Tolnai Népújság, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)

2013-11-08 / 260. szám

6 KONFERENCIA 2013. NOVEMBER 8., PÉNTEK KÉPRIPORT Arcok, képek, pillanatok a konferenciáról Sok érdeklődő hallgatta az elemzőket, bankárokat, cégvezetőket Szabó István ügyvezető, Citi Jelasity Radován, Bankszöv. Slezák Tamás (balról), Baldauf Csaba, Majoros Béla Takács Krisztián, Btel Egy kérdező: Imre Tamás Vingelman József, MV-Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. * Á * Bankok bizonytalanságban hitelezés A likviditás hiánya már nem korlátozza a hitelintézeteket Balog Ádám, az MNB alelnöke elmondta: a Növekedési Hitelprogram lendületet adott a hitelezésnek A Növekedési Hitelprogram élénkítette a hitelezést. A bankok szerint is jó volt a kezdeményezés, önmagában a kamatcsökkentés viszont nem elegendő. Herman Bernadett A vállalati hitelezésről tartott konferenciát tegnap a Világgaz­daság. Az eseményen a makro­gazdasági helyzetet elemezte Vértes András, a GKI gazdaság- kutató elnöke. A szakember ki­fejtette: hazánk az uniós csat­lakozás óta sem zárkóztunk fel vásárlóerő-paritásban az EU-át- lagához. Ennek okai Vértes 2008 előtt a felelőtlen kormányzás és a felelőtlen ellenzék voltak, ezt kö­vetően a válság, 2010 óta pedig a hibás gazdaságpolitika hátrál­tatja a konvergenciát. Az elmúlt évtizedben a versenyképességi listákon is visszaestünk, viseg­rádi éllovasból leszakadó balká­ni állammá váltunk. Magyarország a beruházá­sokban egyedül a feldolgozó- ipar beruházásai emelkedtek az elmúlt időszakban, az összes többi nagy ágazatban a 15 évvel ezelőtti szinten van a beruházá­sok volumene. Ilyen körülmé­nyek között képtelenség növelni a GDP-t vagy a foglalkoztatottsá­got - állapította meg Vértes, aki szerint a legfőbb gondja az or­szágnak a jogbiztonság hiánya, hogy az üzleti szféra nem érzi azt, hosszú távon megtérülhet itt a befektetése. A kormány 13 új adót vezetett be, és az ágazati adók súlya túl nagy, a bankadó például már önmagában maga­sabb, mint a teljes társasági adó­bevétel. Balog Ádám, a Magyar Nem­zeti Bank alelnöke a hitelezés élénkítésének lehetőségeiről beszélt előadásában. „A hite­lezés visszaesésében a hitel- kínálat szűkülésének is sze­repe volt, nem csak a kereslet visszaesésének” - mondta. A szakember szerint sokszor elő­fordult, hogy volt ugyan hitel- kínálat a bankoknál, de nem abban a szektorban akartak kihelyezni, amelyikben a ke­reslet jelentkezett. A jegybank - ha az infláció engedi - az alapkamat csök­kentésével próbálja olcsóbbá tenni a hitelezést - magyaráz­ta Balog. Az MNB ezt meg is tette, és a statisztikák szerint a bankok át is engedik a ked­vezményt a cégeknek. A nagy­bankokra viszont továbbra is jellemző, hogy leépítik a mér­legeiket, és ez a vállalati hite­lezést is érinti. A hitelszűke a kkv-kat fokozottan sújtja, hi­szen kis méretük miatt ezek a cégek alternatív finanszírozás­hoz nehezebben jutnak hozzá. Balog szerint nagy szükség len­ne a kisebb, közepesebb ban­kokra ebben a szegmensben, A HITELKÍNÁLATBAN fontos tényező a bankok jövedelme­zősége, amikor a bankrend­szer veszteséges, folyamato­san veszít a tőkéjéből, nehéz hitelezéssel növelni a mér­legfőösszeget mondta Szabó István, a Citi vállalati üzlet­ágának ügyvezető igazgató­ja a Világgazdaság konfe­renciáján. A bank is üzleti vállalkozás, a hitelezésnél a legfontosabb kérdés, meny­nyit lehet ezzel keresni - ma­gyarázta. szabó István cáfolta, hogy a bankok degeszre keresték volna magukat az elmúlt években, sőt vannak olyan a nagyok ugyanis nem mindig képesek az egyes vállalkozások speciális igényeit kezelni. A hitelezési korlátokat a Nö­vekedési Hitelprogram (NHP) is igyekezett oldani, mind a keresletet, mind a kínálatot si­került a program során fokoz­ni. Az első fázisban a bankok végül 701 milliárd forintot he­lyeztek ki, a szerződések szá­ma pedig megközelítette a 10 ezret. Balog úgy látja, az NHP lendületet adott a vállalati hite­lezésnek, és arra számítanak, a piaci szereplők, amelyek Magyarországra való betele­pülésük óta összességében véve veszteségesek. A nem teljesítő vállalati hite­lek aránya Magyarországon magas - mondta a szakem­ber. A tőkearányos megtérü­lés alapján pedig nemzetkö­zi összevetésben is rosszul állunk. A likviditást illetően a szakember elmondta: a hitelek volumene a másfél- szerese volt korábban a be­tétekének, jelenleg már csak 110 százalékon áll a hitel/ betét arány, ami azt jelenti, ez a faktor már nem korlá­tozza a hitelezést. program a bankok piaci alapú hitelezését is beindítja majd. A bankok működését ma a bizonytalanság határozza meg - mondta Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnök­ségi tagja, az Erste Bank vezér- igazgatója a konferenciáján. A bankoknak meg kell felelniük a szabályozásoknak, amelyek folyamatosan változnak, és sokszor nem lehet tudni előre a hatásukat sem. A vállalati hi­telezés azért akadozik sokszor, mert a bankok azt látják, sok vállalkozó csak azért vág bele egy üzletbe, mert van mögötte állami támogatás. Tapasztalata, elkötelezettsége viszont nincs. A bankok viszont azt is szeret­nék látni, hogy tudás, tapaszta­lat is van a vállalkozás mögött, és maga a vállalkozó is hajlan­dó kockázatni a saját pénzét, vagyis rendelkezik legalább 30-40 százaléknyi önerővel. Jelasity hangsúlyozta: a ka­matpolitika önmagában nem elegendő a hitelezés felfuttatá­sához, a jegybank növekedési hitelprogramjával viszont mind az adósok, mind a bankok jól jártak. Az új program viszont a szakember szerint kisebb mér­tékben fog hatni, mint az első fázis, bár a következő időszak vállalati hitelezéséből ez a for­rás sokat fog kitenni. A bankok keresni akarnak a hitelen Nem adnak hitelt a hitelintézetek vállalatok A jó cégek is elbuknak a kockázatelbírálásnál „Nem tudom, létezik-e ma olyan cég Magyarországon, amelyik a bankok hitelezési kritériumainak megfelel” - mondta Majoros Béla, a Csaba Metál Zrt. vezérigazgatója a Vi­lággazdaság vállalati hitelezési konferenciáján. A konferencián több cégvezető is megosztotta tapasztalatait arról, milyen ne­hézségekkel szembesült, ami­kor finanszírozást keresett. A Csaba Metál például hiába stabil a vevőköre, és fizeti ren­desen a számláit, többször is kénytelen volt bankot váltani, mivel nem jutott forrásokhoz, ilyen körülmények között pe­dig nagyon nehéz finanszíroz­nia a forgóeszközeit. Majoros Béla, Csaba Metál Majoros szerint a banki koc­kázatkezelők csak a papírokat és a számokat figyelik, a cégre és a cégvezetőre valójában nem kíváncsiak. Amikor egy bank vezetői vették a fáradságot, és megnézték a Csaba Metál mű­ködését személyesen is, a cég mindig megkapta a szükséges hitelt. A banki kockázatkezelők viszont megfoghatatlan, elér­hetetlen figurák a cégvezetők számára, a vállalkozók nem is értik meg az elbírálás szem­pontjait - mondta Majoros. A legnagyobb szállodaláncok tulajdonosai most a bankok, a kétes hitelállomány horribilis összeg lehet - mondta Baldauf Csaba, a Kolping Hote ügyveze­tő igazgatója. A szállodavezető banki tapasztalatai is rosszak, 2008-ban több bankkal is tár­gyalt, de végül egy kivételével mindegyik elutasította a hitel- kérelmüket. Később annál a banknál, amelyik végül hite­lezte őket, úgy döntöttek, hogy fűnyíróelv alapján csökkentik a hitelezést, így ismét finanszí­rozás nélkül maradtak. Mivel a szálloda 50 százalékig német tulajdonban van, végül külföld­ről jutottak hitelhez. Egy korábbi vállalkozásában szerzett tőkéből alapította cégét Slezák Tamás, a robogókat gyár­tó Moveo vezérigazgatója. Saját pénzéből mintegy 100 millió fo­rintot tett a cégbe, de ez nem volt elég, ezért kockázati tőkét pró­bált bevonni a Jeremie program keretében, de nem jártak siker­rel. Hasonlóan járt a vállalkozó egyik zöld energetikai beruházá­sa is, projekthitelt arra sem kap­nak, így hiába lennének vevőik, nem tudnak elindulni. ■ H. B.

Next

/
Thumbnails
Contents