Tolnai Népújság, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

2014-01-11 / 9. szám

4 PAKSI JÁRÁS 2014. JANUAR 11., SZOMBAT Jubilál a művészeti iskola oktatás Mostohább körülmények között is tartják a színvonalat A táncművészeti tagozat 1993-ban indult el. A Pro Artis az összművészeti nevelést tűzte ki célul MHE53333HH Még mindig nem tudni, lesz-e rá forrás dunaföldvár Máig nem szü­letett döntés a dunaföldvá- ri önkormányzat gesztorsá­gával előkészített szennyvíz­programról. Bölcskét, Mado- csát, Dunakömlődöt is érin­tené a fejlesztés, amelynek előkészítésére 19 millió fo­rintot nyertek. Arról kaptak értesítést, hogy kiemelt be­ruházássá nyilvánították, arról is, hogy a hiánypótlá­sokat befogadták, de azt nem tudni, lesz-e forrás a megva­lósításra. ■ V. T. A művészetek és a hétköznapok paks A Paksi Képtár követke­ző múzeumpedagógiai ren­dezvénye egy témanapi fog­lalkozás lesz, ahol arra kere­sik a választ, miként jelen­nek meg a hétköznapok a művészetben, illetve hogyan befolyásolja a művészet a hét­köznapokat. A résztvevő di­ákok játékos feladatokon ke­resztül ábrázolhatják saját hétköznapjaikat. A január 16- ára hirdetett alkalmon a mű­vészetek és hétköznapok kap­csolatáról Sinkó István tart előadást. ■ V. T. Népszerűek voltak a múzeumi programok paks A Paksi Városi Múze­um látogatói rekordot döntött 2013-ban, köszönhetően an- naki is, hogy 157 programot szerveztek. Minden jeles nap­hoz, aratás, múzeumi világ­nap, Luca napja, fűztek vala­milyen foglalkozást. A szemlé­let nem változott, így kezdték az új évet. Óvodásokat, isko­lásokat hívtak, hogy csopor­tos foglalkozásokon mutassák meg az év kezdetéhez csatol­ható népi hiedelmeket. ■ V. T. Óvodások a múzeumban Negyven évvel ezelőtt, 1974- ben alapították a paksi zene­iskolát, amely ma már négy művészeti ágban oktat nagy­jából félezer növendéket. Simon Péter igazgató szerint az átszervezést megsínylette a művészeti oktatás, de a pe­dagógusok elhivatottsága se­gít a színvonal őrzésében. Vida Tünde Az átlagosnál jobb körülmé­nyek között folyik a művésze­ti oktatás Pakson. Ez a laikus számára is egyértelmű: az is­kola impozáns épülete magá­ra vonja a figyelmet. Az érzés, a tágas belső térben is megma­rad. Simon Péter igazgató sza­vai viszont nem mindig adnak okot derűlátásra. - Még ha a megfogalmazott céllal, hogy le­gyen mindenki számára elérhe­tő, egységes oktatás, egyet is le­het érteni, a paksi iskolák rosz- szul jártak a fenntartóváltással - véli az igazgató. Mint kifejtet­te, a paksi önkormányzat kife­jezetten kultúrapártoló, a mű­vészeti iskolát is ennek szelle­mében kezelte. Legjobb példa erre, hogy 2006-ba saját forrás­ból közel félmilliárd forintért megépítette, felújította az épü­letet. Országosan is egyedülál­ló döntés volt, hogy egy város, állami segítség nélkül ilyen vál­lalkozásba fogjon. Simon Péter azt mondja, a művészeti oktatás kissé mosto­hagyerek lett, az itt dolgozó pe­dagógusok bérezése, juttatása kedvezőtlenebb, mint más isko­lákban dolgozó kollégáiké. Pél­da erre az osztályfőnöki pótlék, amit ott megkapnak, náluk vi­szont nem. Mindennek ellenére a pak­si Pro Artisban, amely vezető­je nagy örömére ismét Alapfo­kú Művészeti Iskola, nem intéz­mény, jó a hangulat. Ez elsősor­ban a pedagógusok elhivatott­ságának eredménye. Az önkor­mányzattal és az intézmények­kel, elsősorban az ugyancsak kultúra területén tevékeny­kedő Csengey Dénes Kulturá­lis Központtal a kapcsolat vál­tozatlanul jó, összehangoltan dolgoznak. Ennek ékes példá­ja a Tavaszi Fesztivál, amelyet Simon Péter ötlete nyomán in­dítottak el. Rendszeresek a fel­lépések, mert a művészeti is­kola tantestületének elve az, hogy a gyerekeknek közönség előtt kell megmutatniuk tudá­sukat. Az új fenntartási rend ezt nem igazán támogatja, jele­sül a tanároknak nem jár plusz­pakson 1967 szeptemberében létesült az állami zeneoktatás első intézménye a szekszárdi Liszt Ferenc Zeneiskola tagisko­lájaként. Az 1973/74-es tanévet 189 növendék és öt főállású pe­dagógus kezdte meg. 1974. ja­nuár elsején elsősorban az ő vágyuk vált valóra azzal, hogy Paks nagyközség önálló zeneis­kolát hozott létre. Az évek so­rán egyre nagyobb igény mutat­kozott a zenetanulás iránt a környező kistelepüléseken, így sorra alakultak a tagintézmé­nyek. Ezek közül a madocsai, bölcskei és nagydorogi ma is működik. Mivel az intézmény pénz, túlórapótlék azért, mert munkaidőn túl viszik fellépés­re a gyerekeket. Ez nem gátol­ja a különféle hangversenyek szervezését, az intézmény mű­vésztanárai megszokták már, hogy akkor dolgoznak, amikor mások szabadidejüket töltik. A vezetése a teljes körű - összmű­vészeti - nevelést tűzte célul, bővült az oktatott művészeti ágak palettája is. Elsőként, 1993-ban a táncművészeti tago­zat indult el, a színművészet-, bábművészet beindításáról 2006 májusában született dön­tés. A következő nagy lépés az intézmény életében a képző- és iparművészeti ág bevezetése volt. A 2007-es, országos minő­sítési eljárás során a paksi Pro ’ Artis Alapfokú Művészetoktatá­si Intézmény - ma iskola - va­lamennyi általa oktatott művé­szeti ágban kiváló minősítést szerzett. fenntartóváltás hátránya még az igazgató szerint, hogy a te­hetséggondozás kissé háttérbe szorul, konkrétan a versenyez­tetés körülményesebb. Koráb­ban az önkormányzat anyagi­lag ezt is támogatta. A térítési díjat illetően egyelőre nincs vál­tozás, a szülők által fizetett ösz- szeg nem éri el a teljes költség 10 százalékát. Ez nagyjából ha­vi 2000 forint. A létszámot évek óta tudják tartani annak ellenére, hogy a gyermeklétszám csökken és an­nak ellenére, hogy Pakson ki­élezett a versenyhelyzet, a gye­rekekért kiváló sportegyesüle­tek, sportágak „versengenek”, s ott van még a Tűzvirág Tánc- együttes is, amelynek nimbusza van. Az idén negyven esztendős, művészeti műhelyként műkö­dő, több együttesnek bázist adó Pro Artis Művészeti Iskolába ma ötszáz növendék jár. Az in­tézmény pedagógiai programjá­ban kiemelten kezeli a művésze­ti ágak közötti átjárhatóságot és a csoportos muzsikálást Alkotói pályázat a képtár múltjáról kisiskolásoknak paks A képtár múltjához és je­lenéhez kötődik az a képzőmű­vészeti alkotópályázat, amelyet a Paksi Képtár hirdetett meg ál­talános iskolások számára. Ar­ra ösztönöznék a jelentkezőket, hogy felkutassák, milyen volt a képtár épülete, amikor még kon­zervgyárként működött. Miként dolgoztak az emberek, hogyan nézhetett ki, és milyen lenne, ha még ma is működne? A kutatást segítheti a szülőkkel, nagyszü­lőkkel való beszélgetés, anyag- gyűjtés a múltról, s emellett le­hetőség van arra is, hogy leírják a gyerekek, melyik a számuk­ra legkedvesebb, legemlékezete­sebb történetet, rajzokkal, kép­anyaggal kiegészítve. Az alko­tásokat szabadon választott mé­retben és technikával lehet elké­szíteni legkésőbb január 15-ig. A négy legjobb alkotást értékes dí­jakkal és ajándékcsomaggal ju­talmazzák, a névvel és címmel ellátott pályamunkákat pedig a képtárban várják. ■ V. T. Szakmai és anyagi ok is indokolta dunaföldvár Közös irányítás alá helyezte, összevonta az ön- kormányzat a művelődési köz­pontot és a Berze-Nagy Ilona Városi Könyvtárat. Az igazga­tói pályázatot már el is bírálták, a művelődési ház eddigi igazga­tója, Pataki Dezső irányítja az összevont intézményt. Horváth Zsolt polgármester azt mond­ta, szakmai és anyagi okok áll­nak a döntés hátterében. A két intézmény egyaránt a kultúra területén dolgozik, az egyesítés a közös gondolkodást, a hatéko­nyabb munkát segíti, és az eset­leges átfedéseket elkerüli. Nem elhanyagolható a várható meg­takarítás sem. Megszűnt egy könyvtárvezetői státusz, azaz az eddigi kiadásokat csökken­ti egy vezetői bér és járulékai, illetve megszűnt egy határo­zott idejű részmunkaidős dolgo­zó státusza. - Ebből alakul ki a megtakarítás - összegezte Hor­váth Zsolt. Az átszervezést el­bocsátás nélkül tudták véghez vinni, mert a könyvtárvezető nyugállományba vonult. ■ V. T. Az önálló paksi zeneiskola létrejötte, fejlődése Megtanulták a rendszert vidékfejleszés Eredményesek voltak forráslehívásban Könyvbemutató a KESZ-ben irodalom Személyes visszaemlékezések a népirtásról györköny Eredményesnek érté­keli az elmúlt uniós időszakot a Duna Összeköt Egyesület elnöke, Kuti Imréné. Mint mondta, sok jó célt szolgáltak azok a vidékfej­lesztési források, amelyek közre­működésükkel érkeztek a térség­be. Kiemelte, a megyei területfej­lesztési koncepcióban is szere­pel, hogy a legtöbb forrást a III-as tengelyben a Duna Összeköt ak­ciócsoport kötötte le a megyében érintett helyi akciócsoportok kö­zül. A III-as tengelyben - ahol or­szágosan azonos célokra lehetett pályázni - 110, a TV-esben, ahol a pályázati lehetőségeket helyben határozták meg, 184 támogatás valósult meg. Az összes elnyert forrás meghaladta az 5,3 millió eurót, azaz a másfél milliárd fo­rintot. Kuti Imréné azt mondja, ez nyomot hagyott a települése­ken. - Mindig megmelengeti a szívemet, ha egy faluban járok és látom, hogy mi minden valósult meg a Leaderből - fogalmazott. Hozzátette, az általuk képviselt ■ Kisebb, vidéki vállalkozá­soknak az uniós források elérhetetlenek, de így pénzhez Jutottak térség igen különleges, a hozzá­juk tartozó 21 település nemcsak más járásban, hanem más régió­ban van, a paksi kistérség falva­ihoz ugyanis 8 falu a Duna túlsó partjáról is csatlakozott. Sok templom újult meg ezek­ből a forrásokból, parkok, játszó­terek készültek el, rendezvények sorát támogatták. A vállalkozá­sok is kivitelezési lehetőséghez jutottak. Részben azért, mert ma­gas - 60-65 százalékos - támoga­tást kaptak, illetve azért, mert itt kis értékű eszközbeszerzésre, például egy fodrászszék vásár­lására, is tudtak pályázni, ami azért jó, mert sok vidéki vállalko­zás számára az értékhatár miatt elérhetetlenek az uniós vállalko­zásfejlesztési források. Kuti Im­réné szerint a ciklus végére min­denki „megtanulta” a rendszert, egyre több projektötlet érkezett és felgyorsult a döntési, támoga­tási rendszer is. ■ V. T. paks Gutái István Földönfutók, hontalanok című könyvébe és annak születésébe nyertek be­tekintést mindazok, akik a Ke­resztény Értelmiségiek Szövet­sége paksi csoportja meghívásá­ra elmentek a Csengey kulturális központ könyvtárába csütörtö­kön. A Pákolitz könyvtár nyugal­mazott igazgatója legújabb köny­vét, amely a Menekülés Bácská­ból 1944/45 alcímet viseli, a szé­lesebb közönség szeptemberben már megismerhette. Az 1944- 45-ös délvidéki népirtással sze­mélyes visszaemlékezések nyo­mán foglalkozik a szerző, aki szerint ezekről az eseményekről máig keveset foglalkozik a törté­netírás. ■ V. T. Gutái István Földönfutók, hontalanok című könyve születéséről is beszélt

Next

/
Thumbnails
Contents