Tolnai Népújság, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-06 / 258. szám
2 2013. NOVEMBER 6., SZERDA MEGYEI TÜKÖR Kakas és csirke A MEGYESZÉKHELY egykori nevezetessége, a Sió - vagy ahogy a köznyelv hívta, Csirke - Csárda megújulásra vár. Nem lesz könnyű új tulajdonost találni az épületnek, főként mert igen szigorú szabályok kötik a műemlék jövendő gazdáját arra vonatkozóan, hogy mire és hogyan használhatja, mit építhet, vagy mit nem építhet hozzá, azt hogyan kell tennie, és hasonlóak. A csárda nem egészen ötven éve épült. abban a szerencsében volt részem, hogy jártam Anglia legrégebbi, máig folyamatosan üzemelő kocsmájában, a St. Albansi „Vén harci kakasában. A történészek szerint valamikor a VIII.-X. század táján készült el az eredeti épület, amelyet 1485-ben újítottak fel, azóta is abban a formában létezik. A kocsma tehát minimum félezer éves, de ha helytállóak az eredeti épületről szóló adatok, akkor több mint ezer éve áll a szomjas látogatók rendelkezésére. Az épületről ordítanak az évszázadok, alacsony, kicsik a nyílászárói, és az egész nem túlságosan nagy. Ám a lényeg nem ez, hanem az, hogy a mai napig üzemel, gazdag ital-, és szerény ételkínálattal várva a vendégeket. S érdekes módon, remekül viseli a XXI. század vívmányait. Ugyanis bevezették a vizet, a villanyt, a gázt, modern gépek vannak a konyhájában, és tágas a mosdója - ami nyilván egyáltalán nem szerepelt az eredeti tervekben. S ami a számomra legmegdöbbentőbb: egyetlen tábla sem sorolja fel, mi mindent nem lehet csinálni a Guiness rekordok könyvében is szereplő műemlék épületben. ötven És ötszáz év között nagy a különbség, mint ahogy a két ország műemlékekhez való hozzáállásában is. Hogy kinek van igaza, azt mindenki döntse el maga. Szekszárd északi kapujában áll a Makovecz Imre tervezte Sió Csárda. Jelenlegi állapotában nem kelti Tolna megye székhelyének jó hírét Mi lesz veled, Sió Csárda? műemlék épület A megkötések miatt nehezen tehető kifizetődővé Lassan fél évszázados lesz Szekszárd emblematikus épülete, a város északi kapujában található Sió Csárda. Jelenlegi állapotában nem sok dicsekedni való van a Makovecz Imre által tervezett műemlékkel. Gyuricza Mihály szekszárd A pécsi Saint Claire Kft. tulajdonában lévő Sió Csárda épületét 2011-ben nyilvánították műémlékké. - Ez volt a halálos ítélete - mondja a tulajdonos kft. ügyvezetője, Czakó Gábor. Ezzel arra célzott, hogy szerinte a csárda műemlék voltából fakadó megkötések miatt lehetetlen úgy átalakítani az épületet, hogy azt kifizetődőén lehessen működtetni. A különös, érdekesen szép formájú csárda a ó-os úton közlekedők közül még napjainkban is sokakat megállít. Pedig közvetlen környéke meglehetősen elhanyagolt, növényzettel benőtt, a nádtetőre pillantva pedig az ismert Petőfi-vers jut az ember eszébe: Roskadófélben van a ház,/ Hámlik le a vakolat,/ S a szél egy darab födéllel/ Már tudj’ isten hol szalad... Nem örül ennek a helyzetnek a tulajdonos sem, szeretné eladni az épületet, s abban reménykedik, hogy talál olyan szakmai befektetőt, aki a mai kor követelményeit össze tudja egyeztetni a fél évszázaddal ezelőtti igények, elképzelések szerint épült csárda alaprajzával, belső tereinek beosztásával, funkciójával. Mert akkor óriási volt a konyha, hatalmas a raktár - a mainál sokkal nagyobb készleteket kellett tárolni, ha biztonságosan ki akarták szolgálni a vendégeket. Mindössze egy-egy férfi és női WC volt, s nagyjából 10 asztalt lehetett elhelyezni az étteremben. Ilyen körülmények között ma lehetetlen rentábilisan működtetni. Az a tény, hogy a csárda műemlék, ráadásul Makovecz Imre, világhírű magyar építész tervezte, az épület bárminemű megváltoztatásakor korlátokat, kötelezettségeket jelent. Ugyanakkor ez az építészeti minőség egyúttal erkölcsi és üzleti érték is. Az épület helyreállítása csak az eredeti anyagokkal, vagy megjelenésében az eredetivel egyező, korszerű anyagokkal történhet, olvasható a tulajdonos által megrendelt tanulmányban. Kikötés az is, hogy az épülettömeg nem változhat még bővítés esetén sem, „alázattal” kell viszonyulni a meglévő méretekhez, formákhoz, azaz a bővítmény vagy ■ Ön szerint mi lesz a Sió Csárdával 3 év múlva? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: TEOLhu A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. belesimuló jellegű legyen, vagy olyan méretű, amely nem „telepszik” rá a meglévő épületre. Mivel az épület vendéglátásra tervezett, fekvéséből adódóan legkézenfekvőbb a hasonló funkcióra történő felújítása, esetleges átalakítása-bővítése. A megépítésekor! és a mai fogyasztási, szórakozási szokások jelentősen különböznek, ezért az épület átalakítását úgy kellene megtervezni, hogy a lehető legtöbb célú, divatos fogalommal: multifunkcionális használata legyen lehetséges. Elképzelések a javasolt bővítésről Az épület tervezője, Makovecz Imre A jelenlegi, itt csak vázlatosan ismertetett elképzelések szerint a fő hangsúly az emeleti tér egybenyitásán lenne. A bővítés alagsori tömege lehetne autós büfé, míg a bejárat megmaradna a jelenlegi helyén, igényes várótérként, így nem keverednének a funkciók. Az előtérből a borozó és a lépcsőn át a magasföldszinti étterem lenne megközelíthető, amely immár egyterű lenne, megszüntetve a sörbár funkciót, de megtart- va-létrehozva a három részre szeparálhatóságot. Értelemszerűen az épület környezetét is rehabilitálni, alakítani kellene, megszüntetve a jelenlegi állapotokat. A magyar organikus építészet mestere Budapesten született 1935. november 20-án. 1959- ben diplomázott a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán. 1977-ig különböző állami tervezővállalatoknál dolgozott (BVTV, SZÖVTERV, VÁTI). Karrierjében akkor következett be az áttörés, amikor 1981-ben önálló építészirodát alapított. Számos középületet (templomot, művelődési házat) tervezett, elsősorban vidéki városokban. Első figyelemreméltó munkájának a paksi templomot tartotta, munkái közül a megyében található még a kakasdi faluház és a Sió Csárda is. 2011. szeptember 27-én hunyt el. Ünnepség a magyar tudomány tiszteletére szekszárd A hagyományokhoz híven az Illyés-napok rendezvényeivel tiszteleg a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kara a Magyar Tudomány Ünnepe előtt. A program tegnap délelőtt a kar Tudományos, Művészeti és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának ünnepi ülésével kezdődött. Az előadók a kar-, valamint szlovákiai, romániai és horvátországi egyetemek tudományos kutatói és oktatói voltak. Délután ünnepélyes keretek között mutatták be a PTE IGYK Tudományos Közlemények XV. kötetét. Délután öt órakor megkoszorúzták Illyés Gyula szobrát, az ünnepségen dr. Horváth Béla egyetemi tanár, a kar dékánja mondott beszédet. A koszorúzást követően műsorral emlékeztek a 111 éve született névadóra, majd az Illyés-plakettek átadása következett. A plakett odaítélését előkészítő bizottság javaslatára, az intézményben végzett kiemelkedő munkája alapján az Illyés-plakett első fokozatában részesült Tancz Tünde tanársegéd. Az Illyés-pla- kett második fokozatát az intézményben végzett lelkiismeretes munkája alapján Szabó Ernő János tanulmányi hivatal- vezető kapta. Az Illyés-plakett „Társadalmi Kapcsolatok” fokozatában a Szekszárdi Német Kisebbségi Önkormányzat részesült. Ma délelőtt A tehetség nem ismer határokat címmel nemzetközi hallgatói konferenciával folytatódik a rendezvény-sorozat, a vendégek Szlovákiából, Romániából és Horvátországból érkeztek. N. Horváth Béla születésnapi köszöntése és az ünnepi könyvbemutató délután négy órakor kezdődik. ■ V. M. Dr. Horváth Béla dékán Magyar Királyok Panoptikuma E címmel nyílt kiállítás tegnap Szekszárdon, a Babits Mihály Kulturális Központban. A panoptikumban Géza fejedelemtől Károly Roberten át Mátyás királyig 16 magyar uralkodó életnagyságú, viaszból készült szobra látható korhű jelmezben. Az ország több városában nagy sikert aratott tárlat november 27-ig tekinthető meg. ■ M. I. Megszabadulhatnak a maradék tehertől milliárdok A kormány átvállalja a nagyobb városok fennálló adósságállományát utolsó lépésként az ötezer lakosúnál nagyobb települések fennmaradt, 30-60 százaléknyi adóssága száll az államra. Szekszárd első lépésben 3,5 milliárd forinttól szabadult meg, most a maradék nagyjából kétmilliárdtól. Ács Rezső alpolgármester azt mondta, a feltételeket még nem ismerik. Hozzátette, hogy a város működése évek óta kiegyensúlyozott, a hitelek, kötvények fejlesztési célokat szolgáltak. A forrásokat nagy projektek megvalósítására, cégek visszavásárlására fektették be, a város vagyonának növekedését eredményezték.- Hivatalos információnk még nincs, a híradásokból értesültünk - mondta Horváth Zsolt Dunaföldvár polgármestere. Ha a város megmaradt adósságállománya, kicsit több mint negyed- milüárd forint, és az azzal járó teher az államra szál, elsősorban gazdaságfejlesztést előmozdító beruházások előtt nyit kaput.- Nagy könnyebbség a városnak - reagált Gulyásné dr. Könye Katalin, Tamási jegyzője. - Nem tudjuk pontosan, hogy a 2012 vagy a 2013. december 31-i adósságállományról van-e szó. A helyi gazdaságfejlesztési terv elkészítését akkor tűzi napirendjére az önkormányzat, amikor már tisztában lesznek minden részlettel, tudják, milyen kondíciókkal indulhatnak a 2014/2020-as uniós pályázati ciklusban.- A következmények nélküli ország projekt folytatódik - mondta Szabó Loránd, Dombóvár polgármestere. Hozzátette: a város szempontjából nagyon jól járnak, hiszen a korábbi átvállalás után még maradt 1,3 milliárd forint tartozása az önkormányzatnak, ám a kormány részéről okosabb és fontosabb lépés lett volna az egészségügyre fordítani a mil- liárdokat. ■ V.T.-V.M.-H.E. A megye ötezernél több lakosú városaitól az állam által első körben átvállalt hitel aránya, összege és a maradék város 2013. III. hó (%) 2013. III. hó (ezer Ft) Megmaradt (ezer Ft) Bátaszék 65 280300 193 700 Bonyhád 70 1736 708 362 793 Dombóvár 60 1180000 786000 Dunaföldvár 42 193000 266524 Paks 40 nincs adat nincs adat Szekszárd 60 3 529 058 2 352 705 Tamási 70 1556 795 667197 Tolna 65 1807 093 973050 FORRÁS: TN-GYÜJTES
