Tolnai Népújság, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)

2013-11-04 / 256. szám

2013. NOVEMBER 4., HÉTFŐ KOZELET ■n Kaszinók: még semmi nem dóit el MÁR ZÁRÓSZAVAZÁSRA vár az a fideszes törvénymódosító javaslat, amely alapján a kormány pályázati eljárás mellőzésével is köthet kon­cessziós szerződést szeren­csejáték-szervezésre. A ja­vaslatot benyújtó Ékes József szerint az államnak erre a megbízható szerencsejáték szervezőknél lenne lehető­sége, akiket az eddig tanúsí­tott jogkövető magatartásuk alapján választanának ki. Korábbi cikkünkben egy ér­tesülésünk után azt írtuk, hogy a Szerencsejáték Zrt. nem tervezi új kaszinó nyi­tását. „A valós tény a cikk­beli állításokkal szemben továbbra is az, hogy sem a koncessziós pályázati eljá­rás, sem a kaszinók nyitási feltételeiről szóló törvény- módosítási javaslat eredmé­nye nem ismert, ezek híján pedig nem áll módunkban állást foglalni az ügyben” - közölte a cég. ■ V. M. Leminősítette Ukrajnát az S&P LEMINŐSÍTETTE UKRAJNA ed­dig is mélyen spekulatív szuverén adósosztályzatait a Standard & Poor's. A nem­zetközi hitelminősítő az eddigi „B”-ről egy fokozattal „B mínusz”-ra rontotta Uk­rajna hosszú lejáratú állam- adósságának besorolását, és az új osztályzatra is negatív kilátás érvényes. ■ MTI Izrael után is kémkedett Amerika IZRAELI SZÖVETSÉGESE Után is kémkedett az USA - állította a kormányhoz közeli Iszráel Hajóm című újság. Az ame­rikai Nemzetbiztonsági Ügy­nökség (NSA) „elsődleges fontosságú izraeli katonai célpontok” után nyomozott, főleg korszerű rakétarend­szerek és helyi fejlesztésű drónok információit próbálta megszerezni a The New York Times-ra hivatkozó cikk sze­rint. ■ MTI Támogatás a bevetteknek egyházak Hitéleti tevékenységre jövőre 40 milliárd jut a büdzséből m A hitéleti tevékenységekre fordított kiadások 40,074 ■ 0.13 FORRÁS: 2014-ES KÖLTSÉGVETÉS TERVEZETE Templomfelújttás közben. Több pénz jut jövőre az egyházaknak a költségvetésből A jövő évi költségvetés terve­zete 40 milliárd forintot szán hitéleti tevékenységekre. Az egyházak azonban például oktatási és szociális feladata­ik támogatása révén ennél is jelentősebb összeget kapnak 2014-ben a büdzséből. Éber Sándor ______________ Kö zel 1,5 milliárd forinttal emelkedik a közvetlenül hit­életi tevékenységekre fordított összeg az idei évhez képest - derül ki a 2014-es költségve­tés tervezetéből. Az egyházak azonban ennél is több pénzt kapnak majd jövőre, mivel fe­dezik egyes oktatási és szoci­ális kiadásaikat is, ezeken a területeken kiegészítő támo­gatásban is részesülhetnek és több beruházás is érinti majd őket. Az egyházi alapintéz­mény-működésre, az szja 1 százalék kiegészítésére (2013- hoz hasonlóan) 10,58 milliárd forintot tervez a büdzsé. A 31 bevett felekezetet adómentes­ség illeti az áfa, a gépjármű­adó, az egyházi működéshez köthető gazdasági-vállalkozási tevékenységekből származó bevételeknél, bírósági és ható­sági eljárásaikban illetékmen­tességet élveznek. Egyedi dön­tés alapján költségvetési támo­gatást kaphatnak, közoktatási intézményekben hitoktatást szervezhetnek állami támoga­tással, börtön és kórházlelkészi szolgálatot működtethetnek. Ezekből a kedvezményekből nem részesülhetnek a nem be­vett egyházak. Az egyházügyi törvény alkotásánál az egyik érv az volt, hogy megakadályoz­zák a nem valós hitéleti tevé­kenységet folytató szervezetek működését. A nem egyháznak minősülő vallási tevékenységet jvégző civil közösségeknek jö­vőre 150 milliót juttatnak. A hittan oktatását 3,1 milli- árddal támogatja az állam, a köznevelési intézményekben további 1,1 milliárddal. Az egyházak igen nehezen tudták felállítani az eredetileg előírt 12 fős csoportokat, mely után teljesen térítik a hittanoktatók átlagbér alapon finanszírozott költségét, a létszámot 8 főre csökkentették. A kisebb cso­portok finanszírozására van egy és 400 milliós keretet és egy 100 milliós kiegészítő tá­Ingatlanjáradék az egyházaknak az egyházak 17,87 milliárd forintot kapnak volt ingatlan­jaik után, amelyeket nem kértek vissza, vagy nem ad­tak át nekik. Az ingatlanjá­radék mellett egyes történel­mi felekezetek kiegészítő já­radékra is jogosultak. Az egyházi épített örökség védel­mére, s más beruházásokra 1,35 milliárdot szánnak. A Piarista Rend Magyar Tarto­mánya fejlesztéseire 1,2 mil­liárd jut. A Dunamelléki Re­formátus Egyházkerület „Kárpátmedencei Reformá­tus Fiatalok Háza” projektje 300 milliót, a Tiszáninneni Református Egyházkerület „Károlyi Gáspár programja” 350 milliót, a Győri Evangé­likus Egyházközség Insula Lutherana fejlesztése 420 millió forintot kap. mogatást. Évfolyamtól függően 980-1580 forintig terjedő támo­gatást adnak a hittan tanköny­vekre tanulóként. Az egyházi (és nemzetiségi) Iskolák a ma­gániskolákkal szemben kiegé­szítő támogatásra (24300 forint évente tanulóként) is jogosul­tak az átlagbéralapú juttatás (1Ú0 ezer forint évente) mellett. A debreceni református oktatá­si-nevelési fntézményrendszer infrastrukturális fejlesztésére 3 milliárdot terveznek. A hatá­ron túli egyházak köznevelési intézmények fejlesztésére 600 milliót szánnak. Az egyházi közgyűjtemények és közművelődési intézmények működését 2,846 milliárddal támogatják. Közösségi progra­mokra, kulturális, oktatási és vallásturisztikai projektekre és beruházásokra 706 milliót terveznek. A kistelepülési és szórvány egyházi támogatásokra 1,44 milliárd jut. Innen fedezik az 5000 lakosnál kisebb telepü­léseken szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelem­pótlékát, vagy a teljes egészé­ben lezárt zsidó temetők fenn­tartását. Maitiaajßzat: új szabályozás, uj fejlődési lehetőségek agrárium Megfelelő felkészü­léssel megerősödhet a szar­vasmarha-ágazat, miután az EU-ban 2015-től megszűnik a jelenleg működő tejkvótarend­szer, amely tagországonként határozza meg az évente elő­állítható tej mennyiségét - kö­zölte az agrárgazdaságért fe­lelős államtitkár. Az ágazat az utóbbi években mindössze 80 százalék körül használta ki a rendelkezésre álló, évi 2,1 mil­liárd kilogrammos tejkvótake­retet, azonban a korlátok meg­szűnése nyomán várhatóan megélénkülő piaci versenyben „jó eséllyel helyt állhatunk” - mondta Czerván György. Bár a 2014-2020 közötti időszakra csökken a európai uniós Közös Agrárpolitika költségvetése, j Magyarország mégis csaknem j 2 milliárd euróval többet kap, mint a jelenlegi időszakban. Ebből a többletforrásból pedig akár a tejágazat is részesülhet. A nyerstejtermelés aránya a mezőgazdasági kibocsátásból tavaly 6,8 százalék volt - je­lezte. Az államtitkár emlékez­tetett arra, hogy a tejkvóta bevezetését még a második világháború utáni élelmiszer­ínség nyomán sok országban hirtelen felfutó tejtermelés váltotta ki, ami túltermeléshez vezetett. A rendszer azonban mostanra okafogyottá vált, és a kvóta már nem jelent valódi termelési korlátot a tagállamok többségében. A világpiacon egyre növekszik az élelmisze­reken belül a tejtermékek irán­ti kereslet. A szarvasmarhatartás iránti kedv jelenleg is erősödik, és adott esetben akár húzóágazat szerepre is alkalmassá vál­hat - mondta Czerván György. A két évvel ezelőtti 691 ezer­ről 758 ezerre növekedett az állatszám, amely a következő években tovább gyarapodhat. | Az agrártárca az idén az állat­tartóknak hozzávetőlegesen 40 milliárd forint támogatást nyújtott különböző források­ból. ■ MTI Adósságrendezést javasolnak kórházak A fizetési sor végén állnak a beszállító cégek Sztrájkra készek a bölcsődei dolgozók Ne a kórházakat konszolidálja, hanem a beszállító cégek követe­léseit egyenlítse ki a kormány a tervezett adósságrendezés során - ezt javasolja az Orvostechnikai Szövetség. A kormány elé közben hamarosan egy olyan javaslat kerülhet, amely szerint minden kórházak a június végén lejárt tartozásaik háromnegyedét ren­dezhetnék. Az emberi erőforrások minisz­teréhez intézett levélben a szövet­ség azzal érvel, hogy az elmúlt évek konszolidáció során a szállí­tói tartozások kiegyenlítése során az egyszer használatos, valamint a műtéti eszközöket, gépeket, be­rendezéseket, illetve a képalkotó-, és labordiagnosztikai kellékanya­gokat szállító, informatikai szol­gáltatásokat nyújtó cégek általá­ban a fizetési sor végére kerültek. Az augusztus 31-i adatok szerint az összesen 70 milliárd forin­■ Hosszú távon nem képesek ellensúlyozni ekkora kint­lévőséget tos adósságból ugyanakkor ezen vállalkozások kintlévősége már 31 százalékot tett ki. Az adósság mintegy 17 százaléka a gyógy­szer-beszállítók felé állt fenn, az adósságállomány csaknem felét tehát e két ágazat nyögi. A szövetség ennek alapján azt javasolja, hogy a pénzsegély 90 százalékát az orvostechnikai eszköz- és a gyógyszerbeszállító cégek kapják, mégpedig 65:35 arányban megosztva. Tekintettel arra, hogy az előbbi vállalkozá­sok döntően magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások, ame­lyek hosszú távon nem képesek ellensúlyozni ekkora kintlévősé­get. Az Orvostechnikai Szövet­ség azt javasolja, hogy a hitelező cégek követelésállományáról be­gyűjtött adatokat figyelembe véve határozzanak meg egy limitösz- szeget - például 100 millió forin­tot amelyet minden beszállító megkap a követelése fejében. A fennmaradó összeget pedig a fen­ti arányban kapják meg az ennél nagyobb tartozást finanszírozó vállalkozások. ■ H. É. Maradnának az unióban a brit iparosok stratégia Súlyosan veszélyez­tetné London globális pénz­ügyi központként betöltött szerepét, ha Nagy-Britannia tá­vozna az Európai Unióból - áll a brit gyáripari szövetség (CBI) által a szervezet mai, éves kongresszusára összeállított jelentésben. A CBI helyzetérté­kelése szerint a pénzügyi szol­gáltatásokból ered a brit hazai össztermék 8 százaléka, és a szektor legnagyobb export­piaca Európa. Az iparszövetség szerint, ha Nagy-Britannia távozik az EU-ból, a Cityben működő bankok távozhatnak Londonból, kockára téve 1400 milliárd font befektetési esz- közvagyont. ■ MTI béremelés Még az idén sztráj­kot hirdethetnek a bölcsődei dolgozók, ha a kormány nem veszi komolyan a bérkövete­lésüket. A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezeté­nek sztrájktámogatottság-fel- mérése alapján a területen dol­gozók a nyomásgyakorlás ezen eszközétől sem riadnak vissza - mondta lapunknak Szűcs Viktória elnök. A bölcsődei dolgozókkal együtt a szociális ágazatban 145 ezer embert foglalkoztat­nak, szakszervezeteik most mérik fel a sztrájktámogatott­ságot, miután a területen 2008 óta nem volt fizetésemelés és arra nem is látszik remény. A közszférában itt a legalacso­nyabbak a bérek, a családsegí­tőkben, jóléti intézményekben, idős- és fogyatékos otthonok­ban dolgozók havi nettó kere­sete 72554 forint volt 2012-ben. Kónya Gusztávnétól, a Szoci­ális Területen Dolgozók Szak-« szervezetének (SZTDSZ) elnöke azt mondta lapunknakO, hogy legalább húszszázalékos bér­emelésre lenne szükség, ami­hez 30 milliárd forint kell. A nyáron alakult Szociális Ága­zati Demonstrációs Bizottság november 12-ére demonstráci­ót hirdetett, amelyen az emberi erőforrások miniszterének és a nemzetgazdasági miniszter­nek is petíciót adnak át. ■ H. É. * < A

Next

/
Thumbnails
Contents