Tolnai Népújság, 2013. december (24. évfolyam, 280-303. szám)

2013-12-18 / 294. szám

2013. DECEMBER 18., SZERDA MEGYEI TŰKOR 3 Ágazat felfutóban most már biztosan állíthat­juk, hogy végre-valahára el­mozdult a holtpontról a ha­zai építőipar. A gazdasági válság által leginkább súj­tott ágazat hosszú évek óta tartó mélyrepülése véget ért, nőtt a teljesítmény, nőtt a bevétel. tolna megye néhány évti­zeddel ezelőtt kiváló mező- gazdasága mellett ország­szerte elismert építőipari hagyományairól volt ismert. Építőipari cégei nem csak a megyében, vagy a régió­ban, hanem az ország távoli részeiben is dolgoztak. Me­gyénk tehát különösen ne­hezen élte meg a válságot. a remény első sugarai már tavaly felcsillantak, és a po­zitív folyamat nem állt meg. Az ágazat szereplői azonban egy kicsit úgy vannak, mint a mesebeli király, akinek az egyik szeme sír, a másik ne­vet. A nagy cégek sikeresen túlélték a „hét szűk eszten­dőt”, és most stabil szerző­déseik vannak, elsősorban ipari, kommunális, közös­ségi beruházásokra. Üzem­csarnokok, szennyvízháló­zat, közösségi épületek ké­szülnek. A kisebb cégek, egyéni épí­tőipari vállalkozók helyzete azonban már nem ilyen ked­vező. Mert lakások, csalá­di házak alig-alig épülnek, a már meglévők esetében pe­dig a tulajdonosoknak nem nagyon futja felújításra, mo­dernizálásra, átépítésre. Márpedig számukra ezek je­lentették a megélhetési for­rást. Nem javítja a helyzetet az sem, hogy rengeteg az el­adó ingatlan, és ilyen-olyan kényszerhelyzet miatt sok ezek közül áron alul kel el. a gondok ellenére minden­képpen üdvözlendő, hogy le­szálló helyett felfutó ágba került az építőipar. Bízzunk benne, hogy a folyamat tar­tósnak bizonyul, és egyre szélesedik azon építőipari vállalkozások köre, amelyek megtalálják a számításukat. Lendületben az építőipar statisztika A kisebb vállalkozások még nem érzik a pozitív hatást 2012 okt. 2013 VG-GRAFIKA FORRÁS: KSH Az építőipari termelés értéke (milliárd forint, folyó áron) Októberben is megmaradt a hazai építőipar lendülete, úgy tűnik, a mélypontról elmoz­dult az ágazat. Ám a lakásépí­téssel, -felújítással foglalkozó vállalkozások többsége még nem érzékeli a változást. Mauthner Ilona Októberben 10,7 százalékkal bő­vült a hazai építőipar teljesítmé- jiye az egy évvel korábbihoz ké- pest a Központi Statisztikai Hi­vatal (KSH) adatai szerint. A KSH közlése alapján az épületek építésénél 12,1, az egyéb építmé­nyeknél 9,5 százalékos növeke­dést mértek. Az októberi növe­kedés az alacsony előző évi ada­tok mellett főként az ipari létesít­mények építésénél tapasztalható fejlődésnek volt köszönhető. Az egyéb építményeknél tapasztalt 9,5 százalékos növekedés a KSH adatai szerint a vasút- és útépíté­si munkákra, illetve a közműfej­lesztésekre vezethető vissza. A Tolna megyei székhelyű épí­tőipari szervezetek első, máso­dik és harmadik negyedévi tel­jesítménye 4,4 százalékkal nőtt a tavaly ilyenkori alacsony bá­zishoz képest. A januártól szep­tember végéig tartó időszakban a megyében 13,2 milliárd forint értékű építőipari termelésben je­lentős szerepe volt az út- és köz­mű-építéseknek. A megyében nyilvántartott telephelyeken 14 százalékkal nőtt a legalább 50 alkalmazottal rendelkező ipari vállalkozások teljesítménye. Az Építési Vállalkozók Orszá­gos Szakszövetségének (ÉVOSZ) közlése szerint a 2006-os 2360 milliárd forintról 2012-re 1616 milliárd forintra csökkent az or­szágos építésszerelés termelési értéke. Az ÉVOSZ elemzése sze- rint ugyan az idén már pozitív változás indult az építőiparban, azonban az egyes építmények között jelentős eltérések mutat­koznak. Míg az út-vasút építés területén dinamikus bővülés ta­pasztalható, és hasonló a helyzet az ipari épületeknél is, a recesz- szió által leginkább érintett la­kásépítési, lakásfelújítási terü­leten nem észlelhető fellendülés. A megye két nagy építés­ügyi vállalkozásának vezetői optimistán tekintenek a jövő­be. Werner Mihály, a szekszár­di Alisca Bau Zrt. műszaki igaz­gatója elmondta, ennek alapja, hogy jó szerződésekkel rendel­keznek. Elsősorban a mélyépítés az, mely Viszi előre a céget. Ireg- . szemcsén a szennyvízcsator­na hálózatot, Tolnán a szenny­víztelepet, Dunaföldváron, Pak­son, Bölcskén a támfalat, Vas- kúton a település teljes szenny­vízcsatorna hálózatát, Bátaszé- ken, Bátán, Alsónánán, Szálkán és Sárpilisen szintén a szenny­vízhálózatot, Őcsényben a temp­lom rekonstrukcióját, Sárpilisen a tájház felújítását is ők végzik. A cégnél 98-an dolgoznak, és ha az időjárás engedi, folyamato­san lesz mindenkinek munkája, tette hozzá a műszaki igazgató. Kólya József, a tamási szék­helyű Tarn Bau Kft. ügyvezető igazgatója is arról számolt be, hogy már megkötötték a mun­káikra a szerződéseket. Ezek egy része vízgazdálkodási, ár- vízyédelmL ..létesítmények, de közműberuházásokra, gabona- tárolók építésére, állattartó tele­pekhez kapcsolódó építmények­re is van szerződésük. Most úgy látják, a jövő évben már bizto­sabb alapokon állnak, a fejlődés üteme is látható lesz. Kevés új lakás épült a megyében is, ugyanakkor használtból bővül a kínálat közel 40 százalékkal kevesebb lakás épült 2012-ben, mint 2010- ben, az egész országban össze­sen 12 666. Ilyen alacsony építé­si számra még a múlt század nagy gazdasági világválsága idején sem volt példa. Tolna me­gyében az idei évi lakásépítési teljesítmény stagnál. Ebben az esztendőben az első 9 hónapban mindössze 25 új lakás haszná­latbavételi engedélyét adták ki a hatóságok a megyében, az át­adott 25 új lakás 40 százaléka Szekszárdon, további 48 százalé­ka pedig a többi városban, a fennmaradó 12 százalék pedig a községekben került használat­ba. A lakások 76 százalékát a lakosság, 24 százalékát vállalko­zások finanszírozták. Az új ott­honok 52 százaléka saját hasz­nálatra, 48 százaléka értékesíté­si céllal épült. A lakások átlagos mérete a lakosság által építettek alapterületének 28 százalékos csökkenése miatt 159 négyzet- méterről 115-re mérséklődött. Egyre több használt lakást kínál­nak az ingatlanközvetítők is, en­nek oka főként az, hogy nem tudják törleszteni tovább a banki hitelt, vagy más anyagi eredetű gond. A lakáspiacon pedig első­sorban a kisebb alapterületű in­gatlanokat keresik. HÍRSÁV Nemzetközi kiállítás megyei résztvevőkkel maribor Tolna megyei alko­tók részvételével nyílt nem­zetközi betlehemes kiállítás a szlovéniai Mariborban, a sliv- nicai templomban. A szlovén, osztrák, szerb alkotók mellet meghívást kapott Törő Ani tűzzománc-készítő, valamint Szemcsuk István, Baksics Ti­bor és Törő György fafaragók. A tervek szerint a látványos kiállítást a Dunai Nemzetkö­zi Alkotókor szervezésében jövőre megyénkben is bemu­tatják. ■ V. M. Petrits József zárta az Önarckép sorozatot szekszárd Petrits József mé- zeskalácsos volt a vendége a szekszárdi Babits Mihály Kul­turális Központ Önarckép - Értékkel elnevezésű sorozatá­nak kedden este. A művelődé­si központ két évvel ezelőtt in­dította a programot, amelyben a Szekszárdon élő, a városért sokat tevő művészeket, közéle­ti személyiségeket ismerhet­te meg a közönség. Az Önarc­kép most szünetel, de később még visszatérhet, tudtuk meg a szervezőktől. ■ V. M. Luca búzát vetettek a szekcsői gyerekek kaposszekcső Jóslásra ad­ták a fejüket a kaposszekcsői gyerekek és szüleik. Ponto­sabban Luca búzát vetettek, természetesen Luca napján, hogy ily módon következtet­hessenek a következő év ter­mésére és időjárására. A Kö­zösségi Ház programján az­tán karácsonyi gyertyát ké­szítettek papírból, azt is meg­tanulták, miként lehet pa­pírfenyőt hajtogatni, és kará­csonyfadíszek is készültek a családi délutánon. ■ H. E. HIRDETÉS_______________________________ Átadták Decsen a 699 és 700 helyrajzi szám alatti Szent Erzsébet sétányt 2013. december 4-én. A Decs Kulturális, Oktatási és Sport Életének Fejlesztéséért Közalapítvány VM rendelet alapján, falumegújításra és fejlesztésre LEADER pályázat keretében, 9 millió 309 ezer 768 forint támogatásból valósította meg a beruházást, amely során a Szent Erzsébet téren térburkolat fektettek le, napelemes kandelábereket, padokat, információs táblát helyeztek el, facsemetéket ültettek. A megyeszékhelyen élőkért dolgoznak civilek Folyamatosan tartja a kapcsolatot a lakossággal a szervezet Tűzifa és élelmiszer kellene a rászorulóknak szekszárd A megyeszékhely lakosságával való folyamatos és személyes kapcsolattartást, a tájékoztatást, és az itt élők ál­tal felvetett problémáknak és javaslatoknak a városvezetés­hez való eljuttatását tartja leg­fontosabb feladatának az Ösz- szefogás Szekszárdért Egye­sület (ŐSZE). A civil szerve­zet tegnap délelőtt tartott saj­tótájékoztatót, amelyen a meg­alakulása óta eltelt egy év alatt történteket foglalta ösz- sze. Mint azt Maller Béla, az ŐSZE elnöke elmondta, meg­alakulásukat követően egy huszonhét kérdésből álló kér­dőívet juttattak el a szekszár­diakhoz, ennek alapján állítot­ták össze az embereket legin­kább foglalkoztató dolgok lis­táját. Az elsők között szerepelt a szemétszállítási díj megál­lapításának módosítása. Az ŐSZE álláspontja szerint igaz­ságosabb lenne nem lakáson­ként, hanem az egy lakásban élők száma alapján megálla­pítani a díjat. Az erre vonat­kozó javaslatot már eljuttat­ták a polgármesteri hivatal­ba. Lakossági fórumot is tar­tottak, ezen a távfűtéssel kap­csolatos észrevételek hangzot­tak el a legnagyobb számban, az üggyel kapcsolatban zajlik az egyeztetés. A jövő legfonto­sabb feladatait említve Maller Béla a 2014-es választási év­Maller Béla, az ŐSZE elnöke vei kapcsolatos lakossági tájé­koztatást és a társasházak ci­vil érdekképviseletének meg­szervezését jelölte meg legfon­tosabb feladatként. Bujdos Istvánná elnökségi tag tájékoztatójában elmondta, hogy jelenleg 22 bejegyzett tag­ja van az ÖSZÉ-nek, 450 szek­szárdi polgárral levelezés, 30 személlyel pedig e-mail útján tartanak rendszeres kapcso­latot. Egyre többen fordulnak hozzájuk problémáikkal, ők pedig igyekeznek segítséget nyújtani. Számlázási ügyben már sikeresen közvetítettek, jelenleg pedig a köztéri szeme­tesek állapotával kapcsolatban vizsgálódnak. ■ Venter M. szekszárd Főként szociá­lis problémákkal fordultak a Szekszárdi Roma Nemzeti­ségi Önkormányzat képvise­lő-testületéhez a tegnap dél­előtti közmeghallgatás résztve­vői. Mint azt Sárközi János Jó­zsef, az önkormányzat elnöke elmondta, szomorú tény, hogy a városban élő kiemelten hát­rányos helyzetű roma családok felének nincs tűzifája. Sajnos az önkormányzati tűzifa akci­ók csak az ötezer fő alatti tele­pülésekre vonatkoznak, így ezt támogatási formát a városok, pontosabban a városokban élő rászorulók nem tudják igény­be venni. Az is komoly gondot okoz, hogy hosszú évek óta elő­ször nem tudnak a mélysze­génységben élő családoknak karácsonyi élelmiszer csoma­got osztani. Ezért szívesen fo­gadják mindazon vállalkozók és önzetlen, jó szándékú em­berek felajánlásait, akik segí­teni szeretnének. Jelentkezni a 20/342-09-52-es számon lehet. A közmeghallgatáson pozi­tív dolgok is szóba kerültek, például az, hogy a kormány ál­tal biztosított lehetőségeknek köszönhetően mintegy 180 ro­ma család részesül a közmun­ka programban, illetve vesz részt tanfolyamon. A közfoglal­koztatási programban érintett családok rendszeres havi jöve­delemhez jutnak. ■ V. M. >

Next

/
Thumbnails
Contents