Tolnai Népújság, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2014-01-19 / 3. szám
2014. JANUÁR 19., VASÁRNAP GAZDASAG 7 Washington: a kongresszusi képviselők fele mar milliomos Dollarmilliardok egy kütyüert nest A háztartási felhasználások erősítése a Google célja a felvásárlással A Google árfolyamának alakulása (doiiár) 1200 1149,75 VG-GRAFIKA FORRÁS: REUTERS Tony Fadell jó üzletet csinált: a Nest alapítója a hírek szerint 400 millió dollárt kap a Google-től cége felvásárlásáért. A keresőóriásnak is megtérülhet azonban a 3,2 milliárdos vételár. sajátos csúcsot állított be az amerikai kongresszus: a törvényhozás 534 tagjának több mint fele dollármilliomos - derül ki a Center for Responsive Politics washingtoni kutató- intézet által összesített adatokból. A képviselők és szenátorok vagyonnyilatkozataira alapuló elemzés szerint 2012-ben 268-an rendelkeztek 1 millió dolláros vagy annál nagyobb magánvagyonnal. Egy évvel korábban ez a kongresszus 48 százalékáról volt elmondható. Az intézet igazgatója, Sheila Krumholz rámutatott: az adatok azt tükrözik, hogy az amerikai választási rendszerben a jelölteknek egy pénzügyi szempontból életképes kampány folytatásához jelentős anyagi forrásokhoz kell tudniuk hozzáférniük, és a legeredményesebb adománygyűjtők éppen azok a politikusok, akik maguk is a tehetősek köreihez tartoznak. ■ Egy átlagos amerikai képviselő vagyona csaknem 900 ezer dollár, aleggazdagabbnak csaknem 600 milliója volt a vizsgált időszakban A kongresszus leggazdagabb tagja a kaliforniai republikánus Darrell Issa, akinek a vagyonát 330-598 millió dollár közé teszik. Ez legfőképpen a politikus autóriasztó-vállalkozásából származott. A legszegényebb ugyancsak kaliforniai és republikánus: David Vala- dao tejipari vállalkozása miatt 12,1 millió dolláros tartozást halmozott fel. Egy átlagos amerikai képviselő vagyona 896 ezer dollár (csaknem 220 millió forint), egy szenátoré pedig 2,7 millió dollár (csaknem 600 millió forint) volt 2012-ben. A CPR által mért középértékeket tekintve az alsóházban a demokraták, a szenátusban pedig a republikánusok voltak módosabbak. A vagyonok emelkedésének hátterében elsősorban a részvénypiacok szárnyalása áll az elemzés szerint. A törvényhozás tagjai leginkább a General Electric papírjaiba fektetnek be, a népszerű részvények között van még a Wells Fargóé és a Microsofté. ■ VG Egy termosztátgyártó felvásárlása az év eddigi legnagyobb tranzakciója az internetes világban. A Google 3,2 milliárd dollárért vette meg a Nestet, kérdés, ki nyer az üzlettel. Gyükeri Mercédesz Készpénzben fizet 3,2 milliárd dollárt a Nestért a Google - ez a hír rengette meg a héten a Szilícium-völgyet. Az interneten keresztül irányítható termosztátokat és füstjelzőket gyártó cég megszerzése a Google második legnagyobb üzlete a Motorola Mobility 2012-es felvásárlása után. Szakértők szerint azonban nem ez az igazi áttörés, Bevásárol a Google A google 56,5 milliárdos készpénztartalékából több pénzt költött felvásárlásra és piacszerzésre, mint öt fő konkurense együttvéve - emeli ki a Bloomberg. A Nest felvásárlásával együtt az elmúlt két évben több mint 17 milliárd dollárt szánt erre a célra, míg az Apple, a Microsoft, a Facebook és az Amazon összesen 13 milliárdot költött el. A felvásárlások ráadásul eltérő hanem az, mekkora lépést tett most a keresőóriás a hétköznapi internet irányába. Vagyis afelé, hogy a mindennapok részévé váljon olyan háztartási eszközök irányítása a világhálón keresztül, mint a zárak, a hűtőszekrény, a fűtés, vagy - a Nest esetében - a termosztát. A Nestről nem sokat tudni, egy fontos információt azonban mindenképpen érdemes kiemelni a start-up céggel kapcsolatban. Társalapítója az a Tony Fadell, akit a Szilícium-völgyben az Apple forradalmi zenelejátszójának, az iPodnak a fejlesztőjeként szerzett hírnevet magának. A 45 éves számítógépes szakember egy volt munkatársával, Matt Rogersszel és 20 millió dolláros alaptőkével 2010-ben alairányt követnek: nem annyira az internetes tartalmat erősítik, mint például a Facebook-Ins- tagram fúzió esetében, sokkal inkább a mindennapi felhasználási területeket bővítik. A leglátványosabb fejlesztésüknek számító szemüveg esetében is a Motorola mobil üzletágának felvásárlásakor megszerzett szabadalmak segítették az óriáscéget. pította a Nestet, amely egy évvel később rukkolt elő első termékével, a wifis, programozható, sőt, magát a felhasználó korábbi beállításai alapján önmagát beállító termosztát első generációjával. Innen nézve persze pikáns, miért nem az Apple látta meg a fantáziát a Nestben, annál is inkább, mivel a cég termékei jelenleg is elérhetők az Apple üzleteiben és az Apple operációs rendszerével működő eszközökről is lehet irányítani őket. Tény ugyanakkor, Steve Jobs világképébe nem annyira illett bele a számítógépes világhoz nehezen köthető kütyü. Sergey Brinébé annál inkább. Fadell egy blogbejegyzése arról tanúskodik, hogy a Google egyik alapítójának egyből leesett, mi is a Nest célja, sőt, kockázati- tőke-társaságuk 2011-ben és 2012-ben is pénzt adott nekik. Korábban a Google maga is próbálkozott hasonló energiahatékonysági eszközzel: a háztartási energiafelhasználást ellenőrző rendszerét, a Power- Metert 2009-től két évig működtette a cég, helyi közműcégekkel partnerségben. Míg azonban az okosmérők terjedése akadozik, a termosztát hagyományos kelléke az otthonok jó részének, az „okos” verzió felszerelése sem igényel különösebb beruházást - az pedig már csak hab a tortán, hogy az Egyesült Államokban uralkodó extrém hideg mennyire növeli a termék iránti keresletet. Az ABI piackutató szerint tavaly 1,3 millió adtak el termosztátból, Fadell néhány hete azt nyilatkozta a Forbes- nak, hogy már az amerikai háztartások egy százalékában működik ilyen. A termék egyébként az okosmérőkhöz hasonlóan abban is segítséget nyújt, hogy a szolgáltatókkal összhangban a csúcsidőszakban csökkentse a háztartási energiafelhasznáfást. Internet a konyhában jóllehet a Nest-üzlettel kapcsolatban felmerült legfontosabb aggály az volt, hogy a Google már betör az otthonunkba is, a világ legnagyobb szórakoztatóelektronikai vásárának számító, Las Vegasban a múlt héten megrendezett CES is bizonyította: a jövő az internetre kötött háztartási eszközöké. Az LG egy most bemutatott alkalmazásával ellenőrizhető hűtőszekrényünk tartalma, és elindítható a mosógép vagy a mosogatógép is. Az 1,3 milliós eladás a 249 dolláros termék esetében 324 millió dolláros éves forgalmat jelent, a vételár azonban ennek a tízszerese volt. A Forbes ugyanakkor azt is felvetette, az új tulajdonos új árpolitikát is jelenthet, vagyis elképzelhető, hogy változik a termosztátok, illetve a most 129 dollárért kínált füstjelzők ára. Az átlagot jóval meghaladó ár csökkentése pedig jelentősen növelheti az eszközök forgalmát is - miközben nem csorbítja azt a „szakmai függetlenséget”, amelyet Tony Fadell nyilatkozata szerint a Google továbbra is biztosít cége számára. . Hasonló ellenőrző rendszert dolgozott ki a Samsung, amely azt is jelezni tudja, ha valamely berendezés javításra szorul. Az Ericsson és a Volvo fejlesztése a gépkocsit köti össze az internettel - legyen szó navigációról vagy szórakoztató szolgáltatásokról. A parrot a kiállításon mobil- telefonról irányítható guruló és repülő drónt mutatott be, amely a játékos alkalmazáson túl szállítóeszközként is használható lehet a jövőben. Furcsa kínai üzletember próbálja bevenni Amerikát karrier Kétségbe vonjak Csen Kuang-piao állításait vagyonáról és igen látványos jótékonysági akcióiról Nem csak a világ legnagyké- pűbb névjegykártyájának tulajdonosa, de ráadásul hazug is - a jelzőt Csen Kuang-piao kínai milliárdos érdemelte ki, aki az elmúlt hetekben alaposan felkavarta a port az Egyesült Államokban. Az üzletember december végén még a The New York Times megvásárlását irányozta elő, ám miután kosarat kapott - amihez köze lehetett annak, hogy felvetette,, egy „hiteles Kína-kép és a világbéke” bemutatása a célja -, úgy döntött, inkább a Wall Street Journalra fáj a foga. Tette mindezt a legnagyobb nyilvánosság közepette, egy amerikai turné keretében, ahol közönsége megismerhette jótékony jellemét. Ha máshonnan nem, az elhíresült névjegyről, amelyen nem ke- vesfebbet állít, mint hogy ő „Kína legbefolyásosabb embere”, „legkarizmatikusabb jótékony- kodója”, „a legismertebb kínai példakép” és „a kínai földrengés utáni mentés hőse”. Tény, ez utóbbi szerzett hírnevet a háztartási és építési hulladékok feldolgozásával foglalkozó üzletember számára. A 2008-as szecsuáni földrengés után hatvan munkagépet küldött a mentés segítésére. Csen pedig azóta is remekül használja ki az akkor kapott publicitást, igaz, azóta meglehetősen extrém akciókkal is Csen Kuang-piao egy pénzkupaccal. Sokan kétkednek vagyonában. felhívta magára és vagyonára a figyelmet. Tajvanon például borítékban osztogatott pénzt járókelőknek, egy éve pedig a szmogtól szenvedő pekingieknek adományozott zacskós friss levegőt. Büszkén vállalja azt is, van miből: december végén például egy halom - állítása szerint 230 millió dollárnyi - készpénz előtt pózolt. Vagyonát ő maga másfél millió dolllára, míg a Forbes 470 millió dollárra becsüli, a kínai sajtó azonban még ez utóbbi összeget is kétségbe vonja. Egyfelől a hulladékhasznosítási biznisz egyáltalán nem olyan jövedelmező, mint ahogy Csen beállítja - cége például a 2008-as és a 2009- es évet is veszteséggel zárta -, vitatják ugyanakkor jótékony- sági akcióit is. A CNN idéz egy neves kínai jótékonysági szakértőt, aki azt állítja, a Tajvanon osztogatott pénzt más üzletemberektől szerzett adomány volt. Csent azonban nem kell félteni: ha üzletei nem is olyan sikeresek, mint ahogyan szeretné beállítani, talál ő más elfoglaltságot magának. Január elején tartott kínai turnéján például nem csak azt fejtette ki, hogy cége felszámolná az 1989-es földrengés során megsérült San Francisco-i hidat, de egy saját dalát is előadta közönségének. ■ VG
