Tolnai Népújság, 2013. december (24. évfolyam, 280-303. szám)
2013-12-07 / 285. szám
2013. DECEMBER 7., SZOMBAT KORKÉP 5 Legsikeresebb évét zárta a csámpai egyesület paks-csámpa Programokban gazdag évet hagy maga mögött a Csámpai Lovassport Egyesület. A már hagyományos évértékelőn, amit idén is a Prelátus- ban tartottak, Csapó Sándor elnök azt mondta, a 2013-as év volt az eddigi legsikeresebb esztendő. - A nemzetközi versenyeken elért eredményeinkkel felléptünk a közép-európai porondra - hangsúlyozta az elnök. Két nemzetközi versenyben volt érdekelt az egyesület, az egyikben olyannyira, hogy a tagjai rendezték. Ez volt a lasz- szó Európa-bajnokság, amelyhez a dunakömlődi Fjord Lovarda szolgált helyszínül, sok más segítő mellett az önkormányzat és az atomerőmű is a rendezvény mellé állt. Hajdú János polgármester azt mondta, nagyon jó volt a program hangulata és reklámértéke is. Polányi Máté alelnök, a csapat egyik sikeres versenyzője arról számolt be, hogy rendkívül sok pozitív visszajelzés érkezett a külföldi résztvevőktől. Ezen az Eb-n egyébként Máté negyedszer lett bajnok, s - mint azt most is megerősítette - a lasszózás terén a versenyzést be is fejezte, teret adva az utódoknak. A követők már le is tették névjegyüket, az említett nemzetközi versenyen Fodor Noémi és ifj. Led- neczki László nyakába is aranyérem került. Ők, valamint Led- neczki László és Ledneczki Veronika voltak a legsikeresebbek a western lovas versenyeken is. A Közép-Európa Lovas Kupán Ledneczki László superhorse kategóriában bajnok lett, ilyenre korábban nem volt példa. A hazai versenyeken, azaz a bajnokságon és a kupasorozaton az egyesület tíz versenyzővel indult, és éppen tíz aranyérmet nyert összetettben. ■ Vida T. Ifj. Ledneczki László is nyert Nemcsak rókák Belterületen i szekszárd Horrorisztikus felvételt küldött macskájáról egy olvasónk. Azaz, néhai macskájáról, mert kedvence áldozatul esett egy még nagyobb - és ravaszabb - ragadozónak. A rókáról van szó, a vörös négylábú garázdálkodik Szekszárdon, a nagyjából a Munkácsy-Bródy-Rozs- nyay utcák határolta területen.- Lassan egy éve már, de az is lehet, hogy nincs egyedül - mondta el a kárvallott, névtelenséget kérő lakó. - Jómagam háromszor láttam, feleségem pedig ötször, méghozzá fényes nappal a házak között kószálni. Csatártól idáig gond nélkül fel tud osonni, megbújva a facsoportos, bokros területeken. A t * A megyében 1400 körüli a lovak száma. Az állatokat legkésőbb év végéig regisztráltatni Jelölni kell és útlevéllel ellátni, ha nem szeretne a tartó büntetést Kell útlevél is a lovaknak nyilvántartás Egy állatot is kötelező bejelenteni és csipeztetni Minden lónak és lófélének (póninak, szamárnak, öszvérnek) kell útlevél. A tulajdonosnak az állatokról naprakész nyilvántartást kell vezetnie, háromévenként pedig vérvételt is kell végeztetni. A türelmi idő lassan lejár. Mauthner Ilona Tolna megyében körülbelül 1400 lófélét (ló, póni, szamár, öszvér) tartanak az állattartók hobbiból, sportlóként, tenyésztési céllal vagy éppen igás- ként. Bár ez utóbbiak száma ma már a falvakban is elenyésző. Dr. Rappay József, a Tolna Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságának (ÉBÁI) igazgató-főállatorvosa a lófélék tartásával kapcsolatban elmondta, ma már minden lónak kell, hogy legyen lóútlevele, ez nem új keletű elvárás, hiszen 2000 óta él ez a rendelkezés. Illetve minden lófélét érinti a kevésvérűséggel kapcsolatos vérvizsgálat is. Az idén októberben megjelent rendelet- módosítás alapján már egyetlen ló, illetve lóféle tartását is kötelező bejelenteni az ún. Tenyészet Információs Rendszerbe (TIR). Ennek helye Szekszárdon az ÉBÁI Tormay Béla utca 18. alatti épülete - itt lehet megtenni a bejelentést, majd ezt követően az állattartó TIR regisztrációs számot kap. Ide a bejelentőnek az MVH-s (gazdaregisztrációs) számot is vinnie kell. Az igazgató-főállatorvos elmondta, két jogszabály is megjelent az idén, az egyik elsősorban a tenyésztőket és a lovasiskolákat érinti, a másik pedig minden lótartóra vonatkozik. Ez utóbbi a lóútlevélhez kapcsolódik, ami a nem törzskönyvezett lovakra is vonatkozik. A rendelet a nem törzskönyveA rendelet kimondja továbbá, hogy a lótartók kötelesek állataikról naprakész nyilvántartást vezetni, valamint az állományban történő bármilyen változást (adásvétel, elhullás, vágóhídra szállítás, stb.) a lóútlevélhez mellékelt adatlapon 10 napon belül a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal központi adatbázisába be kell jelenteni. A lóútlevelet az állatok tartásának helyén szükséges tartani, hogy az állatorvosok bezett lovak esetében kötelezővé teszi azok egyedi elektronikus transzponderrel, közkeletű nevén csippel való jelölését. A törzskönyvezett állatok esetében az elektronikus csippel történő megjelölés választható, azonban nem kötelező, a hagyományos besütéses megjelölés (tetoválás) továbbra is alkalmazható. Születési idejüktől függően a nem törzskönyvezett lovakat illetően az alábbi teendőket szükséges elvégezni: a 2013. április 10. után született állatokat 6 hónapos korukig, de legkésőbb december 31-ig a tulajdonos kérésére és költségére csippel köjegyzést tudjanak tenni az esetleges kezelésekről. Háromévente kötelezően esedékes az a vizsgálat, mely a lófélék fertőző kevésvé- rűségére irányul. A megyei állatorvosok a napokban kezdték meg a vizsgálatokat, melynek során vérvételt végeznek A vérvételi laborvizsgálat 3175 forintba kerül, plusz az állatorvos költsége, a csi- pezés 6000-8000forint közötti összeget, a lóazonosítás 14 ezer forintot kóstál. telező megjelölni, melyet állatorvosok végeznek. Ezzel egyidejűleg lóútlevél igénylése is szükséges. A 2009. július 1. és 2013. április 10. között született, hagyományosan megjelölt és lóútlevéllel rendelkező lófélék esetében nem szükséges a csippel való megjelölés. Kizárólag az állat forgalomba hozatala - eladás, export, vágóhídra szállítás - esetén szükséges ez. A 2009. július 1. előtt született, hagyományosan megjelölt és lóútlevéllel rendelkező lófélék esetében nem szükséges a csippel történő megjelölés. A jelöletlen vagy lóútlevéllel nem rendelkező lovaknál a hatósági állatorvos forgalmi korlátozást rendel el (az állatot nem lehet eladni, illetve vágóhídra szállítani). Elvégzi a csip beültetését és a kevésvérűségre irányuló vérvizsgálatot, illetve bírságot szab ki. A korábban az önkormányzatnál kiállított marhalevél nem pótolja a lóútlevelet, hiszen annak kiváltása 2000 óta elő van írva. Az országban nyolc lótenyésztő felügyelő van, ! akik elvégzik az azonosítást, és kitöltik a lóútlevél igénylő lapot. A vérvételt és a csipezést az állatorvos végzi. Nem kevés pénzbe kerül a lótartás Ismét a Brillé lett a legjobb magyar pálinka HARC-BUDAPEST A Brill PálÜl- kaház birskörtepárlata lett 2013-ban Magyarország Legjobb Pálinkája. A győztes nedűből egy palackkal a csütörtöki Szent Miklós Pálinka Ünnepen helyeztek el a Magyar Mezőgazdasági Múzeum (MMGM) vitrinjében az elismerést korábban elnyert párlatok közé. Három évvel ezelőtt Irsai Olivér szőlőpálinkájukkal nyerték el a rangos elismerést. Idén csaknem négyszáz mintát küldtek be a hazai pálin- kafőzdék a kiírásra. A húsztagú zsűri végül egy új gyümölcs párlatát választotta, jelentette be Stégermájer Károly versenyigazgató a díjátadón. V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár vadízű, fanyar, csupa illat birspárlatként jellemezte a Brill győztes termékét. Mint kiderült, a címért a Brill Pálinkaház önmagával kelt versenyre. A végső döntés előtti holtversenyben a birs ellenfele a pálinkaház 2008-as évjáratú érlelt szekszárdi törkölypálinkája volt. Utóbbi az aranyérem és a champion cím mellett elnyerte a Magyarország Legjobb Ópálinkája kü- löndíjat is, tájékoztatott Krizl Edit, a Brill Pálinkaház vezetője. Az Ópálinkát több mint 1 évig érlelik, 1000 literesnél kisebb fahordókban. A Brill Pálinkaház 3 champion címet, 10 arany, 16 ezüst és 7 bronzérmet szerzett. Az összesített eredmények alapján megkapta a „Magyarország legeredményesebb kereskedelmi főzdéje 2013” címet is. A Világkupán, ahol a pálinkák mellett a zöldség- és a borpárlatokat is minősítették, a főzde megszerezte a „Világkupa legeredményesebb főzdéje 2013” összetett bajnoki címet. ■ 1.1. Nagy Attila és felesége, Krizl Edit a macskára, a papucsra is fajt a foga a ravaszdinak 5 felbukkant a vörös bundás ragadozó, a város csalival és vadásszal tesz pontot a portyák végére macska könnyű zsákmány számára, a mi állatunkat sajnos elpusztította, a szomszédét megtámadta, amikor pedig a lakásból kilépő szomszéd hozzávágta a papucsát, a róka elragadta és magával vitte a lábbelit! Olvasónk ugyan nem fél a rókától, emellett tisztában van azzal is, hogy az immunizálásnak köszönhetően mostanság a veszettség sem gyakori, mégis azon az álláspontot van, hogy üdvös lenne, ha udvarát, portáját és környékét nem kellene rendre megosztania a ravaszdival. Eddig nem kísérte siker törekvését, de úgy tűnik, van remény rá.- Megkértük a városi rendőr- kapitányságtól azt a határozatot, Az urbanizáció terjedésével egyre gyakoribb, hogy róka téved a városba melynek birtokában jogosultak leszünk belterületen is elfogni kárt okozó vadat - közölte Varga András, szekszárdi polgármesteri hivatal városigazgatási és -rendészeti osztályának vezetője. - Vadásztársasági közreműködést is igénybe veszünk, az elfogást olyan csalival oldjuk meg, ami odavonzza a rókát. Varga András hozzátette: ketrec-csapdákat nem tesznek ki a rókajárta helyek mentén, jóllehet elvileg azok is működnének. Ám a korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek a közterületeken hagyott fém alkalmatosságok rövid időn belül eltűnnek. S nem a mégoly ravaszdi rókák viszik el azokat... ■ Sz. Á. Ne nyúljunk hozzá!- tolna megyében ez évet tekintve nem tudunk rókaveszettségről, de Szolnok és Pest megyékben már megállapították ezt a kórt - adott tájékoztatást lapunknak dr. Rappay József igazgató-főállatorvos. A Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságának vezetője azt tanácsolta: a viszonylag szelíd, nem veszett, hanem "szocializálódott" rókához se nyúljon senki, illetve ne is próbálja sarokba szorítani, mert akkor az állat támadhat. Ha pedig valaki elhullott rókatetemre talál, akkor célszerű mielőbb értesíteni a hatósági állatorvost. t. i I 4
