Tolnai Népújság, 2013. december (24. évfolyam, 280-303. szám)
2013-12-24 / 299. szám
2013. DECEMBER 24., KEDD MEGYEI TŰKOR 3 JEGYZET Ünnepünk szokásai A gyerekeknek egészen biztos, de azt hiszem, a legtöbb felnőttnek is a karácsony a legkedvesebb ünnepe. Csodálatos az esemény, aminek emléket állít, és csodálatos az is, hogy minderre azokkal együtt emlékezünk, akiket a legjobban szeretünk. amikor ezek a sorok megjelennek, az otthonokban halászlé fő, pulyka pirul, káposzta rotyog, sütemény sül. A gyerekek izgatottan kérdezik meg százegyedszer is, hogy „mikor lesz már sötét?”, mert tudják, hogy az angyalka csak akkor hozza a karácsonyfát és az ajándékokat, ha kint már besötétedett. Bár az angolszász karácsonyi szokások is egyre ismertebbé válnak nálunk is, amíg a világ a világ, Magyarországon a Jézuska adja az ajándékot, amelyet angyalkák „kézbesítenek” annak, aki megérdemli. Mégpedig nem karácsony napján, hanem az azt megelőző estén, s míg várunk a Kisjé- zus éjféli születésére, finomságokkal teli az ünnepi asztal, amelyen egy terítékkel több van, mint ahányan körülülik. A plusz terítékkel azokra emlékezünk, akik már nem ülhetnek velünk az asztalhoz. ilyenkor, ünnep idején, az ember sajnálja, hogy csak egy gyomra van. Az elkövetkező bő egy hét folyamán ugyanis felvonulnak a magyar konyha remekei, a halászlé, a töltött káposzta, a bejgli, és a beszivárgott, de népszerűvé vált külföldi karácsonyi fogások, mint például a töltött pulyka. S akkor még nem szóltunk a borlevesről és a mákos gubáról, a tengernyi aprósüteményről, a karácsonyi tortákról, és az egyedi, családi finomságokról, amelyek csak sátoros ünnepkor készülnek. Nem a diéta ideje ez, és ha úgy tetszik, hát ez is egy a mi karácsonyi és szilveszteri ünnepi hagyományaink közül. Az időseknek, a gyerekeknek is kedveztek báta Az időseknek szervezett a bátai önkormányzat vacsorás karácsonyi ünnepséget. Százhúsz embert láttak vendégül, tájékoztatott Huszámé Lukács Rozáüa, polgármester. Az óvodások, iskolások műsora után meglepetésként Leblanc Győző és Tóth Éva lépett színpadra adventi kívánságműsorral. Az óvodások saját készítésű papírangyalkákat ajándékoztak az időseknek. A polgármester azt is elmondta, a hittanos gyerekeknek a Szent Vér Bátai Templomokért Alapítvány rendezett ünnepséget, az utolsó nevelési-, tanítási napon pedig az óvodában és az iskolában is kívánság ebédet szolgáltak fel. ■ B. K. Sántának süti, szarvasnak répa szokások Eltérő szokásokkal, de szinte minden nemzet ünnepli a karácsonyt Karácsony mise az egri bazilikában. Szenteste az éjféli misére sok olyan magyar család ellátogat, aki a mindennapokban nem gyakorolja vallását A mondást kicsit átfogalmazva: ahány ország, annyi szokás. Különösen igaz ez a karácsonyra. Venter Marianna Az angolszász hagyományok egyre inkább „becsorognak” hazánkba is, nézzük tehát elsőként mi a szokás Angliában és az Egyesült Államokban. A kandallóra felakasztott zoknikat itt Santa Claus tölti meg ajándékkal, amelyet szigorúan csak december 25-én reggel bonthatnak ki a gyerekek. Ä karácsonyi menü elengedhetetlen fogása a gesztenyével töltött pulyka és a karácsonyi puding. A kandallón át közlekedő „Sántának” szokás néhány 1 szem süteményt és egy kis te- 1 jet, a fogatát húzó rénszarvasok 1 vezérének, Rudinak, pedig sár- J garépát kikészíteni. Finnországban a karácsony december 23-án este nagy sütés-főzéssel, takarítással kezdődik, amelyben lehetőleg az egész család részt vesz. December 24-én hagyományosan fahéjas tejberizs a reggeli, amelybe egy szem mandulát rejtenek. Aki ezt megtalálja, szerencsére számíthat a jövő évben. A karácsonyi vacsorán a heringet rozskenyérben sült sonka követi sült krumplival. Desszertként pedig mézes gyömbéres süteményeket esznek. Külön érdekesség, hogy az asztalt éjszakára nem szedik le, hogy az arra tévedő karácsonyi manók is jól lakhassanak. Nem feledkeznek meg a velük élő háziállatokról és a náluk fészkelő madarakról sem és természetesen ezen a napon sem hagyják ki a szaunát. A lengyelek 24-én este az eget kémlelik arra várva, hogy megpillantsák Gwiazd- kát, a betlehemi csillag jelképét. A karácsonyi böjt szellemében éjfélig nem esznek húst, az ünnepi asztal alá - amihez egy babona szerint szerencsétlenség páratlanul leülni - szalmát és szénát terítenek, arra emlékezve, hogy a ki Jézus jászolban született. A hagyományos ételek közül kedvelt a céklaleves, a mákos kalács és a hal. Karácsonyfát is állítanak, amit mogyoróval, almával, pappírból, vagy tojáshéjból készült díszekkel ékesítenek. Olaszországban az ünnep neve Natale, ami születést jelent. Nagyon gyakoriak a betlehemi jászol ábrázolásai. A karácsonyi vacsora hal, amit mindig a karácsonyi kalács, a panettone zár. A mi Mikulás napunknak megfelelő ünnep Olaszországban Vízkeresztre, január 6-ára esik. Az olasz gyerekek ajándékaikat Befanától, a jóságos boszorkánytól kapják, a rossz a hazai szokások sem maradhatnak ki a sorból. A karácsony köré egész ünnepkör szerveződött. Erdélyben például advent idején bezárták az ajtókat, ablakokat, nehogy a hajnali harangozás, a roráté elől menekülő boszorkányok a házakba húzódjanak. A központi ünnepnap nálunk Karácsony vigíliája, december 24- én este, Jézus születésének éjszakája. A Sárközben a karácsonyi kántálás, Pakson a karácsony előtti háromkirály-já- rás volt a szokás. a karácsonyi étkezésekhez megannyi rituálé, számos hiedelemfűződött. Mézzel kevert fokgyerkőcöknek pedig széndarabkákkal kedveskedik a Mikulás olasz kolleginája. Görögországban a karácsony tizekét napot felölelő ünnep. Itt a karácsonyi ünnepkörhöz sok legenda, mese, babona kötődik. Azt tarják, a föld mélyén gonosz manók élnek, akik azzal foglalatoskodnak, hogy a Földet tartó fa törzsét elfűrészeljék. Karácsonykor azonban szünte- tet tartanak, és feljönnek a felszínre, hogy az embereket bosz- szantsák. Ha beszabadulnak a hagymát ettek, hogy egészségesek legyenek. A karácsonyi morzsákat összegyűjtötték a tyúkoknak adták, hogy a következő esztendőben hamar legyen kotlósuk. Karácsony napján Bölcskén az eladó lányok férjjósló célzattal ették meg a karácsonyi szalmára odakészített piros almát. A bukovinai Hadik- falván az adventben húsfélét nem ettek, böjtös ételeket készítettek. A karácsonyfa egyszerű és szép volt: almát és süteményeket, lisztbe mártott diót tettek a fára, amelyet színes papírból és zabszalmából készített füzérrel és kis színes gyertyács- kákkal díszítettek. házba, akkor törnek, zúznak, megeszik az ennivalót, ezért távol kell őket tartani. Ebben segít a tűzhely lángja vízkeresztkor pedig a megszentelt víz ereje visszaűzi a gálád manókat oda, ahonnan jöttek, a Föld gyomrába. S a végére egy igazi különlegesség. A távoli Japán kultúrájába is beszivárgott a karácsony, bár inkább a boldogság és szeretet kifejezője, semmint vallási ünnep. A gyermekes családoknál a szülők megA karácsonyi asztal lába köré láncot, béklyót csavartak, hogy az állatok erősek, összetartok legyenek, és a csikót el ne lopják, és minden fogásból félre tettek egy-egy falatot a jószágnak, hogy azok is részesedjenek a vacsora kegyelmében. A vízkeresztig, azaz január 6-ig tartó ünnepkör gazdag hagyománykincsének részévé vált az István napi regölés, e pogány eredetű varázslás szokása. A legények álarcban, botokkal, dudákkal, csengőkkel felszerelve jártak házról házra. Jókívánságokat mondtak és össze- regölték a szerelmeseket. A János napján megáldott bort olajándékozzák gyermekeiket, méghozzá ugyanakkor, mint nálunk, azaz december 24-én. A legtöbb japán családban állítanak karácsonyfát, és egyre elterjedtebb a kidíszített kültéri is. A szerelmes párok ezzel ellentétben egy romantikus estét töltenek el együtt, amelynek során sétálnak, gyönyörködnek a karácsonyi fényekben, majd egy étteremben fogyasztják el az ünnepi vacsorát, amelynek kötelező fogása az epertorta. talmazó erejűnek tartották. Ezzel kínálták a háborúba, hosz- szú útra indulókat és a haldoklókat. A szőlősgazdák bort szenteltek János napján, s minden hordóba öntöttek néhány cseppet, hogy a bor meg ne romoljon. Aprószentek napján a Hemdes király által megöletett gyermekek emlékére zöld ágakkal, vesszőkkel, az élet ősi jelképeivel ütögették egymást, hogy az ártó, rontó szellemeket elűzzék. Ezt a szokást Kakas- don aprószentelésnek, Bölcskén mustohármagozásnak, Bátán és Alsónyéken supriká- lásnak nevezték. Egy tájegységen belül is több szokás volt A paraszti világ számos hiedelme Szívmelengető, színes programok az iskolában közösség Az adventikoszorú-készítéstől a versmondásig, számos elfoglaltság várt a diákokra tevel Mozgalmasan telik a december a Teveli Általános Iskolában. A programok sora egy író-olvasó találkozóval kezdődött, ahol Vig Balázs beszélgetett a gyerekekkel a „Három bajusz gazdát keres”, és a „Rettegő fogorvos” című könyveiről. A további rendezvények már az advent jegyében zajlottak. A fergeteges hangulatú Mikulás-DIS- CO nagy sikert aratott a diákok körében, a szülői felajánlásoknak köszönhetően szép bevétel született. A befolyt összeget későbbi programok lebonyolítására, a tanulók jutalmazására fordítja a diákönkormányzat. Szebbnél szebb adventi koszorút készítettek a fiatalok Az alsó tagozatosok kézműves foglalkozáson vettek részt Kereső József vezetésével. Adventi koszorút fontak fűzfavesz- szőből és maguk készítette méhviasz gyertyákkal, természetes anyagokkal díszítették. Közben felidézték az ünnep lényegét, a hozzá kapcsolódó hagyományokat. Az ünnepváró hangulatot fokozta a versmondó délután, ez a felújított könyvtárban zajlott. A vállalkozó kedvű alsósok szívmelengető karácsonyi verseket, dalokat adtak elő egymásnak, sokan készültek fel a pedagógusok segítségével. Kellemes hangulatban telt az idő, mindenkit megérintett az ünnep varázsa. ■ Vizin B. Kedves műsor A palánta Misszió bábszínházi előadása szintén a kisebbeket célozta meg. A darab a jóság, a szeretet, valamint a hit fontosságát hangsúlyozta. A színjátszó szakkör tagjai lelkesen készültek az iskola karácsonyi ünnepségére. Kedves műsorukkal nemcsak diáktársaiknak, hanem - az öregek napi rendezvényen - a falu idős lakóinak is kedveskedtek, emellett még a szomszéd településre is meghívást kaptak. A felső tagozatosok pedig betlehemes játékot tanultak be, amivel rokonaikat, illetve az érdeklődőket köszöntik. fi I n i í
