Tolnai Népújság, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

2014-01-23 / 19. szám

2014. JANUÁR 23., CSÜTÖRTÖK SZOLGÁLTATÁS Ajándék, hogy lelkipásztor lehet hivatás Boldogan tud lefeküdni, és fáradtan, de boldogan kel fel reggel is Porpáczy Attila: kereszténységemet egyre jobban megélem Porpáczy Attila káplánt néhány hónapja helyezte Szekszárdra dr. Udvardy György megyés püspök. Kérésünkre önmagáról, hi­vatásáról beszélt, amikor fel­kerestük a plébánián. Gyuricza Mihály- Családos életre készültem, megvolt a főiskolai diplomám, szociális munkásként végez­tem - kezdte a beszélgetést At­tila atya. Úgy gondolta, jó ke­resztényként, de civil életet él majd. Gyerekkorában Balaton- füreden laktak, aztán kiköl­töztek Pécselyre a szép kör­nyezetben lévő kicsiny faluba. Abban az időben vívta agóni­áját II. János Pál pápa. Ez Por­páczy Attilát talán mélyeb­ben érintette meg, mint máso­kat. Elgondolkodott, hogy mit is jelent papnak lenni, mit je­lent, ha az egyházért él, hal valaki. Mint mondja, a falusi csendesség jó környezet volt arra, hogy azt a meghívást, ami Istentől jött, észrevegye. Nem könnyen, hanem más­fél év alatt megküzdve mond­ta azt, hogy igen. Ez folyama­tos küzdelem volt, az elején meg is kérdezte magától, hogy ez most átok vagy áldás? Hol van az ő szabad akarata, miért azt tegye, amit az Isten akar? Aztán lejárt ez az időszak, és bár most is meg kell küzdenie a papságáért, már nincsenek kérdései. Azt mondja, azért pap, mert az emberek felé és az Isten felé is ebben a formá­ban tudja önmagát adni. - Ez nem azt jelenti, hogy ne lenne képességem másra, de legtel­jesebben a papságban vagyok én önmagam. És hogy az em­ber önmagáért megküzd, ez örömteli küzdelem - teszi hoz­zá. Ez a hivatás egy holtig tartó vállalás A kérdésre, hogyan fogadta a környezete, amikor tudatta velük hogy pap szeretne lenni, azt válaszolja, az első félévben szinte teljesen titokban tartot­ta, talán 2-3 ember tudott ró­la. Aztán elmondta a család­jának. Nem éppen olyanok voltak a reakciók, amilyene­ket elképzelt. Meglepetéssel, csodálkozással, értetlenség­gel fogadták, aztán ez átment egy fajta elismerésbe, büszke­ségbe - milyen jó, hogy vala­mit megtalált, és meri vállal­ni. - Mert ez holtig tartó válla­lás. Azt hiszem ezt respektál­ták a barátaim is. Eleinte le­het, hogy nem értettek velem egyet, lehet, hogy kritizálták az egyházképüket. Később azt mondták, hogy ha én ezt tény­leg akarom, és ha ebben jól fo­gom érezni magam, akkor csi­náljam. Végül hosszabb-rövi- debb idő után mindenki pozi­tívan fogadta, hogy pap lettem. „Én sem voltam egy matyó hímzés” Mivel Veszprém megyei, ott jelentkezett először a püspök­ségnél. Nagyon meglepte, ami­kor az első kérelmét elutasítot­ták. A másfél mondatos levél­ben olyasmi állt, hogy legyen patinásabb a jelentkezése, egy év múlva találkozzanak ismét. Eljött a következő esztendő, a felvételi, s megint elutasították.- Miért? Azt szoktam mon­dani, hogy „én sem voltam egy matyó hímzés”, nekem is vol­tak hibáim, impulzív, lobbané­kony tudok lenni. A főiskolán, ahova korábban jártam, és ahol a teológus képzés is van, látha­tott az intézmény vezetője hosz- szú hajjal, láthattak görkorcso­lyázni bent az épületben, lát­hatták, amikor az aulában ép­pen szerelmet vallottam egy lánynak. Összekülönböztünk például az egyik tanszékveze­tővel is. Tulajdonképpen sem­mi extra dolog nem történt, de ezek a jelek talán elbizonyta- lanították az idősebb papokat, amit megértek, bár ki is pró­bálhattak volna. Aztán Pécsre kerültem. Mayer Mihály püs­pök atya bizalmat szavazott nekem. Továbbra is csiszolód­nom kellett, voltak összetűzé­sek iskolatársakkal, elöljárók­kal, meg kellett küzdenem a tananyaggal - de végül is ma­gáért beszél az eredmény: fel­szenteltek. Figyelek rá, nehogy valamin megbotolva magam­mal rántsak embereket. Tisz­tában vagyok vele, mint ahogy Pál apostol is mondja, aki áll, vigyázzák, el ne essen. Örü­lök neki, hogy Isten kegyelmé­vel és sok paptárs segítségé­vel meg a hívők imádságával, azt hiszem, jó úton járok. A ke­reszténységemet egyre jobban megélem, egyre inkább megis­merem az Isten, az emberek és önmagam mélységét, ez vala­hogy tényleg feltüzel, és ezért is vagyok most és remélem még sokáig boldog pap. Névjegy porpáczy attila szekszárdi káplán 1980-ban született. pécselyen járt általános isko­lába. A balatonfüredi Lóczy La­jos Gimnázium általános tago­zatán tanult. Négy évig járt a Veszprémi Hittudományi Főis­kola szociális munkás szakára. egy Év polgári szolgálat, egy év külföld következett. 2006-tól két év szeminárium Pécsett, majd 2012-ben végzett Esztergomban, pappá szentelték. mohácson szolgált egy évig. 2013 nyarán helyezték Szek­szárdra. A rossz is az Istent szeretők javára válik A kérdésre, hogyan érzi ma­gát Szekszárdon, azt szokta mondani, hogy üdvösségesen. Mint hozzáteszi, ez azt jelenti, hogy ami jó az jó, ami rossz, arról pedig a római levélben azt írja Pál apostol, hogy az Is­tent szeretőknek minden a ja­vukra válik. Az embereket és önmagát is megismeri A kápláni tevékenységet érintő kérdésre azt válaszol­ja, hogy papnak lenni hivatás, de ezt elmondhatja egy szülő, egy orvos is. Káplánként a plé­bános feladatkörét kell alátá­masztania. Ő szabja meg a fel­adatait. - A káplán a plébános­tól megkapja azt a nagy aján­dékot, hogy elsősorban lelki- pásztor lehet. Mert van lelki­pásztori és van adminisztra­tív feladat. Minél nagyobb a helység, ahol szolgál, mint pél­dául Szekszárd, annál több az adminisztráció, az ügymenet. És ezt a plébánosok megszen­vedik, mert kevesebbet tud­nak együtt lenni, szabadon, imádságban a hívekkel vagy éppen akár az Istennel, mint ahogy szeretnék. Ezt megen­gedik a káplánnak, ajándék­ként, éppen azért mert a káp­lánnak még ízlelgetnie kell az elején, hogy milyen is lesz a papi identitása. Sokat kell találkoznia az emberekkel, hiszen az embe­rek öröme, bánata valamikép­pen önmagába visszavetíthe­tő, tehát nemcsak az embere­ket ismeri meg, hanem önma­gát is. Káplánként nekem el­sősorban a szentségek kiszol­gáltatása, a szentmise, a pré­dikáció, a hitoktatás és a sze­mélyes találkozás a hívekkel - ezek a feladataim. Nincs konkrét hely, amit meg kell találnia- Megtalálta a helyét Szek­szárdon? - tesszük fel az utol­só kérdést.- Nincs helyem, amit meg kellene találnom. Nekem az a helyem, az a feladatom, amit az Isten ad. Mindig nyitott­nak kell lennem, s odamen­nem, ahova az Úr küld. Igen, jól érzem magam, boldogan tudok lefeküdni is és fáradtan ugyan, de boldogan kelek fel reggel is. HIRDETÉS Hunguest Hotel Mirage* * * *SUP£l,l0l,-ban szállás félpanziós ellátással*, fürdőbelépővel, szaunahasználattal már 11.900 Ft / fő / éj ártól. Az ajánlat érvényes 2014.02.28-ig ‘Technikai okok miatt átmenetileg a H. H. Mirage vendégei “Az ár a foglaltság függvényében változhat, illetve részéreazétitezéseketaH.H. Panoráma éttermében biztosítjuk, nem tartalmazza az IFA-t (450 Ft / fő /éj), kérje részletes mely étterem fedett átjárón át közelíthető meg. ajánlatunkat! nőm SZOBAFOGLALÁS MIRAGE SZÉP KÁRTYÁT ELFOGADUNK. INFORMÁCIÓ: H-8380 Hévíz, Rákóczi út 16. Tel.: 06 (83) 542 030 ■ 06 (83) 542 222 Az alsóvárosra emlékeztek múltidézés Tudni kell, honnan jöttünk, és tovább kell adni Tizenötödik jótékonysági bálját tartotta hétvégén a szekszárdi Alsóvárosi Római Katolikus Köz­hasznú Egyesület a megyeszék­helyen. A vendégeket Borsos Ist­ván tárogató játéka fogadta. A po­hárköszöntőt, mint egykori alsó­városi, Bíró László püspök mond­ta. Felidézte gyermekkori em­lékeit, azt a paraszti kultúrát, amely értékeket közvetített, de mára eltűnt épp úgy, mint ahogy a régi házak, melyek helyén pa­nellakások épültek. - Az „alsó- városiasságunkat” a kollektív emlékezet tartja fenn, ameddig ez megvan, addig létezik az alsó utca. Az emlékezés azért fontos, hogy egész emberek legyünk. Az alsóváros nem akkor szűnt meg, amikor elbontották a portákat, hanem akkor fog megszűnni, amikor már nem emlékezik rá senki, mondta a püspök. Ahogy az egyesületet, úgy a bált is - a szülővárosukat, a paraszti emlé­keket elveszíteni nem akaró - al­sóvárosiak hozták létre. A féltve őrzött régi, megsárgult képek né­zegetése nem a múltba menekü­lés, hanem a jövő ápolása. Tudni kell a család múltját, hogy hon­nan jöttünk és azt át kell adni a következő nemzedéknek. Meg kell őrizni a saját arcunkat, nem pedig beállni a vegetáló civilizá­ciót építők közé. Nem a szép sza­vak építik az országot, hanem a tettek, hangzott el. Ezt követően Horváth István polgármester köszöntötte a ren­dezvény résztvevőit, majd Ko- vácsné Lengyel Klára, az egyesü­let elnöke megnyitotta a bált. ■ F. Kováts 11 ■B5SÜ Hal(l)atlan bölcsesség sosem tudom, hogy sírjak, vagy nevessek a felettébb bölcsességeket tartalmazó kiadványokon. Legutóbb a „hogyan ússzunk meg egy cápatámadást” című „nagy­sikerű” kézikönyvet volt sze­rencsém elolvasni. Igazi gyöngyszem az összefoglaló, amely úgy indít, ha minden­képpen el akarjuk kerülni, hogy az említett uszonyos felfaljon minket, akkor ne fürödjünk tengerben, vagy óceánban. a következő pont sem ku­tya: ha a jó tanács ellené­re mégis megmártóznánk a habokban, akkor semmi­képpen se dúdoljuk han­gosan a filmekből ismert „da-da-da....” kezdetű ze­nei részletet. Arról is írnak, hogy lehetőleg testes, a cá­pa számára gusztusosnak vélt emberekkel merészked­jünk a vízbe és ne tágítsunk tőlük! Emellett minden pan­csoláshoz vigyünk magunk­kal egy tőrt, ami nem a ra­gadozó életének kioltásához szükséges, hanem egy für- dőző megsebesítéséhez, ez­által majd rá irányul a fi­gyelem. A KÉZIKÖNYV utolsó oldalán az áll: ha mindennek elle­nére mégis minket ragadr na el a vérszomjas uszonyos, akkor se sikongassunk, és a hangos segítségkérést is mellőzük, mert a többiek - hozzánk hasonlóan - pihen­ni jöttek a strandra! Vízállások a Dunán tegnap reggel 11 órakor: Dunaföldvár -91 cm, Paks 43 cm, Dombori 70 cm, Árvíz­kapu 453 cm, Baja 191 cm. A Sió Palánknál 189 cm. Csütörtök Mozi szekszárd: Az év csatája (amerikai film), 17 óra. Jack Ryan: Árnyékügynök (ame­rikai akció-thriller), 19 óra. Péntek Mozi dunaföldvár: Isteni műsza­ki (magyar fekete komédia), 19 óra. szekszárd: Az év csatája (amerikai film), 15 és 17 óra. Jack Ryan: Arnyékügynök (amerikai akció-thriller), 19 óra. tamási: Rozsdalovag (német animációs film), 14 óra. Hirdetésfelvétel ’Információ: hétköznap 8-tól 16-ig 74/511-534 r J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents