Tolnai Népújság, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-27 / 276. szám
2 2013. NOVEMBER 27., SZERDA KÖRKÉP KASZÁS A ENDRE Mindenkinek tudnia kell! egy most a parlament elé került törvényjavaslat szerint kötelező lesz a társasházakban tájékoztatni a lakókat arról, hogy mekkora megtakarítást értek el a közös költségben a rezsicsökkentés miatt, sőt, még lakógyűléseket is össze kell hívni, ahol ezt a spórolást bemutatják. A rendkívüli ötlet mozgatórugója, hogy a törvény- javaslat benyújtója szerint „az emberek nem tudják, nem tájékoztatják őket, hogy mennyi van a számlájukon, mennyit spóroltak meg a rezsicsökkentés miatt”. Talán alig van ember, aki meglepődik azon, hogy a felvetés már a bejelentés pillanatában politikai konfliktust gerjesztett. mivel magam is részese vagyok a rezsicsökkentés pénztárcakímélő hatásának, eszem ágában sincs megkérdőjelezni a családokon segítő kezdeményezést. Azt, hogy egy ilyen akciót meddig lehet tartani a piacgazdaság körülményei között, majd az idő eldönti. Azt viszont, hogy az üzenete miként jut el az emberekhez, talán jobb lenne az életre bízni. hogy nem egyedül gondtp lom így, azt a hírrel kapcsolatos első beszélgetés is bizonyítja. A következő az lesz, hogy kötelezővé teszik a részvételt is ezeken a lakógyűléseken - jegyezte meg ismerősöm. És a parlamenti tudósítást tovább olvasva kiderül: erre már az előterjesztő is gondolt. Ha rábólintanak, február tizenötig a lakóknak kötelező gyűlésen kell részt venniük a rezsicsökkentés pozitív hatásainak megismerése érdekében. kötelező gyűlés, kötelező részvétel, netán jelenléti ív. Mi lehet még ebből? Esetleg dolgozat vagy felelés a kapott ismeretekből? Igazolatlan a hiányzóknak, méretes egyes a tudatlanoknak? Ismét gazdagságot jelent föld Egyre erősödik a birtokszerzési hajsza térségünkben is dél-dunántúl Egyre gyorsuló koncentráció figyelhető meg a mezőgazdasági földterületek tulajdonosi szerkezetében a régióban. Az ok: újra a föld az egyik legjobb, legstabilabb befektetési forma. Kaszás Endre A folyamat nem kizárólag a Dél-Dunántúlt jellemzi, de a zömében kiváló termőterületek miatt térségünk kiemelt célpontja a birtokszerzési hajszának. Az üzletnek ráadásul új lendületet adott az állami tulajdonú földterületek bérleti jogának felszabadítása, aminek kapcsán az eddigi földhasználók gyakorlatilag sehol sem érezhetik biztonságban magukat. A földbiznisz fő mozgatórugója nem más, mint a műveléshez kapcsolódó területalapú támogatás, ennek idén is nőtt, jövőre is emelkedik a mértéke. A tavaly még bővülő, ám idén már lelassuló földpiacon a korábbi évek ütemét meghaladó áremelkedés volt tapasztalható: hektáronként országosan átlagosan 630 ezer forint fölé emelkedett az ár. Ezt részben a kereslet növekedése, részben pedig a tulajdonszerzést megnehezítő új szabályzók közeli életbelépése eredményezte. A dél-dunántúli megyék a középmezőnyben elhelyezkedve átlagos drágulást mutatnak, ugyanakkor térségenként itt is jelentős különbségek mutatkoznak. A legmagasabb tarifákon a baranyai és tolnai Duna menti területek mentek el, de a térségben leggyengébb termő- területnek számító Hegyháton is emelkedtek az árak. Az elmúlt évek legjellemzőbb általános tendenciájaként a területek zömének a gazdálkodók egy szűk körénél való koncentrálódását emeli ki egy friss KSH-elemzés. Ezt jól mutatja, hogy a Dél-Dunántúlon - a teljes körű felmérések adatai alapján - 2000 és 2010 között a gazdasági szervezetek száma 5,4 százalékkal, az egyéni gazdaságoké pedig több mint négytizedével visszaesett,- azaz a térségben általában kedvezőtlenebb szervezeti folyamatokkal kellett számolni, mint országosan. A gazda szeme: nem muszáj a tulajdonosnak művelni, a bérbeadás is remekül jövedelmez Tőzsde, deviza, ingatlan, arany után most a termőterület a sláger a válság hatása miatt az elmúlt öt évben jelentősen átrendeződött a befektetési piac. Míg korábban a befektetők - hétköznapi emberek is - nagyobb összegeket mozgattak a tőzsdén, illetve a devizakereskedelemben, mára ennek az aránya megcsappant. Hasonló visszaesésen ment át az ingatlanpiac, aminek a mélyrepülése ugyancsak a válság, illetőleg a hozzá kapcsolódó devizahitel-mizéria hozadéka. Nemcsak az értékesítési célú ingatlanfejlesztések ritkultak meg, a korábbiakhoz képest lényegesen kevesebben látnak fantáziát abban, hogy pénzüket lakásban, házban tartsák. Ezek értékállósága csökkent. Mindig vannak, akik az (irányra esküsznek, a nemesfém viszont csak azoknak ajánlható, akik nem rövid távra ' szóló befektetésben gondolkodnak. A föld viszont a szakemberek szerint értékálló, rövid és hosszú távon is „kamatozik”. Mindent visz az unióban érvényes támogatás a földtulajdon mint befektetési forma nem új keletű, hiszen a történelem során számos korban (csak) ez jelentette a gazdagságot. Az Európai Unió létrejötte, a tagállamok gyarapodása új fogalmat adott a fóldbefektetések- nek. Ennek elsősorban nem a művelés jövedelmezősége, sokkal inkább az ennek kapcsán létrehozottegységes területalapú támogatási rendszer bevezetése a magyarázata. Az egyszerűsített területalapú kifizetés keretében támogatás a mezőgazdaságilag hasznosított terület (szántó, gyep, szőlő, gyümölcsös és konyhákért) után igényelhető, melyek mérete legalább 1 hektár (szőlő és gyümölcsös esetében legalább 0,3 hektár). Míg hazánk uniós csatlakozásának idején a támogatás hektáronkénti mértéke átlag 70 euró volt, idén már bőven 200 euró fölött jár a tarifa. Ez egy átlagosnak mondható 25-30 hektáros birtoknál idén mórjával évi 2 millió forint fölötti jövedelmet helyez kilátásba a föld tulajdonosának - úgy is, ha bérbe adják a termelésbefogott területet. A bérleti díj ugyanis általában a területalapú támogatás összegének felel meg. Érték aranykoronában EGY-EGY FÖLDTERÜLET értékét alapjaiban határozza meg, hogy az ingatlant szántó, rét, legelő, szőlő, gyümölcsös, kert, nádas, fásított terület művelési ágban tartják-e nyilván. Ezen belül is különbség tehető, mégpedig a szóban forgó föld aranykoronaértéke alapján. Az aranykoronaértékek szinte községenként mások és mások Vannak úgynevezett községi mintaterek, amelyekkel össze lehet hasonlítani egy adott terület földértékét. Ezt a földhivatalok mezőgazdászai végzik. Ez alapján kapja mega besorolását. Ismét tetten érték a nőt egy szekszárdi bolti lopáson szekszárd Ismét bolti lopáson értek tetten egy fiatal nőt. Egy szekszárdi üzletből tettek bejelentést a rendőrségen hétfőn, kora délután. Egy fiatal szekszárdi nő két dezodort próbált kivinni a boltból a kabátzsebében, fizetés nélkül. A helyszínre érkező rendőrök intézkedése alól a nő megpróbálta kivonni magát, ezért megbilincselték. Ezután előállították, majd gyanúsítottként hallgatták ki - tájékoztatott Steinbach Zsolt a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság sajtó- referense. A huszonhárom éves nő ellen az elmúlt fél év során több alkalommal tettek tulajdon elleni szabálysértési feljelentést, illetve szabtak ki rá bírságot. A Szekszárdi Rendőrkapitányság ezért a mostani ügyben bűncselekmény - szabálysértési értékre üzletszerűen elkövetett lopás vétség - megalapozott gyanúja miatt indított eljárást. ■ 1.1. Tájékozódtak a ovo ovi feladatokról szekszárd Többek között a veszélyes anyagok szállításának ellenőrzéséről, katasztrófa- helyzetben a szükségkórház kijelöléséről, az atomerőmű és a védelmi bizottság aktuális feladatairól tájékozódtak a Tolna Megyei Védelmi Bizottság tagjai. A Tóth Ferenc kormány- megbízott elnökletével működő bizottság tájékoztatást kapott Wéber Antaltól megyei katasztrófavédelmi igazgatótól a jövő év aktuális feladatairól, és 2014-es szirénapróbák rendjéről. Az ülésen jelen volt a Magyar Közút Nonprofit Zrt. megyei igazgatósága, a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság, a Tolna Megyei Katasztrófa- védelmi Igazgatóság vezetője, valamint a Magyar Honvédség képviselője, a Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének vezetője, és a megyei mentő szervezet mentőtisztje, akik tájékoztatást kaptak a téli időjárásra történő felkészülés feladatairól. ■ V. M. Létfenntartásra megy el a jövedelem több mint fele megélhetés A megyei átlagfizetés szűkösen elég a létminimumra, ha nem jár a családi pótlék és az adókedvezmény Tolna megye A létminimum az az összeg, amely biztosítja a magánháztartásokban élők számára a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény - a társadalom adott fejlettségi szintjén alapvetőnek minősülő - szükségletek kielégítését. A létminimum alatti és a szülők tartják el őket, de családi póték már nem jár utánuk. így adókedvezmény sem. A család havi bevétele - Anikó bére és János rokkantsági járadéka - összesen 178 000 forint havonta. Ebből igencsak szerény megélhetésre futja. Mint mondják, egyelőre be kell érniük azzal, hogy van hol lakni és van mit enni, és télen sem fognak megfagyni. Velük ellentétben Mária néni minden nehézség nélkül megél a nyugdíjából. Az egykori hivatalnok nyugdíja közel 130 ezer forint, ebből a havi rezsi - egy kis házban él jövedelemmel ren- ■ Ruhára, delkezők még nem szórakozásra, feltétlenül számi- étteremre alig tanak szegénynek, marad pénz. mert lehet, hogy csak a nekik járó fizetés, vagy más pénzbeni ellátás összege alacsony. János és Anikó negyvenes éveik végén járnak. Még mindkét gyermekük otthon lakik Háztartásonként!' létminimum-értékek (Ft) □ 1 felnőtt □ 1 felnőtt 1 gyerek □ 2 felnőtt 2 gyerek ■ 1 nyugdíjas ■ 2 nyugdíjas h- 0> CO rn S 00 <0 in 05 00 05 <D OO'tfflN b- T— V— -t* CO r-íHeJ 1990 (FORR/ incoincNtr OO t— fő Ol s rd-T-cor-.-^ co h- m "d- ló t— CM CO t— CM dűl 1995 co n- t— co cd N- CO 04 CN CO d-COr-Odm 2000 D T- m in co >1 r-. »■*- t— O)- CM CM T2006 O-CMCNtf-COCŰT}S O) CM CO O KSH) egyedül, két kis helyiséget fűt konvektorral, és mindössze egy tévéje, egy centrifugája és egy hűtőszekrénye van - 40 ezer forint, 30 ezret a számlán hagy, és még így is 60 ezer forintja marad havonta, amit magára költhet. Évente kétszer meglátogatja néhány napra az ország másik végében élő rokonait, és minden nyáron elmegy társasutazással Szlovéniába, mert imádja a tengert. Amíg unokája főiskolára járt, havonta 20 ezer forinttal támogatta, és születésnapra, karácsonyra mindig nagyobb összeget ad neki. A KSH adatai szerint a háztartások jövedelmük több mint felét továbbra is a lakásfenntartásra, háztartási energiára és élelmiszerre költik. A napi szükségletekkel kapcsolatos költségek kifizetése után - étkezés, lakhatás, munkába/ iskolába járás - az összeg harmada marad az összes többi kiadásra. ■ Venter M. X GYORSSZAVAZAS ■ A család havi bevétele eléri a létminimumot (64e/hó) ? Szavazzon hírportálunkon r ma 16 óráig: TE0L.hu A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. » I
