Tolnai Népújság, 2013. december (24. évfolyam, 280-303. szám)
2013-12-24 / 299. szám
2013. DECEMBER 24.. KEDD Levél a devizaadósoknak nyereség Értesítik az ügyfelet arról, mennyit spórolt az árfolyamgáttal A gyűjtőszámlahitelt eddig nem igénylő ügyfelek nagy része leginkább a később megnövekvő törlesztési terhektől tart Rekordösszegű uniós kifizetés REKORDÖSSZEGŰ, 154 milliárd forint uniós támogatást fizettek ki az elmúlt héten - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára hétfőn. Ekkora összeget egy hét alatt még sohasem fizetett ki fennállása óta a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. ■ MTI Tanárbéreket utaltak az ünnepek előtt KARÁCSONY ELŐTT elutalta a decemberi béreket az alkalmazásában álló pedagógusok, munkavállalók, kormánytisztviselők számára a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ - közölte a szervezet hétfőn. ■ MTI Román atom: kiszálltak a magánbefektetők az enel és az ArcelorMittal is kiszáll a romániai Cerna- voda atomerőmű (CNE) hármas és négyes blokkjának megépítését célzó több mint hatmilliárd eurós projektből, így a román állam marad a tervezett beruházás egyedüli részvényese. ■ MTI Letta: generációváltás az olasz politikában AZ OLASZORSZÁGBAN idén elért gazdasági-politikai stabilitást, valamint az olasz politikában történt nemzedékváltást emelte ki Enrico Letta miniszterelnök hétfői évértékelő sajtótájékoztatóján. A második világháború óta először került csupa negyvenéves az olasz pártok élére. ■ MTI Meghalt Mihail Kalasnyikov kilencvennégy éves korában meghalt Mihail Kalasnyikov, aki a világ egyik legismertebb lőfegyvertervezője volt. Az AK-47-es gépkarabély legújabb változatát néhány hónapja kezdték tesztelni az orosz hadseregben. ■ VG Az árfolyamgátba belépett devizahitelesek a mentesített követelésrészről jövő évtől negyedévente elszámolást kaphatnak a bankjuktól. Akik nem léptek be az árfolyamgátba, azoknak pedig tájékoztató levelet visz a postás. Herman Bernadett Az árfolyamgát is a rezsiharc egyik elemévé válhat, ha a parlament elfogadja Németh Szilárd fideszes képviselő javaslatát, amely szerint jövőre a pénzügyi intézményeknek az árfolyamgátba belépett adósokat negyedévente tájékoztatniuk kell arról, pontosan mennyit spóroltak azzal, hogy igénybe vették a mentőövet. A védőernyő alá október végéig a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint több mint 170 ezren léptek be, gyűjtőszámlát valamivel több mint 160 ezer ügyfélnek nyitottak. Ők a jegybank adatai szerint eddig már több mint 22,3 milliárd forintnyi tartozástól szabadultak meg csak az árfolyamgát miatt, vagyis egy átlagos ügyfél esetében 130 ezer forintnál is több a megtakarítás. Az árfolyamgátba belépők úgy mentesülhetnek a devizahitel egy részének megfizetése alól, hogy a jogszabályok szerint a rögzített árfolyam fölötti törlesztőrészletből csak a tőketartozás kerül a gyűjtőszámlájukra, a kamatokat elengedik nekik. A spórolásnak ezzel még nincs vége. A gyűjtőszámlákra kerülő tőketartozás ugyanis a mindenkori 3 havi buborral kamatozik csak, ennek mértéke jelenleg mindössze 2,99 százalék, miközben a svájci frank alapú lakáshitelek átlaA jegybank készített egy felmérést arról, miért nem veszik igénybe a devizahitelesek az árfolyamgátat. Az eredmények szerint mindösz- sze 3 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy nem értesült a konstrukcióról. 14 százalék nem volt jogosult rá, 2 százaléknál pedig túl rövid volt a gos kamata a jegybank adatai szerint 6,3, a szabad felhasználású jelzáloghiteleké 7,6 százalék körül van. Egyelőre ezen nem sokat nyernek még az árfolyamgátasok, hiszen egy átlagos gyűjtőszámlán alig 73 ezer forintnyi tartozás van, de évente már most is lehet így 1-2 ezer forintnyit spórolni. Később pedig, ahogy növekszik a gyűjtő- számlákon lévő összeg, a kamatkülönbözeten nyert megtakarítás is növekedhet - ehhez persze az is kell, hogy a bubor továbbra is alacsonyabb maradjon a frankhitelek kamatánál. A teljesen nyilvánvaló előnyök ellenére a lakosság körében csak mérsékelt sikert hitel hátralévő futamideje az ötéves konstrukcióhoz. A többi ügyfél vagy bizalmatlan volt, vagy kevesellte az ajánlatot. A be nem lépők negyede jobb ajánlatra várt, 20 százalékuk nem bízott a konstrukcióban, 30 százalék pedig a későbbi magas törlesztőrészletektől tartott. aratott eddig az árfolyamgát. A jegybanki adatok szerint a jogosultak kevesebb mint 40 százaléka igényelte a konstrukciót október végéig annak ellenére is, hogy a reklámkampányban is népszerűsítették a lehetőséget, amelynél a jelentkezési határidőt többször is meghosz- szabbították, míg végül eltörölték. Sőt novembertől még ki is szélesítették a jogosultak körét, most már beléphetnek az árfolyamgátba azok is, akiknek van 90 napon túl lejárt banki tartozásuk, de végrehajtás még nem indult meg az ingatlanjukra, azoknak is nyitva áll a rendszer, akiknek az eredeti hitele forintban számolva meghaladta a 20 millió forintot, illetve azoknak is, akik részt vettek már valamilyen hitelkönnyítő programban. Bár a hitelintézetek általában önként is elég aktívan felhívták az adósok figyelmét eddig is a lehetőségre, a most benyújtott javaslat szerint ez most már kötelességükké válhat: ugyanis jövő év március 20-ig értesíteniük kell majd minden jogosult devizahitelest arról, hogy beléphet az árfolyamgátba. Még több törvényt fogadott el ebben az évben az Országgyűlés statisztika Az Országgyűlés 2013-ban a tavalyihoz képest harminccal több, összesen 255 törvényt fogadott el, mindezt azonban a 2012-es 918 óra helyett 795 órányi ülésezés alatt. A törvények mellett 105 határozatot és két politikai nyilatkozatot is elfogadtak a képviselők. A törvények közül 88 volt új jogszabály, 167 törvénymódosítás és 44 nemzetközi egyezmény. A határozatok között 38 mentelmi ügy szerepelt, amelyek közül nyolc alkalommal függesztették fel az adott képviselő mentelmi jogát. 2013-ban összesen 432 törvényt nyújtottak be az Országgyűlésnek, ebből 180-at a kormány, 92 törvényt pedig a kormánypárti képviselők, ezekből összesen 251-et el is fogadott a parlament. Az ellenzék által benyújtott 157 törvényjavaslatból kettő nyerte el a képviselők többségének bizalmát, a bizottságok három javaslata közül kettőből született törvény. A kormánypárti és ellenzéki képviselők közösen egyetlen törvényjavaslatot sem nyújtottak be. Az Országgyűlés 88 napon 795 órát ülésezett. A képviselők 2157 alkalommal szavaztak, a legtöbbször - 1116-szor - módosító indítványok szavazásakor nyomták meg a gombot. Januártól az utolsó, december 17-én tartott üléséig ösz- szesen 267 interpellációt, 311 azonnali kérdést és 229 kérdést mondtak el a képviselők. Napirend előtt 326, napirend után pedig 151 alkalommal szólaltak fel. Az ellenzéki képviselők 2013-ban összesen 2059 írásbeli kérdést intéztek, javarészt a kormányhoz. A házvezetés 53 alkalommal élt a pénzbírság kiszabásának lehetőségével. A szocialista Szanyi Tibor mellett csak job- bikos és független képviselők tiszteletdíját csökkentették. A legtöbbször, négyszer, Novák Elődnek kellett fizetnie, összesen 645 640 forintot. ■ MTI Miért nem kell ez a megoldás? Erdő Péter emberlétünk határain túlra tekintünk interjú A bíboros szerint sok figyelemmel és igyekezettel, de megszervezhető a hitoktatás az iskolákban Egész emberlétünk és a teremtett mindenség határain túlra tekintünk karácsonykor, megváltjuk a személyes és bennünket szerető Istent, akinek mindent köszönhetünk, s akire rábízhatjuk az előző év terhét, a következő év örömeit, aggodalmait - mondta Erdő Péter bíboros az MTI-nek adott karácsonyi interjújában. Erdő Péter rámutatott: Isten emberré lett, Jézus pedig - aki túl van az időn és a téren - valódi helyen és valódi időben született meg, ezért mondja az egyház titoknak, misztériumnak a megtestesülését. „Ha Isten annyira szeretett bennünket, hogy szolidaritást vállalt velünk, megszületett Betlehemben hajléktalan gyermekként, akkor nekünk, embereknek is ilyen szeretettel kell fordulni egymás felé” - állapította meg. A bíboros megjegyezte: „ha észrevesszük a Krisztus-arcot a másik emberben, akkor nem lehetünk közömbösek, oda kell fordulnunk hozzá”, éppen ezért konkrét találkozások szükségesek, amelyek „megnyitják az embereket a remény felé”, ráébresztik őket arra, hogy érdemes élni, mert az élet több, mint a jelen pillanat. Kiemelte, a karitász nemzetközi kapcsolatai révén hatékonyan célba tudja juttatni a rászorulóknak szánt segélyeket, Magyarországon pedig az országos és az egyházmegyei Erdő Péter: nem lehetünk közömbösek szervezeteken túl működnek plébániai karitászcsoportok is. Az idei árvíz idején az országos karitász nemcsak az árvízvédelemben vett részt, hanem több száz házat is újjáépített. Szólt arról, hogy XVI. Benedek pápa lemondása nyilvánvalóan meglepte az egész világegyházat, annak ellenére, hogy lemondásakor maga is jelezte: idős korában nehezen viseli már a hivatalával járó terheket. Rámutatott: Ferenc pápa szívesen fordul rövid üzeneteivel az emberekhez, mégpedig nem csak az internet világában. A mai kor embere ugyanis nehezen összpontosítja figyelmét hosszú szövegekre, „sokaknak az erőteljes és egyszerű impulzusokra van szükségük”. Erdő Péter közölte: a kötelezően választható hit- és erkölcstan idei bevezetésével nőtt a katolikus hittant választók aránya: míg korábban alsó tagozaton országos viszonylatban az összes diák kevesebb mint 30 százaléka, addig jelenleg 34 százaléknál is nagyobb része választotta azt. Úgy ítéli meg, hogy „kölcsönös jóindulat alapján, nem könnyen, sok figyelemmel és igyekezettel, de megszervezhető” a hitoktatás, a pedagógusdiplomával rendelkező katolikus hívőknek pedig 60 órás hittanárképzést biztosítanak, s ezzel a végzettséggel taníthatnak is hittant. ■ MTI A r
