Tolnai Népújság, 2013. december (24. évfolyam, 280-303. szám)

2013-12-18 / 294. szám

H Várják az Európai Bíróság döntését A kúria devizahitelek ügyé­ben hozott hétfői döntését a kormánynak ki kell értékel­nie, de a munkát folytatni kell annak érdekében, hogy az ország és a háztartások sebezhetősége a jövőben csökkenjen - közölte tegnap a nemzetgazdasági minisz­ter. Varga Mihály szerint az a cél változatlan, hogy a kormány a jelzálogalapú devizahiteleket kivezesse és további lépéseket tegyen a devizahitelesek érdekében. A Kúria beadványáról - az árfolyamrés és a szerződé­sek ügyében - az Európai Bíróság döntését várják, ami egyes sajtóhírek szerint esetleg csak májusban vár­ható. ■ VG Közfoglalkoztatottak: béremelés A kormány a jövő évre vár­ható inflációval, 2,4 szá­zalékkal emeli januártól a közfoglalkoztatási minimál­bért - mondta a Nemzetgaz­dasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatásért felelős államtitkára kedden. Az emelés forrásigénye 4,4 mil­liárd forint, amely szerepel a jövő évi költségvetésben, a közfoglalkoztatás finanszíro­zására rendelt 184 milliárd.. forint részeként - tette hozzá Czomba Sándor. ■ MTI Felfedhetik az ügynökök nevét januártól az áldozatok bármikor felfedhetik a nyil­vánosság előtt a róluk jelen­téseket író ügynökök nevét - emelte ki Rétvári Bence kedden a Parlamentben, mi­után a képviselők elfogadták a Nemzeti Emlékezet Bizott­ságának létrehozásáról szóló javaslatot. A közigazgatási tárca parlamenti államtitká­ra rámutatott: nem csupán egy testület alakul, hanem nagymértékben módosítot­ták az 1990 óta hatályban lévő, a múlt megismerésével összefüggő titkosítási és egyéb szabályokat. ■ MTI Aláírják a szelektív szerződéseket aláírta a jövő évi lakossági szelektív hulladékgyűjtési szerződést az első három közszolgáltatóval az Orszá­gos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. Az idén 95 hulladékgazdálkodá­si közszolgáltatást végző tár­sasággal van megállapodása lakossági szelektív gyűjtésre az ügynökségnek. ■ MTI Andor: London tervei kivitelezhetetlenek elképzelhetetlennek És ki­vitelezhetetlennek nevezte kedden magyar újságírók előtt a brit sajtóban hét vé­gén megjelent terveket az uniós bevándorlás korlátozá­sára Andor László foglalkoz­tatáspolitikai biztos. ■ MTI Kockázat a hiánycélban? tartalék Megszavazta a parlament a 2014-es költségvetést JOBBAN Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a költségvetés megszavazása után tartott sajtótájékoztatót. Remény a növekedésre A központi költségvetés fő számai (milliárd forint) ■12013 I 12014 Beveteli főösszeg 15460,8 Kiadási főösszeg 16586,0 Elfogadta a parlament a jövő évi költségvetést, amelynek jóval kisebb tartaléka lesz mint az idén, de a kockázat is várhatóan kisebb lesz. Éber Sándor Nincs olyan terület, amely ki­sebb összegből gazdálkodhatna jövőre, mint az idén, az esetleg kieső bevételeket pedig jelen­tős tartalék fedezi a büdzsében - jelentette ki tegnap a nemzet- gazdasági miniszter miután teg­nap a parlament megszavazta a 2014-es költségvetést. Varga Mihály szerint a jövő évi bü­dzsé az építkezés költségvetése lesz, amelyben van lehetőség a növekedésre. Arra ügyeltek, hogy egyszerre teremtsék meg a pénzügyi stabilitást, illetve érdemben csökkentese a csalá­dok terheit. Varga szerint a leg­nagyobb nyertesek a családok, például az elfogadott családi adókedvezmény, a gyed extra bevezetése és a diákhitel-ked- vezmény miatt, de bérnövelés lesz az egészségügyi és szociá­lis ágazatban is. „Jövőre a nyug­díjak 2,4 százalékkal nőnek, így megőrzik reálértéküket” - han­goztatta a tárcavezető. A 2014-es büdzsében az ál­lamháztartás központi alrend­szerének bevételi főösszegét 15 983 milliárd, a kiadási főössze­gét 16 968 milliárd, a hiányát 984 milliárd forintban állapí­tották meg. A nyugdíjbiztosítási és az egészségbiztosítási alap egyenlegét is nulla szaldóval tervezték. A Nyugdíjbiztosítási Alap bevételi és kiadási főössze­ge így egyaránt 2964 milliárd, míg az Egészségbiztosítási Alap esetében ugyanezen főösszegek 1884 milliárdot tesznek ki. A jö­vő évi büdzsét 2 százalék körü­li növekedéssel, 2,9 százalékos államháztartási hiánnyal, és JÓZSA ISTVÁN, az MSZP frak­cióvezető-helyettese szerint tör­vénysértően fogadták el a bü­dzsét, mivel a zárószavazása­kor nem vették figyelembe azt az elfogadott módosítást, amely a közszférában kifizetett végkielégítéseket terhelő külön­adót 98-ról 75 százalékra csök­kentette. A jobbikos Volnerjá­2,4 százalékos inflációval szá­molva állították össze. Jövőre a háztartások fogyasztásának 1,9 százalékos bővülésével és 2 szá­zalékos reálkereset-emelkedés­sel kalkuláltak. Az államadós­ság-mutató mértéke 2014 végén várhatóan 76,9 százalék lesz az idei év végi 77,4 százalékhoz ké­pest; A legutóbbi módosítások 7 milliárddal csökkentették a ter­vezett tartalékok mintegy 220 milliárdos összegét. A Költségvetési Tanács (KT) el­nöke a zárószavazás előtt az idei gazdasági fordulatra hivatkozva reálisnak nevezte a kormány nö­vekedési prognózisát, de felhívta a figyelmet, hogy jelentős kocká­zatok rejlenek a hiánycél tartá­nos szerint a kormány tovább folytatja a Gyurcsány- és Baj- nai-kormányok által megkez­dett megszorító politikát A kö­zel 3,5 százalékos hiányt váró Bajnai Gordon, azEgyütt-PM szövetség vezetője szerint a költségvetés választási jellegű, amely először „osztogat, de majd fosztogat”. MSZP: törvénysértő elfogadás sában, mivel csak 0,1 százalék- ponttal marad a kritikus 3 szá­zalékos szint alatt. Kovács Árpád közölte: a tartalék csak negyede a tavalyinak, ez azonban még elég lehet a kockázatok ellensú­lyozására, ezért azt javasolják, hogy az első háromnegyed év­ben ne nyúljanak hozzá. „A legutóbbi módosításokkal nem volt jelentős változás a bü­dzsében, valószínűleg többé-ke- vésbé, de feszesen tartható lesz a hiánycél” - mondta lapunknak a TakarékBank vezető elemzője. Suppan Gergely a növekedésben nem lát kockázatot, sőt, prognó­zisuk kedvezőbb a kormányé­nál. Az elemző az inflációban lát kockázatot, mivel ők alacso­nyabb, 1,5 százalék körülivel számoltak, amit a nemrég be­jelentett újabb rezsicsökkentés még lejjebb vihet. így a várt­nál alacsonyabb áfabevétel (ezt mintegy 3000 milliárdra ter­vezték) lehet, de ennek mértéke (10-20 milliárd forint) finom- hangolással kezelhető, draszti­kus lépésekre nem lesz szükség. Az elemző szerint az idei évnél kisebb tartalék is elég lesz, mi­vel jövőre jóval kevesebb lesz a makrogazdasági kockázat. Kiszámíthatóbbá vált mostanra a gyógyszertárak gazdálkodása patika A Széli Kálmán-terv miatt ugyan 2010-ről 2011-re és 2012-re drámaian csökkent a patikák jövedelmezősége - húszból tizenkilenc gyógy­szertárnak csökkent az ered­ményessége - a 2012-ben és 2013-ban bevezetett kompen­zációkkal végül talán helyreáll a működés biztonsága. Erről a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke beszélt annak kapcsán, hogy a parlament az idei évhez hasonló nagyságrendű plusz támogatást szavazott meg a gyógyszertáraknak jövőre is. Hankó Zoltántól megtudtuk: a tb-támogatott orvosságok ér­tékesítéséből ugyan előzetes becslések szerint mindössze 46.2 milliárd forint árrés-bevé­tele származik idén a patikák­nak, ez azonban a 3,6 milliárd forintos generikus kompenzá­cióval és a 4,5 milliárdos szol­gáltatási díjjal kiegészítve már 54.3 milliárdos össz-árrésbe- vételt jelentenek. A pótlólagos források, vala­mint a gyógyszertárak fesze­sebb, felelősebb gazdálkodása is hozzájárultak ahhoz, hogy kevesebb a veszteséges gyógy­szertár. Míg 2009-ben 600-650 patika működött negatív szal­dóval, tavaly mintegy 330, és ez év végéig számuk várhatóan már 300 alá kerül. Ennek, va­lamint a gyógyszer-nagykeres­kedők szigorúbb fellépésének köszönhetően a 2009. évi 61,2 milliárdról tavaly év végére 45,1 milliárdra mérséklődött a patikák tartozása. Ebben ugyan benne vannak az átüte­mezett és a leírt adósságok is, ennek ellenére Hankó Zoltán reményei szerint a folyamat idén tovább folytatódott. A kamara elnöke hozzátette: a patikák számának csökkené­se az utóbbi években lelassult, hosszabb távon reálisan 2300 körüli gyógyszertár működik majd az országban. A gyógy­szer-kiskereskedelemben foglalkoztatottak száma csök­kent, de ez nem gyógyszerész, hanem „egyéb” munkaerő le­építésével járt. ■ H. É. Vizsgálóbizottság lehet az adócsalásokról parlament A társasházak közös helyiségeinek villamosenergia-költsége is csökkenhet jövőre Büntetőjogi felelősség megálla­pítása után kezdhet működni az a parlamenti vizsgálóbizott­ság, amely az adóhatóság ki­emelt adózókkal kapcsolatos, 2002 és 2013 közötti gyakorla­tát tárná fel - döntött a T. Ház kormánypárti voksokkal. A bizottság létrehozását az LMP és a független Ángyán József indítványozta, más ellenzéki pártok nem támogatták ezt. Az Országgyűlés azt is meg­szavazta, hogy állami feladat lesz a tankönyvellátás, így ja­nuár elsejétől megszűnik a piaci elvekre épülő tankönyv- ellátás. Az előterjesztésre az el­lenzék mellett két fideszes po­litikus, az oktatási bizottságot Ángyán József vezető Pokorni Zoltán és Ben- csik János is nemet mondott. Az állam a bevett egyházak­nak felajánlott személyi jövede­lemadó egy százalékát kiegészíti az összes szja-bevétel egy száza­lékára, ha az adózók felajánlásai nem érik el ezt a szintet. Meg­nyitották az árfolyamgátat azon devizahitel-adósok előtt, akik augusztus 11. és november 9. kö­zött 90 napot meghaladó késede­lembe estek, de a szerződésüket a bank még nem mondta fel. A jövőben a cigarettapapír és -töltő is csak trafikban árusítható. Az új hitelintézeti törvény szerint a jövőben az ügyfelek bármikor átszerződhetnek egy átlátható árazású termék­re, a deviza alapú jelzáloghi­tel-szerződésekre kiterjesztik a jegybank középárfolyamának alkalmazását. Ä jelzáloghitel felmondása esetén az adott banknak előre, meghatározott időben értesítenie kell az ügy­felet. Pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-ki- bocsátó csak a felügyeletüket ellátó jegybank engedélyével tevékenykedhet, míg az utal­ványkibocsátónak elég ugyan­itt bejelentést tennie tevékeny­sége megkezdéséhez. Jóváhagyták az országos fej­lesztési és területfejlesztési koncepciót, mely szerint Ma­gyarország 2030-ra Kelet-Kö­zép Európa gazdasági és szelle­mi központjává válik. Az uniós fejlesztési programok végrehaj­tása a szaktárcákhoz kerül az év végén megszűnő Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől, míg a források felhasználását a Mi­niszterelnökség koordinálja. A társasházak és a lakásszö­vetkezetek közös helyiségeinek (például lift, lépcsőházi világí­tás) villamosenergia-költsége is csökkenhet jövőre, a közös képviselőknek pedig tájékoztat­niuk kell a lakókat a rezsicsök­kentéssel elért megtakarításról. A parlament 180 napon belül köteles a döntésnek megfelelő jogszabályt alkotni, ha a nép­szavazás törvényalkotási köte­lezettséget keletkeztet. ■ É. S.

Next

/
Thumbnails
Contents