Tolnai Népújság, 2013. december (24. évfolyam, 280-303. szám)
2013-12-24 / 299. szám
2013. DECEMBER 24., KEDD INTERJÚ 5 elemzés Meglepetésre a 2012-es év mélypontja után fennállása legmagasabb bevételét produkálta a megye egyik legmeghatározóbb építőipari cége idén. Felpörögtek az uniós projektek, van munka bőven, csak az ember kevés, változtatni kellene a szakképzésen is KÉSZÜLNEK AZ ERŐMŰ BŐVÍTÉSÉRE Korcsmár István vezérigazgató elégedetten nyugtázta, hogy cége eddigi legeredményesebb évét zárta A 2012-es év mélypontja után idén fennállása legmagasabb bevételét érte el a megye meghatározó építőipari cége, a szekszárdi Alisca Bau Zrt. Korcsmár István vezérigazgató szerint ugyanakkor nem felhőtlen a jövőkép, a szakképzés hiányosságai és a külföldi munkavállalás miatt kevés a szakember. Finta Viktor- Lapunknak korábban azt mondta, bizakodik, hogy az idei évben sikerül kimozdulnia az építőiparnak abból a gödörből, amit a gazdasági válság okozott, és hogy ezáltal cégük, az Alisca Bau Zrt. is előre léphet. Az év végi kimutatások szerint országos szinten valóban történt pozitív elmozdulás. Önöknél is így van ez?- Szerencsére abszolút mértékben így alakult - válaszolta Korcsmár István, az Alisca Bau Zrt. vezérigazgatója. - Sőt, olyannyira, hogy cégünk eddigi legjobb eredményét könyvelheti el idén az 1991-es megalapítása óta, ami még minket is némileg meglepett. A visszaesés egyébként 2007 után kezdődött, az volt az utolsó béke év. A 2007-2013-as uniós ciklus indulásával elmaradtak a nagy beruházások, alig írtak ki pályázatokat, közbeszerzéseket, mi pedig szinte száz százalékban ezekre alapoztunk. Ebben az időszakban a 2010-es és a 2012-es év volt számunkra a legkatasztrofálisabb, tehát még tavaly is nagyon szenvedtünk minden tekintetben. így még élesebbnek látszik az ellentét, miszerint az idei év kiemelkedő lett. Egyelőre csak az árbevételt tekintve, még csak erről tudok nyilatkozni, a mérlegünk később készül el. Hozzáteszem, ez csak nominálisan értendő, mert azért a '90-es évek elején, közepén, amikor húzóágazat volt az építőipar, akkor az a névelegesen kisebb eredmény felszorozva többet ért, más volt akkor még a forint értéke.- Már év elején érezhető volt a fellendülés?- No, ez is érdekes, mert egyáltalán nem. Az első félévben az éves árbevételünknek mindösz- sze az egyhatodát hoztuk, míg a második félévben az öthatodát.- Minek köszönhető ez torz arány, mi hozta a hatalmas elmozdulást?- Annak köszönhető, hogy az uniós pályázatok elbírálását jelentősen felgyorsították, és ezzel párhuzamosan a kifizetések is látványosan felgyorsultak. Míg korábban egy-egy számla beadása után 5-6 hónap is eltelt, amíg kifizették a munkánkat, addig az utóbbi időszakban nagyjából 60 napon belül a pénzünkhöz jutottunk. így sokkal gördülékenyebben mennek a dolgok, nem kell olyan mértékben hitelekre alapoznunk, kevesebb kamat terhel minket. A dolgozóinkat, szállítóinkat, alvállalkozóinkat ki kellett fizetnünk, de ha nem kaptuk meg a kintlevőségeinket, akkor kölcsönt kellett felvennünk, annak pedig költségei voltak, amik pedig elvitték a teljes nyereséget, vagy legalábbis egy jó részét. Hozzáteszem, nekünk szerencsére sosem volt gondunk a hitelfelvétellel, jó partnerre találtunk az OTP Bankban, akivel mindig kölcsönösen számíthattunk egymásra.- Az év közepétől a fejlesztések felgyorsuló ütemével miként tudtak lépést tartani?- Úgy, hogy jóval több alvállalkozót kellett foglalkoztatnunk. A cég alkalmazottainak a száma közel száz fő, most nagyjából ennek a duplája dolgozik nálunk.- Ezek szerint azért van még szabad kapacitás a munkaerőpiacon építőipari szakemberekből?- Tapasztalatom szerint most ért el oda az ágazat, hogy kezdenek komoly problémák kialakulni ezen a téren. Annyi beruházás zúdult most az iparágra, hogy egyszerűen nincs annyi ember, amennyire szükség lenne.- Ennek mi az oka?- Én két dolgot említenék. Az egyik ok az, hogy Magyar- országon nincs megfelelő szakmunkásképzés. Nem lehet találni a fiatalok között egy jó kőművest, ácsot, vasbetonszerelőt, hogy csak az alapszakmákat soroljam. Minden családban diplomást akarnak faragni a gyerekekből, ami persze valahol érthető, de látni kellene, hogy sok esetben egy első osztályú kőműves sokkal biztosabb egzisztenciára számíthat, mint ha mondjuk pedagógus lesz belőle. S miután nincs rá igény, így a középiskolák sem indítanak építőipari szakmunkás szakokat. És igaz, hogy ezt most próbálják valahogy felülről koordinálni, de az még közel tíz év lehet, amíg mi ebből majd érzékelhetünk valamit. A szakember hiány másik fő oka pedig, hogy az ereje teljében levő munkás nyugaton keres boldogulást, és a többség meg is találja, arra épít egzisztenciát Ausztriában, Németországban, és így már nagyon nehéz hazacsábítani, még akkor is, ha ugyanolyan bért biztosítanánk neki, mint amit külföldön kap.- Most általánosságban beszélt, de önöknek Is gondot okozott már a szakember hiány?- Szerencsére nem. És ez annak a gyümölcse, hogy mi- mindenkori humán- és üzlet- politikánknak megfelelően - a velünk együtt dolgozókat partnerként kezeltük. Olyan alvállalkozói gárda alakult ki körülöttünk, akikre bizton alapozhatunk. Van olyan cég, akivel már több mint 20 éve együttműködünk, úgy számíthatunk rájuk, mint a saját brigádunkra. Hiába jelenik meg valaki a plac- con, és kínál egy munka folyóméteréért magasabb árat, ezek az alvállalkozók kitartanak mellettünk, mert tudják, hogy mi megbízhatunk egymásban.- Milyen jelentősebb munkákat végeztek el idén?- Ebben az esztendőben jó volt, hogy nagy beruházások zárultak és ugyanilyen nagyok indultak is, tehát megfelelő volt bátaszékhez ezer szállal kötődik a cég. Ott korábban nem csak mélyépítési feladatokat vállaltak el - mint a csapadékvíz-elvezetés szempontjából fontos fejlesztés, a Cigány-árok 1. és 2. ütemének kivitelezése - hanem magasépítési munkát is végeztek. Utóbbira példa a 2011-ben átadott új óvoda, vagy a 2008- ban PPP-konstmkcióban elkészített városi tanuszoda. Ennek munkálatait az Alisca Bau finanszírozta, majd a cég a kész létesítményt maga üzemeltette, amiért a bátaszéki önkormányzattól és az államtól is kapott ellentételezést. Az eredeti szerződés szerint ez lett volna a felállás egészen 2023-ig, akkor került volna át a város tulajdonába az uszoaz átmenet. Átadtuk a nagydorogi szennyvízcsatorna-hálózatot és tisztító üzemet, aztán befejeztük ugyanezt a munkát Zombán és Iregszemcsén is. Van, ahol még a próbaüzem zajlik, van, ahol már ezen is túl vannak. Közben megnyertük és elkezdtük idén Tolnán a szennyvíztisztító telep építését, ahol várhatóan jövő februárban kezdődhet a próbaüzem. Elnyertünk a Duna-Tisza Közén is egy munkát, regionális szennycsatornát építünk Úszód, Géderlak és Kalocsa számára, emellett Baja térségében Vaskúton is lesz ilyen feladatunk. Folytatódnak a partfal megerősítési programok is a Duna mentén: Pakson és Du- naföldváron is mi végezzük ezt a munkát, amelyek egyébként korábbi beruházások újabb ütemei, illetve ezekhez hozzájött még Bölcske is. Ezek mind késő ősszel kezdődtek, és áthúzódnak a következő esztendőre, de da. Csakhogy a magas éves törlesztőrészlet komoly terhet jelentett az önkormányzatnak, ugyanakkor Korcsmár István elmondása szerint cégüknek sem volt jó a konstrukció, mert annak idején svájci frank alapú hitelt vettek fel, aminek a törlesztőrészletei az árfolyam kedvezőtlen alakulása miatt horrorisztikusan megugrottak. Végül ezév szeptember 1-jén dr. Puskás Imre országgyűlési képviselő hathatós közbenjárásának köszönhetően sikerült állami szerepvállalással egy új háromoldalú megállapodást kötni, az Alisca Baut az állam kifizette, a cég rendezni tudta a hitelét, a város megszabadulta jelentős kiadástól, és már magáénak tudhatja a tanuszodát. eddig az időjárás kegyes volt hozzánk, így jól haladunk. Ösz- szességében azt mondhatom, hogy nincs most hiány munkában, sőt 2014-re is biztosítva számunkra a feladat.- A válság közepén sem építették le a dolgozói létszámot?- Nem. Egyrészt úgy gom dőltük, hogy csak egy-két évet kell valahogy átvészelnünk, másrészt nem akartuk kitenni magunkat annak, hogy a válság végén ismeretlen szakemberekből kelljen új csapatot építenünk. Ezért inkább - amikor már látszott, hogy elhúzódik a kedvezőtlen időszak - olyan munkákat is elvállaltunk, amelyek veszteségesek voltak. Ez a politika most meghozta a gyümölcsét. Megmaradtak azok az embereink, akikkel már közel húsz éve együtt dolgozunk, ismerjük egymás erősségeit, gyengeségeit, amikre oda tudunk figyelni.- Ezzel a szemlélettel akár már a paksi atomerőmű bővítésére Is készülhetnének. Tényleg, számítanak ott munkára?- Persze, készülünk rá. Vannak olyan minőségirányítási fejlesztések, amiket már kimondottan emiatt csináltunk meg. És tudjuk azt is jól, hogy ott olyan szakemberekre lesz szükség, akik beszélnek angolul. Éppen ezért több építésvezetőnket is beiskolázzuk, hogy letehes- se a középfokú nyelvvizsgát. Ugyanakkor gondot jelenthet, hogy a brigádvezetőink már középkorúak, velük már nem biztos, hogy neki tudunk fogni ennek a 2016-2017-ben kezdődő feladatnak, viszont a fiatalabb korosztály hiányzik, ahogy már említettem. Most erre kell megtalálnunk a megoldást.- Az új atomerőművi blokkok építéséig még mivel számolhatnak?- Részint újabb szennyvíz- beruházásokkal, másrészt szeretnénk feladatot vállani a kormány által meghirdetett torna- csarnok- illetve uszodaépítési programokban. Ezt fontosnak tartom, mert egyébként is támogatjuk a sportot, a társasági adónkból is hozzájárulunk a fiatalok értelmes elfoglaltságának megteremtéséhez. A tolnai szennyvíztisztító telep fejlesztése még tart, jövőre lesz kész «\-nwr Mi Misc.i Hmj Vág Bognár Jenő polgármester, Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter, Werner Mihály, az Alisca Bau Vagyonkezelő Kft. ügyvezetője és dr. Puskás Imre országgyűlési képviselő a bátaszéki tanuszodában a szerződés aláírásakor Nagy tehertől szabadultak meg Bátaszéken * á r
