Tolnai Népújság, 2013. december (24. évfolyam, 280-303. szám)
2013-12-21 / 297. szám
2 PAKSI JÁRÁS 2013. DECEMBER 21., SZOMBAT HIRSAV Elköszön a Sosem Ugyanaz Comedy Klub Paks Búcsúelőadással köszön el közönségétől a Sosem Ugyanaz Comedy Klub. A színpadon felbukkannak régi és új arcok, így Gyulai István, Gracza Levente, Vida Zsolt és Bodroghalmi László, aki utolsó alkalommal is számos műfajban tervezik megnevettetni a közönséget. A programnak a Csengey Dénes Kulturális Központ színházterme ad otthont december 29-én. ■ V. T. Gyerekek ismerkednek a kortárs művészettel Paks Közel 14 millió forintot nyert pályázaton a Paksi Képtár tanórán kívüli nevelési programok szervezésére. A támogatásnak köszönhetően folytatódik az 5 éve zajló múzeumpedagógiai foglalkozássorozat, amelyben olyan tevékenységeket kínálnak óvodáknak és iskoláknak, amelyek hozzájárulnak, hogy a gyerekek jobban megismerkedjenek a kortárs művészettel. A programba fogyatékkal élőket is bevonnak. ■ V. T. Jól beszélnek németül a Rákóczi diákjai Paks Játékos feladatokon keresztül adtak számot tudásokról a német nemzetiségi nyelvet tanuló általános iskolások a Paksi Német Nemzetiségi Önkormányzat Paksi Úttörőkkel közös Sprich Deutsch (Mondd németül!) vetélkedőjén. A versenyt 11. alkalommal hirdették meg 7-8. osztályosoknak. A gyerekeknek egyebek között előre el kellett készíteni egy süteményt, majd ismertetni a receptjét, németül. A feladatokkal legjobban a II. Rákóczi Ferenc iskola csapata birkózott meg. ■ V. T. Két csapat a zsűri előtt Városépítő munkáját ismertek el példamutatás Megőrizte a tiszteletet és emberségét is a legendás erőművezető Erőművet építeni, működtetni hívták Paksra Pónya Józsefet, több mint negyven éve. A mű elkészült, működik, első vezetője kivívta és azóta is őrzi a paksiak tiszteletét. A napokban Lussonium-díjjal tüntették ki. Vida Tünde Nem érdemes visszamenni, mert az mindig csalódás. Más fogadja az embert, mint, amire számít - ezzel a gondolattal reagált Pónya József a kérdésre, hogy miért maradtak Pakson, amikor befejezte aktív pályafutását. Persze az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy közben otthonra leltek, gyerekeik is letelepedtek. Ahogy az egykori legendás erőművezető mondja, szeretni lehet ezt a Paksot. Szerinte nagyon jól ellátott város, tiszta, rendezett, jók az intézményei, szolgáltatásai. Városi ellátás van, de falusi világ. Nemcsak a várost, a megyét is szereti, mert nem romlott el, nem iparosodott annyira, mint Komárom megye, ahonnan érkezett.- Nálunk amolyan családi dolog, hogy szeretünk paraszt- emberek között lenni - jegyezte meg. Pónya József is paraszti családba született a szlovákiai Felsőszeliben, ahonnan igen hosszú út vezetett Paksig, az atomerőmű vezérigazgatói székéig. Kezdve azzal, hogy a faluban érettségizett fiatal is csak kettő volt, nemhogy egyetemet végzett. - Ha én apám elé álltam volna, hogy egyetemre megyek, orvoshoz vitt volna - mondja tréfásan. A humoros történetekben a gálaesten sem fukarkodott, amikor átvette a Paksi Iparos- és Vállalkozói Kör 9 éve alapított Lussonium-díját. Mint mesélte öt éven át „bejá- rós” volt Paksra, családja Tatabányán maradt. Az autóját maga vezette, nem tartott igényt sofőrre. Egyszer megállt, szóba elegyedett egy dinnye árussal, aki megjegyezte, hogy biztos valami nagy fejesnek lehet a sofőrje, hogy ilyen nagy autóval jár. Sok egyéb mellett arról vált „híressé” Pakson is, hogy megkérdezte az egyszerű emberek, a dolgozók véleményét is. Nem volt rest akár éjszaka bemenHa én apám elé álltam volna, hogy egyetemre megyek, orvoshoz vitt volna - mondta humorosan Pónya József, az atomerőmű nyugalmazott vezérigazgatója ni az atomerőműbe, hogy saját szemével győződjön meg mindenről. Azért ment a dolgozók közé, mert meg akarta tudni, hogy mi a dolguk, mi a véleményük, hogyan érzik magukat, és családjukban minden rendben van-e. Paksra akkor érkezett, amikor még zajlott az erőmű építése. Legendás gondolata, miszerint „azt gondoltam, hogy itt még évekig gumicsizmában kell járnunk”, sokszor sok helyen elhangzott már. Mostanra a szőlőmezsgyék, kukoricatáblák helyén lakások, intézmények épültek fel. És iskolák. Köztük az Energetikai Szakközépiskola, amelynek alapítója volt.- Az ő idejében kezdődött Paks iparosodása, a város lendületet kapott, iskolák jöttek létre, és ezek az iskolák vállalkozókat, mérnököket, olimpiai és világbajnok sportolókat termeltek ki. Épített egy olyan erőművet, ami most is a világ legjobbjai között van. Ehhez kellett egy ilyen ember, mint a Pónya Józsi bácsi - méltatta az Iparoskor alelnöke, Pintér Ferenc. A kitüntetettről készült kis- filmben, amit a gálán mutattak be, megszólaltak egykori kollégái is, beszéltek arról, hogy milyen szigorú volt, de következetes. Kováts Balázs fogalmazott úgy, hogy legendás vezető, ősmenedzser volt Pónya József. - Az ember előre nem tudja, hogy milyen problémák elé kerül, amikor az ügyeket meg kell oldani, akkor jön rá, alkalmas-e. Én úgy nőttem fel, mint a gaz, nem pátyolgatott senki, valahogy mégis kimagasodtam a többi közül. Most se tisztelem igazán a menedzserképzést - jegyezte meg Pónya József. Azt is elmondta, hogy mindig törekedett arra, hogy „ne szálljon” el. - Nem akartam el- romlani. Azt mondom, a gépkocsivezető is ugyanolyan ember. A kétkezi munkásokat mindig nagyra becsültem, talán mert az én képességeim abban nem olyan jók. Amit nem tud az ember, azt mindig nagyobbra tartja - tette hozzá. Vasesztergályosból lett vezérigazgató Pakson pónya József Felsőszeliben született 1932. március 18-án. 1949- től 1952-ig a Székesfehérvári MÁV Járműjavító Vállalat vasesztergályosa. 1952 és 1957 között a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnök-hallgatója volt. Az egyetem befejezése után, 1957-től 1968-ig a Bánhidai Erőműben dolgozott mérnök, majd üzemvezető, 1959-től osztályvezető beosztásban. 1969-től 1974- iga Tatabányai Főerőműben műszaki igazgatóhelyettes, 1972-től igazgató volt. 1974-1975-ben a Magyar Villamosművek Trösztnél miniszteri megbízott-helyettes. 1976-tól 1979-ig a Paksi Atomerőmű Vállalat műszaki igazgatóhelyettese, majd ugyanott igazgató; 1979-től 1992-ig vezérigazgató volt. 1985-ben Állami Díjat kapott. Később Paks Városért Emlékéremmel tüntették ki, Paks díszpolgára lett, szakmai munkáját Eötvös Lo- ránd- és Wigner Jenő-díjjal ismerték el. Az elmúlt hétvégén megkapta a Paksi Iparos- és Vállalkozói Kör Lussonium-díját. Szükség van a paksi blokkokra, keli a pluszáram az biztos, hogy lesz, mondja a paksi atomerőmű tervezett bővítéséről Pónya József. A mi erőművünk, az atomerőmű a legfiatalabb, ez egy jó erőben lévő negyvenes fickó, a többi hazai erőmű „öreg trotyli”, pótlásukra legalább 5-6 ezer megawattot kell építeni, fogalmazott. - Ha mi megépítünk 2000 megawattot még kell négyezer. Nem vesz- szük el senkinek a kenyerét, a megújuló pedig ma még nem versenyképes, itt Magyarországon - tette hozzá. Mint elmondta, véleménye szerint ez a beruházás már nem lesz olyan hatással Paksra, mint az első négy blokk építése, az üzemeltetéshez pedig a helybeli és környékbeli iskolák „kitermelik” a szakembereket. Hangsúlyozta, hogy tervezési szinten hatvanéves üzemidőről beszélnek, amiPaksnak biztosítja a további létét. Hozzáfűzte, azt viszont hiányolja, hogy más ipart, például gyártást, vagy női munkát adó tevékenységet nem telepítenek Paksra, így az eléggé egy lábon áll. A lakosságnak nem kerül pénzbe a szennyvízprogram nagydorog Az uniós és egyéb támogatás segítségével kivitelezett szennyvíztelep október elsejétől üzemszerűen működik, és mostanra a jogi akadályok is elhárultak, így a program a 63-as út felújításával véget ér. Erre azonban a közútkezelő tájékoztatása szerint csak a jó idő beálltával kerülhet sor. Ezután lesz a pénzügyi zárás, kapja meg az önkormányzat a pályázati támogatás utolsó részletét. Veres Imre polgár- mester elmondta, ezt követően visszakapja mindenki a lakossági hozzájárulást, mert annak köszönhetően, hogy magasabb támogatási intenzitást sikerült elérni, illetve az EU-önerő alapból és a paksi atomerőmű által alapított Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítványtól is nyertek támogatást, csupán 3 millió 445 ezer forint önerőre volt szükség. A projekt, ami a szennyvíztisztító-telep mellett a vezetékrendszer kiépítését is tartalmazta 967 millió forintba került. Megvalósulásával majdnem százszázalékos lesz a nagyközség csatornázottsága. Valamivel több mint 1000 lakásból 50 kivételével mindet ráköthetik, ezt mostanáig az érintettek 70 százaléka meg is tette. Még nem született döntés a szolgáltatás áráról, de az biztos, hogy kedvezőbb lesz a szip- pantós megoldásnál. ■ V. T. Sokszínű ünnepi műsor a Pro Artistól bemutató Az iskolában oktatott művészeti ágak jelentek meg a színpadon Paks Sokszínű, minden - az iskolában oktatott - művészeti ágat magába foglaló műsorral köszöntötte a közelgő ünnepet a Pro Artis művészeti iskola. A programra érkező népes nézősereget már a Csengey Dénes Kulturális Központ előterében műsor fogadta, a Paksi Pedagógus Kórus vendéginvitáló előadását hallhatták. A színpad ünnepi díszbe öltöztetéséről a képző- és iparművészeti szak növendékei gondoskodtak. Ez a legfiatalabb képzése az intézménynek, öt éve indult el. A zeneoktatás több mint negyven éve, 1969-ben kezdődött, amihez éppen húsz éve társult a tánctagozat, ami vaA zenés darabok mellett három balettprodukciót is láthatott a közönség lójában a balett-képzést jelenti. A báb- és színművészképzés - közismert néven drámaképzés - 2006 óta folyik. E képzések növendékei léptek színpadra sorra egymás után. Műsort adott az iskola több kamarazenekara, valamint a vonósegyüttes. Ezekben - ami általános jellemzője az iskola együtteseinek - diákok és pedagógusok közösen muzsikálnak.- A karácsonyra időzített alkalomhoz illő tartalmú koncert immár hagyomány - mondta Simon Péter igazgató. A zenés darabok mellett három balett produkciót és egy színdarabot láthatott a közönség. ■ Vida T. e i 4 I I
