Tolnai Népújság, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

2014-01-17 / 14. szám

6 GAZDASAG 2014. JANUÁR 17., PÉNTEK HÍRSÁV A GYSEV-nek dolgozik a Stadler két évre szóló és meghosz- szabbítható karbantartási szerződést írt alá a GYSEV Zrt. és a Stadler Magyar- ország Vasúti Karbantartó Kft. A megállapodás a 2012 áprilisában rendelt négy, illetve a 2013. márciusában vásárolt hat FLIRT típusú regionális villamos motorvo­natra vonatkozik. Az alacso­nyabb szintű karbantartást a két cég közösen látja el a vasúttársaság szombathelyi telephelyén, a magasabb szintűt a Stadler pusztasza­bolcsi központjában hajtják végre. Az első szerződés négy motorvonatából kettőt már tavaly decemberben üzembe helyeztek, a harma­dik várhatóan februárban, a negyedik áll forgalomba. A további hat jármű 2015 szep­temberéig érkezik. ■ VG Csökkent a Carrefour negyedéves bevétele csökkent a Carrefour fran­cia kiskereskedelmi lánc ne­gyedéves bevétele 2013 októ­bere és decembere között. A Carrefour utolsó negyedéves bevétele 22,2 milliárd eu­ró volt 2013-ban, szemben 2012 utolsó negyedévének 22,85 milliárdos értékével. A bevétel nagyjából 3 száza­lékos csökkenését árfolyam ingadozások okozták, ha ezt a hatást kiszűrik, akkor 3,2 százalékos növekedés lehe­tett volna. 2013 egészében 84,2 milliárd euró bevétele volt a láncnak. ■ MTI Nagyot ugrott a BlackRock profitja nagyot ugrott a világ leg­nagyobb pénzügyi befektető társaságának, a BlackRock- nak a profitja. A cég tegnapi közleménye szerint a 2013- as negyedik negyedéves nyeresége 24 százalékkal nőtt 2012 utolsó negyedévé­hez képest. A BlackRock sze­rint a piaci részesedésének erősödése, a nála elhelyezett befektetések növekedése és a magas jutaléki díjak miatt sikerült emelnie profitját. 2012 utolsó negyedévében 690 millió dollár volt a cég nyeresége, idén 841 millió, egyszeri tételek nélkül pedig 856 millió dollát ■ MTI Olcsó áram, egy trükkel energia Nem kell a Paks II-nek kitermelnie a beruházás költségeit Csaknem ötödével nőtt az építőipari termelési volumen novemberben Paksi menetrend 2009 Országgűlési felhatalmazás a bővítés előkészítésére 2013. januártól Folyamatos együttműködés az orosz féllel 2013. augusztus Munkacsoport alakult a Roszatommal 2013. augusztus-november Tárgyalások öt témában 2013. november Lázári tájékoztatás Brüsszelben a tervekről 2013. december Brüsszel megkapta a megállapodás tervezetét 2014. január Államközi megállapodás 2014. január Brüsszel alvállalkozói tendereket vár el 2014. február Várható országgyűlési jóváhagyás FORRÁS: VG-GYÜJTÉS Lázár János az elmúlt negyven év legjobb megállapodásáról beszélt A jövő szerdán a kormány, egy hét múlva a Parlament elé kerül a két új paksi blokk építéséről Moszkvában ked­den aláírt atomipari állam­közi megállapodás. Hasonló megállapodás készül arról a legfeljebb 10 milliárd euró orosz államhitelről is, ame­lyet a magyar állam vesz fel a beruházáshoz. Azért lehet olcsó Paks II. árama, mert az árában nem kell majd megfi­zetni a beruházás költségeit. B. Horváth Lilla Szerdán kerül a kormány elé az a kedden Moszkvában aláírt magyar-orosz államközi meg­állapodás, amely alapján az orosz Roszatom építheti meg a paksi atomerőmű két új, 1200 megawattos blokkját 2024-25- re illetve 2025-25-ra, 10-12 milliárd euróért, jelentette be Lázár János miniszterelnöksé­gi államtitkár. A megállapodást az Országgyűlés várhatóan február közepéig jóváhagyja. Lázár János szerint azért nem kellett tendert kiírni, mert ál­lamközi, nem pedig vállalatok közötti szerződésről volt szó. A kormány azért tárgyalt már egy éve intenzíven a lehetsé­ges orosz kivitelezővel, mert a meglévő paksi blokkok is orosz (szovjet) gyártmányúak, és a két ország gazdasági kapcso­lataiban rejlő lehetőségek is az orosz partner felé terelték. Lázár János szerint az ország az elmúlt negyven év legjobb megállapodását köti. A még nem véglegesített vál­lalási ár például alacsonyabb sok hasonló projekténél. (Ezt alátámasztja, hogy a Roszatom tárgyalásos megállapodással tavaly decemberben 6,5 milli­árd euróért vállalta, hogy egy 1200 megawattos, a paksihoz hasonló blokkot épít a finn Fennovoimának, igaz, az zöld­mezős, tehát drágább beruhá­zás lesz.) Lázár János komoly eredményként beszélt arról a legfeljebb 10 milliárd eurós, és 30 évre adandó orosz hitelről is, amelyhez a piacon hozzáfér- hetőnél alacsonyabb kamattal jutunk, a beruházás finanszí­rozására. Erről is a Parlament által jóváhagyandó államközi megállapodás készül. Magyar tervek szerint e forrást a be­ruházás első szakaszában, a hazai önerőt a végén használ­nánk fel. Kérdés a beszállítói arány a megállapodás részeként a Roszatom által eddig reá­lisnak tartott, 30 százalékos magyarországi beszállítói arány helyett Orbán Viktor miniszterelnök 40 százalé­kot alkudott ki. Ennek telje­síthetőségére vonatkozó kér­désünkre az államtitkár el­mondta, hogy még legalább másfél év, amíg az első blokk megkapja az építési engedélyt, ezalatt a kor­mánynak is kiemelt feladat­ként kell kezelnie a kérdést, és fel kell állniuk az érintett szakmai klasztereknek is. Három további szerződés is születik. Az egyik szerint ad­dig láthatja el az orosz szál­lító Paks Il-t nukleáris fűtő­anyaggal, amíg az elhasz­nált fűtőelemeket vissza is szállítja. A második a paksi kapacitások fenntartásáról, a harmadik az építést elő­készítő szerződéstervezetek­ről szól. Lázár János elmondta, hogy a megállapodás tervezetét a kormány eljuttatta a brüsszeli illetékeseknek, akik nem emel­tek kifogást, de a továbbiakban rendszeres tájékoztatást kér­tek. Elvárják, hogy a Roszatom tenderen válassza ki a beszállí­tóit. A tájékoztatón kiderült, ho­gyan adhat Paks II. ugyan­olyan olcsó áramot, mint a most működő atomerőmű: áramárán keresztül nem kell majd meg­térülnie a beruházás költségei­nek. Azért nem, mert a hitelt nem az MVM Paks II. Zrt., ha­nem az állam veszi fel. Lázár János elismerte, hogy a konst­rukció növeli az államadóssá­got, de szerinte ez nem hagy teher, hiszen az adósság amúgy is csökkent. Fontosabb, hogy az olcsó áram növeli a hazai vállalkozá­sok versenyképességét. „Nem tiltott, burkolt állami ártámo­gatás az, ha a vállalkozások olyan áron jutnak az áramhoz, amelyben nem jelennek meg a beruházás költségei, mert azo­kat az állam viseli” - reagált a Világgazdaság felvetésére, és leszögezte: minden az uniós szabályozásnak is megfelelően fog történni. statisztika A tavalyi február óta tapasztalt trenddel össz­hangban az építőipar terme­lése novemberben mind a ki- igazítatlan, mind a munkanap­tényezővel kiigazított adatok szerint 18,9 százalékkal halad­ta meg az egy évvel korábbi bázist. A KSH minden egyes kategóriánál külön megemlíti, hogy a növekedés mértéke a 2012 novemberének rendkívül alacsony teljesítményéhez ké­pest lett ilyen magas. Az építményfőcsoportok közül az épületek építése no­vemberben 27,9 százalékkal emelkedett, ami elsősorban az egészségügyi és ipari épületek építéséből adódott. Az egyéb építmények építése 11,7 szá­zalékkal haladta meg a bázist, mégpedig a vasút- és útépítési munkáknak, illetve kisebb mértékben a közműfejleszté­seknek köszönhetően. Az építőipar ágazatai kö­zül az épületek építése ágazat termelése 41,6 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Az egyéb építmé­nyek ágazat termelése 16, az építőipari termelés több mint kétötödét adó speciális szak­építés ágazat termelése tíz százalékkal nőtt 2012 azonos időszakához képest. A novemberben az épületek építésére kötött új szerződések volumene 23,3 százalékkal ha­ladta meg a bázist. Az egyéb építmények építésére vonat­kozó új szerződések volumene viszont kiugróan, 224 száza­lékkal emelkedett, ami a va­sútfelújításra, a gyorsforgalmi úthálózat, illetve elkerülő utak építésére, valamint közmű- fejlesztésre - hulladéklerakók, szennyvízcsatornák építésére - kötött néhány kiemelkedően nagy értékű szerződésnek kö­szönhető. ■ D. K. Az építőipari termelés volumenindexe (előző év azonos időszaka =100, %) VG-GRAFIKA FORRÁS: KSH Nincs nagy tolongás a negyedik körös trafikokért szívás Havonta csak 600-700 millió szál cigaretta fogy - Bővítenék az árusítható termékkört Igyekezniük kell a jövő trafi- kosainak, ugyanis ma éjfélkor lejár a negyedik körös trafik­pályázatok leadási határideje. A kiírás összesen 992 koncesz- sziós jogosultságot foglal ma­gában Abaújalpártól Zsurkig. Amiatt van még mindig megle­pően sok gazdátlan koncesszió, mert az első körben többen nem írták alá a szerződést, vagy 6 hónapon belül nem nyitotta ki a trafikját, a második körben pedig 876 településre, többnyi­re néhány száz lelkes faluban, nem is nyújtott be senki pályá­zatot. Az elbírálási szempontok vélhetően nem változnak, az üzleti tervet azonban alapo­sabban át kell gondolni. „Nincs nagy tolongás, mert nem a várt eredményességgel működnek a trafikok. Sokan nem értik, hogy nem a cigarettával, ha­nem az alkohollal lehetne tartó­san nyereségesen üzemeltetni a boltot” - mondta lapunknak Király Antal, a Trafikos Fran­chise Kft. vezetője. Hozzátette: mivel anyagi gondokkal küzd a nemzeti trafikok jelentős része, ezért az árusítható termékkör bővítését javasolják. Szerinte főleg a különböző étrendkiegé­szítőket lenne érdemes „bevin­ni” a trafikokba. A negyedik körös pályáza­toknak vélhetően március kö­zepére lesz eredménye, és ha valamennyi koncesszió gazdá­ra találna, akkor mintegy 6900 nemzeti dohánybolt lenne az országban. A benzinkutakon és hipermarketekben működő trafikok csak jövő május vé­A büdzsé nem járt jól A magyar Államkincstár adatai szerint tavaly novem­berig 823,8 milliárd forint jövedéki adó folyt be a költ­ségvetésbe. Még 2012 novem­berében 845 milliárd forint­nál tartott a büdzsé. Mintegy 295 milliárd forint származ­hatott a cigarettakereskede­lemből, ugyanis a költség- vetési törvény szerint a do­géig működhetnek, valamint a már működő trafik 200 méte­res körzetében sem lehet már másik nemzeti dohányboltot nyitni. hánytermékek után a jövedé­ki adóbevételek mintegy 36 százalék keletkezik. A 2014- es költségvetés 932 milliárd forint jövedéki adóbevétellel számol, ami 15 milliárd fo­rinttal kevesebb a 2013-nál. „A bevételeken belül a ciga­retta 77 százalékot tesz ki"- áll az elfogadott törvény- javaslatban. Fő probléma, hogy a NAV és a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit (NDN) Zrt. adatai sze­rint is drasztikus mértékben zsugorodott a legális dohánypi­ac. Az utóbbi cégtől megkapott statisztikából az derül ki: októ­berben 669 millió, november­ben 603 millió, decemberben pedig a nem végleges számok szerint 632 millió szál cigaret­ta fogyott. Az adóhatóság jöve­déki kimutatása alapján 2012 decemberében bőven 1 milli­árd szál fölött volt a fogyasztás. Amióta július 1-től már csak a nemzeti dohányboltokban lehet legálisan cigarettát vásárol­ni, még nem volt olyan hónap, amelyben 1 milliárd szál felett lett volna a fogyasztás. Bár alig telik úgy el nap, hogy ne foglal­nának le csempészcigarettát, a 2013-ban felderített illegális cigaretta mennyisége csak 82 millió szál volt. ■ V.M. Cigarettaforgalom (millió szál, 2013) 669,3 603,3 632,6* * Nem végleges adatok. VG-GRAFIKA FORRÁS: NDN ZRT.

Next

/
Thumbnails
Contents