Tolnai Népújság, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
2014-01-11 / 9. szám
4 PAKSI JÁRÁS 2014. JANUAR 11., SZOMBAT Jubilál a művészeti iskola oktatás Mostohább körülmények között is tartják a színvonalat A táncművészeti tagozat 1993-ban indult el. A Pro Artis az összművészeti nevelést tűzte ki célul MHE53333HH Még mindig nem tudni, lesz-e rá forrás dunaföldvár Máig nem született döntés a dunaföldvá- ri önkormányzat gesztorságával előkészített szennyvízprogramról. Bölcskét, Mado- csát, Dunakömlődöt is érintené a fejlesztés, amelynek előkészítésére 19 millió forintot nyertek. Arról kaptak értesítést, hogy kiemelt beruházássá nyilvánították, arról is, hogy a hiánypótlásokat befogadták, de azt nem tudni, lesz-e forrás a megvalósításra. ■ V. T. A művészetek és a hétköznapok paks A Paksi Képtár következő múzeumpedagógiai rendezvénye egy témanapi foglalkozás lesz, ahol arra keresik a választ, miként jelennek meg a hétköznapok a művészetben, illetve hogyan befolyásolja a művészet a hétköznapokat. A résztvevő diákok játékos feladatokon keresztül ábrázolhatják saját hétköznapjaikat. A január 16- ára hirdetett alkalmon a művészetek és hétköznapok kapcsolatáról Sinkó István tart előadást. ■ V. T. Népszerűek voltak a múzeumi programok paks A Paksi Városi Múzeum látogatói rekordot döntött 2013-ban, köszönhetően an- naki is, hogy 157 programot szerveztek. Minden jeles naphoz, aratás, múzeumi világnap, Luca napja, fűztek valamilyen foglalkozást. A szemlélet nem változott, így kezdték az új évet. Óvodásokat, iskolásokat hívtak, hogy csoportos foglalkozásokon mutassák meg az év kezdetéhez csatolható népi hiedelmeket. ■ V. T. Óvodások a múzeumban Negyven évvel ezelőtt, 1974- ben alapították a paksi zeneiskolát, amely ma már négy művészeti ágban oktat nagyjából félezer növendéket. Simon Péter igazgató szerint az átszervezést megsínylette a művészeti oktatás, de a pedagógusok elhivatottsága segít a színvonal őrzésében. Vida Tünde Az átlagosnál jobb körülmények között folyik a művészeti oktatás Pakson. Ez a laikus számára is egyértelmű: az iskola impozáns épülete magára vonja a figyelmet. Az érzés, a tágas belső térben is megmarad. Simon Péter igazgató szavai viszont nem mindig adnak okot derűlátásra. - Még ha a megfogalmazott céllal, hogy legyen mindenki számára elérhető, egységes oktatás, egyet is lehet érteni, a paksi iskolák rosz- szul jártak a fenntartóváltással - véli az igazgató. Mint kifejtette, a paksi önkormányzat kifejezetten kultúrapártoló, a művészeti iskolát is ennek szellemében kezelte. Legjobb példa erre, hogy 2006-ba saját forrásból közel félmilliárd forintért megépítette, felújította az épületet. Országosan is egyedülálló döntés volt, hogy egy város, állami segítség nélkül ilyen vállalkozásba fogjon. Simon Péter azt mondja, a művészeti oktatás kissé mostohagyerek lett, az itt dolgozó pedagógusok bérezése, juttatása kedvezőtlenebb, mint más iskolákban dolgozó kollégáiké. Példa erre az osztályfőnöki pótlék, amit ott megkapnak, náluk viszont nem. Mindennek ellenére a paksi Pro Artisban, amely vezetője nagy örömére ismét Alapfokú Művészeti Iskola, nem intézmény, jó a hangulat. Ez elsősorban a pedagógusok elhivatottságának eredménye. Az önkormányzattal és az intézményekkel, elsősorban az ugyancsak kultúra területén tevékenykedő Csengey Dénes Kulturális Központtal a kapcsolat változatlanul jó, összehangoltan dolgoznak. Ennek ékes példája a Tavaszi Fesztivál, amelyet Simon Péter ötlete nyomán indítottak el. Rendszeresek a fellépések, mert a művészeti iskola tantestületének elve az, hogy a gyerekeknek közönség előtt kell megmutatniuk tudásukat. Az új fenntartási rend ezt nem igazán támogatja, jelesül a tanároknak nem jár pluszpakson 1967 szeptemberében létesült az állami zeneoktatás első intézménye a szekszárdi Liszt Ferenc Zeneiskola tagiskolájaként. Az 1973/74-es tanévet 189 növendék és öt főállású pedagógus kezdte meg. 1974. január elsején elsősorban az ő vágyuk vált valóra azzal, hogy Paks nagyközség önálló zeneiskolát hozott létre. Az évek során egyre nagyobb igény mutatkozott a zenetanulás iránt a környező kistelepüléseken, így sorra alakultak a tagintézmények. Ezek közül a madocsai, bölcskei és nagydorogi ma is működik. Mivel az intézmény pénz, túlórapótlék azért, mert munkaidőn túl viszik fellépésre a gyerekeket. Ez nem gátolja a különféle hangversenyek szervezését, az intézmény művésztanárai megszokták már, hogy akkor dolgoznak, amikor mások szabadidejüket töltik. A vezetése a teljes körű - összművészeti - nevelést tűzte célul, bővült az oktatott művészeti ágak palettája is. Elsőként, 1993-ban a táncművészeti tagozat indult el, a színművészet-, bábművészet beindításáról 2006 májusában született döntés. A következő nagy lépés az intézmény életében a képző- és iparművészeti ág bevezetése volt. A 2007-es, országos minősítési eljárás során a paksi Pro ’ Artis Alapfokú Művészetoktatási Intézmény - ma iskola - valamennyi általa oktatott művészeti ágban kiváló minősítést szerzett. fenntartóváltás hátránya még az igazgató szerint, hogy a tehetséggondozás kissé háttérbe szorul, konkrétan a versenyeztetés körülményesebb. Korábban az önkormányzat anyagilag ezt is támogatta. A térítési díjat illetően egyelőre nincs változás, a szülők által fizetett ösz- szeg nem éri el a teljes költség 10 százalékát. Ez nagyjából havi 2000 forint. A létszámot évek óta tudják tartani annak ellenére, hogy a gyermeklétszám csökken és annak ellenére, hogy Pakson kiélezett a versenyhelyzet, a gyerekekért kiváló sportegyesületek, sportágak „versengenek”, s ott van még a Tűzvirág Tánc- együttes is, amelynek nimbusza van. Az idén negyven esztendős, művészeti műhelyként működő, több együttesnek bázist adó Pro Artis Művészeti Iskolába ma ötszáz növendék jár. Az intézmény pedagógiai programjában kiemelten kezeli a művészeti ágak közötti átjárhatóságot és a csoportos muzsikálást Alkotói pályázat a képtár múltjáról kisiskolásoknak paks A képtár múltjához és jelenéhez kötődik az a képzőművészeti alkotópályázat, amelyet a Paksi Képtár hirdetett meg általános iskolások számára. Arra ösztönöznék a jelentkezőket, hogy felkutassák, milyen volt a képtár épülete, amikor még konzervgyárként működött. Miként dolgoztak az emberek, hogyan nézhetett ki, és milyen lenne, ha még ma is működne? A kutatást segítheti a szülőkkel, nagyszülőkkel való beszélgetés, anyag- gyűjtés a múltról, s emellett lehetőség van arra is, hogy leírják a gyerekek, melyik a számukra legkedvesebb, legemlékezetesebb történetet, rajzokkal, képanyaggal kiegészítve. Az alkotásokat szabadon választott méretben és technikával lehet elkészíteni legkésőbb január 15-ig. A négy legjobb alkotást értékes díjakkal és ajándékcsomaggal jutalmazzák, a névvel és címmel ellátott pályamunkákat pedig a képtárban várják. ■ V. T. Szakmai és anyagi ok is indokolta dunaföldvár Közös irányítás alá helyezte, összevonta az ön- kormányzat a művelődési központot és a Berze-Nagy Ilona Városi Könyvtárat. Az igazgatói pályázatot már el is bírálták, a művelődési ház eddigi igazgatója, Pataki Dezső irányítja az összevont intézményt. Horváth Zsolt polgármester azt mondta, szakmai és anyagi okok állnak a döntés hátterében. A két intézmény egyaránt a kultúra területén dolgozik, az egyesítés a közös gondolkodást, a hatékonyabb munkát segíti, és az esetleges átfedéseket elkerüli. Nem elhanyagolható a várható megtakarítás sem. Megszűnt egy könyvtárvezetői státusz, azaz az eddigi kiadásokat csökkenti egy vezetői bér és járulékai, illetve megszűnt egy határozott idejű részmunkaidős dolgozó státusza. - Ebből alakul ki a megtakarítás - összegezte Horváth Zsolt. Az átszervezést elbocsátás nélkül tudták véghez vinni, mert a könyvtárvezető nyugállományba vonult. ■ V. T. Az önálló paksi zeneiskola létrejötte, fejlődése Megtanulták a rendszert vidékfejleszés Eredményesek voltak forráslehívásban Könyvbemutató a KESZ-ben irodalom Személyes visszaemlékezések a népirtásról györköny Eredményesnek értékeli az elmúlt uniós időszakot a Duna Összeköt Egyesület elnöke, Kuti Imréné. Mint mondta, sok jó célt szolgáltak azok a vidékfejlesztési források, amelyek közreműködésükkel érkeztek a térségbe. Kiemelte, a megyei területfejlesztési koncepcióban is szerepel, hogy a legtöbb forrást a III-as tengelyben a Duna Összeköt akciócsoport kötötte le a megyében érintett helyi akciócsoportok közül. A III-as tengelyben - ahol országosan azonos célokra lehetett pályázni - 110, a TV-esben, ahol a pályázati lehetőségeket helyben határozták meg, 184 támogatás valósult meg. Az összes elnyert forrás meghaladta az 5,3 millió eurót, azaz a másfél milliárd forintot. Kuti Imréné azt mondja, ez nyomot hagyott a településeken. - Mindig megmelengeti a szívemet, ha egy faluban járok és látom, hogy mi minden valósult meg a Leaderből - fogalmazott. Hozzátette, az általuk képviselt ■ Kisebb, vidéki vállalkozásoknak az uniós források elérhetetlenek, de így pénzhez Jutottak térség igen különleges, a hozzájuk tartozó 21 település nemcsak más járásban, hanem más régióban van, a paksi kistérség falvaihoz ugyanis 8 falu a Duna túlsó partjáról is csatlakozott. Sok templom újult meg ezekből a forrásokból, parkok, játszóterek készültek el, rendezvények sorát támogatták. A vállalkozások is kivitelezési lehetőséghez jutottak. Részben azért, mert magas - 60-65 százalékos - támogatást kaptak, illetve azért, mert itt kis értékű eszközbeszerzésre, például egy fodrászszék vásárlására, is tudtak pályázni, ami azért jó, mert sok vidéki vállalkozás számára az értékhatár miatt elérhetetlenek az uniós vállalkozásfejlesztési források. Kuti Imréné szerint a ciklus végére mindenki „megtanulta” a rendszert, egyre több projektötlet érkezett és felgyorsult a döntési, támogatási rendszer is. ■ V. T. paks Gutái István Földönfutók, hontalanok című könyvébe és annak születésébe nyertek betekintést mindazok, akik a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége paksi csoportja meghívására elmentek a Csengey kulturális központ könyvtárába csütörtökön. A Pákolitz könyvtár nyugalmazott igazgatója legújabb könyvét, amely a Menekülés Bácskából 1944/45 alcímet viseli, a szélesebb közönség szeptemberben már megismerhette. Az 1944- 45-ös délvidéki népirtással személyes visszaemlékezések nyomán foglalkozik a szerző, aki szerint ezekről az eseményekről máig keveset foglalkozik a történetírás. ■ V. T. Gutái István Földönfutók, hontalanok című könyve születéséről is beszélt
