Tolnai Népújság, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
2014-01-23 / 19. szám
2014. JANUÁR 23., CSÜTÖRTÖK 5 BELFÖLD - KÜLFÖLD 2013 jó termést és alacsony árakat hozott az agráriumban eredmény Jelentősen meghaladta a növénytermesztés tavalyi eredménye az egy évvel korábbit - igaz, a 2012-es eredmények többéves összehasonlításban is rendkívül gyengének számítottak. A búza termésmennyisége 25 százalékkal, a kukoricáé 41 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, igaz a kukorica 6,725 millió tonnás betakarított termésmennyisége így is 7 százalékkal maradt el 2008-2012 átlagától. Valameny- nyi fontosabb őszi betakarítású növény termésmennyisége (a burgonya és a cukorrépa kivételével) magasabb volt 2013- ban az előző évinél. Búzából 2013-ban az egy évvel korábbinál 2 százalékkal nagyobb területről (1088 ezer hektár) 25 százalékkal több, kereken 5,0 millió tonna termést takarítottak be. Napraforgóból 3 százalékkal kevesebb területről (594 ezer hektár) 1 millió 470 ezer tonna termést takarítottak be, 12 százalékkal többet, mint 2012-ben. A repce esetében a 2012. évinél 23 százalékkal nagyobb területen (202 ezer hektár) 27 százalékkal több, 524 ezer tonna termett. A kukorica és más gabonák ára kiemelkedően magas volt a tavalyi évben, miután a 2012- es, egész északi féltekét sújtó aszály komoly károkat okozott a termésben. A legfontosabb termőterületek, így Oroszország, A Fekete-tenger térsége, Európa, és mindenekelőtt a világ legnagyobb kukoricatermelőjének számító USA vesztesége miatt kiugró árak az idei évben már hasonlóan gyors ütemben csökkenni kezdtek. A 2013-as jobb terméseredmények emiatt idehaza is a korábbiaknál jóval alacsonyabb felvásárlási árakkal párosultak, az árszintek a különböző termények esetében 30-40 százalékot is zuhantak alig több, mint egy év alatt. Az árcsökkenés jelentős részben elvitte a növény- termesztők korábban várt többletjövedelmét, azokon a területeken, ahol a nyári, aszályos időjárás miatt rosszabb termésátlagok születtek, akár a kukorica termesztése is veszteséges lehetett. ■ B. L. Milliardok a nyelvvizsgára oktatás Tízezer diploma előtt álló nyelvi képzését támogatnák A diplomát nyelvvizsga hiányában átvenni nem tudó álláskeresők aránya (becslés alapján, fő) Borsod-Abaúj-Zemplén Budapest Pest Szabolcs-Szatmár-Bereg Hajdú-Bihar ■■433 Bács-Kiskun ■Ü430 Győr-Moson-Soporon ■1336 Jász-Nagykun-Szolnok ■ 312 Békés ■ 293 Baranya ■ 290 Csongrád ■ 279 Fejér ■ 259 Nógrád ■ 250 Komárom-Esztergom ■ 211 Somogy ■ 200 Heves ■ 192 Tolna ■ 150 Veszprém 1130 1 Zala 1125 Vas ■ 101 Hárommilliárd forintból segítené a kormány a nyelvvizsga hiánya miatt beragadt diplomák megszerzését. A most induló program kereté- benlO ezer fő nyelvi képzését finanszíroznák a Foglalkoztatási Alapból. Braunmüller Lajos „Magyarországon a 25 év alattiak körében 25-27 százalékos szinten van a munkanélküliség, ám ugyanebben a korosztályban a diplomások körében csak hat százaléknyi a regisztrált álláskeresők aránya. Ebből is látható tehát, hogy fontos a diploma megszerzése” - jelentette ki Czomba Sándor tegnap budapesti sajtótájékoztatóján. A Nemzet- gazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatásért felelős államtitkára hozzátette: a legutóbbi adatok szerint 49 370 olyan „kvázi diplomás” van, akinek csak a nyelvvizsga hiányzik a diplomához, közülük több mint 8 ezer fő regisztrált álláskereső. „Ez óriási holttőke, amelyet aktivizálni kell” - fejtette ki. A most bejelentett program Czomba szerint csupán „élesztő”, amely ösztönzi az érintett kört arra, hogy ne hagyják veszni beragadt diplomájukat. A szóba jöhető csaknem ötvenezer emberből a program 10 ezer fő nyelvi képzését állná összesen 3 milliárd forint értékben. A forrást a kormány a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból állná, amelyet kétkörös pályáztatás során használnának fel. Az első körben választanák ki a képző intézményeket, ez a tender már néhány napon belül megjelenik - ígérte az államtitkár. Czomba szerint a rendkívül egyszerű pályázatra két hét áll rendelkezésre, így már február végén döntés születhet a nyertes nyelviskolákról. Pákozdi Szabolcs, az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. (OFA) ügyvezetője a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a felnőttképzési törvény alapján általános nyelvi képzés folytatására jogosult a felnőttképző intézmények pályázhatnak, olyanok, amelyek elfogadott képzési programokkal rendelkeznek. Ezt követően várhatóan március elsejétől - jelentkezhetnek a pályázat második körére a nyelvvizsgára vágyó érintettek. A program elvárásai szerint a jelentkezőnek túl kell lennie az államvizsgán, már nem szabad hallgatói jogviszonnyal rendelkeznie, és magyar állampolgárnak kell lennie. További elvárás, hogy a pályázó 35 év alatti legyen, ez csak a gyesen, vagy gyeden lévők esetében kivétel, a program továbbá preferálni fogja a regisztrált álláskeresőket, valamint a foglalkoztatási szempontból hátrányos régiókban élőket. Ha a szervezők az ütemtervet tartják, akkor a március elsejei jelentkezések után már március végén indulhatnak a 240 órás képzések. A program fejenként legfeljebb 300 ezer forintos támogatást nyújt. Ez tartalmazza Bihall: rossz a nyelvoktatás „a mostani beavatkozás indokolt, és várhatón pozitívan befolyásolja majd az érintettek elhelyezkedési képességeit, ezért mindenképpen jó kezdeményezésnek tartjuk”- nyilatkozta a Világgazdaságnak Bihall Tamás. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) alelnöke hozzátette: ugyanakkor az ötvenezres érintetti létszám jelzi, hogy itt mélyebb problémáról van szó, amelynek gyökereit a középiskolában kell keresni. „Ha ennyi tanuló nem tud az államvizsgáig megszerezni egy középfokú nyelvvizsgát, akkora köznevelés nyelvoktatásával biztosan komoly problémák vannak" - tette hozzá. Kijevben két demonstralot agyonlőttek harcok Az ukrán kormányfő szerint terroristák rombolnak az utcákon - Brüsszelben aggódnak Robbanásveszélyes a helyzet az ukrán fővárosban, miután az ellenzéki vezetők szerdán közölték: két tüntetőt lelőttek a rohamrendőrök, egy demonstráló pedig egy épület tetejéről lezuhanva szörnyet halt. Kijevben negyedik napja kisebb-na- gyobb megszakításokkal állandósultak az összecsapások az Európa-párti demonstrálok és a karhatalom között, az utcai csatákban 130 rendőr és több mint 200 civil sebesült meg. Tegnap délután a kormánynegyedet páncélosok lepték el, a rohamrendőrök megkezdték a tüntetők által emelt barikádrendszer lebontását. Jelentések szerint a parlamenti ellenzéki pártok vezetői nem urai a helyzetnek, noha például az UDAR párt elnökét, Vitalij Klicskót az elnöki rezidenciára hívták tárgyalni. A Függetlenség terén a korábbiakhoz képest jóval kisebb, egy-kétezres a tömeg, ám sokkal erőszakosabban lépnek fel, amelyre a rohamrendőrök brutálisan válaszolnak. Mikola Azarov ukrán miniszterelnök a szerdai kormányülésen terroristáknak nevezte a belvárosban a rohamrendőrök ellen harcolókat. Szerdán már Brüsszel is aggodalmának adott hangot. Jósé Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke kilátásba helyezte, hogy lépéseket tesznek Gyújtogatnak Kijevben, egyre drámaibb a helyzet a kijevi hatalom ellen. Catherine Ashton, az unió külügyi biztosa közölte: „az erő alkalmazása és az erőszakhoz folyamodás nem válasz a politikai válságra. Minden erőszakcselekményt haladéktalanul be kell szüntetni és ki kell vizsgálni. A felelősöket el kell számoltatni.” A nyilatkozatháborúba szerdán bekapcsolódott a duma. Az orosz parlament alsó háza az általa szélsőségesnek nevezett ukrán ellenzéket és a nyugati politikusokat egyaránt felelőssé tette az ukrajnai belpolitikai feszültség erősödéséért. A törvényhozók aggodalmukat fejezték ki az összeütközések agresszívebbé válásáért. ■ VG a tanfolyam, a tankönyv és a vizsga árát, a regisztrált álláskeresőknél azonban az első vizsga árát mintegy önerőként kéri a program. Mivel a 240 óra nem lenne elegendő arra, hogy a nulláról indulva középfokú nyelvvizsgát tegyen valaki, ezért az előválogatás során - amelyet a nyertes nyelwiskolák végeznek - azokat a jelentkezőket fogják kiválogatni, akiknek már valamilyen alapszintű tudásuk van. A képzések 6-10 fős csoportokban valósulnak meg, legalább hat órában hetente. Az órák beosztása ugyanakkor meglehetősen rugalmas lesz, az ígéret szerint gondolnak azokra, akik gyesen vagy gyeden vannak, vagy már dolgoznak valahol. A pályázat ösztönzőket is tartalmaz annak megelőzésére, hogy a tanfolyam csak melegedő legyen. A képző intézetek anyagilag is érdekeltek lesznek abban, hogy a nyelvvizsgák sikerüljenek, ha ez nagy arányban nem sikerülne, az utolsó részletet nem fizeti ki az állam. A képzettre is kötelezettségek hárulnak, ha kudarcot vall. A jelentkezőnek a szerződésben vállalnia kell hogy sikertelen nyelvvizsga esetén még két vizsgát finanszíroz meg saját erejéből. Ha ez sem bizonyul elegendőnek, vissza kell fizetnie a támogatást. Egyszeri tételek növelték a deficitet, cél alatt a hiány büdzsé Tavaly 929,2 milliárd forint volt az államháztartás központi alrendszerének hiánya, ami a többször módosított deficitcél 82,6 százaléka, ugyanakkor magasabb az eredeti, 841,8 milliárdos hiánytervnél. Ám a legfontosabb az, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint az eredményszemléletű hiány a GDP 3 százaléka alatt maradt tavaly. Banai Péter, az NGM helyettes államtitkára a költségvetés online sajtótájékoztatóján azt válaszolta a Világgazdaság kérdésére, hogy az európai uniós módszertan szerinti hiány mértékére az előzetes számításaik szerint a GDP 2,3-2,7 százaléka körül alakult tavaly. „A takarékszövetkezeti forrásjuttatás elszámolásáról az unió statisztikai szervével még nem záródtak le az egyeztetések” - fejtette ki. A hivatalos tényadatot március 31-én közlik a magyar szervek az Eurostattal - tette hozzá. Decemberben közel 53 milliárd forintos hiány alakult ki a büdzsében, pedig a korábbi években nagyobb többleteket láthattunk az év utolsó hónapjában. Banai Péter egy kérdésre válaszolva azt írta, hogy a kormány decemberben teljesített két jelentős - egyszeri jellegű - kifizetést. Áz egyik a takarékszövetkezeti integráció miatti 135 milliárd, a másik pedig Mol-nak visszajuttatott 35 milliárd forint volt. A központi költségvetés tavaly 979,7 milliárd forintos deficittel, az elkülönített állami pénzalapok 50,5 milliárd forintos többlettel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig nullszaldósan zártak. Az államháztartás központi alrendszerében tavaly a vártnál 6,3 százalékkal több bevétel keletkezett, míg a kiadások 4,7 százalékkal haladták meg az előirányzatot. Az idei évre 2,9 százalékos költségvetési hiánycélt tervezett a kormány. Ez egy hajszálnyival van a 3 százalékos EU-s küszöbérték alatt. Néhány szakértő úgy véli, hogy a tavalyihoz hasonlóan idén is sor kerülhet költség- vetési kiigazításokra, ám erre várhatóan csak a választások után kerülhet sor. Az NGM ugyanakkor lapunk kérdésére megerősítette, hogy az idei 2,9 százalékos hiánycél a legfrissebb számításaink szerint tartható. „A teljesítését segítik a tavaly szeptemberi feltételezésekhez képest a kedvezőbb folyamatok (a makrogazdasági mutatók alakulása, ezen belül a 2013. évi államháztartási egyenleg bázishatása), valamint az idei költségvetésben rendelkezésre álló tartalékok.” ■ H. J. Módosított előirányzat (milliárd forint) 2013. előzetes adatok (milliárd forint) Központi költségvetés-1117,80-979,7 Elkülönített alapok-7,4 50,5 TB-alapok 0,0 0,0 Egyenleg-1125,2 929,2 í
