vizsgálatokkal képes választ adni a problémát kiváltó okokra, azonban vegyük figyelembe azt is, hogy az orvosok terhelhetősége is csökkenhet ilyen időszakokban. MI A GYÓGYMÓD? Sok mindent tehetünk, hogy megelőzzük vagy enyhítsük a tüneteket. A munkaidőt nem rövidíthetjük le, de szakíthatunk a túlzott, felesleges aktivitással. Helyette menjünk a szabadba, sétáljunk, vagy hódoljunk a téli sportoknak! Tanulhatunk relaxációt szakembertől, szedhetünk D3 vitamint, Omega3 olajat. Nyugtatónak citromfű-, kifejezettebb lehangoltság, alvászavar esetén orbáncfűteát kortyolhatunk. Viselkedjünk úgy egymással, hogy minél kevesebb feszültséget és minél több mosolyt okozzunk. * I < *
