Tolnai Népújság, 2013. december (24. évfolyam, 280-303. szám)
2013-12-13 / 290. szám
BELFÖLD - KÜLFÖLD 7 2013. DECEMBER 13., PÉNTEK Egyféle tankönyv maradna? oktatás Több információt szeretnének a kiadók, a szülők, a tanárok m m v Pfá...... 'is C V./ • w^íf >:-/*■ I iV' Egy korábbi tankönyvbörze, amikor a piac még sokszereplős volt. A kiadók attól tartanak, hogy egy tárgyból egy tankönyv lesz egy évfolyamon Zuhanó növényi, alig emelkedő vágóállat-árak októberben a mezőgazdasági termelői árak 15,4 százalékkal csökkentek az egy évvel korábbihoz képest. A két fő termék- csoport változásának iránya ellentétes: a növényi termékek ára 23,9 százalékkal mérséklődött, az élő állatok és állati termékeké 1,8 százalékkal emelkedett - közölte a KSH. 2013 októberében a gabonafélék ára 31,2 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. A búza felvásárlási ára egy hónap alatt 2,8 százalékkal emelkedett, de az előző év októberitől mintegy 22 százalékkal elmaradt. A kukorica ára tovább csökkent, egy hónap alatt 4,6 százalékkal. Az ipari növények ára 23,4 százalékkal mérséklődött az előző év októberihez mérten, ezen belül az olajos növényeké 25,8 százalékkal. A napraforgó felvásárlási ára a betakarítás megkezdésekor drasztikusan visszaesett, az árcsökkenés még mindig tart, így októberben csak 94 500 forintba került tonnánként, miközben júliusban még 148 100 forint volt. A burgonya ára jelentősen, 29,5 százalékkal növekedett előző év októberihez mérten. Januártól fogva a burgonya ára még kifejezettebben, 77,2 százalékkal nőtt az egész Európában történt termésmennyiség-visszaesés hatására. A vágóállatok termelői árszintje októberben a növényi termékhez képest léríyegesen kisebb mértékben 1,4 százalékkal csökkent az egy évvel korábbih árakhoz képest. A vágósertés termelői ára 1,7 százalékkal mérséklődött egy év alatt, a baromfi ára éves ösz- szehasonlításban viszont nem változott. ■B. L. A mezőgazdasági termékek termelői árainak változása (az előző év azonos hónapjához viszonyítva, százalék) 2013.jan.-okt. VG-GRAFIKA FORRÁS: KSH A tankönyvkiadás államosításától, az egyentankönyvek bevezetésétől tart több kiadó, ami megszűnésüket eredményezheti. A kormányzat a tankönyvellátásban nagyobb szerepet szán az államnak. Éber Sándor A kormány a tankönyvellátás területén az államnak a korábbinál nagyobb szerepet szán, de ennek a területnek a megújításának részleteire vonatkozó kérdésekre csak a végleges döntés megszületését követően lehet érdemi válaszokat adni - közölte lapunkkal az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) oktatásért felelős államtitkársága. Lapunk azt firtatta, amit egy szakmai fórumon többen is hangoztattak, a tankönyvkiadás államosítására készül-e a .kormányzat, s egyes évfolyamokon egy tankönyv lesze-e egy tárgyból az egész országban. Utóbbi kapcsán az államtitkárság közölte: a tananyag egységes tartalmi szabályozása feleslegessé teszi a jelenleg átláthatatlan, a valódi választás lehetőségét korlátozó tankönyv- választékot. A Nemzeti alaptanterv felmenő rendszerben történő bevezetése pedig kellő időt biztosít a jó színvonalú tankönyvek elkészítésére. „Az egy évfolyam, egy tárgy, egy tankönyv híreszteléssel a kormány nem foglalkozik” - közölte az Emmi. A fórumon azt is sérelmezték, hogy sem a tankönyvellátás, sem a kiadás változásai kapcsán nincsenek érdemi egyeztetések. Az államtitkárság szerint több ízben is folytattak egyeztetéseket. A Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének (TVOT) el- . nöke lapunknak azt nyilatkozta, hogy tankönyvkiadás államosítása esetén több kiadónak is be kell fejeznie a működését. Szar- vas-Ballér Judit hiányolta az információkat arról, hogy hogyan történne az államosítás. Nem ismert, hogy cégeket vásárolnának^ Itiég, újat hoznának létre, vagy hagynának valamilyen szerepet a jelenlegi kiadóknak. Veszélyesnek ítélte, hogy a kísérleti tankönyveket a gyerekeken próbálják ki. Nem tudni, hogy ezt csak-egy-egy, vagy több tantárgyból, felmenő rendszerben, A TANKÖNYVGYÁRTÁS államosításáról is szó van a kiadás államosítása mellett, amely az évi 16 milliárdos forgalmú tan- könyvpiacból mintegy négymií liárdot tesz ki - hangoztatta a Nyomda- és Papíripari Szövetségfőtitkára. Peller Katalin kiemelte: az államosítás mellett nincs szakmai érv, mivel jelenleg is nyomott árakon dolgoznak, sem olcsóbb, sem gazdavagy az összes évfolyamon tennék-e meg. A TVOT elnöke felidézte, hogy augusztusban Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár még úgy nyüatkozott: nincs szó a tankönyv-előállítás államosításáról. Szeptember végén egy kormány- határozat már egy „egységes elveken és követelményeken alapuló, nem piaci elven működő, állami feladatként ellátandó és központi irányítású köznevelési tankönyv- fejlesztés és tankönyv-előállítás rendszer” kialakítását jelentette ki. Balog Zoltán tárcavezető egy olyan javaslat kidolgozását kezdeményezte, amely már a következő tanévben kipróbálná az állami fejlesztésű új kísérleti tankönyveket és digitális tananyagokat. A TVOT elnöke szerint erre kiírtak egy 2,6 milliárdos TÁMOP pályázatot, melynek kerete 4 milliárd- ra emelkedett. ságosabb nem lesz az előállítás. A szövetség szerint míg a kiadás ideológiaitag még megközelíthető, a gyártás ideológiamentes ipari folyamat, így abban az egységes elv értelmezhetetlen. Egy központosítottgyártás teljes mértékben ellehetetlenítené annak a 20-25 nyomdának a működését, amelyek meghatározó tevékenysége a tankönyvgyártás. Az oktatásban már elkészült egy kísérleti tankönyv a szakiskoláknak, amit a fórumon ösz- szelapátoltnak tituláltak, a címlapján három helyesírási hibát mutattak. A TVOT elnöke szerint félő, hogy ilyen minőségűek lehetnek majd a központilag kötelezővé tett egyentankönyvek. Radó Péter oktatáskutató kifogásolta: a tartós tankönyvekbe nem lehet írni a gyerekeknek, az ilyet szerinte nem lehet tankönyvnek nevezni. Az államtitkárság szerint a felmenő rendszerben bevezetett ingyenes tartós tankönyvek más országokban beváltak, s mivel mások is használják, így nem funkcionálhat munkafüzetként. Sajtóértesülések szerint 53 milliárdot áldozna a kormány a tankönyvgyártás és -ellátás állami kézbe vételére, amely ösz- szeg a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének számításai szerint a könyvkiadás korábbi 60 esztendei támogatásával egyenlő. „Történelemből, magyarból és talán földrajzból is hamarosan egyetlen kötelező állami tankönyvet fognak bevezetni” - vélte a Történelemtanárok Egyletének elnöke. Miklósi László szerinte ez visszalépés, mivel szakmailag, módszertanilag és etikailag sem lehet kiállni amellett, hogy egy tantárgyat egyetlen egy tankönyvből lehet csak tanítani. HÍRSÁV Munkacsoport az online kasszákért VARGA MIHÁLY nemzetgazdasági miniszter kezdeményezte egy online pénztárgép munkacsoport felállítását, amelynek célja az online pénztárgépre való átállás elősegítése - közölte a tárca. A munkacsoport feladatait az NGM, a NAV, az MKIK, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal, valamint a turisztikai, kereskedelmi, és ásványolajipar ágazat, illetve a gyógyszerészeti szakma képviselői közösen látják el, az átállás végéig - áll a tegnapi közleményben. ■ VG Draghi: a kkv-knak nem jut elég hitel az európai Központi Banknak (EKB) garantálnia kell, hogy bármilyen új likviditás, amelyet belepumpál a pénzügyi rendszerbe valóban eljut a vállalkozásokhoz - mondta tegnap Mario Draghi, az EKB elnöke az Európai Parlamentben. Draghi szerint a kkv-k nehéz helyzetben vannak, mert nem jut nekik hitel, és ezért eleve nem is kérnek hitelt. Az EKB már 0,25 százalékra vitte le az irányadó alapkamatot, de az olcsó hitelezés még mindig nem érezteti hatását a reálgazdaságban - tette hozzá az olasz jegybankelnök. ■ MTI Szlovéniának nem kell külső hitel Szlovénia külső segítség*"* nélkül, egyedül is képes végrehajtani gyengélkedő bankjai szanálását - derült ki a szlovén bankok európai uniós stressztesztjének eredményéből. Összesen nagyjából 4,8 milliárd euró (1450 milliárd forint) friss tőkére lesz szüksége a nyolc érintett banknak. Bostjan Jazbec, a szlovén jegybank elnöke elmondta: a három legnagyobb bank - amelyek mindegyike legalább részben állami tulajdonban áll - 3 milliárd euró pótlólagos állami támogatást kap. Öt másik, kisebb pénzintézetet is kisegítenek. A rossz hitelek nagyjából felét, 4 milliárd eurónyit egy újonnan létrehozandó „rossz bankba” csoportosítják. ■ MTI A szövetség a gyártást félti az államosítástól Hiányos pénzügyi ismeretek a középiskolás diákoknál kutatás A tanulók közel fele rendszeresen megtakarít - derül ki a Családi Kassza Indexből A középiskolások legalább kétharmada nincs tisztában olyan pénzügyi alapfogalmakkal, mint például a törlesztőrészlet, a THM, a kötvény vagy az infláció - derül ki a Családi Kasszasikerek pénzügyi edukációs program reprezentatív kutatásából. A Családi Kassza Index - a fiatalok gazdasági ismeretei felmérés eredményei szerint a rossz elméleti tudás mellett a tanulók közel fele rendszeresen megtakarít, döntő többségük elolvassa azt, amit aláír és egyre inkább jellemző rájuk a tudatos tervezés. A Provident által 2008-ban elindított és finanszírozott Családi Kasszasikerek Program reprezentatív kutatásában összesen ezerkétszáz 16-17 éves gimnáziumi és szakközépiskolai tanuló vett részt. A felmérés kitért a fiatalok pénzzel kapcsolatos attitűdjeire, a pénzügyi szolgáltatások, alapfogalmak és termékek ismeretére, valamint gyakorlati használatára is. A kérdezők az értékelés során azt is figyelembe vették, hogy a diákok tanulnak-e az iskolában pénzügyi-gazdasági tantárgyat, vagy sem. A kutatás keretében a diákoknak olyan kilenc pénzügyi alapfogalmat kellett megmagyarázniuk, mint például a kamat, a részvény, a futamidő, a THM, vagy az infláció. Az elméleti fogalmak tekintetében a vizsgált iskolák tanulói meglehetősen rosszul teljesítettek: átlagosan 3-at tudtak helyesen, ll százalékuk egyet sem talált el, és csupán 1 százalékuk tudta az összes kérdésre a helyes választ. A legtöbben a „kamat” (65 százalék) a „részvény” (51 százalék) és a „futamidő” (40 százalék) jelentését ismerték, kevesen tudták viszont megmondani a „THM” (32 százalék), a „kötvény” (23 százalék), az „infláció” (19 százalék) és a „reálhozam” (10 százalék) je< lentését. 18 százalékos átlag eredményükkel a pénzügyi képzés nélküli szakközép- iskolások teljesítettek a legrosszabbul, míg legjobban a képzéssel rendelkező gimnazisták, akik átlagosan 42 százalékos eredményt értek el. A felmérés ugyanakkor azt is kimutatta, hogy a mindennapi életben a pénzügyek terén viszonylag gyakorlatiasak a diákok. A megkérdezettek fele legalább 1000 forintot félretesz havonta, és több mint kétharmaduknak van legalább 5000 forintos megtakarítása. Minden negyedik középiskolás rendszeresen előre tervez, bevételeit és kiy adásait egyaránt jegyzeteli. A válaszaik alapján elmondható, hogy döntő többségük ismeri a különböző pénzügyi tranzakciós lehetőségeket, bár némileg meglepő, hogy a „sárga” csekket, illetve az ATM-ből történő pénzfelvételt gyakrabban használják, mint az online bankolást. A pénzügyi tudatossággal kapcsolatos attitűd vizsgálatok során kiderült az is, hogy a diákok hetven százaléka figyelmesen átolvassa és értelmezi azt, amit aláír, és legalább ekkora arányuk tartja fontosnak, hogy egyre kevésbé terhelje meg a szüleit anyagilag. „A középiskolások viszonylag gyakorlatias gazdasági viselkedése mindenképpen pozitív fejlemény, és talán meglepetés is a felelősség- teljes viselkedésük e téren. Ugyanakkor fontos lenne, hogy a diákok már a középiskolában gyakorlati példákon keresztül megtanulnák az olyan alapvető fogalmak jelentéseit, mint az infláció, a reálhozam, a kötvény, vagy a THM, hiszen az életben manapság ezek ismerete nélkül nem tudnak majd magabiztosan helytállni” - hangsúlyozza Tóth Andrea, a Provident kommunikációs vezetője.
