Tolnai Népújság, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

2014-01-14 / 11. szám

2014. JANUÁR 14., KEDD 3 MEGYEI TÜKÖR Decemberben az év végén szokottnál is többet költöttek a magyarok, de kérdés, hogy a vásárlási kedv megmarad-e az új év hónapjaiban is Bizakodóbbak íettünk felmérés A svédek az élen, a spanyolok az európai lista végén állnak A szakma készül már a tejkvóta kivezetésére jó évet zárt 2013-ban a ma­gyar tejágazat, mondta Lukács László, a Tej Szakmaközi Szer­vezet és Terméktanács ügy­vezető igazgatója. A tejtermé­kek piaca egész évben keresle­ti volt, ez pedig mind a terme­lők, mind a feldolgozók szá­mára jövedelemtöbbletet ered­ményezett. A kereslet főleg az export miatt adódott, mert az unióban és a világ más or­szágaiban is csökkent a tej­termelés. (Tolna megyében évek óta változatlan.) Mind­ez egész évben folyamatosan felfelé húzta az árakat. Míg a múlt év elején a tej felvásárlá­si ára 90-92 forint körül moz­gott literenként, addig az év végére megközelítette a 108- 110 forintot. Lukács László ar­ról is beszélt, hogy a Tej Ter­méktanács 2013-ban kidolgo­zott egy ágazatfejlesztési kon­cepciót, amely a további fejlő­dés lehetséges irányait jelöl­te ki. Erre azért volt szükség, hogy a 2014-ben kezdődő uni­ós költségvetési időszakban a magyar tejágazat ne jusson a cukoripar sorsára. Ebben a fejlesztési források elosztásá­ra, a piacszabályozás továb­bi fejlesztésére tettek javasla­tot. Ezek megvalósítása azért szükséges, mert 2015-ben - a jelenlegi információk szerint - az Európai Unióban megszű­nik a tejkvóta rendszere.- Az évek során voltak rossz periódusai a tejtermelésnek, most úgy tűnik felszálló ágba kerültünk, egy liter tejért 100 forint körül fizet a felvásárló - mondta Erős András, a hat éve alakult Régió-Milk Tejterme­lő és Értékesítő Szövetkezet el­nöke. A szövetkezetnek egyéb­ként 26 tagja van, ebből hat társas vállalkozás. ■ M. I. Uniós átlag alatti a tejfogyasztásunk A magyar lakosság 12 szá­zaléka gondolja hazánk gaz­dasági teljesítményét jónak, ez jelentős, 7 százalékpontos emelkedés az egy évvel ez­előtti vélekedéshez képest. Ugyanakkor ez csak egyet­len helyezésnyi előrelépést jelentett, most a 21. pozíciót foglaljuk el a 24 országot felölelő elégedettségi rang­sorban. Mauthper Ilona A magyarok gazdasági várako­zásai, hangulata a tavalyi év ta­vaszán javult, nagyrészt a rezsi­csökkentésnek köszönhetően - áll az Ipsos Zrt. legfrissebb fel­mérésében. A múlt év második felében stagnált az elégedettek aránya, mindvégig 10 százalék felett maradt. A lakossági hely­zetértékeléseket figyelembe ve­vő európai rangsorban ma­gunk mögé utasítottuk az ola­szokat, a franciákat és a spa­nyolokat (ezekben az országok­ban csupán 5-6 százalék véli az ottani gazdaságot sikeresnek). Az Ipsos 24 európai országban (22 ezer ember megkérdezésé­vel) végez folyamatos felmérést, ebben Magyarország négy és fél év óta vesz részt, és általában a lista végére szorulunk a hazai gazdaságról alkotott vélemé­nyünk alapján. A nagyobb Tolna megyei cé­gek vezetőinek véleményét leg­utóbb egy hónapja kérdeztük meg, akkor az építőiparban jól teljesítő Alisca Bau Zrt. műsza­ki igazgatója, Werner Mihály elmondta, a bizakodásuk alap­ja, hogy jó szerződésekkel ren­delkeznek. Elsősorban a mély­építés viszi előre a céget, ahol 98-an dolgoznak, és ha az idő­járás engedi, folyamatosan lesz mindenkinek munkája. Kólya József, a tamási székhe­lyű Tarn Bau Kft. ügyvezető igaz­gatója is arról számolt be, hogy már megkötötték a munkáikra a szerződéseket. Ezek egy része vízgazdálkodási, árvízvédelmi létesítmények, de közműberuhá­zásokra, gabonatárolók építésé­re, áüattartó telepekhez kapcso­lódó építményekre is van szerző­désük. Most úgy látják, az idei év­ben már biztosabb alapokon áll­nak, a fejlődés üteme is látható. Néhány nagyobb élelmiszer- üzlet vezetőjét is megkérdez­tük a forgalmuk alakulásá­ról. Mint mondták, december­ben az átlagosnál lényegesen több pénzt költöttek az embe­rek, de a korábbi évek ünnepi időszakához viszonyítva is na­gyobb volt a vásárlási kedv. De ez a tendencia folytatódik-e az idei évben? Sokszor érkeznek remény- teljes hírek arról, hogy a világ országai maguk mögött hagy­ták a pénzügyi-gazdasági vál­ságot, megindult a fellendülés. A lakossági vélemények azon­ban nagyon ingadozók. Nagyon messze van a válság előtti köz- vélekedés, 2007 végén ugyanis 55 százalék gondolta azt, hogy a gazdaság jól teljesít. Néha egy-egy térségben, ország cso­portban derűlátóbbak lesznek az emberek, de ezek a pozitív . Sí«':.*8ki PINTÉR JÓZSEFNÉ, SZEKSZÁRD:- Én határozottan úgy érzem, hogy kicsit javult az ország gaz­dasági helyzete. Nyugdíjas va­gyok, a lányomnak, vejemnek van állása. Hitelt nem vettünk fel, a gyerekek sem, nyilván ez is sokat segít abban, hogy köny- nyebben boldogulunk. Amiben tudjuk, segítjük a fiatalokat. Van egy unokánk is, aki na­gyon jó tanuló, és sok örömet okoz a családnak. változások ideiglenesek, általá­ban pesszimista fordulat követi őket. A világrangsorban a své­dek a 2. legoptimistább nem­zet, őket csak a szaúdiak előzik meg. A harmadikok a néme­tek, körükben 73 százalék érté­keli a gazdasági eredményeket magas színvonalúnak. Tavaly a legnagyobb hangulati romlás a latin-amerikai polgárok köré­ben volt (42-ről 25 százalékra csökkent a gazdaságot kedve­zően minősítők aránya). SZABÓ GYÖRGY, ŐCSÉNY:- Van állásom, a feleségem ápo­lási segélyen van. Igyekszünk spórolni, és mindent megterme­lünk, amit csak tudunk. Őszin­tén szólva, nem érezzük, hogy bármi is könnyebb lenne, csak a saját erőfeszítéseinket. Van hitelünk is, éppen ezt rendeztük ma itt Szekszárdon, egy másik­kal váltottuk ki. Bizakodunk, mást nem is tehetünk: remélem jövőre jobb lesz. MEGKÉRDEZTÜK Érzik-e a jobb gazdasági teljesítmény hatását? HÍRSÁV Mosógép gyulladt ki egy lakasban szekszárd Kigyulladt egy mosógép hétfőn délelőtt egy 2. emeleti lakás fürdőszobájá­ban - tudtuk meg dr. Acker­mann Zsuzsannától, a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság helyettes szóvivő­jétől. A tüzet a szekszárdi tűz­oltók oltották el, kiérkezésük előtt a lakók áramtalanították a mosógépet. Személyi sérü­lés nem történt. ■ H. E. Tájékoztatják a lakosságot simontornya Jelenleg a város egyötöd részén van szenny­vízelvezető rendszer, ám a ta­valy indult uniós projekt ke­retében kiépül a teljes csator­nahálózat és új tisztítótelepet is építenek. A kivitelező min­den szennyvízbekötést egyez­tet az érintettekkel, munkáju­kat helyi szakember segíti. A projekttel kapcsolatban e hó­napban tartanak lakossági fó­rumot, ahol mindenki feltehe­ti a kérdéseit. ■ V. M. A doni tragédiára emlékeztek Szedresben szedres A doni katasztrófa során elesett hősökre emlé­keztek a II. világháborús em­lékműnél vasárnap. Kovács János polgármester beszédé­ben hangsúlyozta, a magyar állam több mint ezer eszten­dős története sajnos nem szű­kölködik véráldozatokban, de mégis kevés olyan tragédiája van, mint az 1943. január 12- én kezdődő doni áttörés. Ar­ról is beszélt, hogy az emlék- 1 művek néma, mégis erőteljes figyelmeztetést jelentenek, a háború szörnyű pusztításá­nak a felkiáltójelei. ■ B. K. Ismét remekeltek a bonyhádi gimisek bonyhád A Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium mind a hat csapata bejutott a III. Jakucs László Nemzetkö­zi Földrajzverseny döntőjébe. A Stein Ármin-Takács Péter György, László Gábor-Mecz- ker Péter, Füller Noémi-Moro- vik Pálma, Illés Rebeka-Öm- böli Réka, Brassnyó Leven- te-Tóth Bence, valamint a Fi- ló Tamás-Németh Gyöngyvér duó képviseli az intézményt a szegedi fináléban. ■ V. B. Két világháború tárgyi emlékeit vonultatja fel a tártat magángyűjtemény Kincseket rejt a Vármegyeháza légópincéje, a Baka Múzeum várja a látogatókat szekszárd Minden szomba­ton fogadja a látogatókat a szek­szárdi Baka Múzeum, de beje­lentkezés alapján a csoportok hétköznap is megnézhetik az állandó kiállítást. Tálosi Zoltán- aki Borbandi György helytör­ténész kollégájával együtt hoz­ta létre és működteti a tárlatot- elmondta, a Garay tér felújítá­sa idején sem költöztették ki a gyűjteményt a Vármegyeháza légópincéjéből, viszont csak vé­letlenszerűen fogadhattak láto­gatókat. A folyamatosan bővülő anyag főként az I. és a II. világ­háborúra fókuszál, de a Szüre­ti Napokon már a magyar nép­hadsereg tárgyi emlékeit is lát­hatta a közönség. Mivel a ma­gyar férfi lakosság több, mint fele teljesített sorkatonai szol­gálatot, ráadásul többségüknek meghatározó élménye volt ez az időszak, a múzeum iránti ér­deklődés tovább nőtt. Tálosi Zol­tán tájékoztatása szerint ősszel több szekszárdi iskolás csoport is ellátogatott hozzájuk, és szo­kássá vált, hogy a városismere­ti vetélkedőkön a Baka Múze­um is Szekszárd fel- és megis­merendő nevezetességei között szerepel. Tálosi Zoltán és Borbandi György egyfelől azoknak ajánl­ják a kiállítást, akik szeretik a történelmet, illetve azoknak, akiket érdekel a haditechnika. És természetesen azoknak is, Tálosi Zoltán szerint a relikviák segítenek emlékezni akiknek felmenői, hozzátarto­zói vagy éppen ők maguk élték át a XX. század két nagy világ­égését, nekik emlékezni segít a tárlat. A múzeumban ugyanis két helyiségben képeslapok, ki­tüntetések, egyenruhák, hatás­talanított lőszerek és fegyverek idézik fel a két világháborút. A folyosón a Tolna megyei lé­gi eseményekből származó re­pülőgép alkatrészek és roncs­darabok láthatók. Néhány iga­zi kuriózum is várja az érdek­lődőket. Ezek egyike az a II. vi­lágháborús Amerikai Egyesült Államokból származó katona­ruha, melynek minden darabja megjárta, de legalábbis megjár­hatta a nyugati frontot. ■ B. K. Több ezren látták már a baka Múzeum magángyűjte­mény. 2009 áprilisában nyitott meg a Vármegyeháza egyik pin­cébe vezető oldalbejáratán. Szak­mai segítséget a Honvéd Hagyo­mányőrző Egyesület megyei szer­vezete nyújtott, és azóta is az ál­landó kiállítás ügye mellett áll. Tálosi Zoltán elmondta, vásárol­nak is tárgyakat, de cserélnek is. A megnyitó óta több ezer látogató tekintette mega nem mindenna­pi anyagot. Mivel a gyűjtemény tulajdonosai szeretnék elérni to­vábbi látogatók idecsábítását, ezért a belépés ingyenes. A bérle­ti díjra a szekszárdi önkormány­zattól kapnak támogatást.

Next

/
Thumbnails
Contents